Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-16 / 296. szám
Komplex program A Szovjetunió szerepe a nemzetközi munkamegosztásban ^ AZ ECRÖPAI népi demokratikus államok többségé — köztük hazánk is —, nyersanyagokban és energiahordozókban szegény ország. Ezt ma is el keU ismernünk, de sokkal inkább így volt ez a második világháború után. Hazai és nyugat-európai szakembereik azt mondták, hogy egy évszázad kell gazdasági megerősödésünkhöz. Ezeknek a szakembereknek nem lett igazuk, mert nem számítottak a Szovjetunió nagy erőforrásaira és baráti segítségére. Nemcsak nekünk, hanem a KGST-ben tömörült országoknak az együttműködés kezdete óta a Szovjetunió szállítja a szükséges ipari nyersanyag és villamos energia jelentős részét. A Szovjetunió nyersanyag- és energiaszolgáltatása nélkül iparosításunkat nem tudtuk volna megoldani. A teljesség igénye nélkül, inkább felsorolásszerűen ösz- szegezzük, hogy a Szovjetunió milyen műszaki és tudományos segítséggel járult hozzá a KGST-országok iparosításához. Több mint 1500 vállalat és létesítmény építéséhez nyújtott gazdasági és műszaki segítséget. Hazánkban a második ötéves tervben 54. a harmadik ötéves terv idején 30 gyár — köztük a legnagyobbak: Dunaújváros, az Ajkai Timföldgyár —, épült szovjet segítséggel. A szovjet szakemberek ezrei adtak közvetlen segítséget a tudományos kutatásokhoz, a beruházásokhoz, a társadalmi és a politikai élet bonyolult kérdéseihez, s a népi demokratikus országok fiataljainak tízezrei tanultak és tanulnak ma is a Szovjetunió főiskoláin és technikumaiban. A Szovjetunió hosszú lejáratú kedvezményes hitelekkel segítette a szocialista országok iparosítását. A Szovjetunió a magyar népgazdaságnak. körülbelül harmincháromszorosa. Hangsúlyozni kell, hogy a Szovjetunió főleg nyersanyagot és villamos energiát szállít, mi ipari termékeket. A Szovjetunió szinte korlátlan piac számunkra. Nemcsak arról van szó, hogy nagy szériában, tehát gazdaságosan termelhetünk és szinte korlátlan mennyiségben adhatunk el ipari termékeket a Szovjetuniónak. Ne csak ameny- nyiségre gondoljunk, hanem arra is, hogy a Szovjetunió gazdasága egyenlőtlenül fejlett. Sok magas fokú, automatizált üzeme van, de sok közepesen gépesített, vagy alapgépesített szovjet üzem is akadt. Ezért a Szovjetunió alkalmas piac az iparosodó és az ipari fejlettség magasabb fokán álló országok számára is. A Szovjetunió hajlandó megvásárolni a néhány hónapos múlttal rendelkező üzemek gépipari termékeit, de nagy tételekben állandó és biztos vevő a magyar gépipar, a híradástechnika fejlett gyártmányaira is. A Szovjetunió, nagy kiterjedésű és különféle fejlettségű gazdasága miatt, esetenkint megelégszik a „tegnapi” technikával is. Ez jól jön azoknak a vállalatoknak, amelyek egyelőre ilyet tudnak gyártani. Viszont egyes ágazatokban a Szovjetuniónak korszerű, sőt élvonalbeli technikára és mi nőségre van szü ksége, s ezeket az árukat hajlandó és képes jól megfizetni. SZAMOS IPARÄGBAN a Szovjetunió az élen jár, ilyen kooperációban szállítóitól korszerű technikát igényel. Viszont jól bevált berendezéseit, licenced és termelési tapasztalatait a Szovjetunió szívesen adja át a többi szocialista országnak. Ezzel az internacionalista magatartással nagyban hozzájárul a társországok gazdaságának gyors ütemű fejlesztésiéhez. A Szovjetunió alapvető ipari berendezéseket adott Lengyelországnak, Magyar-országnak, de különösen Bulgáriának és Romániának. A Szovjetunió segítsége nélkül ezek az országok viszonylagos elmaradottságukat nem tudták volna behozni, még ma is a gyengén fejlett mezőgazdasági-ipari országok közé tartoznának. Szovjet—magyar együttműködés nélkül nem lenne Dunaújváros és Ajkai Timföldgyár, szovjet alapanyaggal, vagy szovjet megrendelésire dolgoznak megyénkben és az ország nagyon sok üzemében. Hazánk ipara egy hétre sem tudná nélkülözni a Szovjetunió energia- és nyersanyag- szállítását. Szovjet villamos energia, olaj, földgáz és kohászati alapanyagok nélkül megbénulna a magyar ipar. Vajon a Szovjetuniónak feltétlenül szüksége van a magyar szállításokra és a KGST-ben tömörült országok ipari termékeire? Ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy a Szovjetunió képes önmagát minden fontos termékkel ellátni. Az esetek többségében a Szovjetunió nem mondott le az egyes cikkek hazai tömeggyártásáról. A kis országok saját termelésükhöz képest jelentős tételeket szállítanak a Szovjetuniónak, de ezek a Szovjetunióban csak kiegészítő jellegűek, az ottani szükségletnek csak kisebb hányadát alkotják. A szovjet export pedig csak 4 százaléka a nemzeti jövedelemnek. Az ELMÚLT több mint két évtized alatt a Szovjetunió nélkülözhetetlen gépeket, berendezéseket, nyersanyagot és hosszú lejáratú, kedvezményes hiteleket adott hazánknak és a népi demokratikus államoknak. Rubelben, vagy dollárban szinte lehetetlen felbecsülni a politikai, a tudományos és a műszaki segítségét Nemzetközileg hogyan lehetne megítélni a kölcsönös együttműködés eredményeit? Alapvetően megváltozott a világ gazdasági arculata. A Föld egy- harmadán hatalmas gazdasági és politikai erővé vált a szocialista világrendszer. Megszűnt a tőke egyeduralma, a szocialista országokat új típusú, szocialista kapcsolatok fűzik össze. Ehhez a nagy történelmi átalakításihoz a Szovjetunió döntő segítséget adott, s ma is nagy részt vállal a szocialista országok nemzetközi munkamegosztásában, a specializáció és az integráció továbbfejlesztésében. Dr. Fazekas László flapr berendezései! exportra ffiapgtsr berendezések a Szovjetunió távközlési rendszeréhez. A Finommechanikai Vállalat nagyon fontos készülékeket állít elő a Szovjetuniót behálózó mikrohullámú távközlő lánc berendezéseihez. Ez a készülék a szükségáramforrást bekapcsoló „figyelőegység”, amely anélkül kapcsolja be áramkiesés esetén a szükségáramforrást, hogy azt a televíziós adások vételénél, vagy telefonbeszélgetéseknél észrevennék. Jelenleg az új berendezés mérése, illetve laboratóriumi ellenőrzése folyik. A sorozatgyártást 1972-ben kezdik meg. Képünkön: Korom Ferenc irányító-tervező (jobb oldalt) és Joó József kutatómérnök a szünetmentes áramforrás működését ellenőrzi. (MTI-foto «—• Csikós Gábor felvétele.) A termelésszervezési bizottság tanácskozásai 1972-ben Dr. Szabó János nyilatkozata az építőipar munka- és üzemszervezésének fejlesztéséről Az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén megállapította, hogy a IV. ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság nö- velésénék egyik fontos eszköze a vállalati üzem- és munkaszervezés színvonalának növelése. Az MTI munkatársa megkérdezte dr. Szabó Jánost, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettesét, hogy a beruházások sikere szempont jóból oly jelentős építő- és építőanyag-iparban a minisztérium milyen intézkedéseket lát szükségesnek a szervezési színvonal javítására. — A párt- és kormány- szervek nem először hívták fel a figyelmet a szervezés jelentőségére, javításának fontosságára. Ennek megfelelően az ÉVM vezetői már korábban intézkedési tervet hagytak jóvá a minisztérium teendőire. A terv végrehajtásaként jött létre 1970. áprilisában az ÉVM termelésszervezési bizottsága, amelynek feladata, hogy ágazati szinten megszabja és koordinálja az építő- és építőanyag-ipart termelés magasabb szintű szervezettségét szolgáló kutatási, fejlesztési, oktatási és egyéb feladatokat E bizottság felkérésére már több állami építőipari vállalat kidolgozta és előterjesztette a szervezés javítását célzó többéves távlati tervét A legfontosabb teendők közé tartoznak azok az ágazati és vállalati intézkedések, amelyek a házgyári építés jobb szervezettségét segítik elő. Amíg ugyanis házgyáraink a mai legmagasabb technikai színvonalú termelést reprezentálják, a házgyári lakások megépítése ma még a kelleténél több munkát köt le, ugyanakkor a termelés üteme nem egyenletes és nem használják ki elég hatékonyan a nagy anyagi áldozatok árán létesült gyártó- és szerelőberendezéséket. — A minisztérium az ágazathoz tartozó egész területen kezdeményezi, hogy a vállalatok 1972-re részletes programot dolgozzanak ki a szervezés megjavítására, a belső tartalékok feltárása-' ra, a korszerű módszereik fokozatos bevezetésére. A, szervezés korszerűsítése Nem hönnyü nem beugrani még a kukoricaszúteéglet felét importálták FranciaorEgyszeri, vissza nem fizetendő segélyt kapott a szak- szervezettől, hogy ezzel is támogassák lakásépítési munkáját. Húszezer forintot vett kézhez. — Jól dolgozik, nincs vele semmi baj, a művezetője is támogatja. Itt járt nálunk is. elmondta, mennyire lekop- passtolta ez az építkezés. Minden fillérje elmegy rá. Olykor már az is gond. mit egyenek. Ezért javasoljuk a kérés elfogadásai. Senki sem ellenezte. A kezek egyszerre lendüllek a mamagasba. amikor a szb-tit- kár megkérdezte, ki van a javaslat mellett. Aki nem ismerte az illetőt, az sem ellenkezett. így telt el néhány hónap. Az a bizonyos ház felépült. Addigra már az szb tagjai talán el is felejtették, hogy valami részük nekik is volt ennek a háznak a felépítésében. A segélyt ők szavazták meg. ezzel lettek részesei az építkezésnek. Aztán történt, hogy az illető a házavatás után fél érvel autóval érkezett n gyár ba. Szerényen, de kellő tar tással állt meg az új Skoda mellett, amikor kiszállt belőle. Titokban megnézte, hányán látják ebben az ünnepi pillanatban. — A mindenséget! — mormogott magában az szb egyik tagja. — Hát ennek nem tellett még ennivalóra sem az építkezés miatt? Kérdezősködött, amíg megtudta, hogy a valamikori se- aélytkérő, akinek a munkájával soha nem volt baj, akit a művezető is rendes ember- ■ uek tart» az új hazat mar el is adta. Jóval többet kínáltak a házért, mint amennyibe került. Így jutott a Skodára is. Lám, mennyire meggondolatlanul döntött az szb annak idején! Mondhatjuk most. Ki tudja, hány hasonló esetet tudnának mások felsorolni. Es ezekben az a riasztó, hogy még csak szemrehányást sem tehet senki a döntésre jogosultaknak érte. Mert ők kénytelenek bizonyos tájékoztatásra. információra hagyatkozni, Megérdek- lödik a: illető közvetlen főnökétől: hogy is van ez? Mit mondhat a művezető? A valóságot: nincs vele semmi baj. a munkáját rendesen végzi. Mert így igaz. Talán soha nem kellett volna csalódnia az egykori kérvényezőben az szb egyetlen tagjának sem, ha az a bizonyos ház fel nem épül, ha azért a bizonyos házért valaki nem kínál egy olyan ösz- szegel, ami... Ne folytassuk! Várjuk el talán, hogy ilyenkor azt a bizonyos segélyt fizesse vissza az illető? Erre nincs paragrafus. Követeljük meg 'az szb-töl és minden döntésre jogosult szervtől, hogy ne ugorjon be? De nem is ugrott be! A jövőbe pedig senki sem láthat. Nincs hát megoldás? De van. Nem rövid távra szóló, de az egyedül hatásos: olyan tula jdonságokat kialakítani az emberekben, amelyek pontról pontra megfelelnek annak a követel m ínynek, amit így nevezi, ik: szocialista erkölcs. Ezért fáradozunk oly régóta és fáradozunk is még évekig. A közbejövő kudarcok ellenére tt. ÍUfífiÁ Szovjet példa alapján A Zemedelec prágai sajtóorgánum arról ír, hogy a közelmúltban az Amerikai Egyesült Államok földművelésügyi minisztériuma mezőgazdasági szakemberekből álló delegációt küldött a Szovjetunióba. A látogatás célja: tanulmányozzák a szűzföldeken történő gabonatermesztést és a szerzett tapasztalatokat saját országukban hasznosítsák. Az utazán nagy feltűnést keltett, hiszen a korábbi években utópiának tekintették a nyugati országokban a szűzföldek feltörését és művelését. A Szovjetunió példája azonban fényesen bizonyította, hogy szó sincs utópiáról. Tavaly a szűzföldeken 60 millió tonna tavaszi búza termett. A szovjet szakemberek kísérlete sikerrel járt, legyőzték a hatalmas távolságokat, nagymértékben növelték a műtrágyagyártást, fejlesztették a gépgyártást. A mezőgazda- sági légiflotta jóvoltából sikerült a szűzföldeken a műtrágyaszórást és növényvédelmet is megoldani. 4 kukorica francia nemzeti vagyon A francia földművelési minisztérium jelentése érdekes adatokat közöl a francia kukoricatermesztésről. A jelente;* mÚM üli» húsa éve szagból, ma viszont az ország a világ harmadik legnagyobb kukoricaexportőrje. A siker főiként a hibrid fajták alkalmazásából, a jó piacszervezésből, a korszerű agrotechnika elterjedéséből és más tényezőkből fakad. A kukoricával bevetett terület 1969 óta 400 ezer hektárral emelkedett s a termésátlag hektáronként 50 mázsa körül alakult. Az elmúlt évtizedben a közös piaci országok kukoricatermesztése megkétszereződött, igényük viszont a háromszorosára nőtt. Ez nagyon kedvező Franciaország számára, hiszen 1970-ben és 1971-ben több mint húszmillió mázsa kukoricát exportált, főként az NSZK-ba és Belgiumba. üdítő italként — tiszta víz A Frankfurter Alisaméi - ne Zeitung szerint az idei esztendő az egyik legsikeresebb az NSZK. frissítő italokat gyártó ipara számára. Az alkoholmentes italok fogyasztása mintegy 20 százalékkal nő az idén s ez jelentős többletbevételt is eredményez. Sikereket könyvelhettek el az idén a Cola- féléknél, az ásványvizeknél, a limonádék és gyümölcslevek is előre törtek. Mindezek mellett nagy érdeklődést keltett a tiszta víz is. Az Egyesült Államokban ezt már igen jó áron értékesük. taétsaáa amerikai vállalkozó , mintegy 100 millió dolláros eredményt vár az év végére. Szenzációt keltett az is, hogy a norvég tejgazdaság az NSZK-nak akar eladni karton tartályokban norvég forrásvizet. Számos vállalat komolyan foglalkozik ezzel a kérdéssel s elképzelhető, hogy a következő évek slágere a tiszta víz lesz. „Édes élet” A Zemedelec prágai orgánum arról számol be, hogy az élet egyre édesebbé válik — a cukorfogyasztás valamennyi földrészen jelentős ütemben nő. A cukorfogyasztás növekedése tavaly Ázsiában volt a legnagyobb, utána Dél-Amerika és Afrika következett. Az elsőséget azonban továbbra is Európa tartja, kontinensünk az 1970—1971-es cukorkampányban a cukorfogyasztásból negyven százalékban részesedett. a Uj műanyag — növényeknek A Neues Deutschland berlini lap szerint a Szovjetunióban új, fényáteresztő műanyagot kísérleteztek ki üvegházak fedésére. Az ebből az anyagból készült tetők könnyűek és nem kell meleg nyári napokon sötétítés céljából letakarni őket. A hagyományos polietilénfóliás fedéssel szemben az üvegműanyag sokkal szilárdabb, a lávája hőszigetelő. ugyanis a műszaki fejlesztésnek elválaszthatatlan része. Ezért a technikai és technológiai korszerűsítési tervekhez kapcsolva a szervezési színvonal emelésének programját is ki kell dolgoz- niuk a vállalatoknak. Mélyreható változásnak kell bekövetkeznie a vállalati építéshelyi, üzemi veze- tési munkában és termelés-» irányításban is. A termelésszervezési bizottság kezdeményezésére néhány vállalatnál már hosz- szabb ideje koncentráltan végzik a szervezéssel összefüggő kutató- és fejlesztő munkát. E szervezési mintaüzemek módot nyújtanak arra, hogy más vállalatok szakemberei is tanulmányozhassák és a gyakorlati tapasztalatok alapján saját üzemükben is alkalmazhassák az új módszereket. A korszerű szervezés akkor valóban hatékony, ha minél szélesebb körre terjed ki. A szalagrendszerű építésszervezés módszerének bevezetésével például a korábbinak négy-ötszörösére emelkedett a toronydarük kihasználása. Bizonyosra vehető. hogy további szervezési intézkedésekkel is jelen - tős sikereket érhetünk el, s ezzel nő a munka hatékonysága, tovább erősödik' népgazdaságunk — fejezte be nyilatkozatát dr. Szabó János, a miniszter első helyettese. Miwsm Ci 1811. december í#., csütörtök. Mezőgazdasági világtükör
