Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-07 / 263. szám

Stíriaiéi —- Lettas-Moserig 5. „Kismérnökök” a kolostorvárosban #* _ .. ; Épül a Kommunizmus Oltáraik, IMM, feéetajvezetékék — Téeoü-EaMcs és imsftps,. Ukrajnában vagy « Kaukázus ban, Moszkvában és Jerevánban, Lakó­hazak és iskolák, vegyigyárak, új városok, Öntözőrendszerek, gátak, sportpaloták, tudományos intézetek, vizi erőmüvek, bányák épül­nek ott, ahol évszázadokig kietlen földek voltak és ott, hagyomá­nya van az Iparágnak, a művészeteknek. f A tlosteracnbnrgS mfiemliknegyed egyik ékessége a szőlész-borász szakiskola. A BÉCSIERDÖ északi ré­szén, erdős halmok szegé» lyén terül el a környék leg­szebb, leglátogatottabb és műemléki látnivalókban leg­gazdagabb városa: Kloster­neuburg. Mint a neve is mutatja, kolostorváros, amely különösen tavasszal, de ilyenkor fesse! is lebilin­cselő látványt nyújt A völ­gyek fölött emelkedő kul­turált halonwidék teli sző­lőkkel, gondozott villákkalí pnéahá ts>If kai és kis italki- raérőkke! lepi meg a láto­gatót Már a rómaiak is tó- aérleteztelc itt szőlőművelés- set, as igazi borászatra azonban mégis ss 1108-ban letelepített Agoston-rendi szerzetesek tanították mega környék népét A belső vált» több, Kisebb balomra települt A legma­gasabb és legterjedelme­sebb domb tetején épült a nemzetközileg is híres egy­házi épületcsoport. Ez\ a ' domb olyan szeles, hogy él- T fér rajta még á négyszögle-; f jtfi főtér is, a copf stílusú f városházával A téren mo~ f dern szökőkút csobog, és f különböző korokból szárma­zó egyházi és polgári épüle­tek érdekes egyvelege keve­redik egymással A kolostor hatalmas épületegyüttese a századokon át egymást kö­vető építészeti stílusok va­lóságos múzeuma lett. Itt ebben a műemléfcne- gyedben egy néhai kolostor- épület adott otthont a mai Ausztria egyik leghíresebb szőlész-borászbépző intézeté­nek. Állami iskola ez, amely felsőfokon képez szakembe­reket. Százfős tanári kará­ban olyan európai hírű bo­rász szaktekintély is van, mint dr. Franz Paul, aki rendszeresen képviseli Auszt­riát a nemzetközi mezőgaz­dasági konferenciákon. Ha­zánkban is ismert a neve, hiszen több borászattal fog­lalkozó dolgozatát, tanulmá­nyát lefordították magyar nyelvre is. A KLOSTERNEUBURGI szakiskola oktatási rendsze­re a magyar szakiskolák ok­tatási rendszerével összeha­sonlítva néhány újdonsággal szolgál. Az intézetben nyolc általános iskolát végzett hallgatókat vesznek fél s eltérően a magyar mező- gazdasági szakmunkásképző intézetektől, nem három, hanem öt év alatt képeznek szakembereket. A végzős hallgatók az érettségi bizo­nyítvánnyal együtt szak- munkás-bizonyitvanyt is kapnak. Évente 120 elsőéves szőlész-borász hallgató kez­di itt meg tanulmányait, ebben a főiskolai rendszerű középiskolában. A szaktár­gyakon kívül természetesen humán tárgyakat is oktat­nak. Az elméleti képzést a gyakorlatok egészítik ki, melyet az iskola szőlőskert­jében és a „házi” palacko­zóban végeznek a hallgatók. A „házi” palackozó külön érdekessége, hogy történeti fejlődésében mutatja be a szőlőpréselő, . borpalackozó, szűrő, üvegmosó és fertőt­lenítő gépeket, a legkezdet- í Jegesebbtől a legmodemeb bi g. Ebben az iskolában a hallgatók megtanulják a tu­dományos borászat szinte minden fortélyát A magas szintű oktatáson Scívül fontos feladatot jelent itt a kutatómunka is. Ezt szolgálják a jól felszerelt mikrobiológiai és kémiai la­boratóriumok, ahol a borok összetételétől egészen a sző­lő-növényvédő szerekig vé­geznek vizsgálatokat A hallgatókat tehát Kloster- neuburgban tudományos szemléletre nevelik, hogy a gyakorlatban — kinn az üzemekben — is ragaszkod­janak a tudomány újabb módszereihez, eredményei­hez; s hogy ezeket kellőkéit pen is tudják alkalmazni. f & még egy érdekesség; 'Azok a végzős hallgatók, akik négyévi üzemi munka Vitán vezetésre alkalmasak <— szakmai ismereteik és emberi tulajdonságaik alap­ján — automatikusan meg­kapják az üzemmérnöki- diplomát Az osztrákok eze­ket a szakembereket Jcis? mérnököknek" nevezik. Et­től magasabb végzettséget csak az okleveles mérnök szerezhet Ausztriában, aki elvégzi a bécsi egyetem mezőgazdasági karát Az osztrák mezőgazdasá­gi szakoktatásnak ez a for­mája már több éves múlt­ra tekint vissza, s a tapasz­talatok szerint bevált. A klostemeuburgi szakiskola hírneve bizonyítja, hogy az üzemekben dolgozó „kis- mémökök” eredményesen kamatoztatják tudásukat, s ezzel is öregbítik az osztrák szőlészet-borászat európai ' rangját f A KOLOSTORVAROST él­íiagyva búcsúzunk Auszt­riától, attól az országtól, mélynek, ha rövid időre is, de bepillanthattunk mező- gazdaságába, Ez a rövid idő is elegendő volt azonban ah­hoz, hogy egy élményekben gazdag tanulmányutat zár­junk, . Mentesz Károly Dfl-Tadzsflrisztáa leenffs (part bázisának kBzpo&tJa, a Valis­folyón épülő nnrekl vízi erőmű less. A világ egyik legmagasabb gátját emelik Itt, Az erőmű építői elkezdték az első, 300 000 kilowat- tos szivattyútelep szerelését. A jövő energetikai óriásává nő Nis- rek városa. Az imlltnszkl vasbefemflzem tátja el vízlevezető csatornákkal az Azer­bajdzsán! Köztársaság termelősző vetkezeteit és. állami gazdaságait, Most új terméket: 4 méter ma­gas, 120 centiméter átmérőjű eső­veket készítenek óntözőcsatarna céljára. A togesztánl OSZSZK n nagy természeti ellentételt hazája. A táj változatosságát kévetik stí­lusukban a köztársaság modem építkezései. Képünkön: a főváros 800 személyes színháza és versenyterme. _i ___. . , „ , _ f A Kaünyiíí sugárút végé» áll, — a folyóparton, szem­ben aa Ukrajna .Szálló ha-: talmas tömbjével — a KGST-' palota immár Moszkva egyik szimbólumává vált óriás üveg, beton „nyitott köny­ve”. A kor legmodernebb építészeti technikája sze­rint emelt felhőkarcoló előtt kora reggeltől késő estig diplomáciai rendszámú au­tók sokasága parkol: dol­goznak a KGST alkalmazott- tái. A gépkocsik rendszám- táblájáról ugyan megálla­pítható, melyik országból va­ló a gazdája, a 29 emelet szobáiban tevékenykedő szakemberek -azonban nem­zetközi alkalmazottak, fize­tésüket sem’ saját országuk­tól, hanem a KGST- től, mint nemzetközi szerve­zettől kapják. Hz idegbQzponf Bent az épületben hangta­lanul suhannak a gyorslif­tek, a hosszú folyosók el­nyelik a léptek zaját. A nap minden szakában, a munka­idő minden órájában pezs­gő sürgés-forgást tapasztal a látogató a 29 emelet mind­egyikén. Mégis a legfor­galmasabb a tizenhetedik emelet. Ez az emelet a KGST-apparátus idegköz­pontja. Itt vannak a KGST- titkárság vezetőinek iroda- helyiségei, itt őrzik —• tűz­biztos, vízhatlan páncélszek­rényekben —. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak legfontosabb dokumen­tumait, határozatait. Ide ke­rülnek az egyes osztályokon összeállított gazdasági szem­lék, a sokoldalú megállapo­dásokat előkészítő terveze­tek, a korábbi KGST-hatá- rozatok végrehajtásának el­lenőrzéséről szóló jelentések, a következő ülésszakokat elő­készítő dokumentumok, ame­lyeket aztán innen külde­nek tovább a KGST-ügyék- kel foglalkozó nemzeti szer­vezeteknek, kormánykepvi- aetetekuuk* a BB5T-PB10TB E6Y n Mosí épp«!’ a KGST Bu= karestben megtartott leg­utóbbi 25. ülésszakán hozott határozatok vegfel íí íjtásá val kapcsolatos anyagok, terve­zetek, dokumentumok fek­szenek a tanács titkárának, N. Fagyejevnek az íróaszta­lán. A KGST nagy jelentő­ségű komplex ’ programja sok új feladatot ad a KGST titkárságának, valamennyi osztályának. Erről folyik a legtöbb tárgyalás, konzultá­ció, információcsere a tár­gyalótermekben, erről készül a legtöbb új anyag. A legfelső emeleten A felhőkarcoló legfelső, huszonkilencedik emeletén kapott helyet a KGST-titkár- ság könnyűipari osztálya. Az osztályvezető szobáján csehszlovák név áll: Bogu- mil Novotny. Mindenki meg­kérdezi tőle, ezért gyorsan hozzáteszi a bemutatkozás­kor: nem rokona, csak név­rokona Antonin Novotny- nák. Egyébként sok éle és tréfa tárgya az apparátus­ban ez az osztály: sokszor mondják nekik, hogy ők bi­zonyosan minden más osz­tálynál gyorsabban és job­ban oldják meg a feladatai­kat, mert innen, a legfelső emeletről jobban látni a perspektívát. A tréfát már megszokták, — minden új KGST-alkal­mazott elsüti — s azt is, hogy valóban sokféle, szer­teágazó problémát ad a KGST-országok könnyűipari együttműködésének irányítá­sa. — Az utóbbi időben egész sor anyagot dolgoztunk ki azzal kapcsolatban, hogyan lehetne közös erővél az ed­diginél gyorsabb ütemben fokozni a szocialista orszá­gúkban a tómegszükseglete­jfcetk Melégítő cikkék gyártá­sát, miként lehetne gazda­ságosabb, . hatékonyabb a könnyűipari üzemek terme­lése, és milyeneknek: kelle­ne lenniük az optimális szükségletek szempontjából az országainkban ezután épülő könnyűipari üzemek­nek. A textil-, a kötszövő-, a konfekció-, a cipőipar, a bútorgyártás és a nyomda­ipar közös irányú, összehan­golt fejlesztése sokféle prob­lémájának tanulmányozásán dolgoznak az osztály mun­katársai. > — Sokat foglalkoztat ben­nünket a műanyag világszer­te tapasztalható előretörése. Az előrejelzések szerint a műszálas szövetek gyártása például 1985-ig megkétsze­reződik. Körülbelül ugyan­ilyen arányban növekszik a műbőrből készült cipők ter­melése is. Ez a kor igénye. Az arányoknak erre a vár­ható eltolódására már most fel kell készülniük a KGST- tagországoknak. Meg kell oldanunk például a színező­anyagok és egyéb, a könnyű­ipar jövője szempontjából nélkülözhetetlen vagyianya- gok gyártását, mert ezeket a termékeket most a legtöbb KGST-ország nyugati cégek­től importálja. Ezért a KGST könnyűipari állandó bizottságában tervezetet dol­goztak ki, amely a KGST- tagországok műbőrtermelési nemzetközi centrumának fel­állítását ajánlja. A kidolgo­zott javaslat szerint ez az új nemzetközi szerv vállal­ja majd magára a műbőr­gyártás fejlesztésével kap­csolatos műszaki-tudomá­nyos kutatások egyeztetését 9 vasutat még asm Isiiét nyugdíjazni Nem irigyelt osztály a KGST apparátusában a szál­lítási osztály, ■ amelynek most H. Wagner lengyel vasútügyi szakértő a veze­tője. A vasúti, a vízi, az au­tó- és a légi közlekedés és szállítás szerteágazó mun­kájának összeegyeztetése, az együttműködés és az érdek­összehangolás legjobb mód­jainak megtalálása szerte­ágazó, bonyolult feladat. Wagner szerelmese a szak­májának. Ez az első mon­datnál kiderül, mert rögtön a vasúttal kezdi: — Gyakran hallja az em­ber, hogy a vasúti szállítás mindinkább elveszíti koráb­bi jelentőségét. A távoli perspektíva valóban lénye­gesen megváltoztatja majd a szállítási eszközök felhasz­nálásának mostani arányait, de a tervekben, elemzések­ben, amelyeken most dol­gozunk, mégis abból indu­lunk ki, hogy korai még nyugdíjba küldeni a vas­utat. A külkereskedelmi szál­lításoknak még mindig több mint- 60 százaléka bonyoló­dik a vasúton. Ezért is for­dít a KGST komplex prog­ramja olyan jelentős figyel­met a vasúti integráció kér­déseinek. — Igen behatóan foglal­kozik az osztály az autófu­varozás összehangolt fejlesz­tésével. Mindenekelőtt á szabványosítás, a típusok egységesítése, egységes for­galmi szabályzat és műsza­ki rendszer kidolgozása szükséges. Az osztály több anyaga foglalkozik a KGST- tagországok úthálózatának fejlesztésével. — A légi szállítás, a légi közlekedés fejlesztésének koordinálása szintén kiemelt feladata az osztálynak. A hangsebességnél gyorsabb repülőgépek megjelenése egész sor gazdasági és mű ­szaki kérdés megoldását te- - £2: szükségessé a KGST-ar­szágokban. Hogyan lehetné a modem gépek szükségletei szerint alakítani a repülő­téri kiszolgáló munkát, az utasok ellátását, a ki- és be­rakodás meggyorsítását? — mindezek olyan témáit, ame­lyek sokoldalú tanulmányom zást igényelnek. — Máris igen gyümölcs&- ző a szocialista országók együtműködése a hajószál­lítás megszervezésében — mondja az osztályvezető. — A KGST-tagországok nem­zeti zászlai alatt mintegy kétezer hajó járja a ten­gereket. Ezek többsége je­lenleg még közepes raksu- lyú, de a következő években változik az arány: mind na­gyobb testű hajók kerülnék forgalomba. Ám ez a mos­tani állomány is igen ver­senyképes a hajószállítás vi­lágpiacán, hiszen közös hajó- állományunk fele nem idő-; sebb tízévesnél. Október derekán Moszk­vában már hamar leszáll az este, korán gyúlnak fények a Kalinyin sugárúti KGST- palota ablakaiban. Sokszor a késő estébe nyúlnak a tárgyalások, megbeszélések. De nemcsak dolgoznak a KGST felhőkarcolójában: a moziteremben estéről esté-’ re filmeket vetítenek, a klub­ban, a társalgókban sok­nyelvű baráti beszélgetések vidám hangulata árad, ki-, rándulásokat, közös sport- rendezvényeket szerveznek. S néha bosszankodnak is: ha a hazulról hallott új vic­cek poénje nem csattan oroszul. Jurij Szinyakov a Lityeraturnaja Gazeta főmunkatársa 1971, november 3*, vasaía^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents