Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-02 / 284. szám
ISMERI A TEJ UTAT ? A kongresszusi küldött: Ma este: nyugatnémet író müvének bemutatója Egerben Tejút1 Csillagmilliárdoff, köd föl tok fénylő, lebegő sávja a sötét mennybolton. Távoli, légies, tiszta világ. Ide, ebtje az elvont környezetbe hívja szimbolikusan, a jobb érzésű melegszívű emberekei Kari Wittlinger, akinek színpadi művét ma este mutatják be az egri Gárdonyi Géza Színházban. A Svájcban élő nyugatnémet író több mint tíz évvel ezelőtt alkotta művét. Abban az időszakban, amikor még igen erőteljesen élt Európa szívében a második világháború emléke, amikor az elidegenedés pszichózisa már lombosodni kezdett. A színpadi történet ezzel az életérzéssel szállt szembe, híven tükrözve az egzisztencializmus vizein evező író lelke mélyének humanisztikus töltését. ★ Kissé bizarr a színdarab címe: Ismeri a te jutat? Bizarr azonban a környezet is. amelyben a kétszemélyes játék pereg. — tin például Meggy égy intézeti orvos vagyok — mondja Pákozdi János, akivel az egri premier előtt beszélgettünk. — Hozzám jön vizsgálatra a motoros, aki súlyos fejsérülése folytán idegbeteggé válik. Nem akarom elmesélni a történetet, mert hosszadalmas lenne, s vesztene érdekességéből a produkció. Annyit azonban elárulhatok, hogy több egymáshoz kapcsolódó történet eredményeként betegem múltja, előélete bontakozik ki a néző előtt. Konfliktusok sorozata, amelybe belebonyolódott, s amelyek a gonosszá vált emberi lélek más-más vonását villantják fel. Ahány konfliktus, annyi ütköző társ a motoros életében. Tehát annyi figura is! Ezeket sorozatban én vázolom fél! Bonyolult, nehéz feladat. Igazi nagy munka, nagy iskola a színésznek. Örülök, hogy el- játszhatom, méghozzá olyan kitűnő partnerrel, mint Ma- kay Sándor, s olyan rendezésben, mely Hegedűs László avatottságát igazolja. ★ Utóbbival % szót váltottunk. hiszen nem mindennapi feladat kétszemélyes drámát rendezni. — Valóban igénybe vette hosszú hetekre minden energiámat a tiara b, amely Eger ben a korábban behirdetett három egyfefvonásos helyett kerül színre — mondotta Hegedűs László. — Wittlinger személyében idealista filozófiát hordozó íróval találkoztam, s ebből a filozófiából, a műnek ilyesféle szövetéből bontottam ki a humanizmus szálát, amely a mi társadalmi rendszerünknek egyik alapovonása. Ez volt elsődleges célom. Következőkben arra törekedtem, hogy a mű dramaturgiájának megfelelően színpad és közönség intim kapcsolatba kerüljön egymással. Miskolcon ennek kedvezett a stúdiószínpad. De bízom benne, hogy a díszlet és játék némi módosításával, amelyet menet közben hajtottunk végre, az egri nagy színpadon is kedvező fogadtatásra talál produkciónk. (moldvay) Szanyi Nagy Mihály Harmincon inneni fiatalember. Először 1963-ban választották titkárukká az egri dohánygyúrd ifjúkommu- nisták. Aztán egy kis kitérő következett. Nem a mozgalom, hanem a gyárból... — 1966. május 1-ével a várost KISZ-bizottsaghoz kerültem, majd a megyei KISZ - bizottság munkatársa letten;. Szép, gazdag . eseményteii évek voltak. Érdekelt, izgatott, s szerettem, amit csináltam. .. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a KISZ Központi Bizottságának dicsérő okle - vele, az Aranyko&zorús KISZ. jelvény, a KISZ Érdemérem. Egyiket sem említette, egyikről sem beszélt, de régi ismeretségünk pontosan órai munkájának jutalmait. elismeréseit. Ma ismét a dohánygyár - ban dolgozik. Visszatért a régiek közé, akik büszkék voltak, hogy kiemelték közülük, de mégjobban örültek, amikor újra találkoztak a gyárban. Ahoi mn a cigarettagyártási osztály vezetője, többszörös kiváló dolgozó, 1970. október 15-én pedig Ismét öt választották meg a gyári csúcsvezetőség titkárának. — Én azt hiszem, jót tett az említett kitérő. Megedződött az ember. Sok újjal, érdekessel találkoztam. Örü lök, hogy mindezeket itt, a gyárban kamatoztathatom. Az a típus, aki mindig elmondja, amit gondol. Ha kell többször is, a gyárban, a mozgalom különböző fórumain is. Két dolog különösen és évek óta foglalkoztatja már: — Az elmúlt években valóban jelentős változás történt a KISZ, az ifjúkommunista mozgalom anyagi, erkölcsi megbecsülésében. Számítanak rájuk, igénylik viÚttörők országos szaktárgyi vetélkedője Az idén is meghirdették az úttörők országos szaktárgyi versenyét, amely csapaton belüli, városi, illetve járási, Budapesten kerületi, továbbá megyei, illetve budapesti és országos fordulóból áll. (A csapaton belüli versenyeket 1971. december 1. és 1972. január 31. között, a járási, városi, kerületi döntőket 1972. február 1. és 28., a megyed, a budapesti döntőket 1972. március 1. és 31., az országos döntőket pedig 1972. júniusában bonyolítják le.) A szaktárgyi versenyeken a kiírásnak megfelelő osztályba járó valamennyi általános iskolai tanuló részt vehet, a bukottak kivételével indulhatnak nem úttörők és gyengébb tanulmányi eredményű gyerekek is. Az orosz nyelvi szóbeli versenyt külön kategóriában a 7. és 8. osztályosoknak (normál heti három órás), valamint orosz tagozatos (heti 5 órás) osztályba járóknak rendezik. Budapesten külön kategóriában versenyeznek azok a pajtások, akik az orosz nyelvet a 3. osztálytól szakosított rendszerben tanulják. Az országos versenyre ugyancsak külön kategóriában nevezhetők azok a 7 és 8. osztályosok, akik leg alább két évet töltöttek a Szovjetunióban. Matematikából külön kategóriában a 7-esek és 8- asok, kémiából, fizikából, történelemből, természetismeretből (élővilág), földrajzból csak 8. osztályosok, magyar nyelv és irodalomból külön kategóriában a hetedikeseit és nyolcadikosok indulhatnak, a képzőművészeti és iparművészeti versenyen szintén külön kategóriában az 5., 6. és a 7., 8. osztályosok vehetnek részt. leményüket, a jókat, az élenjárókat megkülönböztetett módon becsülik meg. Mindezek ellenére a fiatalok mégis szűkén mérik lelkesedésüket, aktivitásukat. Tisztes, ségesen dolgoznak, eleget tesznek kötelezettségeiknek, örülnek, lelkesednek is, de az igazi tüzet, lángot mégis hiába keresi az ember közöttük. És ezzel függ ősz- sze a másik dolog is: amíg nincs klub, zenekar, magnó, lemezjátszó, addig naponta hallani: de jó lenne, nekünk miért nincs, nekünk mikor lesz? Amikor pedig valamennyi megvan, már agitálnunk kell a srácokat, hogy jöjjenek táncolni, vetélkedni, politizálni, tanulni. Remélem, hogy mindezek a kongresszuson is szóba kerülnek majd. Legalábbis én úgy érzem : beszélni kell róla. —koós— i) névtelenség homályából Ä VEINER -6.VEIN6R : NAGYON szerényen, választották az Anonym nevet az irodalmi színpad vezetői annak idején. Ezzel is ki akarták fejezni, hogy az ismeretlenségből léptek elő. Céljuk sem több annál, hogy felléphessenek, szerepelhessenek. verset mondhassanak. Mások és maguk örömére, gy öngy örüségére. A gyöngyösi könyvtár együttese még nem tekinthet nagy múltra vissza. Hazai környezetben is most szerepellek először. És mindjárt sikert arattak. Sorsáért rimánkodik a szerelem címmel állították össze műsorukat. Ezt a mindig megújuló el nem múló érzést állították középpontba, ehhez n legemberibb érzéshez keresve a szép szavakat, az összecsendülő sorvégeket, a minél sokrétűbb kifejezési formákat. Ügv tűnhet, nem vállalkoztak nehéz feladatra, pedig ennek éppen az ellenkezője az igaz. Maga a szerkesztés is a bőség gondjaival kellett hogy megküzdjön. Es ezt jól végezte el Bnranyi Imre. Anélkül, hogv ennek az érzelmi skálának árnyalatát be akarta volna mutatni, sikerült mégis mainak és sokoldalúnak megmutatni a szerelmet. A versmondóknak talán ezért volt. aránylag könnyebb az érzések tolmácsolását a megfelelő hőfokon és inten1 1971. december 2., csütörtök zitással megoldaniuk. Mind- f annyian a fiatalok legelejéhez tartoznak, tehát élményeik valószínűleg még csak korlátozottak: lehettek. Anélkül pedig verset mondani, hogy a költő érzéseit ne tud nák saját idegeik mélyéről kibányászni, nagyon nehéz. Talán lehetetlen is. Ha ezt a megállapítást. elfogadjuk igaznak, ez a követelmény egyúttal megszabhatja az irodalmi színpad további vállalkozásainak a körét is. A lelkes kis gárda megérdemli. hogy a legnagyobb dicséret hangján említsük erényüket: a tiszta, szép hungképxést, a beszédtechnikájuknak azt a nem remélt fokát. amivel valósággal ámulatba ejtették a hallgatóikat. Ennél is kell azonban szólni arról, hogy a nagyon pontos hangformálásra való törekvés magába hordja a meslerkéltség veszélyét is. j A műsorról még annyit:] kár, hogy a kísérő zenét] csak magnetofonról tudták' játszani. Akármilyen valódi, ' hangszer sokkal többet éri volna. j A jó rendezésért Jónás, Zoltán érdemel dicséretet.' Ha a jövőben színpadikig is [ bátrabban mozgatja majd az együttes tagjait, munkája még hatásosabb lesz. Végül a szereplők név szerint, mert megérdemlik, hogy előlépjek az ismeretlenség homályából: dr. Fehér Lász- lóné (Gulyás Ágnes), Szőke Etelka. Ádám Judit, 'Kraj- niiák Katalin, Szabó Tivadar, Udvarhelyi Tibor és a rendező versmondó — Jónás Zoltán. (gtnf) Fordította : Kassai Ferenc — Száska! Van Ilyen ital, komolyan mondom. Becsületszavamra. Iszunk mi még belőle! Lebegyinszkij a díványon feküdt, Sztasz az öblös karosszékben helyezkedett el, kettejük közt, a kisasztalon sakkbábuk sorakoztak. Az üveg a poharakkal egy széken állt. A konyak hatására a bútorok, tárgyak elvesztették pontos körvonalaikat. „Mint a gőzfürdőben” — gondolta Sztasz: melege volt a feje azonban tiszta maradt. — Elfáradtam, Száska, nagyon elfáradtam. Idönizént re semmi szüksége nem volt. És habár ez lehetetlen, mégis elhiszem neki. Bukova meg azt magyarázza, hogy semmiféle Nyika nevű barátja nincs, az ö barátját Koklnak becézik. Nyikoláj Liszik a rendes neve és harmadik hete Szverdlovszkban tartózkodik. Ez igaz, ellenőriztük. És széleseit az egész konstrukció, holott tegnaptól biztosan hittem: kezünkben van a gyilkos, öt napig jártam hamis nyomon! Hol lehet azóta az igazi lettes, a magasságos ég tudja! — Hát igen, úgy látom, itt még az én diagnosztikai 22. Tyihonov fájdalmasan nyögött, dörmögött valami ki- vehetetlent, vitázott láthatatlan ellenfelével, s úgy ébredt fel, hogy keserű, nehéz álma még ott gomolygott a fejében. Felült a díványon: hosszasan csöngettek. Az utcáról beszűrődő kék fény a falra vetítette az ablakkeret kockáit. Az előszobából ismét felhangzott a türelmetlen csengetés. „Ügy látszik, tényleg csöngetnek”. Kihalászta a dívány alól a papucsát, az ajtó felé indult. Látogatója halkan énekelgetett: Nyolc bajra egy a felelet, A dutyiban van toalett, Én már csak tudom, Csak tudom... ,-,Lebegyinszkij repertoárja!” — mosolyodott el Sztasz. — Revolvert veszek! — ordította teljes hangerővel Lebegyinszkij. — Bújj be. A rendőrség védelme alatt állsz — biztatta Tyihonov és nem tudta megállni, hogy meg ne kérdezze: — Mennyi időre volt szükséged. hogy kitaláld ezt a tréfát? — Idehallgass, olyan gyon- géd-zöld vagy, mint a primőr saláta! Mi történt? — Ügy látszik, lázam van — mondta Tyihonov. — Remélem, szerelmi láz? — érdeklődött Lebegyinsz- kij. — Bár úgy lenne! Milyen felhőtlenül kék lenne az életem. —Tegnap érkeztem meg Párizsból, a szimpozionról és szörnyen tetszett, elmondhatatlanul festői, ahogy biciklin szállítják a banánt. — Hol, a szimpozionon? — A szimpozionon az emberi agy modellezésének lehetőségeiről tárgyaltunk. S én, ahelyett, hogy hoztam volna neked egy tisztességes agymodellt, ingyen, a fele valutámat ldadtam ajándékra! Lebegyinszkij papírba göngyölt tárgyat húzott elő kabátja zsebéből. — Figyelj rám, tudod mi ez? Remy Marti. A legjobb konyak a világon! — cset- tintett a nyelvével. — Ez igen! Tegnapelőtt láttam ilyet utoljára. — Hazudsz, a szemeden látom! Hol láthattál volna?! — Űristen, micsoda kereszt kérdés! Láttam, ha mondom. De nem ittam. Szolgálatban voltam. Jól van, Száska — mondta — kóstoljuk meg a balzsamodat. Cserébe megkínállak egyszer valamivel, aminek az a neve. Hong „Chassy”, — Hazudsz, víziló. mint mindig! Vagy egyáltalán nincs is Tuen kai, vagy ha van, nem kínálsz meg. kötelező, de teljesen felesleges dolognak érzem magúin a munkahelyemen, afféle vonónak a nagybőgőn. — Szép ez a hasonlat. A bőbeszédűség példája egy retorika-tanlcönyvből. Ha nem a kocsmába járnál szórakozni, hanem szimfonikus hangversenyekre, ükkor tudnád, milyen fontos része a nagybőgőnek a vonó. — Köszönet, atyám, az információért. Hallgasd tovább, Minden beigazolódott: Kazancev hétfőn átment a teilten, a táskájában hosszú csavarhúzó lapult. De harcol mint egy oroszlán, s bizonygatja: nem ö ölte meg Akszjonovál. hogy nem ismerte sent öt, sem pedig Bu- kovát, s hogy erre az egészlaboratóriumom sem segít,',', — Titdod. Száska, ezekben a dolgokban én mindig nagyon szigorú vagyok önmagamhoz. De ennél az esetnél még hibáztatni sem tudom magamat: a tények olyan nyilvánvaló logikai lánccá álltak össze. Fogalmam sincs mivel kezdjem hétfőn..'. — öreg fiú, ezekhez a dolgokhoz nem nagyon értek—> mondta elgondolkozva Lebegyinszkij. — De figyelmesen végighallgattalak cs szeretném elmondani a véleményemet. Neked. Sztasz, tálságosán is sok tény állt rendelkezésedre ehhez a zavaros ügyhöz. (Folytatjuk.)
