Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-06 / 262. szám

Veretlen brigád Látogatóban a bélapátfalvi Auróránál r Amikor a nyáron Bélapát­falván jártam, s elámultam a művelődési ház és presz- szója szép berendezésén, azt mondta valaki, hogy sokat segítettek a cementmű 'ßzodalista brigádjai. Közü- ! lük is leginkább az Auróra, amely immár tíz esztendeje minden évben teljesíti az Staranykoszórús” szintet Ala­pot ástak a brigádtagok, fes- 1 tettek, s ízléses kovácsolt- í vas falidíszeket, virágtartó- . kát készítettek a presszó­* nak. — Gyári munkájukkal szintén elégedettek -vagyunk, pedig az egyik legfontosabb területen, a cementmalmok karbantartásán dolgoznak, tőlük függ a termelés sike­re — tette hozzá Horváth Jenő főmérnök, mikor szó­ba hoztam az aurórásokat f __ ★ S most, pár hónap múl­tán itt ülünk a brigádveze- tő-helyettes ,Mezö Béla laká­sán, a Damjanich utcában, arra várva feleletet, hogy miként sikerült az Aurórá­nak tíz éven át megőriznie vezető helyét a 760 embert foglalkoztató nagy üzem­ben?, S mi a titka a brigá­don belüli jó szellemnek, amely szóbeszéd- tárgya a községben? — Ügy érzem, főként «ív­nak köszönhető brigádunk eredményessége, s a közöt­tünk kialakult baráti szel­lem, hogy már az indulás­nál egyforma mentalitású emberek kerültek a csopor­tunkba. Illetve, akik nem • ütötték meg a mércét, le­koptak rólunk. Végül öten maradtunk, de ez az öt mind olyan, hogy szeret dolgozni, becsüli otthonát, családját, s igyekszik művelni, szak­mailag fejleszteni önmagát Mező Sándor, Mező Béla, ßzikszai János, Zimányi Fe­renc, Dudits Antal. Ok az aranykoszorúsok. az 1961- bepi alakult, üzemen belüli első szocialista brigád■ tag­jai, Van köztünk idősebb, > nyugdíj előtti, de van alig harmincas kettő is. Mind­nek jól berendezett saját lakása, 2—3 szobás. S gye­rek itt is, ott is. Pedig egy­ként vallják, hogy havi 2400 forint körüli keresetük leg­feljebb üzemen belül jó, nagyvállalati szinten az át­lag alatt marad. Hogy még­is rendezetten, szépen él­nek? — Nem vagyunk kocsmá­sak, nem öltözünk flanco­sán, feleségeink szintén el­helyezkedtek könnyebb mun­kákon, s néha mi magunk is felfogunk gyár után va­lami dolgot! Ezt már Szikszai mondja. Ildikó és Enikő papája, aki szeretettel, megbecsüléssel gondozza tíz éve fekvőbeteg édesanyját. Felesége, gyer­mekei mellett az idős asz- szony körül kószálnak leg­többet gondolatai. ★ — Egyéni életében mi hasznát látja, hogy szocia­lista brigádban dolgozik? — Éppen édesanyám ese­te a legjobb bizonyíték ilyen tekintetben... Mi úgy ösz- szeszoktunk már, annyira is­merjük egymás gondjait, örömeit, mint egyetlen csa­lád. Munkahelyen kívül is sokat összejárünk, megbe­széljük terveinket, problé­máinkat, s ott segítünk, ahol kell. Anyám betegsége se csupán az én szomorúságom és gondom, hanem osztoz­nak benne a brigád tagjai, s ez nagyon jó érzés. Állí­tom, hogy sokkal kelleme­sebb, hangulatosabb a mi életünk, mint azoké a gyá­riaké, akik csupán magukra hagyatkozva élnek. Itt, Szikszaiéknál Kffl üres a könyvespolc, amikor rátekintek. Legalább száz könyv sorjázik rajta. Pas- suth, Mikszáth, Gárdonyi, Jarikovich. , — Tehát még ilyesmire is jut! — Kell, hogy jusson. Sze­retek olvasni. Jarikovich Világ»erőjéből még az is­kolai tananyag is olyan ele­venen, izgalmasan bontako­zik ki, mint egy krímii — Mozi, kultúrház? — Eljárunk, együttesen. Olykor előadás után megen­gedünk magunknak egy fe­ketét is, s cigaretta, kávé mellett vitatjuk a látotta­kat. Utoljára a Szállnak a durvákon voltunk így együtt. ★ Brigádvezető: Mező Sán­dor. Nyilván fő érdeme, hogy az Auróra őrzi veret­lenségét — Mi kell ahhoz, hogy egy szocialista brigád veze­tője hatásosan működjék? — Legfontosabb, hogy szakmailag elismerjék az embert A jó munkás úieg­beesüH, s az után megy, akit magánál is többre tart.. Aztán nagyon kell ismernie a brigád tagjait Észjárásu­kat természetüket, érdeklő­dési körüket, otthoni viszo­nyaikat.. S hát természe­tesen lépést kell tartania a társadalmi fejlődés külön­böző területeivel, ide szá­mítva a szorosan vett napi politikát ami óhatatlan be­szűrődik, s kell is, hogy be­szűrődjék az üzem falai közé. — Nem unják még, hogy állandóan hajtani kell a ve­zető pozíció megtartása ér­dekében? — Pontosan ez ösztönöz bennünket pedig nem jár különösebb anyagi haszon­nal az évtizedes elsőség. Inkább csak erkölcsi megbe­csülést érzünk a vállalat­vezetés részéről.. j * Korábban Mező Béla ép­pen ezt panaszolta. Az anyagiak elmaradását. Hol­ott egy ritka sorozat fordu­lóján, tíz esztendő zárókö­vénél az ilyesféle javadal­mazásról nem szabad meg­feledkeznie az igazgatóság­nak. Otthonában kerestük fel a cementmű főmérnökét hogy véleményét kérjük. — Az. Auróra sérelme vé­leményem szerint jogos, mint ahogyan Mező Béla katonaságnál elötött két esztendejét is be kellett vol­na számítani brigádtagi Ide­jébe... De: jubilárls jutalom kiosztása nem volt lehetsé­ges az idén, részesedési ala­punk nem adott erre lehető­séget Most folyamatban van már a törzsgárda- és szocialista brigádtagok ju­talmazási rendszerének ki­dolgozása, s ami ez évben nem ment, jövőre, bízom benne: sikerülni fog. A vál­lalat erkölcsi megbecsülé­séhez társul az anyagi is: — összességében milyen­nek látja a cementmű szo­cialista brigádmozgalmát? — A termelés egyik leg­jobb mozgatója, a gyár egé­szével való kapcsolat fő fejlesztője. Ml azonban már túlléptünk ezen a szinten, s a szocialista üzemrész moz­galom szorgalmazásával együtt az idei évre szólóan akciót hirdettünk a szocia­lista gyár címének elérésé­re. Pár hónap múlva talán e tekintetben is lesz dicse­kedni valónk! Moldvay Győző Kölcsön • és i etika A mezőgazdasági üzemek között a segítségnyújtás nem új keletű dolog. A termelő­szövetkezeti mozgalom ki­bontakozása óta szinte min­dennapos gyakorlat, hogy az egyik közös gazdaság a má­siknak gépet ad kölcsön, hogy ezzel is segítsen az időszerű munkák gyorsítá­sában. Nem egyszer adódott arra is példa, hogy vető­maggal, szállítóeszközökkel siettek a gondban lévő szö­vetkezet problémáit megol­dani. Az utóbbi időben — min­dezeken túlmenően — az is előfordult, hogy az anya­gilag jobban álló gazdaság kölcsönt is nyújtott a rá­szoruló szövetkezeteknek. Di­cséretes dolog ez, hiszen a kölcsönt igénybe vevő szö­vetkezet éppen ezekkel vagy ezekből a forintokból tud­ta megvásárolni a számára égetően szükséges erő- vagy munkágépeket, műtrágyát, növényvédő szereket. Jelen­leg a termelőszövetkezeti te­rületi szövetségek fáradoznak azon, hogy ezt a segítség­nyújtási formát intézményes­sé tegyék, szorgalmazzák, hogy a gazdaságok közös tá­mogatási alapot létesítsenek, amelyből kölcsönt is lehet adni, a fejlesztési terveket is lehet támogatni. A kölcsönnyújtás tehát mindenképpen hasznos do­log — ha a kölcsön eléri cél­ját, segít a termelés fellendí­tésében. Sajnos azonban olyan eset is előfordult már, hogy megyénkben egy-két szövetkezet olyan vállalko­zásokhoz nyújtott anyagi se­gítséget, amelyhez nem kel­lett volna. Olyan melléküzem vagy tevékenység finanszíro­zását vállalták így, amely éppen nem kívánatos. Ezek a kölcsönök nem ha­tottak pozitívan, ellenkező hatást ért<jk el — anyagi zűrzavart teremtettek. Ép­pen ezért nem csupán a köl­csönt felvevő, hanem a köl­csönt adó is hagy felelősség­gel tartozik, hogy ilyen ősz- szegek milyen hatást gyako­rolnak Természetesen az ilyen esetek nem általánosak. Et­től függetlenül azonban ér­demes ráirányítani a figyel­met arra. hogy a szövetke­zeti tagság vagi/onát óvni szükséges, nem lehet azt fe­lelőtlenül kockáztatni. A se­gítségnyújtás szép erény, de csak akkor, ha nemes célo­kat támogat. (kaposl) AKÁR HISZI, akár nem, divatba jöttem a gyárban. Mostanában mindenki meg­keres, megkérdezi tőlem, mi a gondom, bajom. Mondtam is magamnak: „No, Mariska, felvirradt a napod..Rám is fért. Tizedik éve már, hogy egyedül maradtam a három gyerekkel. Akkor hagyott el az uram. Igaz, amíg együtt éltünk, addig se volt valami parádés az életem, gyakrabban kaptam pofont, mint pénzt. Higgye el, még meg is könnyebbül­tem, amikor elment. Azóta se sokat látom, pénzt meg még ritkábban kapok. Mire elér a bírósági papír a mun­kahelyére, már nincs ott Tíz éve vándorol, csak hogy ne kelljen fizetnie. Pedig hogy örült a gyerekeknek amikor megszülettek.- Ami­kor fia lett, három napig ki se jőzanodott. Nem szeretek panaszkod­ni, de tényleg ránk férne már egy kicsit több törődés. Aki nincs benne, nem is tudja megérteni, miért olyan nehéz egyedül. Az hogy nincs akivel megbeszéljem, mint is legyen, az csak az egyik része a dolognak. Meg az is, hogy amíg fiatalabb voltam, minden ember azt hitte, tőle várom a vigasz­talást. De valami még ennél is furcsább. Amikor egyedül maradiam, az egyik kicsi volt. a - másik pici. Itt a gyárban mondták a'jóembe­reim. mi jár nekem, hogy most már én kapom a csa­ládi pótlékot is. Na hát, ez volt az első dolog, amit má­ig se tudok megérteni. Amíg Nem könnyű egyedül az urammal együtt voltunk, ő kapta a családi pótlékot, soha senki meg nem kér­dezte tőlem, hogy törődik-e a .gyerekekkel. Adták neki szó /nélkül. Nekem meg minduntalan igazolni kell hivatalos papírral, hogy csakugyan eltartom őket. Nem tehetek róla, de ben­nem mindig feljön a kese­rűség, hogy most ilyen fon­tos lett a papír. De ez még nem minden. Van a gyár­ban más is, aki egyedül él, egy gyerekkel, két gyerek­kel. ök több családi pótlé­kot kapnak a gyerekekre, mint a házaspárok. De aki­nek már három gyereke van, az csak annyit kap, mintha együtt élnének. Pe­dig három gyereknél még jobban kellene a több pénz, mint az egynél. Ahol három éhes száj van és három pár cipőt kell venni, ott nem mindegy, hogy egy viszi ha­za a fizetést, vagy kettő. Hát ha az embernek három gyereke van, akkor már nem egyedülálló? NEM AKAROK panasz­kodni, de sok mindent nem értek. A múltkor odajön hozzám a műhelytitkár. Mondja: Mariska, ha aka­rod, nem kell Ijárom mű­szakba járnod. Csak két műszakba osztunk be. Jó lesz? Hogy jő-e? Nem. Nekem nem jó. Nem is értettek meg. Mondtam, most már nagyobbak a gyerekek, jobs ban élvannak egyedül. Ne­kem pedig' nem mindegy az az egy-kétszáz forint, ami az éjszakai pótlékra jár. Az már egy pár cipőnek az ára. Tizenegy esztendeje dolgo­zom ezen a gépsoron, ha le­vesznek az éjszakai műszak­ról, máshová kell mennem, mint a többieknek. Üj em­bereket meg új munkát szokni. Én itt nagyon jól ér­zem magam, ismerik a ba­jaimat, segítenek is ahogy tudnak. Én már nyugdíjba is innen szeretnék menni. A PÉNZRŐL jut eszem­be! A legnagyobb kislá­nyom ipari tanuló, itt a gyárban. Jól tanult a kis lelkem, de amikor elvégez­te a nyolcadikat, maga mondta: Édesanyám, annyit segítsen még, hogy szakmát tanuljak. Aztán, ha felsza­badulok, én segítek, köny- nyebb lesz édesanyámnak, Most harmadikos. Csak néz­tem, amikor szeptemberben nem kaptam utána családi pótlékot. Mondták, most már csak kettőre jár. Még sírtam is. Hát mit keres egy harmadikos ipari tanu­ló? Szinte semmit. A csalá* ■di pótlékot meg- elvették. Akinek gimnáziumba jár a gyereke, idősebb is, mint az enyém, az megkapja a pénzt Nagyon igazságtalannak tar­tom én ezt. Hát az, aki szakmunkást nevel, keve­sebb támogatást érdemel? Sokat öregedtem a tíz év alatt. Olyan egyedül vol­tam, mint az ujjam. Anyá- mék nem tudtak segíteni, nekem kéne, ha tudnék. Az uramra nem számíthatok. Nem is tudom, miért nem hoznak olyan törvényt, hogy az ilyen embereket valami munkatáborfélébe vinnék. Eleinte még csak szaladgál­tam a bíróságra, meg is ítélték a tartásdíjat, de hiá­ba, mert csavargóit mun­kahelyről munkahelyre. Nem kapom a pénzt. Mondják, most egy kisiparosnál dol­gozik, hordja a maltert, mert otf nem vonnak le gyerektartást. Igaz, börtön­ben is volt már emiatt, de hát nekem az sem hozott könnyebbséget, mert ott még annyit se keresett. Mi­lyen jó lenne, ha dolgoz­tatnák az ilyen, családjukkal nem törődő embereket, és valami pénz jutna a család­nak is. NE ÍRJA KI a nevem nem szeretem, ha sajnál­koznak rajtam. Én vállaltam ezt a sorsot, hát viszem is Az országos nőkonferencia jogi szekciójában elhang zott a kérés, hogy aki az idő rövidsége miatt nem kapói szót, írja meg javaslatait. Hozzászólás helyett ajánlom a ■szekció figyelmébe Ö. Józsefné szavait. Ö is, mint anny sorstársa, a bőrén érzi jogsza' Vyaink egynémely, való ban változásra váró furcsaságát. . Boák Rózsi i Komputer az "evetemen Számítóközpontot létesítették a gödöllői Agrártudományt Egyetemen. Az új berendezés segíti az oktatást és a hall­gatók szakköri és tanulmányi feladatainak elvégzését, fel­használható a mezőgazdasági nagyüzemek tervkészítésénél is. A komputert Lengyelországból vásárolta az egyetem. ' * (MTI foto — Fehérváry Ferenc) Újabb intézkedés a helyi szervek hatáskörének növelésére, az egyszerűbb, gyorsabb ügyintézés elősegítésére művelődésügyi területen A Magyar Közlönyben megjeleni az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete, amely felhatalmazza a kormányt, hogy az óvodák, az alsó- és középfokú oktatási intéz­mények, valainínt a múzeu­mok létesítésének^ működé­sének és megszűntetésének egyes kérdéseit — átmeneti időre — az említett intéz­ményekre vonatkozó tör­vényben, illetve törvényere­jű rendeletben foglaltaktól eltérően szabályozza. Egy­idejűleg több kormányren­delet is megjelent, arrfelyek már konkrét intézkedéseket tartalmaznak. A Művelő­désügyi Minisztériumban tá­jékoztatták az ' MTI munka­társát arról, Tni tette szük­ségessé a változásokat, mi a céljuk és jeletUöségúk? — A módosításokra első­sorban azért került sor, hogy a szabályozások — ott is,-ahol ez még nem volt meg — összhangban állja­nak a tanácstörvénnyel: to­vább növeljék a különböző helyi szervek és intézményes hatáskörét; megszüntessünk indokolatlan kötöttségeket. Mindez — úgy véljük — egyszerűsíti, gyorsítja majd az ügyintézést is. Néhány példa a változások érzékel­tetésére: elő van írva, hogy községi vagy helyi tanács csak a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának előze­tes hozzájárulása alapján lé­tesíthet óvodát. Ezentúl ez a helyi tanácsok joga. Kol­légium létesítéséhez eddig a művelődésügyi miniszter elő­zetes hozzájárulása kellett. A jövőben erről a tanácsok döntenek. Korábban, ha egy általános iskolában külön fiú-, illetve leányosztály szervezése volt indokolt, ezt csak a felettes szakigazgatá­si szerv engedélye alapián tehették meg Most az intéz­ődig joga az iskolaigazga *6 hatáskörébe kerül. — A tanács löi kénj .é£re­hajtási rendelete és a kor­mány most megjelent rende­lete alapján — a tanácstör­vénnyel összhangban — szabályozni kellett egyes művelődési Intézmények lé­tesítését, megszüntetését, te­vékenységi körének megvál­toztatását. Az új szabályo­zás során igyekeztünk tisz­tázni, hogy tanácsszinten­ként melyik tanács milyen" művelődésügyi intézményt létesíthet, figyelemmel a tanácstörvénynek arra az előírására, amely szerint a helyi tanácsok elsősorban a lakosság alapfokú művelő­dési igényeit kötelesek ki­elégíteni. Ugyanakkor tisz­tázódott az is, hogy a kö­zépfokú művelődési igé­nyek kielégítése a me­gyei, megyei városi, főváro­si, egyes középfokú intézmé­nyek esetében a fővárosi ke­rületi tanácsok feladata. 1— A most megjelent kor-, mányrendelet tehát a ta­nácstörvénnyel összhangban, tanácsi szintenként szabá­lyozza a létesítéssel, átszer­vezéssel, megszüntetéssel kapcsolatos tennivalókat, összegezve rögzíti mindazo­kat a szabályokat, amelyek eddig különféle jogszabá­lyokban szétszórtan voltak meghatározva. — A kormányrendeletek megjelenése lehetővé teszi, hogy gyors ütemben elké­szüljenek az egyes tanácsok művelődésügyi szakigazgatá­si feladatairól szóló minisz­teri utasítások. A községi, nagyközségi mű velőd ésügyi szakigazgatási feladatokat tartalmazó, miniszteri uta­sítás tervezete például már készen van. s az utasítás iá- videsen megjelenik. (MTI) 1971. november 6., szómba!

Next

/
Thumbnails
Contents