Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-07 / 263. szám
\ Látkép az épülő új Csebokszári lakótelepiül. FOGALMAK — FÓKUSZBAN Hatékonyság, vagy pontosabban.. Nem módosították megyénk negyedik ötéves tervének fejlesztési programját Interjú dr. Hortobágyi Istvánnal, a Heves megyei Tanács tervosztályának vezetőjével ■» A közelmúltban tartott gazdasági aktívaértekezlet megyénkben is nagy figyelmet, érdeklődést váltott ki. A viták, a vélemények között gyakran hallani olyan „értesüléseket” is, hogy a beruházási feszültség miatt megyénk negyedik ötéves tervét is módosítják, illetve csökkentik a tervezett beruházásokat. Mi az igazság, van-e alapja a tervmódosításnak? — Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, tisztázzunk előbb egy alapvető félreértést A. beruházási feszültséget nem a népgazdasági, nem a megyei tervek, célkitűzések okozták. E tervek mögött reális igények, és biztos anyagi erőforrások állnak. A baj ott és akkor kezdődött, amikor a különböző ágazatok, tárcák — elsősorban az üzemek, vállalatok és néhány tanácsi szerv is — anyagi erőforrásaikat meghaladva tervezgettek, kezdték el, indították meg a különböző építkezéseket. Így alakultak ki a már közismert gondok, feszültségek, amelyekről kormányunk elnöke nagyon őszintén és tárgyilagosan beszélt a parlamenti tanácskozáson. Ami pedig" megyénk negyedik ötéves tervének fejlesztési programját illeti: nincs változás, nincs módosítás. A megye párt-, állami szervei által elfogadott, a népgazdasági célkitűzésekben megyénkre jóváhagyott tervek és anyagi erőforrások változatlanak. Megépülnek a tervezett lakások, egészség- ügyi, szociális, kulturális, kereskedelmi létesítmények. Az viszont valóban igaz, hogy megyénkben is felülvizsgáltuk a beruházásokat, és több intézkedésre is sor került, illetve sor kerül majd. — Miben, hogyan s milyen területeken jelentkeznek majd az említett intézkedések? — valamennyi beruházásnál felülvizsgáljuk: milyen a műszaki előkészítés, s hogyan lehetne a tervezettnél gazdaságosabban megvalósítani. Ugyancsak megnéztük, hogy az igények szinkronban állnak-e az anyagi lehetőségekkel. Csak műszakilag és pénzügyileg megalapozott beruházásoknál kerülhet sor az ünnepélyes alapkőletételre, vagyis a tervezés, a kivitelezés megkezdésére. A cél- csoportos beruházásokon kívül minden beruházásnál kötelező lesz a tartalékképzés, a tartalékbiztosítás. A tanácsi szerveit is csak az adott terület artyagi lehetőségeinek megfelelő fejlesztéseket tervezhetnek. Összhangot kell teremteni a terviben előirányzott építési igények és az építőipari vállalatok kapacitása, illetve kapacitásfejlesztése között Nagyon határozottan fellépünk, és meg is akadályozzuk a reális igényeket meghaladó, luxusberuházásokat. A tervezők fantáziája helyett az igények és a lehetőségek határozzák meg a terveket. A Népújság már részletesen beszámolt a Heves megyei Beruházási Vállalat új szolgáltatásáról, érdekeltségi rendszeréről. Az eddigieknél lényegesen nagyobb erkölcsi, anyagi védelmet biztosítunk az építtetőknek. A beruházó vállalatok nem a költségek növelésében, hanem a jó minőségben, a tervezett költségek tartásában, illetve csökkentéseben lesznek majd anyagilag is érdekeltek. Ez' utóbbi változásokról el kell mondanom, hogy az országban elsőként vezettük be. — Térjünk még vissza megyénk negyedik ötéves tervéhez. Megerősítette, hogy nem változott, nem módosították azt. Ugyanakkor az egri új telefon- központ, a kékestetői új tevetorony megépítésére mégsem kerül sor az elkövetkezendő öt év során. E két létesítményt kihúzták a megye ötéves tervéből? — Az igazság a következő: 6em a telefonközpont, sem a tv-torony nem szerepelt a megye, a népgazdaság negyedik ötéves tervében. Ennek ellenére is azonban a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium megértve - és ismerve Eger város gondjait, a város telefonhálózatával kapcsolatos problémákat, a szóban forgó telefonközpontot a tárca tervén felül szerette volna megépíteni. Mivel azonban a bevezetőben is említett feszültséget elsősorban éppen a terven felüli beruházások okozták, í|*y a telefonközpontot, a tv- tomyot a . legjobb indulat, akarat .mellett is át kellett tenni az ötödik ötéves tervbe. Ugyanez a helyzet a kiállítási csarnokkal is. Nagyon okos ötlet volt, szükség is van rá, az üzemek, a vállalatok jelentős összegeket ajánlottak fel megépítésére, de mindez kevés, a helyzet azt kívánja, hogy ennek megépítésére is csak az ötödik ötéves tervben kerüljön sor. — A leendő telefonközpont helyen már megjelentek az építők is... — Igen, az épület építése megkezdődött, az üzembe helyezésre azonban a terv szerint csak 1976-ban kerül sor. Mi is jól tudjuk, hogy szükség van rá, és mindent elkövettünk érte, de az anyagi lehetőségek, a népgazdaság anyagi' erőforrásai korlátozottak. Nem könnyű és különösen nem szimpatikusak'ezek a döntések, határozatok, de mégis így helyes, ezt kellett tenni. Éppen annak érdekében hogy megyénk rendkívül gazdag, változatos fejlesztési programja a tervidőszak végére maradéktalanul megvalósuljon. Koős József lakások a Csebokszári lakótelepen Hatékonyság, vagy pontosabban: gazdasági hatékonyság. A „vagy pontosabban” már jelzi: sokak előtt nem egészen világos fogalommal van dolgunk.. Talán ezért, hogy karriert csinált. Hatékony népművelésről, a tanácsi munka hatékonyságáról éppúgy szó esik — újságcikkekben, tv-interjúk- ban, értekezleteken — mint a sportkörök hatékony nevelő 'tevékenységéről, s „a legutóbbi horgászverseny hatékonyságáról”, amint ezt egy hírlapi tudósításban olvashattuk. Mi ez a fogalom? Mindenre ráhúzható uniformis, vagy éppen nagyon is szigorúan körülhatárolt terminus technikus, amit gyakran, ok és alap nélkül emlegetnek. Az 1960-ban kiadott Üj Magyar Lexikon még nem ismeri. Tehát? Annak előrebocsátása mellett, hogy a fogalommal kapcsolatban még rengeteg kérdés tisztázatlan a legszűkebb szakkörökben is, leírhatjuk; a hatékonyság nem aktuális jelszó.* hanem gazdaságpolitikai kategória. Kifejezője a gazdálkodás eredményességének, azaz a ráfordítások és az eredmény aránya. Viszonyt fejez ki tehát, valamilyen hozam (eredmény), s aa ehhez szükséges erőforrások (befektetések) egymáshoz való viszonyát. Elvben azt, hogy az adott eredményt milyen ráfordítással, vagy az adott ráfordítással milyen eredményt értek el. Optimum, változatokkal A hatékonyság ezek szerint egybeesik az optimális ponttal, mert nem mindenáron való érvényesítéséről van szó; a költségeket úgy is csökkenthetik, hogy értékesebb helyett silányabb anyagot dolgoznak fel termékké, a hozamot úgy is növelhetik, hogy emelik az árakat... Mindkettőre van példa. Csak éppen ez nem hatékonyság! Változatok sokasága alapján lehet csak dönteni, valójában melyik terv, befektetés stb. a leghatékonyabb. Ezért, hogy különbséget kell tenni népgatdasági és vállalati, illetve rövid és hosszú távra szóló hatékonyság között. Tovább bonyolítva: a népgazdasági hatékonyság az összeredmény és az összes ráfordítás aránya. Igen ám, de rövid távon akkor érvényesül, ha a rendelkezésre álló termelőerők a legnagyobb eredményt ' hozzák, hosszú távon akkor,* ha a gazdasági növekedés a nép- gazdasági egyensúly javulásával valósul meg. És vállalati értelemben? Ma a vállalati eredmény (nyereség) határozza meg, de korábban elég volt a kötelező tervmutatókat teljesíteni... Azaz, nincs örök érvényű hatékonyság, a gazdasági környezet szabja meg, hogy adott esetben mit; tarthatunk annak, s mit nem. Bonyolült? Nagyon. Pedig még nem szóltunk a hatékonyságot jelentősen befolyásoló piaci hatásokról, a termelési tényezők egymást helyettesítő lehetőségeiről, a munkaerő újratermelésének olyan, aligha lebecsülhető költségeiről, amelyek nem a vállalati kiadásokban tükröződnek, holott az eredmény ott képződik... A szakemberek a ráfordítások arányában elvárható „normatív hozam”-ként jelölik napjainkban a hatékonyságot Maradjunk ennél. Bár ez sem egyszerű. Néhány ellentmondás Nem egyszerű, mert ugyan leírhatjuk, hogy — például — az ipari termelés hatékonysága javult, de rögtön hozzá kell tennünk: a fogyasztói ártámogatássokon túl 1971-ben az ipar és a külkereskedelem 20 milliárd forint állami támogatást kap. Aminek Qgv része szükséges, de másik részét fokozatosan csökkenteni kell, mert különben a kialakult termelési szerkezet konzerválásával, éppen a hatékonyság ellenében hat. Azután: a hatékonysági mérce jóval nagyobb eltéréseket — szóródásokat — mutat, mint a jövedelmezőségi. Számítások szerint minden iparág nyereséges, azaz bevételei meghaladják ráfordításait, de ez csalóka kép. A szabályozó rendszer ugyanis ma még nem kellő szigorral szorítja tényleges társadalmi .tiszta jövedelem elérésére az iparágakat; a vállalatokat, de ezt az árrendszer „kozmetikája” elhalványítja. Pozitívum, hogy az egy keresőre jutó nemzeti jövedelem — az élőmunka társadalmi termelékenysége — a második ötéves tervben 23, a harmadikban 30 százalékkal nőtt, azaz javult a hatékonyság. Ugyancsak eredmény, hogy 1966—1970 között a tőkés országokba irányuló export növekedése elsősorban a hatékony iparágakból — termékeikből — származott. Negatívum viszont, hogy a népgazdasági hatékonyság javítását néhány termelő ágazat nagyfokú elmaradottsága lelassítja, ahogy ugyanezzel a hatással jár a termékszerkezet változásának mérsékelt tempója is. Ennyi mindent kell mérlegre helyezni? Igen. Az a döntő feladat 'ugyanis, hogy a társadalmi termelés hatékonysága növekedjék, azaz az egységnyi ráfordításra — eszközre, bérre — jutó nemzeti jövedelem emelkedjék, csakis akkor valósulhat meg sikerrel, ha iparágakban és vállalatoknál s a termelőágazatok minden helyén, valamennyi hatékonyságot befolyásoló tényező mérlegelésre kerül. Illúziók helyett A mérlegelés az illúzióromboláshoz elengedhetetlen. Ma ugyanis sok vállalat véli működését hatékonynak, holott csak az állami támogatás, az eszközlekötési járulék fizetése alóli mentesítés stb. tartja benne a lelket. Ezért vállalati szinten is a hatékonyság összetett fogalom, olyan hozam, amelynek nagyságában minden tényezőnek — a döntések meghozatalától a termék értékesítéséig — meghatározott szerepe van. Talán elősegíti az eddig leírtak megértését, ha példával élünk. Az energiaszerkezet átalakítása tipikus megtestesítője a hatékonyság növelésének. A szénbányászat termelési költségét száznak véve a hazai földgázé annak Csupán 35, a kőolajé 50 százalékát teszi ki, míg az importkőolaj 60—70, a földgáz 70—80 százalékát. Az energiaszerkezet átalakulásának következményeként 1970-ben a népgazdasági eredmény 2,5—3 milliárd forintra rúgott, 1975-ben pedig 5—5,5 milliárd között lesz, olyan tényezőkről már nem is beszélve, mint a levegőszeny- nyeződés csökkentése, a tárolási helyigények mérséklődése stb. A hatékonyabb gazdálkodás útjának keresése nem fekete és fehér ösz- szevetésének sorozata; sokféle lehetőség közötti választás, ami nem mentes bizonyos fokú kockázattól sem. Erre megint csak kínálkozik magyarázatarejű példa, s éppen a legfontosabb területről, a beruházási tevékenység köréből. Mészáros Ottó (Folytatjuk) Előre gyártott Az egri Csebokszári lakótelepen néhány napja megkezdték a Miskolci Házgyárban készített előre gyártott elemekből a lakások beépítését. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói megkezdték az első kilencemeletes, 174, lakásos, házgyári elemekből épülő lakótömb összeszerelését. Egy-egy épület 'összeszereléséhez mindössze 16 ember kell, akik négy hónap alatt „építik fel” a 174 lakást. Ez a blokktömb egy fürdőszoba. (Balra.) Benne van a kád, a mosdó, a zuhanyzó, sőt még a csempék is. {Kiás Béla frlrétrrfrt?
