Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-06 / 262. szám

R/icti# KOSSUTH | 8.18 Lányok, uszonyok. I 8.34 Cbopln-zongonunűvek, 9.14 Népdalest. 10.05 Vidám félóra, 10.31 Zenekari muzsika, 11.50 Könnyűzene. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Jegyzet. 12.40 Melódiakoktél. 13.52 Kóruspódium. 14.10 Külpolitikai figyel*. 14.25 Üj Zenei CJság. 15.05 Kis magyar népraja, 15.10 Csak fiataloknak! 10.00 160 óra. 17.32 Csajkovszkij: VI. szimfónia. 18.20 November 7*1 ünnepi köszöntő. 88.4# Liszt-művek. 19-25 Gigli énekel. HU Áttörés. Anna Kogyionova színművének rádió­változata. 81.24 Népi zene. 82.20 Táncoljunk! KlO—2.00 Melódiákoktól. PETŐFI Mi Operettréexlote*. 8J5'Áriák. M! Válaszolunk hallgatóinknak. 11.5» Jegyzet. 12.00 Beethoven műveiből, 12.03 Szombattól — hétfőig. 13.33 Fúvószene. 14.00 Könnyűzene. 14.20 Orvosi tanácsok. 14.25 Népi zene. 15.00 Farrell éa Vallott! énekel. 15.20 Áriák. 15.30 Falvakban, mezőkön. 16.05 AJtamanov: Aa alsó tanító R.-változat. 1C55 Zenés Játékrészletek, , 17.35 As éló népdal. 17.45 Egy hír a mikroszkóp alatt. 18.10 Napraforgó. " 19.15 Nóták. 10.40 Mesterek, mesterművek, 80.28 Zenekari muzsika. 81.45 Magyar Pamasszua, 82.46 Hangversenynaptác, 23.15 Kamarazene. MAGYAR 8.06 Filmesztétika. 9.31 Á zord folyó... 4. A esőd 10.45 Csehszlovák klsfUmelc. 14.55 Ügetőyerseny. 15.25 irány Mexikó! Tv-fűm. 18.45 Röpülj páva-kör. 17.35 Hírek. 17.45 Magyar rövidfUmeik. 18.35 Cicavízió... 18.50 Ünnepi beszédet mond: Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára. 18.05 Ünnepi kantáta. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Hangverseny. 80.55 G. B. Shaw: Sosem lehet tudni. Vígjáték két részben. 22.55 Tv-hiradó. POZSONYI 13.15 2VT, Zilina—SKL Union Teplice labdarúgó-mérk. 18.55 Ukrajna metropolisza. 19.00 és 21.55 Tv-hiradó. 29.15 Vendégló a kismacskáitól. Komédia. 81.10 Esztrádműsor, 32.05 FiimösszeáUltáS. BGR1 VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Délután fél 4 és este 7 árakor Satud Marijai Kétrészes, szinkronizált \ szovjet film .. ' ■ < (Mérsékelt helyárak.) EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Egy az ezerhez Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm GYÖNGYÖSI PUSKIN A csendőr nyugdíjba megy OYÖNGYÖST SZABADSÁG Végre, hétfő FÜZESABONY ’ Van, aki megteszi, van, aki nem HATVANI VÖRÖS CSILLAG A medve és a baba HATVANI KOSSUTH Az élet dolgai FEtervasAra A hölgy nem Iszik, nem dohányzik, nem flörtöl... mák locMg Stíriai ól—Lens-Moaerig 4. Szőlőkordonok közt fut az országút Lenz-Moser szőlő, báltérben a pince várossal. A DUNA legvadregémye- sebb szakasza Wachau, az osztrák - Duna-kanyar, A nagy folyó két partján szik­lafalak, szelíden emelkedő dombok és üdezöld rétek váltakoznak egymással, meg- megszaggatva ódon külsejű bájos falvaktól és kisváro­soktól Az osztrák Duna-ka­nyar „küszöbétől”, a góti­kus, reneszánsz és barokk műemlékekben gazdag Kremstől néhány kilométer­re a bécsi országút két ol­dalán valóságos „szőlőpara­dicsom” tárulkozik elő. Szé­les soros, magas kordonos te­lepítések mindenütt. Az ar­ra elhaladó idegennek azon­nal feltűnnek a sűrűn tele­pített szőlősorok, a gömbfa tárnokon kihúzott drótokon, magasan futó szőlőhajtások. Rohrendorf, az osztrák szőlők „atyjának”, Lenz- Mosemek a birtoka. Ét tize­dek óta itt él és dolgozik, húsz hektáros gazdaságában. A műútról keskeny útsza­kasz vezet a birtok központ­jában levő barokk kastély­épülethez. Itt lakik a mester és családja. Az épületet kö­rülhatároló széles kerítés ter­mészetesen szőlő, de ugyan­csak szőlőlevelek borítják az . épület előterét is. A kastély mögött egy másik betonút vezet a több házat magába foglaló „pincevároshoz”, il­letve ennek a végében lévő emeletes palackozóhoz. A szemközti táblákon szü­retelnek. Az aranyló őszben nagy most a sürgés-forgás. Traktorokhoz erősített pót­kocsik viszik a szőlőt a fel­dolgozótelepekre. A sorok­ban bőtermő szőlőfajták — zömmel olaszrizling, rajnai rizllng, valamint muskát- ottonel — várják a szüretet Ezek a fajták itt évente át­lagosan 120—140 hektoliter bort adnak hektáronként. Mindenütt gépek és auto­maták. Lenz-Moser ugyanis a legkorszerűbb, főként nyu­gatnémet, francia és olasz — szőlőművelő és borfeldolgo­zó gépeket alkalmazza Az idős mester ma ' már t nemcsak Ausztriában nép- f szerű, nevét szinte az egész! világon ismerik és tisztelik, f Az általa kidolgozott szőlő- ! telepítési módszert; hazánk- ; ban is bevezették. Történel­mi borv idékeinken a szőlő- J rekonstrukciók alkalmazd1 lÖKESI ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben (Telefon: 11-10) Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig Délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai ren­delőben (Telefon: 17-74) Ren­delési időn kívül az általános orvosi ügyeletén (Ba.1csy-Zsl- linszky utca) Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy- Zsilinszkv utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órá­tól hétfő reggel 7 óráig Az or­vosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám (Telefon: 17-27) Gyermekorvosi ügyelet: va­sárnap délelőtt 10 órától 12 órá­ig. á Puskin utcában. (Telefon: I 16-36. 16-44), % Hatvanban- szombaton 12 őrá tói hétfő reggel 7 óráig, a ren­delőintézetben (Telefon- l0-04> Rendelés gyermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet: ^sár- nap 10—12 óráig, a rendelőimé- .zet gyermekszakrendelésén. (Te­lefon; 10-04). sával, a hagyományos karős fcadt a munkák nagy tame­művelésű szőlőket, mindé- ge. A szőlőtulajdonosoknak nütt a Lenz-Moser-féle ma- a legnagyobb erőfeszítések gaskordonos telepítésekkel árán sem sikerült már meg­cserélték fel Ezek a telepi- birkózniuk a nehézségekkel tések jól gépesíthetek, és so- Így elérkezett az idő a ha- kat teremnek, ami gazdasá- gyományos szőlőtelepítések gossági szempontból sem kő- teljes átalakításához. Akkor zömbös. tört meg a „jég”, amikor LENZ-MOSER népszerűsé- 1856-ban a magas művelésű gét azonban nagyon nehe- szőlőkben jóval kisebb volt zen, szinte verejtékkel vív- a fagykár, mint az alacsony ta ki magának évtizedek so- ® félmagas szőlőkben, rán. Ennek a lelkes, ma A MAGAS MŰVELÉSŰ nagy tekintélynek örvendő SZŐLŐK 1956 telén úgy kl- szakembemek ádáz harcot állták a próbát, hogy Lenz- kellett folytatnia a maradi Moser legelszántabb ellen- kisparasztokkal, sőt az él- feleinek is le kellett termi - lammal is, mert magas kor- ük a fegyvert. Azóta Auszt- donos szölőtelepitési módsze- fiában. a Német Szövetségi rét nem akarták elfogadni. Köztársaságban, Franciaor- A-z idő azonban mégis Lena- szágban, Magyarországon, Mosert igazolta. De sajnos Csehszlovákiában, Jugoszlá- évek teltek el amíg erre riában és a Szovjetunióban rájöttek, elképzelését meg- sok ezer hektár magas mű­értették és helyességét el- velésű szőlőt telepítettek, ismerték. Céltudatos mim- Lenz-Moser írónak és kával dolgozta ki a világ- szakembernek egyaránt ér- szerte nevét viselő sajátos dekes egyéniség. Nemcsak szőlőmüvelési módot, amely agrotechnikai eljárását ma már tudománytörténeti mondja el hanem okosan szempontból is érdekesség- gazdálkodni is tanít és ré­tiek számít nevel a természet tárgyila­Ai első tőkéket 1924-ben Eos és pontos szemléletére, alakította ki a jelenlegi ma- Nálunk is ismert „Szőlőmü- gns művelésnek megfelelően, velés másképpen” -című Néhány évvel később. 1936- könyve eddig négy kiadást ban már 12 hektáron telepi- ért meg hazájában. Évente tett magas művelésű szőlőt. * szőlőtermelők százai jön- Ezekben az ültetvényekben nek él birtokára, hogy ül- próbálta 'ki a legkülönbö- tetvényeit megtekintsék. A zőbb szőlőfajtákat 1950-ig látogatók véleménye eltérő, egyedül a rohrendorfi he- ® teljes elutasítás és csodá- gyem voltaik magas műveflé&ű lat között váltakozik, egyé- szőlök, vegyesen a karós és ni beállítottságuk szerint, alacsony huzal támlás szőlők Lenz-Moser azonban még- között. Persze akkoriban is optimistán vall négy év­nem is volt szükség a sző- tizedes munkájáról: lök ilyen irányú művelésé- — Az államtól eddig egy re, mert a bor ára magas fillért sem kértem és nem volt Ausztriában, és volt is kaptam. Számos kísérlete- elég munkaerő a szőlősker- met és próbálkozásomat a teltben. Azonban változtak saját erőmből fedeztem, az idők, s néhány jó évjá- Senki se gondolja, hogy egy- rat után megnövekedett a könnyen rámmosolygott a borokból a kínálat Így ért- szerencse...! hetően csökkent a borok Mentasz Károly ára. A fejlődő iparhoz szük­ség volt munkaerőre, így (Köveik érik: pár év alatt a szőlőtermesz- „Kismémökök*1 tőkre és családtagjaikra sza- a kolostorvárosban) Gondos számvetés Barátommal, Ezer Jenővel, három hónappal ezelőtt ta­lálkoztam utoljára. Kiterege­tett papírlapok fölé hajolva ült a presszóban. — Mivel foglalatoskodsz? — kérdeztem tőle. •— Nösüléssel. — Aha. Es ezek a papírok itt micsodák? — Tesztek. — Ha lennél szíves egy ki­csit világosabban... — Ülj le, kérj nekem még egy kávét, természetesen ko­nyakkal. S én részletesen el­magyarázok mindent. Azt te is tudod, hogy már elmúltam negyven, itt az ideje, hogy megnősüljek. Igen ám, de kit vegyek feleségül? Nőis­merőseim közül többen is számításba jöhetnek. Melyi­ket válasszam közülük? — Ilyenkor, azt hiszem, a kölcsönös vonzódás a legdön­tőbb ... — Vonzódások, érzelmek? Ugyan már! Micsoda ókori szemlélet! Szubjektív mód­szerekkel ma már ez a prob­léma megközelíthetetlen! A női lélek rejtelmei, barátocs- kám, kifürkészhetetlenek. A párválasztásnál is csak az ob­jektív módszereknek van jö­vőjük. Ezek közül is a leg­korszerűbb a tesztkészités. Ismered a lapok „Vegyem, vagy ne vegyem?” rovatát, amelyikben autókról, rádi­ókról, borokról, teasütemé­nyekről, a legkülönbözőbb árucikkekről, szakemberek által készített ismertetők nyújtanak támpontot a tájé­kozatlan olvasónak ahhoz, hogy mit érdemes megvenni, mit nem Hát ilyen listát ké­szítettem magamnak nőisme­rőseimről a barátaimmal. Ba­rátaim. kiváló szakemberek: mindhárman háromszor nő­sültek mát. íme, az általuk elkészített tesztlapok. Ol­vasd csak: Kikindai Emese. A legújabb típus. Áram­vonalas karosszéria, kitűnő futóművek. Tartozékai: két középkorú, jól kereső szülő, és egy keresztapa Nyugaton. Hátránya, hogy üzemeltetési költsége túl magas. Százon kb. húszezret fogyaszt. (Már­mint száz nap alatt húszezer forintot.) Minősítése: jó. Zsombolyai Zsuzsika. 1948-as évjárat, szolid, de nagyon tetszetős kivitel. Tar­tozékai: kitüntetéses diploma, főbérleti lakás, jó állás, új Wartbura. áldozatkész rokon­ság, üzemeltetése rendkívül JORUBA-BALr~T KUBA SZIGETÉN A múlt «záradban a gyar- matóeátók ezerszámra hur­colták aa afrikai négereket — többek között — Kuba szigetére is. Közöttük voltak a Joruba törzs tagjai, akik a magukkal hozott hagyo­mányokat, szokásokai tán­cokat és énekeket megőrizték az új hazában, az új élet- körülmények között is. Ezek az ősi szokások elevenedtek most fel a Kubai Nemzeti Folklór Együttes előadásá­ban, a Joruba-balettben, A három „szent dob' Dobpergés hallatszik, fel­gördül a függöny. Három dob szólal meg egymás után: először a legnagyobb, az Ijá, ez a szertartásos „anyadob”. Utána az Itotele kezd pereg­ni majd végül a legkisebb szólal meg, a Konkolo. Bi- kabőrbői készült mindegyik, alakjuk homokórára emlé­keztei Az íja áll középen, membránjait apró csemgety- tyűkkei díszített fémszalag szegélyezi. Mind a három hangszer „bata”, szent dob; asszony meg nem közelít­heti, csak fölszentelt onu- batak, (zent dobosok verhetik őkel Ohun, a gyönyörű Az afrikai védőszellemek mindegyikének meg van a maga jellegzetes dobpergé­se, ritmusa, dallama. A szó­lóénekes antifonás éneket ad elő; könyörgésére rejtett kó­rus válaszol. A szólóénekes az afrikai Joruba-törzs nyel­vén elmeséli, hogy milyen jelenést látott, megidézi Ohunt, a gyönyörűi a cso­dálatos lányi aki források és vízesések párás ködében jött a világra. Ö a szerelem, a termékenyítő eső, és az arany istennője. Amikor egyszer tudomására jutott, hogy Oggun, a hadak istene vad dühében ki akarja ir­tani a földi embereket, kar­jait csengő karperecekkel dí­szítette és egész testét méz­zel és fahéjjal dörzsölte be. És ekkor a hadak és a ková­csok istenét rabul ejtette a csillogó meztelenség és el­hódították a mézes ajkak. Elmúlt a dühe, a szerelem szépségében talált örömet és ezzel béke költözött a föld­re Lopott tyúkáldozatok A szólista most Jemaját, az összes szellemek anyját idézi: tánca a tenger hullá­maihoz hasonlatos. Egyszer csak megjelenik Eleggua, a semmire kellő gazfickó, aki csak lopott' tyúkokat fogad el áldozatul ö az utak és útkereszteződések védőszelle­me és egyben a tolvajoké is. (akár csak Hermész, a gö­rög mitológiában), ö vezeti a szertartást is; hangos ének­kel megnyitja a szellemidé­ző táncol aztán furcsa fin­torokat vágva,- eltűnik. Fehér galamb és kék hullám A tisztaság és az igaz­ság istennője, Obtala jelenik meg most a színen; ő te­remtette a férfit, az asszony és a földel Jelképe a fehér galamb. Egyetlen ugrással terem mellette- a szólótán­cos; derekát széles, kék se­lyemöv fogja össze. Közli, hogy Jemaja útban van. És egyszer csak megjelenik ma­ga az istennő. Fehér szegé­lyű, kék szoknyát visel; a tisztaság istennőjének színe a kék, mint a tengeré. A kör közepén táncol, szoknyá­ját fölfogva, körülötte tucat­nyi, kék ruhás táncos. Pö­rögnek, forognak, felzárkóz­va egymáshoz, majd szét­válva hirtelen, mozgásuk vé­gül is olyan, mint valami óriás kék hullám. A temetők istene — szivárvány színben Üj dob perdül és a ritmus egyre gyorsuL A kórus Ójá­hoz imádkozik: ő a sze­lek, a villámok és a teme­tők istene. Minden szellem között ő a legharciasabb, tes­tén a szivárvány minden szí­ne ragyog. Most Csángó top­pan be, fenyegető szimbólu­mál a kétélű szekercét for­gatva. Piros a színe és tán­ca azt ábrázolja., hogy a fel­hőkből miként tépi ki a vil­lámoka l hogy azokat ágyé­kába gyűjtse, ö a férfias­ság istene. A leprás Ifözeledil: Üj énekes Jelenik meg £ félkörben; férfiak, nők tán colnak az énekére; Babalu- Aje, a betegek védőszellemj ' nek a jövetelét jelzik. A szellem kísérője csörgőt ráz BabalU-AJe, a leprás köze­ledik. .. A tánc bemutat j ;, hogy Babalu-Aje elveszti lé­gy ezős keféjél amellyel av őt ellepő legyeket kerget el és söpri le szüntelent!. magáróL Most négykézláb mászik a földön, amíg mé­nem találja a legyezővel el­látott kefét. Vad táncba keze örömében és a tánc közibe!’ újra elveszti a kefét. Újra keresi, de kizavarják a szín­padról •' A színpad el csöndesül, táncosok és énekesek levo­nulnak: Eleggua ünnepélyes szavakkal bezárja a Joruba- balett előadását. A fények kialusznak, de a sötétben to­vább élnek és hullámzanák az elveszettnek hitt emlé­kek, színek és dallamok, a Kuba-szigetí Joruba-balett színpadán. gazdaságos, személyes fo­gyasztása rendkívül alacsony, nagyon beosztó, takarékos. Minősítése: kiváló. Temerlni Eszter. Kissé már divatjamúlt tí­pus, a negyvenes évek első feléből. Tartozékai: egy osz­tályvezetői állás és egy el­tartásra szoruló szülő. Igény­telen. üzemeltetése nem túl költséges. Minősítése: köze­pes. Pancsovai Matüd. A ívarrni-nz-i. Anek közepé­ből való, teljesen elavult tí­pus. Erősen kopott karosszé­ria, lestrapált futóművek, a motorikus szerkezet is na­gyon elhasználódott: hamar begerjed, sűrűn kirobban. Tartozélcai: három eltartan­dó idős nagynéni és három kiskorú gyermek az előző házasságokból. Üzemeltetése nem kifizetődő, sokat fo­gyaszt, valósággal falja az üzemanyagot. (Kilencven ki­ló — ruha nélkül!) Minősí­tése: gyenge. — Ezek után nem lesz ne­héz döntenem! — mondta Ezer Jenő sugárzói arccal. — Látod, milyen jó, ha minden dolgában tudományos alapos­sággal jár el az ember! ★ Ez a találkozás azért ju­tott most eszembe, mert a mai postámban egy nyomta­tott értesítési kaptam arrót, hogy szombaton délelőtt 11 órakor tartja esküvőjét a 311- es számú házasságkötő te­remben Ezer Jenő és — Pan­csovai Matild... Ügy látszik, nemcsak a*női lélek rejtelmei kiismerhetet­lenek. Radványi Barna 1971. november ib°i*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents