Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

Óvoda pénz nélkül V ’ Néhány héttel ezelőtt je­gyezte meg a végrehajtó bi­zottság egyik tagja a gyön­gyösi testület ülésén, hogy a befejezés előtt álló óvoda üzemeltetéséhez — tudtával —-, nem áll rendelkezésre megfelelő összeg. j~i HOVA LETT? Rög- I *•! tön ez a kérdés fogal­mazódik meg a furcsa hely-, zet hallatán mindenkiben. Mert az óvodát a gyöngyösi déli városrész 8/A lakótele­pének tartozékaként építik. Ebből következik, hogy költ­ségeit a központi keretből biztosítják. Az is kiviláglik ebből, hogy az óvoda épít­kezéséről már évékkéL ezelőtt tudott mindenki. Tehát szá­molni kellett az üzembe állí­tásával, amihez — tudvalé­vőén — pénz is kell. Mindez nagyon világos, na­gyon logikus. Az új óvoda működtetésé­hez szükséges összeget tehát már valahol tartalékolni kel­lett. Most pedig csak annyit kellene tenni, hogy a tartalé­kot rendelkezésre kellene ad- a.. De ilyen tartalék nincs, nem is volt. I gl MIÉRT MARADT KI? ! __J Nem kell hozzá külö­n c» kutatómunka, hogy fel­színre jusson: a szükséges összeget kihagyták a költség­vetésiből. Nem tüntették fel a harmadik ötéves terv elő­irányzataiban sem , és nem szerepeltették a mostani ne­gyedik ötéves terv kimuta­tásaiban sem. Mindez még érthetetlenebbé válik, ha meggondoljuk meny­nyit foglalkoztak eddig a kü­lönböző fórumokon ezzel a bizonyos óvodával. Alig múlt el hivatalos tárgyalás anél­kül, hogy a megyénél vagya városnál valaki elő ne hoza­kodott volna az új óvodával, amit immár évék óta meg kellett volna építeni, majd a különböző akadályok miatt mégis eltolódott a munka megkezdése. És senki sem vette észre, hogy a hivatalos papírokon sehol sem szerepeltették az óvodát. Hogy miért nem? Er­re nem tud válaszolná egyet­len ember sem. A vak vélet­lenre lehet csali hivatkozni. a. MENNYI KELL? Ha úgy vesszük, nem sok kellene a működtetés költ­ségeire. Ahogy Fejes János, a városi művelődésügyi osz­tály vezetője megjelölte, 1300 000 forint az éves szük­séglet. Mindezt így kimondani, nem riasztó szám. Fantaszti­kusan nagy összeg viszont akkor, ha a semmihez, a nul­lához hasonlítjuk. Az sem kétséges, hogy« valahonnan ezt a pénzt elő kell keríteni. Eb- ben a városnak és a megyé­nek egyformán fáradoznia kell. Nem volna helyes, ha most azon kezdenének el vi­tázni, kinek milyen arányban kell részesednie az áldozat- vállalásban. Ha mindenki te­szi, amit lehetőségei. szerint tenni képes, akkor simábban lehet eljutni a célhoz. Dr. Fülöp Ijüjos, a Gyön­gyösi Városi Tanács elnök­helyettese is hangsúlyozta, hogy a megoldás módozatai­nak megkeresésén tevékeny­kednek. S HONNAN VEGYÉK? ___ Sokféle gondolat fel­merült már a megyei műve­lődésügy j osztályon is. Járha­tó útnak látszik, mondották, ha meglevő óvodai csoporto­kat megszüntetnek Gyöngyö­sön, és ezeket áttelepítik az új óvodába. Ezen túl hivat­koztak a legutóbbi kormány­nyilatkozatra is, amely sze­rint a különböző vállalatok­nak, gazdaságoknak kell ^ az eddigieknél nagyobb részt vállalniuk az ilyen, gyermek- intézmények létesítéseben és fenntartásában. M arad még a pénzügyi for­rások átcsoportosítása. Az esetleges feleslegeik vagy megtakarítható pánaoeszsegpk átutalása- -aa.jánadgniafe,. Még senki sem tudja miből, de lesz ellátmány Megszüntetni már működő óvodai csoportokat — nem látszik célszerűnek. Azokat a gyerekeket Mtettni az utcá­ra, akik már bekerültek az óvodába, nagyon rossz ha­tást váltana ki. A közvéle­mény nem fogadná él ezt a módszert. Másik dolog, hogy az új óvoda még kész sincs, de a meglevő 150 helyre már több mint kétszáz gyereket vettek fel a nyáron, ötven gyereknek az édesanyja azóta is a fizetés nélküli szabad­ságát nyújtogatja hónapról hónapra, mert mindig abban reménykedik, hogy végre' megnyílik az új óvoda. Idegeiket aligha lehet to­vább feszítem. j-] KITŐL KÉRJENEK? I **•! Természetesen a nagy vállalatoktól és a nagyobb gazdaságoktól. De az Izzó és az Erőmű már tart fenn óvo­dát. Az Élelmiszer Kisker, már befizetett több mint százezer forintot hozzájáru­lásként. Valljuk be, ma még nem tűnik sehol társadalmi köte­lezettségnek az óvodai mun­ka anyagi támogatása rend­szeresen, évenként megismét- lődően, előre meghatározott összegben. Főként a gyári közvéleményt nehéz arról meggyőzni, hogy a várható nyereségrészesedésük terhére „gavalléroskodjanak”. Miért pont Sic? Kérdik. És a többi üzem miért nem? Teszik hozzá, Miért mindig azokat terhelik tovább, akik törik magukat és többet produkál­nak? Ezek szerint érdeme­sebb kevesebb nyereségét el­érni ?.».S ; Képzeljük él. milyen, ké­nyelmetlen dolog —- mond­juk a művelődésügyi osztály vezetőjének — pénzt kunye- rólmi valamelyik húzódozó gyárigazgatótól! A művelő­désügyi osztály egyik dolgo­zójának sem ez a feladata. ABC áruház nvilt Na&vútnn Az 1300 klkosú Namút község régi U) UMUA nyni HugyUlUH kérését teljesítette a kápolnai kör- zeti ÁFÉSZ. A közel ötvenéves dűledező vegyesbolt helyett mintegy 750 ezer forintos beruházással új kétszáz négyzetméter alapterületű ÁBC-áruházat épített. A lakosság igényeit kielégítő üzletházban félmillió forint értékű árukészlet áll a vásáriak rendel­kezésére. A község egyetlen üzletét ünnepélyes külsőségek mellett adta át a forgalomnak dr. Haveilant Ferenc MÉSZÖV-elnök, aki megnyitójában elismerését fejezte ki a kápol­nai szövetkezetnek, amely a negyedik ötéves ten; időszakában 12 millió forintot fordít a bolthálózat fejlesztésére, korszerűsítésére. A megnyitás után a vásárlók birtokukba vették az új boltot. (Foto: Szabó Lajos) NEB vizsgálat A szarvasmarha állomány tbc-mentesítósének helyzete Heves megyében i A közelmúltban érdekes vizsgálatot folytattak a He­ves megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság munl<atár- sai. Arra voltak kíváncsi­ak, hogy megyénk közös gazdaságaiban mennyire fordítanak gondot a szarvasmarha-állomány tpc-mentesitésére. Ugyan­akkor azt is megvizsgál­ták, hogy a tbc-mentesí- tést mennyire segítik elő az illetékes szervek, és hogy az üzemekben meg­vannak-e ehhez a megfe­lelő pénzügyi, tárgyi és személyi feltételek? Elsőrendű népgazdasági érdek A bizottság Vizsgálata, amely 28 termelőszövetke­Három község összevonásából i Uj település születik l Néhány évvel ezelőtt még kukoricatáblák virítottak Kél és Kompolt között azon a he­lyen, ahol ma már egymás titán épülnek fel a szebbnél szebb családi házak. A ter­vek szerint ugyanis Kál, Kompolt és Kápolna össze­vonásából egy új település születik ezen a tájon. S mi­vel a lehető legjobb helyen feleszik majd -— a Budapest— Miskolc közötti vasútvonal és a 3. számú főközlekedési út egyaránt érinti —, megnöve­kedett a telek iránti érdek­lődők száma. Eddig több mint 150 telket osztottak ki, s további 500 kertes családi , ház, valamint egy sor két­szintes társasházi építésére lesz lehetőség a település központjaiban és a környékén. Hol lesz a centrum? Maga ,a település a VOLÁN 4. számú Vállalatának káli telepétől egészen a kápolnai út keleti oldaláig húzódik majd. A három összevont község közös tanácsi intéz­ményt kap, s ezt a hatalmas terület földrajzi középpontjá­ban helyezik el: Kompolton. A Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben, már jóval ezelőtt elkészült a kö­zös községközpont általános terve, amely tartalmazza azokat a fontosabb közép ü- leteket, amelyek itt helyez­kednek majd el. A helyük pontos kijelölésére eddig még nem kerülhetett sor, mert most készítik — ugyancsak a VÁTI-nál —■ a centrum .irésaletea rendezési tervét.. Ez előreláthatólag márciusiban érkezik meg a három község tanácsaihoz, amelynek tagjai eldöntik, hogy a rendelkezésre álló összegből mit építsenek fel legelőször, s miként ala­kul a további sorrend. Mit építenek fel a központban? Mivel az érintett terület közművesítése megkezdődött és fokozatosan bővül mind a villany-, mind a vízvezeték­hálózat, nem lesz különösebb akadálya a központi rész ki­építésének. A tervek ide szol- gáltatóházat, vendéglőt, böl­csődét jelölnek, de itt építik fel azt az irodaházat, amely­ben többek között a közös ta­nács is helyet kap. Lesz egy nyolctantermes iskola, műve­lődési ház, sok-sok park, ját­szótér, körzeti orvosi rende­lő (ezt már félig felépítették), sporttelep, és kiépül majd a megfelelő ellátást biztosító üzletsor is. A fejlődés természetesen magával hozza a lakosság ro­hamos bevándorlását, s egy­két éven belül elérheti a je­lenlegi kétszeresét is. Épp ezért gondoltak arra, hogy megold ják a helyi közlekedé­si gondokat: autobuszpálya- udvart is terveztek, s helyi buszjáratokkal teszik lehető­vé a gyors közlekedést a te­lepülés egyik részéből a má­sikba. A tervek szólnak ugyanis még arról, hogy a Káli-Kápolnától északra eső területet a letelepítendő ipar- vállalatok részére tartják fel. Ezek feltehetően sok helyi és környékbeli lakost foglalkoz­tatnak majd, akiknek ponto­san kell megérkezniük a munkahelyekre. S ez a köz­lekedés feladata lesz! A rang és a név... Sokakban felvetődött a kér­dés, hogy vajon az összevo­nás után milyen rangot és nevet kap majd a település. Város lesz, vagy marad to­vábbra is falu? Káli-Kápol­na. lesz-e a neve, vagy a má­sik két község valamelyiké­nek nevét viseli majd? Ami a rangot illeti, előbbre . lépést jelent az összevonás: nagyközség lesz a település! A többi aztán a helyi veze­tőkön, s magukon’az ott élő embereken múlik, mert a le­hetőség adott lesz a városia­sodás felé! Hogy milyen nevet kap az új nagyközség? Ez még nem eldöntött tény. s kór is ezen vitatkozni! Lokálpatriotizmus ide, lokálpatriotizmus oda, mindenképpen figyelembe kell venni majd annak ide­jén, hogy az a táj történelmi nevezetességekről híres. Hogy csak másít ne említsünk: itt osztottak először földet' ha­zánkban. a közelben zajlott le a liápolnai csata a szabad­ságharc idején, s Kompolton született Hámán Kató, mun­kásmozgalmunk nagyszerű nőalakja... ' Ma ezen, a történelmi tájon egy új település születik! Szilvás István zetre és két állami gazda­ságra terjedt ki — s amely­hez tájékoztató információ­kat a Heves megyei Állatte- . nyésztési Felügyelőség, az Állategészségügyi Állomás, valamint az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat adott — megállapítja, hogy a gümő­kór a nagyüzemi szarvas- marha állatáMoniánynak mintegy 25 százalékát, a ház­táji állománynak pedig csaknem húsz százalékát fertőzi megyénkben. Hason­lóan pusztít a brucellózis is a szarvasmarha-telepeken. Ezért mindkét betegség le­küzdése nemcsak jelentős egészségügyi, hanem első­rendű népgazdasági feladat is, főként az állatok zavar­talan exportálását illetően. A gümőkór pusztító hatása mindenekelőtt a tej- és a hiístermelés csökkenésé ben, továbbá a tenyészéletkor le­rövidülésében mutatkozik meg. A legfontosabb tehát az állatok megóvása a fer­tőzéseiktől, melynek alapja a megelőzés. Ez pedig csak úgy biztosítható, ha a szarvasmarha-állományt fer­tőzésmentes környezetben tartják, a borjakat pedig mesterséges körülmények kö­zött nevelik. A két fertőző betegség m i­előbbi felszámolását a közös gazdaságokban a kellő anya­gi feltételek mellett csak a megfélelő személyi feltételek biztosíthatják. Nagy problé­ma az. üzemekben, hogy ke­vés a szarvasmarha-tenyész­téssel foglalkozó szakmunkás és betanított munkás. Ugyan­akkor a végzett szakmunká­sok zöme nem a képzettsé­gének megfelelő munkakör­ben dolgozik, máSók mun­kája pedig nem kielégítő. Problémát okoz az is, hogy a szarvasmarha-tenyésztés­ben dolgozókat kevésbé be­csülik meg /anyagilag és er­kölcsileg, nem beszélve ar­ról, hogy kedvezőtlenek a munkafeltételeik. Kevés a szakosított telep, nincs elég takarmány A vizsgálat azt Is megál­lapítja, hogy a szarvasmar­ha-állomány elhelyezési kö­rülményei a mezőgazdasági üzemekben igen változóak. A hevesi járás termelőszö­vetkezeteiben például kevés helyen van elkülönítő istál­ló. Pillanatnyilag csak a tarnazsadányi Egyetértés, és , a boconádi Béke Termelő- szövetkezet rendelkezik meg­felelő tehenészeti teleppel. Ezekben a gazdaságokban a higiéniai követelmények be­tartásával mát'-«*ednte:>yesen 1951, .november 2.,. kedd védekeznek a fertőző gümő­kór és a brucellózis ellen. A tapasztalatok szerint a fü­zesabonyi járásban mór jobb a helyzet. A termelőszövet­kezetek többnyire rendel­keznek az állategészségügyi előírásoknak megfelelő istál­lókkal borj únev élőkkel és más járulékos létesítmé­nyekkel is. Szociális és egészségügyi ellátás — kérdőjelekkel A megvizsgált üzemekben ■a szarvasmarha-tenyésztés­ben foglalkoztatott dolgozók nagy része nem részesül kel­lő szociális és egészségügyi ellátásban — állapítja mega bizottság jelentése. Például az egri járás termelőszövet­kezeteiben az állatgondozók munkahelyi, szociális ellá­tottsága csak részben meg­oldott. A füzesabonyi járás­ban a szarvasmarha- te­nyésztő telepeken többnyire csak a hagyományos tisztál­kodási lehetőségek biztosí­tottak, ami ma már kevés!. A hevesi járás közös gazda­ságaiban pedig a szarvas­marha-gondozók számára szinte egyáltalán nincsenek megfelelő szociális létesít­mények: öltözők, mosdók stb. A fertőzések leküzdése pedig a higiéniai követel­mények betartása nélkül ■nem lehetséges! Hogyan tovább? A szarvasmarha gümőkór men­tesítésére irányuló törek­véseink sikeres meg­valósítására a jövőben, még nagyobb gondot kell fordíta­niuk a közös gazdaságoknak. .4 legfontosabb a megelőzés! ■Ehhez azonban megfelelő állattenyésztő-telepekre, és elegendő takarmánybázisra lesz szükség. Ugyanakkor a teiTOélőstövetkezeteknek to­vábbi erőfeszítéseket kell tenniök ahhoz, hogy a szarvasmarha-telepeken dol­gozók számára mihamarabb épüljenek szociális létesít­mények. Mert csalt így való­sítható meg a népgazdasági szempontból oly fontos me­gyei szarvasmarha-állomány tbc-mentesítése — állapítja meg a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgá­lata. Mentusz Károly (KwB&st&tUft lg. Gondolhatják magukban, mi­közben nagy türelemmel győzködik órtetlennék látszó partnerüket. ~ KI A NYUGODT? Végső fokon minden­ki az, akinek intézkednie kell az óvoda ügyében. Ugyanis jól tudják, hogy az üzemeltetés kezdetére ren­dezni lséül a pénzügyi kérdé­seket, még altkor is, ha ma sem látnak világos körvona­lakat, tényleges lehetősége­ket. Annyi bizonyos, hogy eb­ben a nagyon furcsa, nagyon groteszk és nagyon összabo- gozódott ügyben azoknak kell minél élőbb megmozdulniuk, akik rendelkezni jogosultait. Sem a második, sem a har­madik vonalbelik nem tud­nak okosak lenni, ha éjjel- nappali törik is a fejüket a megoldáson. Jó volna, ha ez a mostani óvodaügy csakugyan társa­dalmi kötelezettséggé válna pátriánk határain belül, és a maga forintjait mindenki megajánlaná, alá teheti. Mert ahogy volt jó szándék és aka­rat az eredeti hetvenöt sze­mélyes keret megkettőzésébe az építkezés során, ugyanúgy meg kell nyíteia a források­nak most, amikor a fenntar­tás forog kockán? jTj NE ÉPÍTSÉK* Kér­I *•' dezhetnék az állami építőipariak most, és talán nem is ítóröröm nélkül. Ha mellékesein megjegyeznék, hogy: mersnyát sürgettek ben­nünket eddig az óvoda miatt, és most kidéiül, pénzük sincs hozzá — akkor is iga­zuk lenne. De a látszat most is csat Öli csak siessenek befejez­ni az építkezést, s mire át­adják a kulcsot, a pénz is együtt lesz az üzemeltetés­hez. Mert együtt kell lennie! G. Molnár Ferenc j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents