Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-28 / 281. szám
k©ktéq, Hová vezet a járda? $ A járda, végig az egykor bokáig § érő cuppogó sár helyén, az utca ele- § jétől a végéig tart. Egy munkás há- ^ zától — mondjuk — egy szövetke- ^ zeti tag házáig vezet: kifejezi még ^ az osztályszövétségét is. Szimbólum, | ugye. Az összekötő erő és az össze5 fogás kifejezése. És túl a szimbólu- § mon, az értéken túl, nem is akár- § milyen használati értéke van. Kul- ^ túráltságot jelent, tiszta cipőt és ^ rendes ruhát, amit hordani is lehet. ^ Emberhez méltó tartást, és győzel- ^ met a sár szotyogó és marasztaló ^ primitívsége felett. | És az emberek mégsem örülnek $ neki. Illetőleg örülnek a járdának, ^ de mégis valahogy fanyalogva, sőt ^ még szégyenkezve is miatta. Évek ^ óta kérik, nyustolgatják a járda ^ ügyét, s hosszú évek után végre el- ^ készült, s az öröm mégis nagyon is ^ ürmös öröm. A járda ugyanis azért 6 készült el, mert a Nagy Ember ide- 8 költözött. Vagy, aki itt lakott, az lett & Nagy Ember. No, csak például köz- S ségi szinten, de lám, máris van jár- § da. Igaz. a járdának vagy ötven csa- ^ Iád látja a hasznát, s végeredmény- ^ ben nemcsak a Nagy Ember és kis 5 ; családja koptatja az utca elejétől ^ a végéig húzódó új járdát, hanem Sj az egész utca, kétszáznál is | többen tán —, s valahogy mégis 8 stichje van a dolognak. Mint a tet- S szetős hurkának az éhesen is érzé- § kény orrú ember számára, ha gya- 8 núsan sok abban a fűszer. 5 Hát ilyen hatalma lehet egy Nagy § Embernek, még községi szinten is. És S e mondat után a közvéleményben § Sfssssssssssssssssssssssssssss* nincs kérdőjel. Ez kijelentő mondat. Ha nem felkiáltó! Azt nem lehet mondani, hogy rossz az üzemi konyha. De, ha valaki azt mondaná, hogy ebben az üzemben jó a koszt, azt legenyhébben is hazugnak titulálnák. Szóval, azt nem lehet mondani, hogy rossz a koszt, mert, ha mondják, akkor rögtön az emberek orra alá dörgölik, hogy mit akarnak azért a néhány krajcárért... ? Habos tortát, kacsa- sült-felfújttal?! Rendben van. Olyan a koszt, amilyen. Üsse kő. Valóban nem menyegzői asztal egy üzemi konyha terítéke. De ha az igazgató, vagy a főmérnök néhanapján itt eszik, akkor mindig ízesebb, mindig jobb, s mindig húsos» a déli ebéd. Kétszázan esznek, kétszáznak is jó, hogy az egy, avagy a két embernek jó — még inkább örülni kellene, hogy ... Örülni, örülni, de mégis rosszabb íze van a jó ízű „kajának”, mint a felpanaszolt gyengének. Ki tudja miért? Valóban: miért? Hiszen mindkét esetben, s bizony még sok más hasonló esetben, igaz, hogy egy-egy ember miatt történt valami jó, épült fel például egy egész utcában a járda, de az egész utcában több száz embernek lett jobb ezzel, vagy jó ebédet hozva azzal, hogy az üzemi konyhán az igazgató is ott eszik ma. Ki érti, hogy miért fanyalognak az emberek a „járdásított” utcában, hiszen nem a Nagy Ember házáig vezet csak a beton... ? Kényes dolog a hatalom. Az emberek bizalommal adják és éberen figyelik, hogy aki a néptől hatalmat kapott, hogyan él vele. Jól használja-e ezt a hatalmat, önzetlenül, a közért használja-e, vagy sem. Ez a társadalmi figyelem és megítélés mindazokat az ellenőrzés fókuszában tartja, akik valahol, bármilyen kis, vagy nagy poszton hatalommal rendelkező emberek. Vezetők! És a járda, amely ebben az esetben ugyan másoknak is a megvalósult „járda” lett, mégsem az utca végéig vezetett. Nem is a Nagy EmS bér házáig, hanem egy másik fúr- $ csa és sajátos házig, ahol a jóindu- sj latú és támogatni kész figyelem he- | lyett az éberre váltó és gyanakvó | megfigyelés vert tanyát. — És ha a Nagy Ember nem köl- | tözik ebbe az utcába? És ha nem s ebből az utcából lesz valaki Nagy | Ember? — formálódik gondolatok- 5 ká és a gondolatokból gyanakvó s mondatokká is a kérdés, amely nem | is olyan oktondi ám, bárki belát- 5 hatja. Hímes tojás! Az érzékenység szi- | nonimája. Amivel, vagy akivel úgy | kell bánni, mint a hímes tojással, § az olyan érzékeny, hogy a legkisebb § óvatlanságra össze- és megtörik. A ^ dolgozók bizalma és a hatalom ilyen ^ hímes tojás. Érzékeny valami. Köny- ^ nyen össze lehet tömi, el lehet ve- a szejteni és veszteni is. Nem kell s hozzá nagy igazságtalanság, valami | törvényileg üldözendő és üldözhető S korrupció. Néha elég egy köszhasz- $ nú járda, vagy egy jól sikerült üze- ^ mi, napra gyártott üzemi ebéd —, | rosszul időzítése... Mert nem sok 8 hatalom kell ahhoz, hogy mindezek ^ megvalósuljanak, de a legnagyobb § „hatalom”, erő, és a legnagyobb, a 8 nép iránti tisztesség — a hatalom S megőrzéséhez kell. ...és akkor mindig jó helyre ve- § zet az a bizonyos járda. A neurotikus gócok közül is talán a legérzékenyebben a lakáskérdésre válaszolnak a mai fiatalok. Ezt követi az óvoda és a bölcsőde. De mindegyik egy tőről fakad, azonos sorhoz tartozik. Ha most gyöngyösi példákkal hozakodunk elő, nem azért tesszük, mert ezek sajátosan helyi légkört alakítanak ki. A körülmények maguk az érdekesek, rrr a tanácson az épíI * I tési osztályhoz tartoznak az ügyek, amik egy új ház létrehozásának módozatait megszabják. A telek, a közmű, az engedély. Itt segítették éveken keresztül a KISZ akicóját, úgy is, hogy szabad területet ajánlottak fel, központi pénzösszegekből építették meg a csatornákat, a vízvezetéket. Mintegy kétszázötven lakásba költözhettek be a fiatalok ilyen módon az utóbbi években Gyöngyösön. Boldog idők, amikor még harminc-negyvenezer forint induló tőke kellett azoknak, akik maguk erejéből akarták megoldani lakásgondjukat! — Ma már nem tudunk beépítetlen foghíjakat adni KISZ-lakásokhoz — mondja Szabó Béla, az osztály vezetője. — Nincsenek is ilyenek de a városfejlesztés is arra ösztönöz bennünket, hogy egy tömbben alakítsuk ki ezeket a házakat. Ezért döntött úgy a városi hatóság, hogy az Április 4. és a Könyves Kálmán utca közötti területet jelöljük ki a fiatalok részére. — Ennek a területnek a felszabadításához szanálásra, tehát az itt már meglevő házak, lakások lebontására van szükség. — Ez igaz. De itt ötszáz lakást lehet kialakítani. Ebből négyszázat maguk a fiatalok építtethetnek meg. Szanálással ötven lakást kellene megszüntetni. — Mennyiben segítség ez a fiataloknak? — Sajnos, más megoldás nincs. A segítség abban mutatkozik meg, hogy a szanálási eljárást magunkra vállaljuk. — Milyen mértékben növeli a- szanálás a költségeket? — A közművesítési hozzájárulással együtt közel ötvenkétezer forinttal lakásonként. De ennek a felét a tanács átvállalja. így lakásonként a fiataloknak huszonhatezer forintot kell adniuk, j-—| A KTSZ-NÉT, már két I «*.[ épület terveinek befejezés 'hez kötelednek. Ebből nyilvánvaló, hogy magának az építkezésnek a megkezdése sem a távoli jövőnek a kérdése. Csupán a jelentkezőkön múlik. A Mátravidéki Építő, és Ü*akipari Szövetkezet hatvan Ennyi a segítség? Egyoldalú Vita az elkeseredett fiatalokkal négyzetméter alapterületű lakásokkal számol. Felszereltségük szerint a komfortos fokozatot érik el. A pillanatnyi árak szerint egy ilyen lakás kétszázharminc- kétszáaötvenezer forintba kerül. Ehhez kell még azt a bizonyos huszonhatezret hozzátenni. A jövendő lakástulajdonosnak a pénz előteremtésén kívül semmi gondja nincs, mert a szerződés után már csak a kulcsot kell átvennie a beköltözés előtt a ktsz-től. Mindent a szövetkezet intéz el helyette. A kiszolgálás tehát teljes. AZ OTP-NÉL a pénzügyi dolgok felől Körösi Géza, a gyöngyösi fiók igazgatója adott tájékoztatást. Hangsúlyozta, hogy a hitel mértékét évenként állapítják meg, és ez most maximálisan százötvenezer forint. Az OTP is építtet társasházakat, méghozzá 112 lakást összesen a Csalogány utcában. A kétszobás lakások ára a mai körülmények szerint 260—270 ezer forint. A konyhában beépített bútorok és palackos gáz, a fürdőszoba felszerelve vízmelegítő hengerrel is, a szobákban pedig cserépkályhák. A kölcsön törlesztésének időtartama harminc év. A maximális mértékű kölcsön igénybevétele esetén havonta 700—800 forintot kell törleszteni. B a kedvezmények felől is érdeklődtünk. Gyermekenként harmincezer, eltartott családtagonként húszezer forint állami kedvezményt kaphatnak a házasok. Még úgy is, ha vállalják, hogy hat év alatt két gyermeket hoznak a világra. A maximális kedvezmény 120 ezer forint lehet, ami négy gyermek után illeti meg a családot. Ha két gyerek van már a családban, vagy ennyit vállalnak, akkor a legnagyobb kölcsönösszeg igénybevétele esetén az idén legalább hatvanezer forint készpénzt kellett a jelentkezéskor lefizetni. Ebből következik, hogy a gyermektelen házaspárnak a két gyerek után járó hatvanezer forint nem számolható el, hanem ez is növeli a befizetést. Tehát nekik száz- húszezer forint Induló tőkére van szükségük. 0 A SZÄMOK szinte riasztóak. De még a segítség lehetséges forrásait nem jártuk végig. Mert adhatnak kamatmentes kölcsönt a vállalatok is. A posta, a MÄV az idén 110 ezer forintos kölcsönökkel támogatta a lakást építeni szándékozó dolgozóit. Ilyenkor az állami kedvezménnyel csökkentett vételár tizenöt százalékát kell a fiataloknak készpénzben befizetniük, ami két gyerek esetén 32 ezer forintra jön ki. Érdekessége még ennek a megoldásnak, hogy a vállalat a törlesztési összeget a kölcsönszámlájára kapja vissza, amit újabb támogatásra használhat fel. Tehát egyszeri tőkével olyan körforgást teremthet a vállalat, ami semmi mással nem oldható meg. Megteheti azt is, hogy ifjúsági takarékbetétet létesít, ami havi négyszáz forintos befizetés esetén öt év múlva a kamattal és a prémiummal együtt 28 ezer forintot tesz ki. Ehhez a betéttulajdonos még 22 ezer forint külön kölcsönt vehet fel, ami szintén készpénznek számít. Azaz: ötvenezer forint induló tőkét tudhat magáénak, és igényt tarthat a legmagasabb összegű kölcsönre. Ilyen takarékbetétet a vállalat valamelyik dolgozójának gyermeke részére is nyithat, megfelelő szerződés megkötése esetén így Is segítve munkaerő-nehézségein. KÖZPONTI intézkedésekkel lehetne enyhíteni a jelenlegi szigorú előírásokon. Például: a mostani törlesztési időt fel lehetne emelni negyven évre. Mindjárt kisebb össze két kellene havonta befizetni. Ki lehetne mondani azt is, hogy abban az esetben, ha az anya otthon marad a gyerekét nevelni, akkor ezekre az évekre a törlesztési összegnek csak az ötven százalékát kellene fizetni, később pedig emelni a törlesztés mértékét. Ugyanis most a gyermek- gondozási segély hatszáz forint. A havi törlesztés viszont ettől több. A csalód tehát nagyon rossz anyagi helyzetbe kerül, mert a törlesztésre a férj keresetéből is el kell vonni. Gondoljuk el, micsoda megterhelés ez így! R IGAZSÁGÉRT-ETÜNK ___ art kívánja, hogy kimondjuk: azok a fiatalok, akik saját erejükből akarnak maguknak lakást, sokkal hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mint azok, akik nem így tesznek. O lyan ellentmondás ez, ami nehezen érthető és alig magyarázható. Mivel nép- gazdasági érdek, hogy minél több saját erőből épülő ház, lakás segítse ezt a régi gondunkat megoldani, a szerényebb körülmények között élőknek kell minél előbb segítséget adni. G. Molnár Ferenc Bumeráng-akció Az akciót, a bumeráng- akciót, Petymeg Elek spitz- bubi-élező hajtotta végre, teljesen egyedül, óragrafi- konszerű pontossággal, mély hittel bízva akciójának sikerében és nem is csalódva végül benne. A bumerángakció 1968 végén kezdődött egy este, amikor Petymeg Elekné, született Sklumbuc Rózái kijelentette, hogy jelenlegi férje, mármint Petymeg Elek, a férj szerepéből rövidesen az első férj státuszába kerül, amennyiben nem képes arra, hogy kinyissa a száját és több pénzt hozzon haza a borítékban, kénytelen más férfi és egyben második férj után nézni. — Mert neked is csak itthon van nagy szád, de az üzemben, ahol már tizenöt éve dolgozol, te vagy a legnagyobb hülye. A legesleg- nagyobb — tette hozzá nyomatékkai, született Sklambuc Rózái, a két feltörekvő gyerek előtt, hogy Petymeg Elekben nemcsak a férfit, a férjet, de a fensőbbséges atyát is mélységesen lejárassa. — De hát mit csináljak? Nem mondanád meg? Csak nem állhatok oda a művezetőhöz, mint valami gyerek a nagyanyja elé, hogy pénzt kunyeráljak? — méltatlankodott Petymeg. — Hagyd ott a gyárat! Más üzemben tárt karokkal fogadnának egy ilyen spitz- bubi-élezöt, amilyen te vagy. Illetőleg, amilyennek te mondod itthon magad... Lehet, hogy nem is tudsz élezni? — tette hozzá lekicsinylőleg és gyanakvóan, még mindig a gyerekek élőt Petymeg Elekné és úgy vonult el gyermekeivel a szobába, mint fogatlan hímoroszlán elől elvonul kicsinyeivel a büszke és rátarti leóné. — Így aztán még azon az éjszakán kidolgoztam a bumeráng-akciót — magyarázta nekem Petymeg Elek. S ma már 22,50 az órabérem! S ezt egyedül az akciónak, azaz magamnak, azaz a feleségem ösztönzésének köszönhetem. Hiába, szakikám, az asszony sárba húzhatja a férfiembert, de a magasba is röpítheti. Engem a 22,50-ig röpített! — Tehát kilépett az üzemből? — Én? Ki! Huszonnégyszer! — Huszonnégyszer? Lényegében három év alatt? Hisz ennyi üzemet még legyalogolni is elég ennyi idő alatt, nem végigdolgozni — ámultam. .. — De mi ebben a bumeráng? — Az akció, szakikám, az akció « bumeráng... — Értem, bumerángot gyártó üzemben is dolgozott. .. — Nem, én mindvégig spitzbubit éleztem. Az a szakmám, ahhoz értek... — Negyedszáz üzemben gyártanak spitzbubit? Olaszok, Egeiben? Egy olvasónknak abból a leveléből idéztük a címül adott kérdést, amelyben azt teszi szóvá, hogy az épülő új lakótelepen az Olasz üteg elnevezés nem indokolt, hiszen városunkban az olaszok nem játszottak olyan nagy szerepet. Kitűnik a levélből, hogy írója * az itáliai olaszokra gondol. Nem ezekről az olaszokról van itt szó, hanem azokról a francia, vallon telepesekről. akik Egerbe és Eger vidékére telepedve az erdők kiirtásával hatalmas szőlőtáblákat létesítettek vidékünkön. A középkorban ezeket a nyugati újlatin nyelvet beszélő népcsoportokat, tehát a vallon—francia telepeseket olaszoknak hívták. Az ő emléküket idézi az Olasz utca elnevezés. Különben a középkorban már élő utcanév volt Egerben ez a név. Okleveles adatok bizonyítják, hogy az egri olaszok, tehát vallonok külön városrészben laktak, s róluk a szomszédos határrészeken is megneveztek egyes területeket. Az 1460-as évekből ismerünk Olaszér helynevet is. Az új lakótelepen egy másik utca neve: Vallon utca, A nyugati újlatin nyelvet beszélő franciák, a francia nyelvnek egyik nyelvjárását, a vallont beszélték, ezért nevezték őket vallonoknak is. Itt Egerben és környékén különben néhány középkori vallon eredetű szó is utal az olasz telepesekre. Nem véletlen például, hogy Eger város régi jegyzőkönyveiben gyakran olvashatók ezek a megjegyzések is: „Jutott egy fél viselt csemelet szó nya.” (1702) — „Adott neki egy fekete, egy szederjes ás egy vörös csemeletet” (1701) — Ma már elavult szó a csemelet. Hanga’altjában, jelentésében a vallon nyelvjárás emléke ez a hangsor is. A francia rhamclot e)f4- se a vallon nyelvjárásban csame'óinak han ;zo‘t. A- egri o’aszok, Illetve vallon telepesek is ebben a hanga'akban éltek vele. Az illeszkedés követk^r-áb-m kap*a a szó csemelet hang- szerkezetét. Hogy levélírónk miért tévedett, arra is van magyarázat. A mai olaszok, f.z Itáliában lakó népcsoport', k ugyancsak újlatin nyel’ t beszéltek, s mivel késő’ b hazánkban az útla’in nyelvet beszélők többsége “állal származású volt, ők°t nevezték m?” az olasz népnévvel. Az Egerre vonatkozó középkori adagokban szereplő olasz megnevezés azonban nem rájuk vonatkozik, hanem az ide települt francia, illetőleg vallon telepesekre. Dr Bakos Tőzs> 1?/, — Dehogy gyártanak. Csak itt! — De hát maga huszonnégy üzemben dolgozott eddig — x kezdett megfájdulni a fejem.... — Ugyan, szakikám, dehogy dolgoztam én. Ki se mozdultam ebből az üzemből. Hogyan is mozdultam volna, amikor itt szeretek dolgozni. Hisz az a lényeg éppen, ebben az akcióban, hogy innen ki se kell mozdulni. Egy tapodtat sem... Nem érti? Kiléptem a gyárból, mondjuk tegnap, délután kettőkor és visszaléptem a gyárba ma reggel hét órakor, amint a munkaügyi kinyitott. .. Huszonnégyszer! Világos? Mint a bumeráng. Amit eldobnak, de visszajön. Jó, mi? 9,30-as órabérrel kezdtem az akciót, a kilépést, s most már 22,50 az órabérem. Még a gépem is ugyanaz, mint az első kilépésem Idején — mondta büszkén Petymeg Elek és elbúcsúzott tőlem, mert a sarkon ott várta a felesége és- a két gyermeke. Ügy mentek utána végig az utcán, mint büszke, délceg hímoroszlán után kocog szaporán a nagy sörényű büszke családjá. (egri)