Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-15 / 295. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk Belügyminiszter Belfastban EGY NAPPAL azután, hogy Észak-frarszágbam az illegális IRA tagjai megöltek egy szenátort, Reginaid Maudling, Nagy-Britannia kormányának belügyminisz­tere, megerősített biztonsági őrség fedezékével kedden Belfastba érkezett. Mit keres a belügyminiszter a nyugtalan tartomány fővárosában?' A hivatalos jelentés szerint nemcsak Észak-trország kormányfőjével, Brian Faulknerrel kíván tárgyalni, hanem az Észak-írországban állomásozó brit katonai egységek főparancsnokával, valamint a rendőr­ség főnökével is. Mindez nem úgy fest, mint valamilyen „politikai kezdeményezés”, holott a Heath-kormány ilyesmit ígért. Inkább úgy tűnik, mint legfelső szinten való szentesítése, belügyminiszteri jóváhagyása a „kemény vonalnak”, az ulsteri nyugtalanság szigorúbb megtorlásának. A HELYZET BONYOLULTABB annál, semmint csak fekete és csak fehér szín létezzék. Mert az alapprobléma ugyan kétségtelenül az észak-írországi szegények (s ezek zömükben katolikusok) megalázott helyzete, sokszoros kizsákmányoltsága az ottani tehetős (zömében protes­táns) réteg által, amely utóbbi a központi kormány, a brit kabinet teljes és fegyveres támogatásában részesül. Igazi politikai megoldás csak az lenne, ha az ulsteri ka­tolikus nyomorgettók lakosa végre egyenlő bánásmódban részesülnének. Másrészt viszont árnyalja a helyzetet a szélsőséges IRA működése. Ez Angliától való elszakadást, s az Ír Köztársasághoz való csatlakozást követel —, holott ko­rántsem bizonyo^, hogy azok, akiknek nevében az IRA szól, az észak-írországi katolikusok többsége is ezt akar­ja-e? Lehet, hogy továbbra is Nagy-Britanniához akar­nak tartozni, csak más feltételek mellett, ugyanakkor az IRA terrorcselekményei — például a legutóbbi bomba- robbantás egy belfasti kávéházban, 16 halálos áldozattal — olyan akciók, amelyekkel nem érthetünk egyet, hiszen ártatlan emberek az áldozatai. MINDENESETRE — és Maudling belügyminiszter mostani belfasti útja is ezt látszik alátámasztani — a londoni tory-kormánynak aligha van komoly politikai terve az ulsteri konfliktus rendezésére: inkább a rendőri és katonai megtorló intézkedések fokozása mellett dönt A Wilson vezette ellenzék viszont — amely Anglia kö­zös piaci belépése ügyében .csatát vesztett — most a szigetország e másik nagy problémáján kíván nyerni. Wilsonék tervet dolgoztak ki, amelynek lényege: Észak- lrország fokozatosan, 15 éven belül csatlakozzék az Ír Köztársasághoz. Jelenleg azonban a helyzet oly kusza, a szenvedélyek s indulatok annyira izzanak Ulsterben, hogy nem lehet tudni: a konzervatív vagy a munkás­párti megoldás felel-e meg jobban a realitásoknak és az ulsteri lakosság többsége érdekeinek. »WVVWWWWVWV/WWWWWWWVWWVWVWVWWVV^/^Ä/WVWWSA . Hagy részvét mellett eltemették Ivan Basevet Kedden délelőtt a szófiai dolgozók ezrei rótták le utol­só kegyeletüket Ivan Basev- nek, a BKP Központi Bizott­sága tagjának, Bulgária tragi­kusan elhunyt külügyminisz­terének ravatalánál, amelyet a Bolgár Néphadsereg Köz­ponti Tiszti Házában állítot­tak fel. Az ötvenöt éves Ba­sevet — mint Szófiában is­meretessé vált —, vasárnap, a főváros melletti Vitosa hegységben, síelés közben ér­te a halálos végű baleset. Amikor a keresésére kikül­dött mentőosztagok megtalál­ták, még élt, de már a leg­szakavatottabb orvosi be­avatkozás sem tudta őt meg­mentem. A ravatal előtt — amely­nél Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnö­ke. Georgi Trajkov, a Bolgár Néni Földműves Szövetség titkára, a nemzetgyűlés elnö- ge. Sztahko Todorov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök, valamint _a ' bolgár párt és állam más vezetői álltak díszőrséget — elvonultak a diplomáciai kép­viseletek vezetői és tagjai is, közöttük Böjti János magyar nagykövet és nagykövetsé­günk valamennyi diplomatá­ja. Koszorút helyeztek el a ravatalon Péter János kül­ügyminiszter nevében, s kü­lön koszorúval adózott az el­hunytnak hazánk szófiai nagykövetsége. A ravatalt el­borították a párt, a ko-rmány, a politikai és társadalmi szervezetek, a külügyminisz­térium és a diplomáciai tes­tület koszorúi. Számos kül­ügyminiszter ugyancsak kül­dött koszorút. Ivan Basevet kedden dél­ben a bolgár főváros központi temetőjében helyezték örök nyugalomra. A temetésen sok ezren vettek részt, az el­hunytat búcsúztatva a BKP Központi Bizottságának, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának és a kül­ügyminisztériumnak a kép­viselői hangsúlyozták azokat a kimagasló érdemeket, ame­lyeket az elhunyt külügymi­niszter hazája nemzetközi te­kintélyének emelésében szer­zett. Magyar vezetők részvéiláiogaíása Ivan Basevnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának, a Bol­gár Népköztársaság külügy­miniszterének, nemzetgyűlési képviselőnek tragikus el- • hunyta alkalmából kedden magyar állami vezetők ke­resték fel a Bolgár Népköz- társaság budapesti nagykö­vetségét és őszinte együttér­zésükét fejezték ki Sztoio Vaszilev Sztanoev nagykö­vetnek abban a gyászban, amely a Bolgár Népköztársa­ságot érte a külügyminiszter halálával. Közös nyilatkozat Nixon — Pompidou találkozójáról ANGRA DO HEROISMO Nixon amerikai elnök és Pompidou francia köztársasá­gi elnök kétnapos csúcstalál­kozójáról kedden este ame­rikai—francia közös nyilat­kozatot hoztak nyilvánosság­ra. A nyilatkozat szerint a két államfő „átfogó megállapo­dásra jutott" a nemzetközi valutarendszer legégetőbb problémáinak mielőbbi ren­dezését célzó szükséges in­tézkedésekben. „Más orszá­gokkal együttműködve” meg­állapodtak abban, hogy a dol­lár leértékelésével és néhány más valuta felértékelésével „a paritások újbóli gyors össze­hangolásán munkálkodnak." A közös nyilatkozatból az is kitűnik, hogy az európai gazdasági közösség tagorszá­gainak kormányai „haladék­talanul” tárgyalásokat kez­denek az Egyesült Államok­kal a függő problémák ren­dezésére, és az „alapvető ke­reskedelmi problémák tanul­mányozása napirendjének ki­dolgozására.” A közös nyilatkozatból nem tűnik ki a dollár tervezett le­értékelésének és „egyes más valuták” felértékelésének aránya. A nyugati hírügy­nökségek mindamellett már Pénteken aláírják az NDK és NSZK között parafáit megállapodásokat BONN: A nyugatnémet kormány sajtóhivatala kedden hivata­losan bejelentette, hogy Egon Bahr, a szövetségi kancellá­ri hivatal államtitkára ésdr. Michael Kohl, az NDK mi­nisztertanácsának államtitká­ra december 17-én pénteken aláírja az NDK és NSZK kö­zött parafáit tranzitforgalmi megállapodást. Az aláírás Bonnban, a kancellári hiva­talban délben 12 órakor tör­ténik. ★ Nyugat-berlini közlés sze­rint ugyanezen a napon írják alá a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában az NDK és a nyugat-berlini sze­nátus megállapodását. Indiai csapatok Daccát ostromolják ÜJ DELHI. CALCUTTA: Jahja Khan Daccában szé­kelő kelét-pakisztáni kor­mányzatának „legmagasabb rangú tisztviselői” lemond­tak, és a '„Vöröskereszttől kértek védelmet” — közölte kedden este a Nemzetközi Vöröskereszttől kapott üze­netre hivatkozva az indiai külügyminisztérium szóvi­vője. Indiai források szerint ma­ga A. M. Malik, a kelet-pa­kisztáni tartományi kormány­zó is a Nemzetközi Vöröske­reszt védelme alá helyezett daccai Intercontinentál Szál­lóban keresett menedéket. Egyes hírügynökségi értesü­lések szerint a tartományi kormányzat néhány tagja, tisztségéről lemondva, a „semleges övezetbe” mene­kült E „semleges övezet” alatt szintén az Interconti- nentál Szálloda értendő. Az indiai csapatok már Dacca „látóhatárán belül” vannak, s a város katonai célpontjainak tüzérségi tá­madásával megkezdték Dac­ca ostromát Három indiai gyalogsági menetoszlop nyo­mul előre a város centruma felé. Egyes alakulatok már hat mérföldnyire megközelí­tették Dacca szívét 62 testvérpár küldöttsége a Béke és szocializmus című folyóirat munkájáról PRÁGA A csehszlovák. fővárosban kedden megkezdődött a kom­munista és munkáspártok képviselőinek tanácskozása a Béke és szocializmus című folyóirat munkájáról. A ta­nácskozáson 62 testvérpárt küldöttsége vesz részt. Az MSZMP-t Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, valamint Katona István, a Központi Bizottság tagja* a KB agitációs és pro­paganda osztályának vezetője képviseli. A delegátusokat a megnyi­tó ülésen Jan Fojtik, aCSKP KB titkára üdvözölte. A szer­kesztőségi kollégium és a szerkesztőségi tanács referá­tumával kapcsolatos beveze­tőt Konsztantyin Zaradov, a folyóirat szerkesztője tartot­ta. Ezután megkezdődött a vita. önmagában véve az erre irá­nyuló elhatározást is nagy jelentőségűnek tartják. Az AFP hírmagyarázója megál­lapítja: az amerikai és a francia elnök megállapodása hivatalosan véget vet a dol­lárérték — 35 dollár — egy uncia arany — „megváltoztat- hatatlansága elvének” ame­lyet az amerikaiak 1934. óta foggal-körömmel fenntartot­tak, jóllehet az amerikai pénznem vásárlóértéke köz­ben megváltozott, s az Egye­sült Államok fizetési mérle­gének deficitje növekedett. Nixon amerikai elnök és Georges Pompidou francia köztársasági elnök az Azori- szigeteken tartott kétnapos tárgyalásainak befejeztével kedden délután hazautazott Washingtonba, illetve Párizs­ba. G^f’olf ütem á &I&LÍ" x tárgyalásokon BECS: Több mint három órán át tanácskozott kedden az ame-. rikai nagykövetség épületé­ben a hadászati fegyverrend­szerek korlátozásáról a szov­jet és az amerikai küldött­ség. A SALT sajtóközpontjá­ban közölték az újságírók­kal, hogy a delegációk tag­jai három óra tíz percet tol-” töttek a tárgyalóasztalnál, ez azt jelenti, hogy az egész tárgyalássorozat eddigi leg­hosszabb ülését tartották.' Megfigyelők arra következ­tetnek, hogy ez termeléke­nyebb. munkaszakasz jele. A légkör változatlanul kedvező, és továbbra is tartja magát ■' az a hír, hogy meggyorsítják, a tárgyalások ütemét. Kedden délután hivatalosan még csak annyit közöltek, hogy a so- ronkövetkező, 103. plenáris ülést szerdán délelőtt a szov­jet nagykövetségen rendezik, de egyes hírek szerint pénte­ken újabb ülést tartanak. íéptdvírónkon érkezett Moszkvából Nemhivatalos, baráti látogatásra Moszkvába érkezett Mohammed Zahir sah, afgán Király. Képünkön: az afgán király (jobbról a második) a szovjet vezetőkkel. Balról— jobbra: Alekszej Koszigin, Leonyid Brezsnycv és NyikolaJ Podgornij. A Moszkvában tartózkodó Rainer Barzelt, a nyugat­német parlamenti ellenzék vezérét a Kremlben fogadta Alekszej Koszigin, a Szovjetunió miniszterelnöke. (Telefoto — TASZSZ — MTI — KS) mii 1971. december 15., szerda Hét végére döntés? U Than! e'ulasitotta hojy tisztében maradjon NEW YORK A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia. Kí­na és Franciaország ENSZ- képVisclői hétfőn ismét tár- ara itak U Thant távozó ÉNSZ-főtitkár utódlásának kérdéséről. Jól értesült for­rások szerint a delegátusok a hét végére esetleg már meg­állapodnak az új főtitkár sze­mélyét illetően. U Thant egyébként Pratt Sierra Leone-i külügyminisz­ter kérdésére válaszolva is­mét elutasította, hogy 1971. december 31. után is hivata­lában maradjon egy ideig. PEKIH3GI hrulas Peking a hindusztáni ese­ményekkel kapcsolatban nem véletlenül került egy tábor­ba Washingtonnal. Az a tény, hogy a Kínai Népköztársaság ENSZ-képviselői együttmű­ködnek. az Egyesült Államok­kal egy ilyen fontos nemzet­közi kérdésben, jól mutatja az amerikai—pekingi szolida­ritás jelenlegi fokát. A kínai vezetők csakúgy, mint az amerikai kormánykörök lé­nyegében ellenségei annak az igazságos harcnak, amelyet Kelet-Pakisztán 75 millió la­kosa vív az autonómiáért, a polgári jogokért és a szabad­ságért. A kelet-pakisztáni la­kosság mai harca magán vi­seli a nép nemzeti felszaba­dító mozgalmának minden je­gyét. A pekingi Vezetőknek fel- télenül tudniuk kellett arról , hogy a kínai katonai segít­ségnyújtás folytatása Pakisz­tánnak. csakúgy, mint az amerikai fegyverszállítások, anyagi alapot szolgáltattak a pakisztáni hadsereg Kelet- Paklsztáriban folytatott bün­tető expedícióihoz. Peking egyetlen szóval sem kelt a csaknem egymillió bé­kés lakos védelmére, akik — a külföldi sajtó tanúbi­zonysága szerint —, a terror áldozataivá váltak. Peking teljes közönyt tanúsított an­nak a 10 millió kelet-pakisz­táni polgárnak a sorsa iránt, is akik, hogy életüket ment­sék, kénytelenek voltak a szomszédos Indiában keresni menedéket. Ugyanilyen töké­letes közönyt tanúsított an­nak a csaknem 30 millió la­kosnak a sorsa iránt is, akit — mint a külföldi lapok kö­zölték —, elűzték lakóhelyé­ről és így hajléktalanná vált. A pekingi vezetők szeretik feltüntetni magukat „az el­nyomott népek védelmezői­nek”. Lényegében a pekingi veze­tők egyetlen gondja, hogy miként rendeljék uralmuk alá a nemzeti felszabadító mozgalmakat, hogyan gyen­gítsék a kapcsolatokat a sza­badság és a nemzeti függet­lenség harcosai, valamint a világszocializmus erői, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom között. Odáig merészkedtek el a pekingú vezetők, hogy a ke­let-pakisztáni lakosság fel­szabadító harcát összehason­lítják a japán gyarmatosítók által egykor Észak-Kínában létesített Mandzsukuo báb­állammal. Más szavakkal kö­zös nevezőre hozzák a nép- mov.galmat a népellenes meg­szálló rezsimmel. Talán nem azt jelenti ez, hogy a pekin­gi vezetőség nyíltan elárulja a népek nemzeti felszabadító mozgalmának érdekeit? — teszi fel a kérdést Vasailij Harkov.

Next

/
Thumbnails
Contents