Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-01 / 283. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk Sakkhúzások az ENSZ közel-keleti vitája előtt MIKÖZBEN AZ ARAB VÉDELMI TANÄCS kairói ülésszaka alaposan elemzi a közel-keleti helyzet pillanat­nyi állását, Izraelből Washingtonba indult egy repülőgép. Golda Meir izraeli miniszterelnök-asszony most újra felkeresi Nixont, hogy folytassa vele tárgyalásait Izrael kérelméről. Azokról a bizonyos Phantom bombázó-repülő­gépekről van szó, amelyet a Tel Aviv-i kormány már oly régóta kér az Egyesült Államoktól, de amelyek szál­lítására mindeddig nem kapott ígéretet. „Remélem, si­kerül Nixon elnököt rábírni a beígért Phantom repülő­gépek leszállítására” — ezzel búcsúzott a Tel Aviv-i re­pülőtéren Golda Meir. Jósolni nem tudunk, mégis bizonyos jelekből arra következtetünk: ez a találkozó sem váltja be Meir asz- szony reményét. Sokkal valószínűbb, hogy Nixon ismét elodázza a dolgot. Több okból is. Ezek egyike: most kez­dődik majd az ENSZ-ben a közel-keleti kérdés vitája, és várhatóan nem lesz rövid. Nixon van annyira taktikus, hogy tudja: rossz fényt vetne az USÁ-ra, ha az ENSZ- vita kellős-közepén kötelezné el magát olyan látványosan Izraelnek, hogy megígéri a Phantomok szállítását. S VANNAK MAS OKOK IS. Ráadásul Riad egyip­tomi külügyminiszter legutóbbi New York-i nyilatkozata. A többi között rámutatott: ha az USA együttműködne a Biztonsági Tanáccsal, lehetségessé válnék az izraeli ki­vonulás elérése a megszállt területekről, a BT 1967. no­vember 22-i határozata adta keretekben. Vagyis Wa­shingtonnak figyelembe kell vennie, hogy noha Kairó illúziókat már nem táplál az amerikai politikát illetően, mégis, még most is ad esélyt az USÁ-nak arra, hogy sú­lyát a konfliktus békés rendezése érdekében, Izrael meg­felelő befolyásolásával vesse latba. UGYANAKKOR IZRAEL választ adott a nemrég Izraelben és Egyiptomban járt afrikai államfői delegáció vezetőjének, Senghor szenegáli elnöknek. Az afrikai bé­kemisszió tagjai a Jarrdng-tárgyalások felújítását java­solták. A Senghomak adott válaszban ezt Tel Aviv most nem utasította kereken el. Elképzelhető ugyanis —, ép­pen az ENSZ küszöbön álló közel-keleti vitája miatt — hogy most Izraelben is újabb teret nyernek a galambok, s hátrább szorulnak a héják. Ha másért nem, hát azért, hogy a világ közvéleménye és a világszervezet előtt egy­re jobban elszigetelődő Izrael legalább a soron következő közel-keleti vitában jobb színben tűnjék feL »W^A/VWWWWWWWWN/WVWWWWWWWWWWWWSAA^AAA/V^** Közlemény Schee! Szsvietuniébai tét! látogatásáról Az Andrej Gromiko meghívására a Szovjetunióban tett látogatása során Walter Scheel nyugatnémet külügyminisztert fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára is. (Telefoto — TASZSZ—MTI—K Moszkvában közleményt adtak ki azzal kapcsolatban, hogy Walter Scheel, a Né­met Szövetségi Köztársaság alkancellárja és külügymi­nisztere a szovjet kormány meghívására november 25- től 30-ig hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban. Mint a közlemény hangsúlyozza: Walter Scheel moszkvai meg­beszélései és tárgyalásai „gyakorlatias légkörben foly­tak le. A kölcsönös megértés és a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok további megja­vítására irányuló törekvés jellemezte” a megbeszélése­ket. A két fél „hangsúlyozta a Szovjetunió és az NSZK ve­zetői között kialakult véle­ménycsere és konzultációk gyakorlatának hasznos voltát Iráni csapatok megszálltak három kis szigetet a Perzsa öbölben Kedden hajnalban iráni csapatok szállták meg a Per­zsa-öböl három kis szigetét, Abu Muszát, Tonb I-et és a Tonb Il-t. Az előbbire Sharjah emi­rátus, az utóbbi kettőre Ras A1 Khaimah emirátus tartott igényt. A sharjahi emír bejelen­tése szerint Abu Musza meg­szállása a két ország közötti megállapodás alapján tör­tént. A kis sziget lakosai jo­gilag továbbra is az emirá­tus fennhatósága alá tartoz­nak, míg a „katonai védel­met” Irán fogja biztosítani. Egyelőre nincs hír arról, van-e hasonló megállapodás a Tonb I. és a Tonb II. ügyében. Az iráni medzsliszben (par­lament) a képviselők perce­ken keresztül ünnepelték a bejelentést, amelyet a szige­tele megszállásáról Hoveida miniszterelnök tett. A szigetek sorsáról hosz- szabb ideje folytak meg­egyezés nélküli tárgyalások a „katonai jelenlétét” ez év végén felszámolni készülő Nagy-Britannia, Ras A1 Khaimah és Irán között Az érdekelt államnak tekintett íróik kezdettől fogva ellenez­te Irán katonai fennhatósá­gának mindenfajta kiterjesz­tését a Perzsa- (Arab-) öbölben. A brit kormány tudott ar­ról, hogy Irán tervbe vette a Tonb I. és a Tonb II., va­lamint Abu Musza szigeté­inek megszállását a Perzsa­öböl térségében —, jelentette az AP. Hírügynökségek egy­behangzó véleménye szerint az elmúlt napokban három­oldalú megállapodás jött lét­re Nagy-Britannia, Irán és Ras El Khaimah se ikség kö­zött, amelynek értelmében Irán tulajdonképpen szabóid kezet nyert a katonai akció végrehajtásához. Az angol külügyminiszté­rium mindeddig nem volt hajlandó hivatalosan állást foglalni az ü^gvel kapcsola­tosán mondván’ további in­form;' ’’ók-rn vno szükség az összkép kialakításához. A Perzsa-öböl térsége po­litikai viszonyainak" és "gaz­dasági helyzetének szakértői rámutatnak: az iráni meg­szállással tulajdonképpen le­hetőség nyílik arra, hogy a térség államaiból jövő hó­napban esedékes angol ki­vonulást követően ne kelet­kezzék vákuum. Nagy-Bri- tannia részéről tehát már csak azért sem várható til­takozás az Iráni akció miatt, mivel a két állam ugyanan­nak a katonai szövetségnek, a CENTO-nak a tagja, rá­adásul Anglia — az iráni megszállás következtében — továbbra is biztosítva érez­heti érdekeit az említett or­szágokban. A hírügynökségek bő hát­téranyagot is szolgáltatnak a Perzsa-öbölben lejátszódó' eseményekhez. Valamennyi jelentés kiemeli azt, hogy noha az Irán által megszállt szigeteken csekély számú-la­kosság él, gazdasági súlyuk jelentős a kőolaj-lelőhelyek szempontjából. Ez alól csu­pán a Tonb I. sziget kivé­tel, amely viszont stratégiai szempontból fontos. EL-KVWAIT: Szabah al-Ahmed al-Dzsa- ber, Kuwait állam külügy­minisztere kedden a nemzet- gyűlésben tett nyilatkozatá­ban kormányának „elvi el­lenzését” hangoztatta a há­rom sziget iráni megszállá­sa miatt. A Reuter legfrissebb je­lentése szerint a kuwaiti nemzetgyűlés egyhangúlag elítélte az Irán és a Sharjah emirátus között hétfőn alá­írt megállapodást, amelynek értelmében az iráni csapatok megszállhatták a három szi­getet. a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben. Megállapították, hogy Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága főtitká­ra és Willy Brandt, az NSZK szövetségi kancellárja krimi találkozójának nagy politi­kai jelentősége volt a két ország együttműködésének fejlesztése szempontjából”. A felek egyetértettek ab­ban, hogy az 1970. augusztus 12-én aláírt szovjet—nyugat­német szerződés csakúgy, mint a lengyel-nyugatnémet szerződés, már most pozitív befolyást gyakorol kölcsönös kapcsolataik fejlődésére és a politikai helyzetre. A közlemény ugyancsak aláhúzza az 1971. szeptember 3-án megkötött négyhatalmi egyezmény jelentőségét. A tárgyaló felek vélemé­nye szerint „az európai hely­zet megjavulása érdekében fontos jelentőségű lenne a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcso­latok megteremtése, a teljes egyenjogúság alapján, disz­kriminációktól mentesen, olyan alapon, hogy teljes mértékben tartsák tisztelet­ben mindkét állam függet­lenségét és önállóságát a bel­ső illetékességükhöz tartozó ügyekben”. Mint közük, a két fél is­mét kijelentette, minden be­folyását latba veti, hogy biz­tosítsa a biztonsági és együtt­működési értekezlet sikerét az európai államok, valamint az Egyesült Államok és Ka­nada részvételével. Az európai fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésé­nek problémáit illetően a fe­lek egyetértenek abban, hogy „egy ilyen a részt vevő ál­lamokat meg nem károsító szerződés lényegesen hozzá­járulna az európai biztonság megszilárdításához és ezzel a feszültség tartós enyhülésé­hez”. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a Szovjetunió és az NSZK két­oldalú kapcsolatai kedvező­en fejlődnek. Hangot adott annak a véleményüknek, hogy Leningrádban és Ham­burgban mielőbb meg kell nyitni a főkonzulátusokat. Walter Scheel meghívta Andrej Gromiko külügymi­nisztert hivatalos látogatás­ra az NSZK-ba. A meghívást köszönttel elfogadták. Saigon! sajtótilalom A salgoni kormánycsapa­tok parancsnoksága kedden három oldalas tilalmi listát adott át a Dél-Vietnamban működő fülföldi újságíróknak azzal, hogy az ott felsorolt témakörökkel tilos foglalkoz­niuk. Így a jövőben a tudó­sítók nem tájékoztathatnak olyan folyamatban levő, vagy tervezett hadműveletekről, amelyekben nem vesz részt szárazföldi alakulat; arról, hogy hol, hány katona állo­másozik, vagy milyen támo­gatással rendelkezik. A csa­pa tmozdul átokról és a vesz­teségekről csak azt jelenthe­tik, amit a szóvivők hivata­losóin közöltek. A tilalmak megszegőit első­fokon hivatásszerű tevékeny­ségük 60 napos felfüggeszté­se fenyegeti, ismétlődés ese­tén visszavonják akkreditá­lásukat és vízumukat. N'xsi február 21-én megy Pekingbe A Fehér Ház bejelentette, hogy Richard Nixon ame­rikai elnök 1972. február 21- én repül Pekingbe. A hírt egyidejűleg hozták tyilvánosságra Washington­ban és Pekingben. Ronald Ziegler, az elnök sajtótitkára azt is közölte, hogy kedden számol be Nixon kínai tar­tózkodásának időtartalmáról és a látogatással kapcsola­tos egyéb részletekről. A Fehér Ház által nyilvá­nosságra hozott rövid, egy­mondatos közlemény szó sze­rinti fordítóiban így hang­zik: „A Kínai Népköztársa­ság és az Egyesült Államok kormánya megállapodott ab­ban, hogy Nixon elnök 1972. február 21-én kezdi meg lá­togatását Kínában”. Mint ismeretes, a pekingi látogatást követően az ame­rikai elnök ellátogat a Szov­jetunióba is. A pekingi és a moszkvai látogatás előtt Nixon elnök még tanácskozni óhajt olyan szövetséges országok vezetői­vel, mint Japán, Nagy-Bri-, tannia, Franciaország, Nyu- gat-Németország és Kanada. Hírek szerint e csúcstalálko­zók központi témája a nyu­gati világot sújtó pénzügyi válság. Ezenkívül Nixon leg­fontosabb szövetségeseit ar­ról is meg akarja győzni, hogy sem Pekingben, sem Moszkvában nem tesz az ő érdekeikre hátrányos enged­ményeket. 1/ •• •• • ■ Közös piaci tanácskozás Kedden Brüsszelben össze­ültek a közös piaci hatok miniszterei, valamint a 18 afrikai társult ország és az ugyancsak társult Malgas Köztársaság képviselői, hogy rendkívüli ülésen vitassák meg az európai "közösség ki­bővítésével k'álksöldfos prob­lémákat. Kedden délben ugyancsak Brüsszelben eredménytelenül ért véget a Közös Piac mi­niszteri tanácsa, miután a ha­tok, valamint a csatlakozni kívánó négyek — tehát Nagy- Britannia, Írország, Dánia és Norvégia képviselői a délelőt­ti újabb ülésen sem tudtak megegyezésre jutni a parla­menti halászati jogokkal kapcsolatos kérdésekben. Az újabb megbeszélésso­rozat december 11-én kez­dődik, a hatok és a négyek között A növekvő jólét terve 1973, december l* ssuuda, /§ Szovjetunió Legfelső ** Tanácsának most be­fejeződött ülésszaka elé ter­jesztett ötéves népgazdasági fejlesztési tervben központi helyet foglal el a társadalom fejlesztésének szociális prog­ramja. Az SZKP XXIV. kongresszusán, amely a prog­ramot javasolta, abból in­dultak ki, hogy a fejlett szo­cializmus feltételei között a Szovjetunió már jóval többet áldozhat az általános népi jólét emelésére, mint koráb­ban. Rendkívül megnöveke­dett az ország gazdasági ere­je. Ez tette lehetővé a párt­nak, hogy a IX. ötéves terv­ben a dolgozók anyagi és szellemi színvonalának je­lentős emelésére fektesse a súlyt. Hogy fest ez a gyakorlat­ban? Ügy, hogy tervek ké­szülnek a dolgozók reáljöve­delmének jelentős növelésé­re, és tervek — az ehhez szükséges eszközök előterem­tésére. A jövedelem növeke­dése szükségessé teszi a fo­gyasztási cikkek gyártásának növelését is. A kilencedik ötéves terv időszakában a reáljövedelem egy lakosra számítva 31 százalékkal nö­vekszik. Ilyen ütem mellett a szovjet lakosság jövedelme tizenkétévénként megkétsze­reződik. A munkások és al­kalmazottak átlagbére az előttünk álló öt évben 22 százalékkal, a szövetkezeti parasztok keresete a háztáji jövedelmet leszámítva, 31 százalékkal emelkedik. Tudvalevő, hogy a Szovjet­unióban a reáljövedelem nem csak a munkabérből ered. Jelentős jövedelmet jelent minden szovjet családnak a társadalmi fogyasztói alapok­ból származó sokféle jutta­tás. Ez a munkás és alkal­mazotti munkabér mintegy egyharmadát teszi ki. A fo­lyó tervidőszakban az eddigi ütemben növelik a társadal­mi fogyasztói alapokat. A fogyasztói alapokból eredő juttatásoknak 1975. végére el kell érniük a 40 százalékot, vagyis minden négytagú szovjet család évi 1400 rubel keresetkiegészítésre számít­hat. Itt kell megemlíteni, hogy július 1-től másfélsze­resére növelték a legalacso­nyabb öregségi nyugdijakat, növelték a szövétkezeti ta­gok nyugdíjait. Azoknál a többgyermekes családoknál, ahol egy családtagra havi öt­ven rubelnél kevesebb jöve­delem jut, bevezetik a csalá­di pótlékot, 1972. szeptember 1-től 25—50 százalékkal nö­velik a főiskolai és a közép­iskolai ösztöndíjakat. Beve­zetik az általános középisko­lai tankötelezettséget. A lakáskérdés. A múlt öt­éves tervidőszakban félmillí- árd négyzetméter lakás épült. 55 millió embernek javult a lakáshelyzete. A folyó öt­éves tervidőszakban 580 mil­lió négyzetméter lakást kell építeni, hogy további 60 mil­lió ember költözhessen ké­nyelmes otthonba. frontos kérdés a reáljö- “ vedelem és az áruter­melés növekedésének pontos összehangolása. Ezt a felada­tot is a folyó öt évben kell megoldani. Az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a szovjet kormány nemrég külön ren­deletben gondoskodott a köz­szükségleti cikkek gyártásá­nak további növeléséről, elő­írva, hogy ezen a téren 1971 —75-ben, — a választék bő­vítése és a minőség javítá­sa mellett — 1,9-szeres nö­vekedést kell biztosítani. A lakosság jövedelme és a fo­gyasztási cikkek gyártása nö. vekedésének megfelelően a kiskereskedelmi áruforgal­mat öt év alatt 1,4-szeresére kell boí/iífctV., Gleb Szpiridonov Castro koszorúja A Chilében tartózkodó Fidel Castro kubai miniszterelnök megkos. a, '/.a az egykori l1' iuouirs, Che Gue­vara emlékművét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents