Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-14 / 269. szám

Heves megye mezőgazdasága 1971-ben

Sol Máltai pendelbezíinlt...

Heves megye mezőgazdasága 1971-ben cfmű cikksorozatunk végéhez értünk. A hagyományoktól eltérően ezúttal nem lapunk munkatársa summázza a sorozatban felvetett eredményeket, problémákat- Miután a megyei tanács testületé legutóbbi ülésén megyénk mezőgazdasá- Kának helyzetét tárgyalta, megkértük Nagy László elvtársat, a megyéi tanács vb mezőgazdasági "és élelmezés- ügyi osztályának vezetőjét, fejtse ki véleményét az idei évvei, mint, a negyedik ötéves terv induló esztendejével kapcsolatosan.

— A megyei tanács végrehajtó bizottsáíga egy korábbi, a megyei tanács pedig legutóbbi ülésén átfogóan foglalkozott megyénk mező- gazdaságának helyzetével. Mindkét testület megállapította, hogy mezőgazdaságunk az eltelt időszakban a cél-kitűzéseknek megfelelően fejlődött. A termelőszövetkezetek döntő többsége megszilárdult, jelentősen emelkedett a szövetkezetek vezetési színvonala, pozitív irányú a tagság hangulata. Tovább folytatódott a nagyüzemek koncentrálódása, s á vállalati önállóság adta lehetőségeken belül a szövetkezetekben számottevő volt a szakosodás folyamata is. Jelentős mértékben növekedett a gazdaságok eszközállománya, amely a termelési kapacitás bővítéséhez megfelelő kereteket adott. A gazdaságpolitikai eszközök által biztosított lehetőségekkel a termelőszövetkezeti üzemek többsége jól élt, melyek hatására gazdálkodásuk rentátoilitá- sa fokozódott. Az általános fejlődési ütemen belül az is megállapítható, hogy 34 állattenyésztés fejlődési tempója elmarad a növénytermesztés mögött.' Nem kielégítő továbbra sem a gépesítettség és tovább csökken a szövetkezetekben dolgozó tagok száma. Továbbra is fennáll az üzemek közötti gazdasági és pénzügyi differenciáltság. Az is elmondható, hogy egy- egy üzemen belül a szakember-, a szakmunkás-ellátottság alacsonyabb színvonala érezteti kedvezőtlen hatását.

— Az általános tendenciát tekintve az eltelt néhány hónap hozott-e pozitív változást a korábbi évekhez képest?

— Először talán' beszéljünk

a növény termesztésről. I Meg lehet állapítani, hogy a termelőszövetkezetekben a munkákat sokkal szakszerűbben és szervezettebben végezték. Ez végig érezhető volt a tavaszi, a nyári és az őszi munkák során, A szövetkezetek, okulva az elmúlt évi tapasztalataiból nagy gondot fordítottak az őszi gabonák fejtrágyázására, megkétszereződött az idén az a terület, amelyet vegyszeres gyomirtásban részesítettek, s emelkedett a műtrágya-felhasználás is. A közös gazdaságok arra törekedtek, hogy az időszerű munkákat az optimális időben’végezzék el. Meg kell említeni, hogy a fej trágyázásokat, a vegyszeres gyomirtást és a növényvédelmet nagyban elősegítette a Dél- Heves megyei T&z-szövet- . ség területén működő repülőgépes társulás, valamint az Eger—Gyöngyös vidéki Tsz- szövétség területén dolgozó helikopter. Mindezeknek az eredményeknek része van abban, hogy mezőgazdasági üz.ameink, bár az országos átlagot nem érték' el, de rekordtermést takarítottak be megyénkben búzából és tavaszi árpából. A nyári betakarítási munkák, idején az üzemekben nagyfokú szervezettséget tapasztaltunk. A szövetkezetek eszközeit, gépeiket koncentráltan használták ki, megteremtették az e /es munkafolyamatok közötti kapcsolatot, s azt is szükséges megemlíteni, hogy a megyei gabonafelvásárló vállalat is, a kisebb hibáktól eltekintve, zökkenőmentesen vásárolta fel a tavalyinál lényegesen nagyobb gabonakészletet. Elmondhatom, . hogy általában a szak- eserűség volt jellemző az őszi

munkákra a talaj-előkészítésre, a vetésre, a betakarításra is. Éppen ezért az őszi mélyszántáson kívül gyakorlatilag minden jelentősebb munka befejeződött megyénkben.

— Miképpen alakult a

szőlőtermesztés?

— A szövetkezetekben jól felkészültek az idén a növényvédelmi munkákra. Különösen örvendetes, hogy olyan termelőszövetkezetek, amelyek tavaly elhanyagolták ezt a munkát, az idén jól és eredményesen dolgoztak. Mindez közrejátszik abban, hogy a gazdaságok az idén_ több és jobb minőségű szőlőt szüreteltek. Bár ez nem a szőlőtermesztéshez tartózik, mégis érdemes megemlíteni, hogy néhány gazdaságunk az idén a zöldségtermesztésnél is kiemelkedő eredményt ért el, mint például a detki, a nagyréded, a horti, az ecsédá szövetkezet, vagy a hevesi Rákóczi. Akiváló eredmény sajnos nem általános, de azt bizonyítja, hogy ahol megfelelő színvonalon folytatnak zöldségtermesztést, ott még a jelenlegi közgazdasági környezetben is lehet rentábilisan gazdálkodni.

•— A pozitív hatások mellett milyen kedvezőtlen Jelenségek jellemezték aa eltelt hónapokat?

— Sajnos ebben az évben sem sikerült a termelőszövetkezeteknek megteremteni a szükséges taka rmánybázist. Különösen a szálas takarmányok hozamai mondhatók gyengének. Nem terjedtek él a gazdaságokban azok a technológiai rendszerek, amelyek a legeredményesebben biztosítják a betakarítást. Jelentős módon lehetett volna növelni a pillangósok hozamát, he. a szövetkezetek jobban kihasználják a meglevő öntö- zőkapaoitást. Mindezek mellett továbbra is feszültséget jelent megyénkben a zöldség- és cukorrépa-területek csökkenése. A feszültségek csökkentése érdekében már eddig is születtek országos intézkedések, továbbiakban is várhatók, de azt is meg kell mondani, hogy minden szövetkezeti dolgozónak és vezetőnek látnia szükséges; az alapvető népgazdásági érdekek biztosítása nem csupán gazdasági, de társadalmi ügy is. Éppen ezért mindenki kötelessége a társadalmi érdekek szem előtt tartása,

— Miként alakult az állattenyésztés?

Anélkül, hogy részletesebben kitérnénk az állattenyésztés helyzetére, alapvető pozitívumként szükségies megállapítani, ho™ a sertés- tenyésztés hasonlóan dinamikus módon fejlődött, mint a korábbi években a baromfi tenyésztés. Ebben az évben alakult ki megyénkben a fel- szabadulás utáni legnagyobb sertésállomány. A szövetkezetek és a háztáji gazdaságok a tervezettnél lényegesen többet, rnintasrv kilencvenezer sertést értékesítenek az idén. Sajnos korántsem ilyen kedvező a helyzet a szarvas- marha-tenyés-dé^nél. Ha mérsékelten is, de csökkenő tendenciát mutat a szarvas- marha és ezen belül a tehén- létszám iá Az üzemi törekvések az idén arra irányultak, hogy az állomány adta lehetőségeken túl a nőivarú szarvasmarhákból nagyobb létszámot hizlaljanak és vágjanak ki. Mivel továbbra is cél a szarvasmarha-állomány növelése, e káros tendenciát meg kell szüntetni.

— Mi a helyzet megyénkben a mezőgazdasági beruházásokkal?

— Beruházási eszközökkel az idén is jelentősen gyarapodtak és gyarapodnak mező- gazdasági üzemeink. Ránk is vonatkozik egyébként amit a MÉM aktíva értekezlete a beruházásokkal kapcsolatban megállapított. Nem mindig sikerült üzemi szinten az igényeket és a reális lehetőségeket összhangba hozni. Jó néhány szakosított telep építésénél éppen ezért problémák adódtak. Talán kedve-' zőnek ítélhetjük meg, hogy az építés jellegű beruházások döntő többsége az év végéig

megvalósul, az előirányzatnak megfelelően. De hangsúlyozottan szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy az üzemek, különösen a szakosított telepek építésénél fokozottabban biztosítsák az állategészségügyi és állattenyésztési szabályzat, valamint a technológiai előírások precíz betartását, mert ezek elmulasztása következményeként súlyos nehézségek adódhatnak.

— Várhatóan miként alakul az idén a gazdaságok pénzügyi helyzete?

— Jelenlegi ismereteink alapján az mondható el, hogy az üzemek várható pénzügyi eredményei a tervezett körül alakulnak. Az idén is jelentős a szövetkezetek közötti differenciáltság, s megkell említeni, hogy mintegy 8—10 szövetkezet pénzügyi nehézségekkel küzd,

— Milyen tartalékok vannak megyénk mezőgazdaságában, melyek feltárása kedvezően hat a gazdasági eredményekre?

— Ha megyénk mezőgazdaságának perspektíváját nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy sok olyan tartalékkal rendelkezünk, melyek pozitívan befolyásolhatják a gazdálkodást. Elsősorban említeném a szilárd gazdasági és politikai vezetést. E téren számos üzemben még jelentős tennivaló van. Szeretném kiemelni a szakemberek, szakmunkások fontosságát, mert sok termelőszövetkezet nem rendelkezik még kellő szakgárdával.

Alapvető gazdasági tényezőként jelentkezik továbbá,

hogy a tsz-ekben az állóeszköz-állománnyal nincs

arányban a forgóeszköz-állomány. Még mindig nem kielégítő a helyzet a műtrágya-, a vetőmagfelhasználás, az öntözéses gazdálkodás és a takanmánytenmesztés terén. A növénytermesztési hozamok növelése érdekében

széles körben kell elterjeszteni a magasabb biológiai potenciállal rendelkező új fajtákat. Fokozni káli a korszerű nagyüzemi szül ókul túrákban a termelési biztonságot. Az állattenyésztési ágazatokban a tartási feltételek megjavítása mellett a szakszerű tenyésztői munka előtérbe kerülését kell biztosítani Az egész gazdálkodás területén ' fokozottabb mértékben kell érvényesülnie a helyes gazdaságossági szemléletnek, különös tekintette! a. termelési költségek csökken-’ tésére, a termelékenység növelésére stb. Az mondható el, ha csak ezekben az alapvető kérdésekben lépünk évről évre egy‘kicsit előbbre, akkor megyénk mezőgazdasága eleget tud tenni a negyedik ötéves terv elvárásainak. Befejezésül pedig azt tudom hangsúlyozni, hogy köszönet illeti mindazokat a termelőszövetkezeti tagokat, vezetőket, akik ebben az évben. szorgalmas, becsületesés szakszerű munkájukkal elősegítették a megye mezőgazdasági eredményeinek elérését — mondotta Nagy László.

Kaposi Levente

Költekezési hajrá?

Attól tartok, legalább egy fél évtizede*

átaludt egy vállalati propagandista, s így került a hirdetés a lapok hasábjaira, amely a vállalatok év végi vásárlásaihoz ajánlott különböző drága berendezéseket. Legjobb tudomásom szerint a vállalatok már régen nem az évszakok szerint vásárolnak, hanem szükségleteik s pénzük szerint. Igaz, legjobb emlékezetem szerint egykor nem így volt. Különböző kereteket el kellett költeni, hogy a következő évben se csökkenjenek ezek a keretek.

Hogy mi származott ebből? Például egy kollégium folyosóját telerakták szekrényekkel. A szegény mérnökhallgatóknak nem akkor, ösztöndíjas korukban, hanem harminc esztendő múltán, főmérnökként is aligha lesz annyi holmijuk, hogy megtöltsék ezeket a szekrényeket. Ezzel szembén az ágyak recsegtak-ropogtak, éppen csak, hogy szét nem estek. A gondnok széttárta a kezét: mit csináljon, év végén kapott pénzt az egyetemtől, hogy nehogy megmaradjon. És ő szekrényeket vett rajtuk, mert ágyakat nem kapott, s az volt a dolga, hogy elkeltse a pénzt.

Békén megvan a pénz, ha megvan, s nem költjük el. Ma már nevetséges emlék csupán az egykori ■ vállalati év végi költekezési hajrá, a humoristák, a vicclapok egykori kedvelt témája. Mint annyi régi gazdasági gyermekbetegségen, ezen is segített az új gazdaságirányítási rendszer. S kiderült, hogy ugyanannyi pénz jóval több, ha okosan, s nem kapkodva, különböző áltörvények szerint használjuk fel. Ezért Is jósolnak nagyon kis hatást ennek a bizonyos hirdetésinek.

Persze, egészen más a helyzet ha nem a vállalatok, hanem a lakosság év végi költekezéséről van szó. Tudvalévőén év végén van a karácsony, s a negyedik negyedév a kereskedelmi forgalomban mindig mindent

felülmúl. A világ egyik legtermészetesebb dolga ez. Karácsonykor az emberek meg szokták egymást ajándékozni. Az ajándék pedig pénzbe kerül, s az a bolt kasszájába: emelkedik a kereskedelem bevétele. A boltok ezért jó előre fel is szokták készülni a csúcsforgalomra. Alaposan feltöltik az árukészletüket, kisegítőket állítanak be, várják a kedves vevőket és nem kevésbé kedves pénzüket.

Sok rokonszenves vonás van ebben a rohamban. De sok elgondolkodtató' is. Amennyire természetes, hogy az emberek megajándékozzák családtagjaikat, barátaikat, annál természetellenesebb, ha valaki az év végét amolyan pénzszórási versenynek fogja fel. És aki számára az ajándék csak akkor ajándék, ha nagyon sok pénzbe kerül ... A legtöbb ember bizony, szorgalmas és nehéz munkával keresi a forintjait, s ha nincsenek is anyagi gondjai, azért meg kiéli gondolnia, hogy mire mennyit költ. És rendszerint meg is teszi, márcsak azért is, mert nem tehet mást. Kivéve az év végét. Amikor némelyek számára szinte törvénynek számít ha minden megtakarított pénzt az utolsó fillérig el kell költeni. Ezért, s nem elsősorban a rendszerint ködös és fagyos időjárás miatt, számít a január olyan kibírhatatlanul hosszú hónapnak...

• Nem vagyok sem a karácsonyi ajándékozás, sem a kereskedelem ellensége, de a saját pénzemé sem. Mert igaz ugyan, hogy sokak számára nagyobb ünnep aa ünnep, ha „minderet bedobtak”, de az ,is, hogy később aztán sokan nyögik az erejükön felül vállalt kiadásokat.

Ettől függetlenül csak hirdessenek, ajánlják portékájukat az üzletek, az áruházak. Mutassák meg mi mindent kínálnak nekünk a pénzünkért. Hogy viszont mire adjuk a pénzt, azt mi döntjük el...,

P; 1.

Munkával, eredményekkel alapozták meg a jövőt

Egy új vállalat munkájáról, terveiről

A Gazdasági Bizottság 10 147/1969. számú határozata nyomán 1970. júliusában alakult meg egri székhely- lyel az Észak-magyarországi Vízügyi és Közműépítő Vállalat.

Az alapító oklevél kiállítását követő néhány hónapban a termelés, a munka tárgyi, személyi, műszaki feltételeinek kialakítása, biztosítása jelentette az egyik legnagyobb, legnehezebb feladatot. Ez év januárjától azonban már a termelésre, a határidős, a jó minőségű munkára koncentrálja szellemi, fizikai erejét, lehetőségeit a vállalat. És mint az 1971-es esztendő vállalati eredményei bizonyítják: a rajt, a bemutatkozás a vártnál is jobban sikerült.

De az indulás nehézségeiről, az eredményekről, acél- kitűzésekről hallgassuk meg inkább a történtek első számú szemtanúját: Pethö László igazgatót.

— Valóban nem volt köny- nyű, egyszerű az indulás. Mert pénzünk ugyan volt.de a vállalati kollektíva megszervezése megannyi gondot, problémát jelentett. Aztán egyre gyarapodtunk, gépeket vásároltunk, és ahogyan mondani szokták: lassan ösz- szerázodtunk, megindult a szervezett, a tervszerű munka, a termelés.

— Mi a fő profilja a vállalatnak?

— Különböző közműépítés. Ismeretes, hogy a negyedik ötéves terv során jelentősen megnőnek az ilyen jellegű fejlesztések, a korábbi kapacitást viszont már messze túlhaladták a jogos igények. Többek között ez indokolta vállalatunk élet- rehívását is, hiszen a különböző fejlesztési programok elválaszthatatlan része a közmű, a közműépítés.

— Mekkora terület, pontosabban hány megye tartozik q, vállalathoz? t

— Heves, Nógrád, Szolnok megyék, de Borsodban is jelentős munkálatokat végzünk.

— Jelenleg hol, s min dolgoznak?

— Építjük .az egri, a mát- raíüredi, a borsodnánasdi szennyvíztelepet, ugyancsak mi végezzük a Pásztorvölgy vízrendezését, Domoszló, Gyöngyöstarján, Koropolt vízhálózatának kiépítését, a sarudi szivattyútelep kivitelezését, dolgozunk ezenkívül Özdon, Miskolcon, Sajóbá- bonyban, az egri Finomsze- relvénygyárban is. örömmel mondhatom, hogy a kivitelezési és a kapacitási szerződéseink értéke több mint 475 millió forint. Ez vállalatunk jövőjét, perspektíváját tekintve rendkívül bizVerpeléti gépjavítók

Elkészült a verpeléti Dóssá Termelőszövetkezet közel négymillió forintos beruházással épült új géptelepe, A modern telephelyen 41 erőgépet, 10 tehergépkocsit, 8 kombájnt és 429 munkagépet tárolnak, illetve a szükség szerint javítanak. Az idén nem kell már a szabadban fagyoskodniuk a szerelőknek sem, hiszen egy olyan csarnok épült, ahol egyszerre hat erőgépet is javíthatnak. Megoldódott az üzemanyag-probléma is, mert a helyszínen tankolhatnak az új üzemanyagtöltő állomásnál. Képünkön: Kiss Gyula és Veres Sándor szerelők egy Dutrát javítanak.

(Foto: Kiss Béla)

tató, hiszen egyre nagyobb, biztos igények növelik,.gyarapítják mindennapos feladatainkat.

— Bár a vállalatunkhoz több megye tartozik — kapcsolódott a beszélgetésbe Gyenes János igazgatóhelyettes-főkönyvelő — denem árulok el titkot, ha azt mondom: Heves megye minden szempontból az első helyen áll, a megye igényeit valóban megkülönböztetett módon Igyekszünk minden szempontból kielégíteni, És ha már szóba kerültek az ez éves eredményeink: felettes szerveink a közelmúltban értékelték munkánkat, és valóban jó „minősítést” kaptunk. Minden túlzás és szerénytelenség nélkül mondhatom: eddig egyetlen kifogás sem érte munkánk '.minőségét, feladatainkkal időben is jól-állunk, a beruházások jelentős részét határ- _ idő előtt kívánjuk átadni.

— Befejezésül még egy kérdést az igazgatóhoz: Egerben gyakran hallani olyan megjegyzéseket, hogy önöknek sok pénzük van. lényegesen többet fizetnek, mint a többi üzemek, vállalatok. Valóban így van?

— Az az igazság, hogy bérszínvonalunk tényleg magasabb, mint a legtöbb üzemé. Az is igaz, hogy igyekszünk jól megfizetni azokat, akik szakmájuk,.tu- ' dásuk, lelkesedésük alapján ezt meg js érdemlik. De az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy nagyon is megnézzük, ki mennyit érdemel, s a nagyobb jövedelmek mögött az igények, a követelmények is magasabbak. Munka, érdem nélkül egy fillért sem fizettünk, s egy fillért sem fizetünk ezután sem. Nem igaz, nincs alapja annak sem, hogy vállalatunk dolgozóinak, vezetőinek zömét az egri, a Heves megyei üzemektől csábította el. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a vezető gárda jelentős része más megyéből került Egerbe, illetve vállalatunkhoz. Nekünk Is érdekünk a ió kapcsolatok tartása, sz4’ -sítése, és nagyon is vigyázunk, hogy ezek a kapcsolatok tisztességére'-, s kölcsönösen kamatozóak legyenek;

Koós Muet