Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-06 / 262. szám
Veretlen brigád Látogatóban a bélapátfalvi Auróránál r Amikor a nyáron Bélapátfalván jártam, s elámultam a művelődési ház és presz- szója szép berendezésén, azt mondta valaki, hogy sokat segítettek a cementmű 'ßzodalista brigádjai. Közü- ! lük is leginkább az Auróra, amely immár tíz esztendeje minden évben teljesíti az Staranykoszórús” szintet Alapot ástak a brigádtagok, fes- 1 tettek, s ízléses kovácsolt- í vas falidíszeket, virágtartó- . kát készítettek a presszó* nak. — Gyári munkájukkal szintén elégedettek -vagyunk, pedig az egyik legfontosabb területen, a cementmalmok karbantartásán dolgoznak, tőlük függ a termelés sikere — tette hozzá Horváth Jenő főmérnök, mikor szóba hoztam az aurórásokat f __ ★ S most, pár hónap múltán itt ülünk a brigádveze- tő-helyettes ,Mezö Béla lakásán, a Damjanich utcában, arra várva feleletet, hogy miként sikerült az Aurórának tíz éven át megőriznie vezető helyét a 760 embert foglalkoztató nagy üzemben?, S mi a titka a brigádon belüli jó szellemnek, amely szóbeszéd- tárgya a községben? — Ügy érzem, főként «ívnak köszönhető brigádunk eredményessége, s a közöttünk kialakult baráti szellem, hogy már az indulásnál egyforma mentalitású emberek kerültek a csoportunkba. Illetve, akik nem • ütötték meg a mércét, lekoptak rólunk. Végül öten maradtunk, de ez az öt mind olyan, hogy szeret dolgozni, becsüli otthonát, családját, s igyekszik művelni, szakmailag fejleszteni önmagát Mező Sándor, Mező Béla, ßzikszai János, Zimányi Ferenc, Dudits Antal. Ok az aranykoszorúsok. az 1961- bepi alakult, üzemen belüli első szocialista brigád■ tagjai, Van köztünk idősebb, > nyugdíj előtti, de van alig harmincas kettő is. Mindnek jól berendezett saját lakása, 2—3 szobás. S gyerek itt is, ott is. Pedig egyként vallják, hogy havi 2400 forint körüli keresetük legfeljebb üzemen belül jó, nagyvállalati szinten az átlag alatt marad. Hogy mégis rendezetten, szépen élnek? — Nem vagyunk kocsmásak, nem öltözünk flancosán, feleségeink szintén elhelyezkedtek könnyebb munkákon, s néha mi magunk is felfogunk gyár után valami dolgot! Ezt már Szikszai mondja. Ildikó és Enikő papája, aki szeretettel, megbecsüléssel gondozza tíz éve fekvőbeteg édesanyját. Felesége, gyermekei mellett az idős asz- szony körül kószálnak legtöbbet gondolatai. ★ — Egyéni életében mi hasznát látja, hogy szocialista brigádban dolgozik? — Éppen édesanyám esete a legjobb bizonyíték ilyen tekintetben... Mi úgy ösz- szeszoktunk már, annyira ismerjük egymás gondjait, örömeit, mint egyetlen család. Munkahelyen kívül is sokat összejárünk, megbeszéljük terveinket, problémáinkat, s ott segítünk, ahol kell. Anyám betegsége se csupán az én szomorúságom és gondom, hanem osztoznak benne a brigád tagjai, s ez nagyon jó érzés. Állítom, hogy sokkal kellemesebb, hangulatosabb a mi életünk, mint azoké a gyáriaké, akik csupán magukra hagyatkozva élnek. Itt, Szikszaiéknál Kffl üres a könyvespolc, amikor rátekintek. Legalább száz könyv sorjázik rajta. Pas- suth, Mikszáth, Gárdonyi, Jarikovich. , — Tehát még ilyesmire is jut! — Kell, hogy jusson. Szeretek olvasni. Jarikovich Világ»erőjéből még az iskolai tananyag is olyan elevenen, izgalmasan bontakozik ki, mint egy krímii — Mozi, kultúrház? — Eljárunk, együttesen. Olykor előadás után megengedünk magunknak egy feketét is, s cigaretta, kávé mellett vitatjuk a látottakat. Utoljára a Szállnak a durvákon voltunk így együtt. ★ Brigádvezető: Mező Sándor. Nyilván fő érdeme, hogy az Auróra őrzi veretlenségét — Mi kell ahhoz, hogy egy szocialista brigád vezetője hatásosan működjék? — Legfontosabb, hogy szakmailag elismerjék az embert A jó munkás úiegbeesüH, s az után megy, akit magánál is többre tart.. Aztán nagyon kell ismernie a brigád tagjait Észjárásukat természetüket, érdeklődési körüket, otthoni viszonyaikat.. S hát természetesen lépést kell tartania a társadalmi fejlődés különböző területeivel, ide számítva a szorosan vett napi politikát ami óhatatlan beszűrődik, s kell is, hogy beszűrődjék az üzem falai közé. — Nem unják még, hogy állandóan hajtani kell a vezető pozíció megtartása érdekében? — Pontosan ez ösztönöz bennünket pedig nem jár különösebb anyagi haszonnal az évtizedes elsőség. Inkább csak erkölcsi megbecsülést érzünk a vállalatvezetés részéről.. j * Korábban Mező Béla éppen ezt panaszolta. Az anyagiak elmaradását. Holott egy ritka sorozat fordulóján, tíz esztendő zárókövénél az ilyesféle javadalmazásról nem szabad megfeledkeznie az igazgatóságnak. Otthonában kerestük fel a cementmű főmérnökét hogy véleményét kérjük. — Az. Auróra sérelme véleményem szerint jogos, mint ahogyan Mező Béla katonaságnál elötött két esztendejét is be kellett volna számítani brigádtagi Idejébe... De: jubilárls jutalom kiosztása nem volt lehetséges az idén, részesedési alapunk nem adott erre lehetőséget Most folyamatban van már a törzsgárda- és szocialista brigádtagok jutalmazási rendszerének kidolgozása, s ami ez évben nem ment, jövőre, bízom benne: sikerülni fog. A vállalat erkölcsi megbecsüléséhez társul az anyagi is: — összességében milyennek látja a cementmű szocialista brigádmozgalmát? — A termelés egyik legjobb mozgatója, a gyár egészével való kapcsolat fő fejlesztője. Ml azonban már túlléptünk ezen a szinten, s a szocialista üzemrész mozgalom szorgalmazásával együtt az idei évre szólóan akciót hirdettünk a szocialista gyár címének elérésére. Pár hónap múlva talán e tekintetben is lesz dicsekedni valónk! Moldvay Győző Kölcsön • és i etika A mezőgazdasági üzemek között a segítségnyújtás nem új keletű dolog. A termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozása óta szinte mindennapos gyakorlat, hogy az egyik közös gazdaság a másiknak gépet ad kölcsön, hogy ezzel is segítsen az időszerű munkák gyorsításában. Nem egyszer adódott arra is példa, hogy vetőmaggal, szállítóeszközökkel siettek a gondban lévő szövetkezet problémáit megoldani. Az utóbbi időben — mindezeken túlmenően — az is előfordult, hogy az anyagilag jobban álló gazdaság kölcsönt is nyújtott a rászoruló szövetkezeteknek. Dicséretes dolog ez, hiszen a kölcsönt igénybe vevő szövetkezet éppen ezekkel vagy ezekből a forintokból tudta megvásárolni a számára égetően szükséges erő- vagy munkágépeket, műtrágyát, növényvédő szereket. Jelenleg a termelőszövetkezeti területi szövetségek fáradoznak azon, hogy ezt a segítségnyújtási formát intézményessé tegyék, szorgalmazzák, hogy a gazdaságok közös támogatási alapot létesítsenek, amelyből kölcsönt is lehet adni, a fejlesztési terveket is lehet támogatni. A kölcsönnyújtás tehát mindenképpen hasznos dolog — ha a kölcsön eléri célját, segít a termelés fellendítésében. Sajnos azonban olyan eset is előfordult már, hogy megyénkben egy-két szövetkezet olyan vállalkozásokhoz nyújtott anyagi segítséget, amelyhez nem kellett volna. Olyan melléküzem vagy tevékenység finanszírozását vállalták így, amely éppen nem kívánatos. Ezek a kölcsönök nem hatottak pozitívan, ellenkező hatást ért<jk el — anyagi zűrzavart teremtettek. Éppen ezért nem csupán a kölcsönt felvevő, hanem a kölcsönt adó is hagy felelősséggel tartozik, hogy ilyen ősz- szegek milyen hatást gyakorolnak Természetesen az ilyen esetek nem általánosak. Ettől függetlenül azonban érdemes ráirányítani a figyelmet arra. hogy a szövetkezeti tagság vagi/onát óvni szükséges, nem lehet azt felelőtlenül kockáztatni. A segítségnyújtás szép erény, de csak akkor, ha nemes célokat támogat. (kaposl) AKÁR HISZI, akár nem, divatba jöttem a gyárban. Mostanában mindenki megkeres, megkérdezi tőlem, mi a gondom, bajom. Mondtam is magamnak: „No, Mariska, felvirradt a napod..Rám is fért. Tizedik éve már, hogy egyedül maradtam a három gyerekkel. Akkor hagyott el az uram. Igaz, amíg együtt éltünk, addig se volt valami parádés az életem, gyakrabban kaptam pofont, mint pénzt. Higgye el, még meg is könnyebbültem, amikor elment. Azóta se sokat látom, pénzt meg még ritkábban kapok. Mire elér a bírósági papír a munkahelyére, már nincs ott Tíz éve vándorol, csak hogy ne kelljen fizetnie. Pedig hogy örült a gyerekeknek amikor megszülettek.- Amikor fia lett, három napig ki se jőzanodott. Nem szeretek panaszkodni, de tényleg ránk férne már egy kicsit több törődés. Aki nincs benne, nem is tudja megérteni, miért olyan nehéz egyedül. Az hogy nincs akivel megbeszéljem, mint is legyen, az csak az egyik része a dolognak. Meg az is, hogy amíg fiatalabb voltam, minden ember azt hitte, tőle várom a vigasztalást. De valami még ennél is furcsább. Amikor egyedül maradiam, az egyik kicsi volt. a - másik pici. Itt a gyárban mondták a'jóembereim. mi jár nekem, hogy most már én kapom a családi pótlékot is. Na hát, ez volt az első dolog, amit máig se tudok megérteni. Amíg Nem könnyű egyedül az urammal együtt voltunk, ő kapta a családi pótlékot, soha senki meg nem kérdezte tőlem, hogy törődik-e a .gyerekekkel. Adták neki szó /nélkül. Nekem meg minduntalan igazolni kell hivatalos papírral, hogy csakugyan eltartom őket. Nem tehetek róla, de bennem mindig feljön a keserűség, hogy most ilyen fontos lett a papír. De ez még nem minden. Van a gyárban más is, aki egyedül él, egy gyerekkel, két gyerekkel. ök több családi pótlékot kapnak a gyerekekre, mint a házaspárok. De akinek már három gyereke van, az csak annyit kap, mintha együtt élnének. Pedig három gyereknél még jobban kellene a több pénz, mint az egynél. Ahol három éhes száj van és három pár cipőt kell venni, ott nem mindegy, hogy egy viszi haza a fizetést, vagy kettő. Hát ha az embernek három gyereke van, akkor már nem egyedülálló? NEM AKAROK panaszkodni, de sok mindent nem értek. A múltkor odajön hozzám a műhelytitkár. Mondja: Mariska, ha akarod, nem kell Ijárom műszakba járnod. Csak két műszakba osztunk be. Jó lesz? Hogy jő-e? Nem. Nekem nem jó. Nem is értettek meg. Mondtam, most már nagyobbak a gyerekek, jobs ban élvannak egyedül. Nekem pedig' nem mindegy az az egy-kétszáz forint, ami az éjszakai pótlékra jár. Az már egy pár cipőnek az ára. Tizenegy esztendeje dolgozom ezen a gépsoron, ha levesznek az éjszakai műszakról, máshová kell mennem, mint a többieknek. Üj embereket meg új munkát szokni. Én itt nagyon jól érzem magam, ismerik a bajaimat, segítenek is ahogy tudnak. Én már nyugdíjba is innen szeretnék menni. A PÉNZRŐL jut eszembe! A legnagyobb kislányom ipari tanuló, itt a gyárban. Jól tanult a kis lelkem, de amikor elvégezte a nyolcadikat, maga mondta: Édesanyám, annyit segítsen még, hogy szakmát tanuljak. Aztán, ha felszabadulok, én segítek, köny- nyebb lesz édesanyámnak, Most harmadikos. Csak néztem, amikor szeptemberben nem kaptam utána családi pótlékot. Mondták, most már csak kettőre jár. Még sírtam is. Hát mit keres egy harmadikos ipari tanuló? Szinte semmit. A csalá* ■di pótlékot meg- elvették. Akinek gimnáziumba jár a gyereke, idősebb is, mint az enyém, az megkapja a pénzt Nagyon igazságtalannak tartom én ezt. Hát az, aki szakmunkást nevel, kevesebb támogatást érdemel? Sokat öregedtem a tíz év alatt. Olyan egyedül voltam, mint az ujjam. Anyá- mék nem tudtak segíteni, nekem kéne, ha tudnék. Az uramra nem számíthatok. Nem is tudom, miért nem hoznak olyan törvényt, hogy az ilyen embereket valami munkatáborfélébe vinnék. Eleinte még csak szaladgáltam a bíróságra, meg is ítélték a tartásdíjat, de hiába, mert csavargóit munkahelyről munkahelyre. Nem kapom a pénzt. Mondják, most egy kisiparosnál dolgozik, hordja a maltert, mert otf nem vonnak le gyerektartást. Igaz, börtönben is volt már emiatt, de hát nekem az sem hozott könnyebbséget, mert ott még annyit se keresett. Milyen jó lenne, ha dolgoztatnák az ilyen, családjukkal nem törődő embereket, és valami pénz jutna a családnak is. NE ÍRJA KI a nevem nem szeretem, ha sajnálkoznak rajtam. Én vállaltam ezt a sorsot, hát viszem is Az országos nőkonferencia jogi szekciójában elhang zott a kérés, hogy aki az idő rövidsége miatt nem kapói szót, írja meg javaslatait. Hozzászólás helyett ajánlom a ■szekció figyelmébe Ö. Józsefné szavait. Ö is, mint anny sorstársa, a bőrén érzi jogsza' Vyaink egynémely, való ban változásra váró furcsaságát. . Boák Rózsi i Komputer az "evetemen Számítóközpontot létesítették a gödöllői Agrártudományt Egyetemen. Az új berendezés segíti az oktatást és a hallgatók szakköri és tanulmányi feladatainak elvégzését, felhasználható a mezőgazdasági nagyüzemek tervkészítésénél is. A komputert Lengyelországból vásárolta az egyetem. ' * (MTI foto — Fehérváry Ferenc) Újabb intézkedés a helyi szervek hatáskörének növelésére, az egyszerűbb, gyorsabb ügyintézés elősegítésére művelődésügyi területen A Magyar Közlönyben megjeleni az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete, amely felhatalmazza a kormányt, hogy az óvodák, az alsó- és középfokú oktatási intézmények, valainínt a múzeumok létesítésének^ működésének és megszűntetésének egyes kérdéseit — átmeneti időre — az említett intézményekre vonatkozó törvényben, illetve törvényerejű rendeletben foglaltaktól eltérően szabályozza. Egyidejűleg több kormányrendelet is megjelent, arrfelyek már konkrét intézkedéseket tartalmaznak. A Művelődésügyi Minisztériumban tájékoztatták az ' MTI munkatársát arról, Tni tette szükségessé a változásokat, mi a céljuk és jeletUöségúk? — A módosításokra elsősorban azért került sor, hogy a szabályozások — ott is,-ahol ez még nem volt meg — összhangban álljanak a tanácstörvénnyel: tovább növeljék a különböző helyi szervek és intézményes hatáskörét; megszüntessünk indokolatlan kötöttségeket. Mindez — úgy véljük — egyszerűsíti, gyorsítja majd az ügyintézést is. Néhány példa a változások érzékeltetésére: elő van írva, hogy községi vagy helyi tanács csak a megyei tanács végrehajtó bizottságának előzetes hozzájárulása alapján létesíthet óvodát. Ezentúl ez a helyi tanácsok joga. Kollégium létesítéséhez eddig a művelődésügyi miniszter előzetes hozzájárulása kellett. A jövőben erről a tanácsok döntenek. Korábban, ha egy általános iskolában külön fiú-, illetve leányosztály szervezése volt indokolt, ezt csak a felettes szakigazgatási szerv engedélye alapián tehették meg Most az intéződig joga az iskolaigazga *6 hatáskörébe kerül. — A tanács löi kénj .é£rehajtási rendelete és a kormány most megjelent rendelete alapján — a tanácstörvénnyel összhangban — szabályozni kellett egyes művelődési Intézmények létesítését, megszüntetését, tevékenységi körének megváltoztatását. Az új szabályozás során igyekeztünk tisztázni, hogy tanácsszintenként melyik tanács milyen" művelődésügyi intézményt létesíthet, figyelemmel a tanácstörvénynek arra az előírására, amely szerint a helyi tanácsok elsősorban a lakosság alapfokú művelődési igényeit kötelesek kielégíteni. Ugyanakkor tisztázódott az is, hogy a középfokú művelődési igények kielégítése a megyei, megyei városi, fővárosi, egyes középfokú intézmények esetében a fővárosi kerületi tanácsok feladata. 1— A most megjelent kor-, mányrendelet tehát a tanácstörvénnyel összhangban, tanácsi szintenként szabályozza a létesítéssel, átszervezéssel, megszüntetéssel kapcsolatos tennivalókat, összegezve rögzíti mindazokat a szabályokat, amelyek eddig különféle jogszabályokban szétszórtan voltak meghatározva. — A kormányrendeletek megjelenése lehetővé teszi, hogy gyors ütemben elkészüljenek az egyes tanácsok művelődésügyi szakigazgatási feladatairól szóló miniszteri utasítások. A községi, nagyközségi mű velőd ésügyi szakigazgatási feladatokat tartalmazó, miniszteri utasítás tervezete például már készen van. s az utasítás iá- videsen megjelenik. (MTI) 1971. november 6., szómba!
