Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-15 / 295. szám
Megkezdte munkáját a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa (Foiytat&s az 1. oldalról) A háromnapos tanácskozásit Rácz Gyula, a SZÖ- VOSZ elnökségéinek tagja, a szövetkezeti mozgalom veteránja nyitotta meg. Javaslatára a kongresszus résztvevői egyperces néma felállással emlékeztek meg a mozgalom közelmúltban elhunyt nagyjairól Dobi Istvánról és dr. Erdei Ferencről. Az elnöki megnyitó után a kongresszus megválasztotta a munkabizottságokat, s jóváhagyta a tanácskozás munkaprogramját, amelyben elsőként dr. Molnár Frigyes, a SZŐ VOSZ elnöke szóbeli beszámolóval egészítette ki a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának írásos jelentését. Kongresszusunk: napirendjének megfelelően fogyasztási szövetkezeti mozgalmunk több minit kétmilliós tagságának megbízásából felelőségteljes munka áll előttünk — mondotta bevezetőjében. A szövetkezetek VII. kongresszusának a mozgalmunk történetében kiemelkedő jelentőségű négy esztendő reális értékelését kell elvégeznie. Állást kell foglalnia az egységes magyar szövetkezeti mozgalom jelentős ágazata: a társadalom széles rétegeit magában foglaló fogyasztási szövetkezetek szocialista továbbfejlődésének céljaiban és közös tennivalóinkban — mondotta Molnár Frigyes. Kongresszusunkat a hazánk felszabadulása után kialakult, új típusú szocialista fogyasztási szövetkezeti mozgalom negyedszázados jubileumi esztendejében tartjuk. E 25 év alatt a fogyasztási szövetkezeti mozgalom a lenini eszméket valóra váltva eredményesen szolgálta történelmi küldetését, a szocialista társadalmi és termelési vizsonyok győzelmének elősegítését. Küzdelmes, fáradságos, de eredményes negyedszázad áll mügttünk. Az alapítóknak és a harcukat követő generációnak nagyszerű munkája szép gyümölcsöket érlelt. .Mozgalmunk ma életerős. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán elfogadott politikai és ezen belül a párt szövetkezetpolitikája számol a szövetkezeti mozgalommal és támaszkodik rá a szocializmus teljes felépítésében. Szövetkezeteink ezért hazánkban perspektivikus intézmények. Megtisztelő számunkra ez a bizalom. Ezért kötelességünknek érezzük, hogy teljes erőnkkel munkálkodjunk szocialista céljainkért. A továbbiakban a SZŐ- VŰSZ elnöke a mozgalom eredményeiről szólott: A két kongresszus közötti időszakban — mondotta — a gazdasági reform és szövetkezetpolitikánk által teremtett kedvező feltételek hatására mindhárom ágazat: az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, a takarék- és a lakásszövetkezetek gyorsan és eredményesen fejlődtek. Hasonlóan a/, egész magyar szövetkezeti mozgalomhoz a fogyasztási szövetkezetek is az újabb fellendülés és kibontakozás időszakát élik. Erősödik a szövetkezetek önálló vállalati gazdálkodása, valamint a szövekezeti demokrácia és az önkormányzat. A szövetkezetek gyorsan — bár még a lehetőségekhez képest korántsem kielégítően — alkalmazkodtak a gazdasági reform követelményeihez. A fejlődést elemezve dr. Molnár Frigyes elmöndolta, hogy az általános fogyasztást és értékesítő szövetkezetek áruforgalma 58 százalékkal növekedett; a szövetkezeti áruházak, a kis- és nagyboltok, valamint a vendéglátó üzletek területe 36 százalékkal bővült. A szövetkezeteik növekvő hatékonysággal és egyben takarékos gazdálkodással gyanítottak a szocialista szövetkezeti vagyont. Egyidejűleg az általuk realizált nemzeti jövedelemből az 1967. évinek a négyszeresével járultak hozzá az állami költségvetés bevételeihez. A szövetkezetek munkáját egyre hatékonyabban segítette elő s az országos szövetkezeti vállalatok korszerűsödő tevékenysége. Az ÁFÉSZ-ek termékértékesítő munkája, valamint a takarékszövetkezetek által nyújtott kölcsönöknek 22 millió forintról 350 millió forintra növekedése sokban hozzájárult a háztáji és ház körüli gazdaságok, a városi kisállattartók termelésének korszerűsödéséhez és fejlesztéséhez. A takarékszövetkezetek betétállománya 173 százalékkal. a kölcsönállo- mány pedig 110 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés és a szolgáltatások fejlődése számos községben elősegítette a helyi anyagi és munkaerőforrások jobb kihasználását, egyes cikkekben és áruhiányok pótlását. Az elmúlt esztendő új perspektívát nyitott a lakásszövetkezetek életében. Kidolgozásra kerültek a korszerű lakásszövetkezet-politikai elvek, ez év elején pedig — a lakásfenntartó szövetkezetek mellett — megkezdték tevékenységüket az új típusú lakásépítő szövetkezetek is. A hagyományos területeken végzett munka fejlődésével egyidejűleg — a mozgalom új hajtásaként — a munkásszövetkezet és tradícióinak felújításával a munkásszövetkezetek lehetővé teszik, hogy a városi dolgozók is részt vegyenek fogyasztói igényeik és érdekeik jobb kielégítésében, kollektív védelmében. A továbbiakban dr. Molnár Frigyes köszönetét mondott azért a hathatós segítségért, amelyet a párt- és állami és társadalmi szervek nyújtottak a szövetkezeti mozgalom fejlődéséhez, s elismeréssel szólott a szövetkezetek tagjainak és dolgozóinak a mozgalom korszerű kibontakoztatásáért nagy ügyszeretettel kifejtett tevékenységéről. A népjólét eméiésében, az életszínvonal és a szocialista életforma fejlesztésében a szövetkezetekre váró feladatokról szólva hangoztatta a SZÖVOSZ elnöke, hogy a legfontosabb tennivaló a lakosság növekvő fogyasztási igényeinek színvonalas kielégítése. — A szövetkezetek életképes, többségükben kezdeményező, mozgékony szervezetei gazdasági életünknek. Mindemellett azonban úgy ítélhetjük még, hogy a IV. ötéves tervidőszak feladataihoz, és a szocialista szövetkezeti jelleg erősítéséhez a mai fel- készültség, a vezetőkészség és üzemszervezési rendszer, a gazdálkodás hatékonyságának elért színvonala többségében még nem kielégítő. Szövetkezeteinknek — az élért eredményeket továbbfejlesztve —, a korszerűbb és intenzív gazdálkodásra képesebb szervezetekké kell fejlődniük, tovább növelve a vállalkozó szellemet, kezdeményező készséget, megtartva és továbbfejlesztve kis- és középvállalati jellegüket, annak összes előnyeivel. A szövetkezeti vezetőknek állandó figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az alkalmazottak körében megvalósuljanak életszínvonal-politikánk célkitűzései. A teljesítményekkel arányosan növekedjék a szövetkezeti dolgozók jövedelme, váljék köny- nyébtoé különösen a nődolgozók munkája, s érvényesüljön a dolgozókról való fokozott gondoskodás, munkájuk anyagi és erkölcsi elismerése. Beszélt az előadó a szélesedő nemzetközi kapcsolatokról is. Mint mondotta, a magyar szövetkezeti mozgalom is a haladó szövetkezeti világmozgalom részének tekinti magát, aktívan közreműködik a további pozitív kibontakozás érdekében. Dr. Molnár Frigyes végezetül a kongresszus napi-. rendjéül elfogadott dokumentumokat terjesztette a tanácskozás résztvevői élé. A SZÖVOSZ felügyelő bizottságának jelentését Náná- si László, a felügyelő bizottság elnöke ismertette. Az írásbeli jelentés a szóbeli, kiegészítés részletesen foglalkozott a bizottság munkájával. Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkárának felszólalása Ezután Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Bevezetőben elmondotta, bogy pártunk politikája szempontjából kedvezőnek ítéljük és elismeréssel nyugtázzuk a fogyasztási szövetkezés négyéves fejlődését. 1967. óta a gazdasági és a mozgalmi tevékenység jobban ötvöződik a szövetkezetekben, miközben bővül és fejlődik a gazdasági teljesítmény, erősödnek a szocializmus jellemző vonásai. — A szocializmus építésének mai. fejlettebb szakaszában nehezebb a fogyasztás jó társadalmi megszervezése, mint korábban. Évről évre 5 —7 százalékkal több terméket fogyasztunk, nő és módosul a szolgáltatás igénye, miközben gyorsan változik a termelés és a fogyasztás szerkezete. Növekvő átlagjövedelme mellett természetesen és jogosan nő a fogyasztók igénye, viszont a termelésnek és a kereskedelemnek mind nehezebb jobban szolgálnia — és kiszolgálnia —. a fogyasztókat. De nem hátrálhatunk. Pia nehezebb is a feladat, meg kell tudni, oldani, mert gazdaságpolitikánk szocialista céljai jórészt éppen ezen a ponton realizálódnak a dolgozó emberek számára. — Kedvező, hogy az ország 578 fogyasztási szövetkezete 22 000-nyi kereskedelmi egységével lépést tart a fejlődéssel. A szövetkezetek működési területén a fejlődés némileg gyorsabb, mint az állami kereskedelemben, ennek révén a falusi és vidéki életforma közeledik a városi színvonalhoz. Kedvező az is, hogy az áru útjának rövidítése jegyében növelik a szövetkezetek az ipartól való közvetlen árubeszerzést, s ezt még tovább is lehet fokozni. Emellett javítani kell együttműködésünket a nagykereskedelemmel, amely az áruellátás fő csatornája marad, s hogy hivatásukat magasabb szinten teljesítsék, a szövetkezeteknek jobban meg kell ismerniük a fogyasztás alapvető egységeit, a családi háztartásokat, azok jövedelmi viszonyainak és fogyasztási szokásainak változását, ismerniük kell a hagyományok és az újítások növekvő konfliktusát a szó , kasokban, az új technika be-' nyomulását a háztartásokba, ennek helyi lehetőségeit, határait és problémáit. Mindez nem könnyű. A háztartások fejlődési, irányzatai nehezen ismerhetők, de nem megis- merhetetlenek. A jövő igénye e téren nagjjpbb lesz a mainál, a fogyasztó szolgálatnak szélesebbnek kell lennie, hogy a fogyasztási színvonal lépést tartson a termelés fejlődésével. — A sok új lakásszövetkezet létesülése, a meglevők fejlődése az elmúlt négy év szembetűnő eredménye. A kongresszuson, képviselt 645 lakásszövetkezet és a kezelésében levő 70 000 lakás már valóban tekintélyes szám. Miután a IV. ötéves terv lakásépítési programja — a 400 000 új lakás felépítése — felé tervszerűen haladunk ez évben és ezután is, a lakásszövetkezés fejlődése előtt széles az út. De nem mindig sima. Sok itt még a rendezésre váró dolog, a társadalmi összképre helyenként inkább a kavargás, mint a kristályosodás jellemző. Éppen ezért a szövetkezeti emberek igazi pionír munkája és' elszántsága szükséges ahhoz, hogy a házvagyon értékének megóvását, az anyagi feltételeket, a 'jó ügyintézést, meg a folyamatos ellenőrzést biztosítani tudják. Fontos, hogy a lakásszövetkezetek még inkább maguk mögött érezzék a SZÖVOSZ segítségét, úgyszintén az állami és tanácsi szervek megértő támogatását. — A SZÖVOSZ-nak fontos feladata, hogy segítse a szövetkezeteket a gazdaságpolitikai irányvételben, a népgazdasági terv céljainak megvalósításában. A gazdasági reform és a párt szövetkezetpolitikája egyformán hangsúlyozza, hogy milyen fontos az általános közérdek ismerete és szolgálata a szövetkezetek részéről. — Szeretném üdvözölni a SZÖVOSZ és az egész magyar szövetkezeti mozgalom nemzetközi kapcsolatainak évről évre való fejlődését —, mondotta Nyers Rezső. — Helyeseljük és támogatjuk a szövetkezők intenzív nemzetközi érintkezését. Egyfelől azért, mert ha fejlődésünk lendületét növelni akarjuk, mind több haladó külföldi módszer átvételére van szükségünk a szövetkezetek szervezésében és gazdasági működésében. Másfelől azért, mert a szövetkezeti nemzetközi fórumok jó eszközei a nemzetközi kérdésekben való gondolatlisztázásnak, az érdekek egybevetésének, a különböző konfliktusok helyes megoldásának. Ügy véljük, hogy a szocialista országok szövetkezőinek és a nem szocialista országok mozgalmának végső érdeke egybeesik abban a törekvésben, amit mostanában úgy formula- zunk Pesten: „Biztonságot Európában, békét a világinak!” A délutáni ülésen a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége nevében Oswald Pattiig, az SZNE végrehajtó bizottságának tagja, a Német Szövetségi Köztársaság fogyasztási szövetkezeted szövetségének elnöke, a 60 millió szovjet szövetkező nevében a CENTROSZOJUZ elnökhelyettese, A. G. Jasin üdvözölte a magyar szövetkezeti kongresszust és kívánt sok sikert a további munkához. 'Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára a szövetkezeti és a szakszervezeti mozgalom hasonló varrásairól, közös feladatairól, törekvéseiről, a két mozgalom együttműködéséről beszélt. Iliász IAszló, a KISZ kb titkára felszólalásában a fiatal szövetkezeti tagok és dolgozók helyzetével, tevékenységével foglalkozott, majd szólott a szövetkezeti mozgalom és a KISZ együttműködéséről. Eriután. több felszólalásra is sor került még. A SZÖVOSZ kongresszusa ma folytatja munkáját. Takács Ernő már fiatalon elég széles körű állami „ismeretségre” tett szert, 30 éves korára többszörösen büntetett előéletű ember lett. Életszemlélete egyszerű volt: dolgozni keveset vágj’ semmit, szórakozni, jól élni, sokat és állandóan. Eddigi bűncselekmény-elkövetései azt bizonyították, hogy észbeli képességeit nagyrészt újabb bűncselekmény-elkövetési lehetőségek kitalálására fordította, természetesen nagy gondot fordított cselekményeinek leplezésére is. Tudta, hogy a rendőrség figyelemmel kíséri, hogy dolgozik-e és miből él. Becsületes életének, javulásának bizonyítására egy építkezésen éj jeli őri állást vállalt, az építőanyagok őrzése volt a feladata. Ezzel azonban nem sokat törődött. Örbódéjában kellemes meleget csinált, békésen szundikált. Közben fellel ébredve, egyre azon gondolkodott, Jjogyao lehetne Stílbútorok szovjet exportra műbútort gyártanak exportra. Vásárlóik között szerepel a Szovjetunió is, ahová kisbútorokat és ülőgarnitúrákat szállítanak. Képünkön: fiókos szekrényeket szerelnek. (MTI Foto —Erezi K. Gyula felvétele) • • Ónálló gyáregység lesz a gyöngyösi KAEV Mint Ismeretes: pár éve az egykori gyöngyösi XII-es bányaüzem területén kezdtek a „KAEV”, a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat ÚJ telepének kialakításához, s ugyanitt időközben modern gyár is született. A gyöngyösi testvérüzemnek először az egri gyár segített a kibontakozásban, utóbb pedig az országos vállalat budapesti 2. számú fonógépgyárának pártfogásában fejlődött tovább. Mint az óbudaiak vidéki telepe, az idén már 450 embert foglalkoztat, százharminc szakmunkástanulót nevel az utánpótlás biztosítására, s éves termelési programja 55 millió forint. Dolgozói december végéig teljesen önállóan 35 ezer textilgyári kannát, csaknem ugyanennyi kereket készítenek egyéb „alvállalkozói” munkájuk mellett és éppen ezekben a napokban végeznek a jubileumot jelentő ötszázadik zsákszájvarró gép gyártásával. Igyekezetüket a hazai megrendelők mellett megismerték külföldön is. Röviden: megerősödött a Mátra- alji telep. Olyannyira megerősödött, hogy — a nagy vállalat vezetői szerint is — méltó már az „előléptetésre”. Lakatos Imre telepvezető mérnöktől hallottuk e hírt: 1972. január 1-töl a gyöngyösiek is önálló gyári szervezetben folytatják munkájukat. A telepből — a szomszédos vállalati vaslerákat- tal együtt — a KAEV 4. számú Vasszerkezeti Gyára lesz, s a nevében is szereplő tevékenység jelenti továbbra is a fő profilját. Emellett továbbra is kooperációs kapcsolatban marad a vállalat fonógép-, illetve varrógépgyárával. Jövőre már 69 millió forintos tervvel dolgozik, amit a későbbiekben természetesen — főleg intenzív fejlesztéssel ■— növelni akarnak. A napjainkban oly sokat emlegetett önállóságból • ugyan már eddig is élveztek valamit, sőt az utóbbi időkben egyre jobban érezték a szabadságot — ami bizonyos fokig a munkaerő- gazdálkodásban érvényesült, módot adott például a felesleges termelőkapacitás lekötéséhez, a különféle kisebb vállalkozásokhoz — de valójában ezután beszélhetnek erről igazán. Érthető, ha a bejelentés kedvező visszhangra ‘-k'ta gyöngyösiek köre denki örül az ide nyi ajándéknak”. \ en sokat várnák a kisülésedéit lehetőségektől, mindannyian tervezgetnek és bizakodnak. Szeretnének valóban méltóvá válni a biza- ‘ lomra, javítani akarnak munkájúkon, módszereiken. Remélik, hogy közös akarattal, együttes erőfeszítéssel rendre felszámolják apróbb- ■nagytíbb hibáikat, sikerül folyamatosabbá tenni a termelést, megfelelő rendelésbiztosítással, jó szervezéssel csökkentem tudják régebbi gondjaikat, kellő nyereséggel gazdálkodnak, s lesz módjuk a szükséges későbbi fejlesztésekre. Amint hallottuk, ha korábban nem is, ebben az ötéves tervidőszakban befej e- ződik a gyöngyösi gyárral kapcsolatos beruházás is, s ezzel pontot tesznek a régi téma végére: a város szüntelenül gazdagodó iparát a XII-es akna helyén egy minden tekintetben korszerű, jelentős gyár gyarapítja. (— ni) A r- • • J • rr A s ejjeltor álma munka nélkül sok pénzhez jutni. Ilyen éjszakai álmodozások után jött az az ötlete, hogy szerencsét próbál a pályaudvarokon elhelyezett csomagmegőrző automaták felnyitásával. Nyomban hozzá is fogott ötletének megvalósításához. Hamis kulcsokat gyártott, majd amikor reggel munkahelyéről eltávozott, nem a lakására ment, hanem felkereste a pályaudvarokat. Előszeretettel tartózkodott a pályaudvarokon akkor, amikor a nemzetközi szerelvények érkeztek. A magyaros vendégszeretetet kihasználva, segítségét ajánlotta fei a széf kezelésében nem jártas külföldieknek. Nagy gyakorlata révén pillanatok alatt bezárta a széf ajtaját, de ugyanolyan pillanat alatt kicserélte a kulcsot és egy másik rekesz kulcsát adta át a külföldi turistáknak. Ezt követően, amikor azok a pályaudvart elhagyták, már valóban. semmi megerőltetésébe nem került a rekeszek felnyitása és az azokban elhelyezett tárgyak ellopása. Viszonylag rövid idő alatt — két hónap — közel 60 000 forint kárt okozott különböző állampolgárságú személyeknek. Most bőven van jdejc azon álmodozni, hogy meg- javuljon-e, jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Poroszlay János 197k december ii, szerűi»
