Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-28 / 281. szám

( il rizstermelés legészaM határa a világon: Kisköre Hegújuló szikesek a Rákháton dulat, amikor a Szegedi No- váth Mihály igazgató azon­Az oktatás szolgálatában r 60 évvel ezelőtt létesült. Az országos hírű intézmény a híradástechnikai ipar számára képez szakembereket, illetve alapot ad a továbbtanuláshoz. Az 1970-71-es tanévben vég­zett diákok mintegy 40 százaléka a műszaki főiskolán folytatja tanulmányait. A gyakor­lati oktatáshoz kiváló felszereléssel (értékében hatmillió forint) rendelkező technikumban jelenleg 400 fiatal tanul. A rádiótávíró szakkör tagjainak munkája világszínvonalú, Eu­rópában az elsők között vannak. Képünkön: a távbeszélő laboratóriumban a IV. osztályosok a „gyakorló” központ­tal ismerkednek. (MTI-foto — Benkő Imre) Megkezdődtek a szerződéskötések Lesz-e jövőre elegendő zöldség és gyümölcs? A FAO-statisztikák sze­rint a rizs a búza után a legfontosabb gabonaféle és egyben a legfontosabb nép­élelmezési cikkek egyike. Amíg a rizs vetésterületé­nek több mint kilencven százaléka Kína, India és Délkelet-Ázsia szigetvilágá­nak területén van. Kevesen tudják azonban, hogy a vi­lág rizstermő területének északi határa Magyarorszá­gon van. Pontosabban Heves megye déli részén, a Tiszá­hoz közeli Kiskörén. E tudománytörténeti és kultúrtörténeti szempontból is érdekes növény világszer­te nagy karriert futott be az évszázadok során, amíg őshazájából — Délkelet- Ázsiából — egészen az észa­ki termesztési határig: a kiskörei Rákhát-pusztáig el­jutott. Időszámításunk előtt több mint ötezer évvel már termesztették. Egy 1500-ból származó Indiában fennma­radt írásos emlékből tudjuk, hogy a rizs már akkoriban jól ismert és elterjedt nö­vény volt. Botanikai és nyel­vi bizonyítékok alapján fel­tehetően onnan terjedt el Kínába, illetve a Távol-Ke­let más országaiba. Később már a Nyugat-Ázsiában, Egyiptomban, Görögország­ban és a római birodalom­ban is termesztettek rizst. Hazánkban a rizs élter­jesztését először a törökök szorgalmazták. Még Dél- Nógrádban és a Mátrától délre fekvő síkságon is ter­meltek rizst a török hódolt­ság idején. A Duna menti rizstermesztésről Evlia Cse­lebi török író is megemlé­kezik 1660—1664-ben. A tö­rök kiűzése után lehanyat­lott a magyarországi rizster­mesztés. Bár többször java­solták az alföldi mocsaras területek rizssel való bete­lepítését, a hasznos tervet mindig elvetették. A magyar rizstermesztésben az 1930-as években következett be for­A fagyos szélű, hósapkás l.ahoca finom csipkeköntöst lehelt a fákra és a villany­drótokra. Zúzmarás kőrisek silbakolnak a Bikk ároknyi medre fölött, szakállt eresz­tettek a Tarna-parti füzek. Miről szóljunk, s amit ne­hezebb eldönteni, miről ne szóljunk ezzel a nagyon ré­gi, de erőteljes iparosodá­sával egészen megújuló Recskkel kapcsolatban? Ri- portutamra nem vezetett konkrét és meghatározott cél, a témát — csapongó és kötetlen beszélgetés során — n helyszínen kaptam; úgy gombolyítom egymás köré a szálakat, ahogyan a note­szomba vett sorok igazgat­nak. .. Bekopogtam a tanáesházá- ra. Maruzs János, tanácsel­nököt morózus hangulatban találtam. Mikor rossz ked­ve okát tudakoltam, ő val­lomással kezdte: — Nagyon rendes, kedves, békés nép a recski. Ha az ember a nyelvükön szól, s érdekeltek is a dolgában, nagyszerű tetteket művelnek. Csak az egészséges ivóvízért nem akarnak áldozni..! Szereti a reábízott népet — enélkül "rm is lehetséges eredményes közigazgatást gyakorolni — mégsem elfő­pl november 38„ vasarnap venynemesitö Kísérleti In­tézet munkatársai több évi munkával kidolgozták a rizs­termesztés hazai agrotechni­káját és új fajtákat hoztak be külföldről. Munkásságuk nyomán nagy területeken honosodott meg a rizs, s ter­mesztése ma már eredmé­nyesnek mondható hazánk­ban. Rákhát. Régi pusztaság az Alföldön. így emlegetik ma is az öregek, a régi sum- mások és kis parasztok ezt a területet. Emberemlékezet óta kedvezőtlen, rossz ter­mőhelyi adottságú vidék volt, ahol évtizedekkel ez­előtt sem adott jó átlagter­méseket a búza. Szikes föld borít, itt mindent, amelyet ma sem könnyű hasznosíta­ni, legalábbis kalászos ga­bonafélékkel. Rákhát a Kis­körei Állami Gazdaság te­rülete, ahol az 50-es évek elején kezdték el rizster­mesztéssel foglalkozni. Nem nagy eredménnyel, mert a régi statisztikák szerint 7—8 mázsánál több nem termett itt holdanként ebből a nö­vényből. Gyökeres változás csak a 60-as évek közepén történt a gazdaságban, amikor har­monikus tápanyag-ellátással s talajerő-utánpótlással hoz­záláttak a rákháti szikesek javításához. — Valóban, — mondja Horváth Mihály, az állami gazdaság igazgatója. — A szikes és más rossz terme­lékenységű talajok jól jöve­delmező hasznosítását csak ilyen irányú javítással biz­tosíthatjuk távlatokban. A rizs ugyanis az öntözőgaz­dálkodás fejlesztésének ..út­törő” növénye, s a Rálchá- ton is jövedelmezővé tehe­tő. Korábban hagyományosan a talajfelszínbe vetették Kis­körén is a rizst. Ekkor átla­gosan 10—11 mázsát takarí­tottak be holdanként. Hor­gait, nem hiányzik belőle az egészséges kritikai érzék. Felül bír emelkedni a ki­sebb érdekeken, az egész­ben és az egészsért él, mun­kálkodik. — Igen, nagy gpmdunk régóta az ivóvíz. Kútjaink jelentős része fertőzött, csak két csevicekutunk valameny- nvire elfogadható, bár azok vizében is megtelepedett már a coli bacilus. Tervet ké­szítettünk arra, hogy a Kö­szörűs-völgyi tárolóból idáig vezetjük a vizet. A gerinc­vezeték megépítésének költ­ségeit az OVH vállalta, s a tanácsházától kiindulóan 500 m-es szakaszon, a VIZEP a csöveket le is fektette. Most a télen a község részére egy külön „tározót”, egy 16 m átmérőjű és 5 m mélységű betontartályt készítenek. Ezt a beton tartályt is „aján­dékba” kapjuk. Most már a recskieknek kellene a zseb­be nyúlniuk^ hogy a továb­bi munkákat finanszírozhas­suk, erre azonban nem haj­lanak. Nyílik az ajtó, s Zám And­rás, vb-titkár is közénk te­lepszik. Meghallgatja, miről esett szó eddig, aztán ő gombolyítia tovább a gondok csomózott szálait. — A községi eloszt óháló- zat m»3építéséh?z 7 m'llló forintra van szükség, ebbő: a lakosságra 4‘ millió esnék. Ahogyan számolgattuk, ez családonként 4300 forintot jelenthet. Ám az a helyzet, hogy, nagyon sokan haliam ban három évvel ezelőtt kí­sérleteket kezdett. A rizs­magvakat április végén más­fél-két centi mélyre a talaj­ba vetette el. A hagyomá­nyostól eltérően ezután csak annyi vizet juttatott a rizs­földekre, amennyit azok magukba „szívtak”. A vetés- területet akkor árasztották el vízzel, amikor a rizs már kikelt és magassága elérte a négy centit. A vizet közvet­lenül a betakarítás előtt csapolták le a táblákról. A kísérletből azután fo­kozatosan agrotechnika lett, amelyet ma már eredménye­sen alkalmaznak a Kiskörei Állami Gazdaságban. Ezt bi­zonyítják a megnövekedett terméseredmények is. Az 1967-es 11 mázsás átlagot az idén 17,3 mázsára emelték. Hogyan? — Tökéletes agrotechni­kával — feleli az igazgató. — Jól előkészített és mű­trágyázott morzsalékos talaj­ba vetettük a rizst és repü­lőgéppel v egy szereztünk. Ezek mellett a legfontosabb az volt, hogy egy menetben, kombájnnal takarítottuk be a termést. A tapasztalatok szerint egy hónappal meg­rövidítette a behordási időt és másfél millió forint költ­ségmegtakarítást eredmé­nyezett a gazdaságnak. A kiskörei tájon, a világ legészakibb rizstermő hatá­rán tehát megújulnak a szi­kesek. A Tisza II. vízlépcső megépítése pedig még ered­ményesebb termelést tesz majd lehetővé és jelentősen megnöveli a környékbeli gazdaságok rizstermő terü­leteit is a IV. ötéves terv végére. A tökéletesedő agro­technika, a víz és a gépi betakarítás elősegíti, hogy a magyar rizstermelés mind­jobban kielégíthesse a nö­vekvő hazai igényeket és új­ra jusson a világpiacon már ismert és megbecsült tiszán­túli rizsből exportra is. Mentusz Károly sem akarnak arról, hogy ők valamit is fizessenek. Azt mondogatják: ha jó volt eddig, jó lesz ezután is! A tanács mindent elkövet a víztársulat megszervezésé­ért. Érvelnek, vitatkoznak, hogy a helyeg gondolatnak megnyerjék az embereket. A terv megvalósítása nem tűr halasztást. Meg kell valósí­tani, -egyéni áldozatok árán is, mert az egészséges, jó ivóvíz az egész falu létérde­ke. Házról-házra járva, ad­dig meg nem állnak, amíg a terv és megvalósítás jóvá nem hagyatik mindenkivé!. — Arról van szó, hogy a VIZÉP itt van, s kész arra, hogy elkészítse az elosztó- hálózatot is. Ha az építők továbbállnak, ki tudja, hon­nan és mikor kapunk új ki­vitelezőt. — Az OTP készséggel ad hitelt a megalakult víztár­sulatnak. Ha tíz évet veszünk a törlesztésre, akkor ez csa­ládonként, havi 40 forint­nyi terhei jelent Ennyit, vagy még többet is elköltenek most a különböző mosószerekre. Ha pedig jó vizet kapunk, kevesebb keli majd mind­ez-kre. Ön'-fntelenül Mriná’ko- zik a kérdés: önnön egész­ségüknek ellenségei talán a recskiek? Szó sincs ilyes­miről. Ha visszatekintünk az elmúlt éveken, szép ered- muiyctt látjuk mindenütt a Az idei év tapasztalatai — ami a zöldség-gyümölcs ter­melést, kereskedelmet és az árakat illeti —, nem adtak túlzott optimizmusra okot sem a háziasszonyoknál::, sem a termelőknek, sem pedig a forgalmazó szerveknek. He­ves megyében a zöldségte­rület évek óta csökken, egy­re kevesebb termelőszövet­kezet lát fantáziát a zöld­ségtermesztésben. Emiatt az­tán kevés az áru, s így a fo­gyasztói árak emelkednek. Honti Imrétől, a SZÖV- TERMÉK árufogalmi osztály­vezető-helyettesétől arról ér­deklődtünk, vajon jobb lesz-e a helyzet jövőre, milyen mennyiségű zöldséget, gyü­mölcsöt akarnak felvásárolni közerőnek. Hányszor és hányszor fellobbant itt a tűz, a teremtő szenvedély az em­berekben! Villamosítás? Út­építés? Járdásítás? Parképí­tés? Faültetés? „A munka nem számít!” felkiáltással tették a dolgukat s nem kel­lett ide semmi biztatás. És a kultúra?... A műve­lődés eredményei, az embe­rek belső világában végbe­ment változások, külső kö­rülményeik jobbulása ugyan­csak gondokat rejt. Ám ezek a gondok egészen más gyö- kerűek, mint amiről a ta­nácselnök, a vb-titkár sza­vai szóltak. — A recski emberek igé­nyesek — mondja Gál Mi­hály, a bányász-kultúrotthon igazgatója. — Az emberek igénye messze túlhaladta azt a helyzetet, amit jelenleg regisztrálni tudunk. És nem a pénz szabja meg az igényt, hanem a saját maguk meg­teremtette kényelem. Ha ott­hon, kényelmes, puha fotel­ben ülnek, elvárják, hogy itt a kultúrotthonban is fotel legyen. Nem a pénz szabja meg az igéuyt, hanem a kényelem A kényelem megterem tése- hez azonban mégiscsak pén:: kell. Tizennyolcféle újság, folyó­irat jár a kultúrotthonba, amit fiatalok és idősebbek egyaránt szívesen forgatnak. a kéllő ellátás biztosításá­hoz. — Az idén mintegy 2400 vagon árut vásároltunk fel, s ez bizony nem túl nagy mennyiség. Természetesen ebben közrejátszott az idő­járás és más egyéb ténye­zők fs. Jövőre nagyobb, mennyiséget szeretnénk fel­vásárolni és forgalmazni. — Mik az elképzelé­sek? — Terveink szerint 3800 vagon árut szeretnénk szer­ződésileg lekötni a termelő üzemekkel. Mintegy 500 va­gon zöldséget, valamivel több mint 1000 vagon gyü­mölcsöt, 60 vagon hajtatott és 20 vagon vegyes árut. — Nem túlzott-e ez a terv? olvasnak. Ez az érdeklődés és igény adta a gondolatot, egy sajtóklub létrehozásá­ra, amihez 30 000 forintot biztosított számunkra az SZMT. Az új klubot a presz- szó helyiségében rendezzük, be, kényelmes fotelekkel, bú­torokkal, lakályosan. A piesz. szó helyet cserél a könyv­tárral, csak az utca felől lesz bejárata ezután, így az ita­los szórakozók nem zavar­ják majd rendezvényeinket. A könyvtárnak a presszó volt raktárában készítünk új helyet. Feljegyeztem még az új terveket: citerazenekar ala­kult, s a táncosokkal tár­sulva nagy produkcióra ké­szülnek. Népi játék keretei­be ágyazva, színpadra állít­ják a recski fonót... .. .Hideg, metsző szél süvít az utcán, apró szemű havat kavar. Újra, meg újra eszem­be jutnak a tanácselnök, a vb-titkár szavai a vízgondok­ról. s nem hagy nyugton a gondolat. Pár korty ital tán felmelegít Az állomásépü­lettel szemközti fabódénál többen is ácsorognak Tréfál­kozva szopogatják a konya­kot, a pálinkát. „Igyad nyit - godtan, ez nem co’i-fertő- zött...!" — biztat nevetve egyik ismerősem. A recski cm!—■,T' hrvont" 600 000 forintot csörgetne.',: le a torkukon, ennyit költe­nek szeszesitalra. Téliénél; abból, havi 40 forint ivóvíz­re is! Fataky Dezső — Ahhoz, hogy a lakos­ság, az export és a konzerv­gyárak igényeit zavartala­nul kielégíthessük, szükséges ez a mennyiség. Felméréseink szerint a megye zöldségtermő terüle­te nagyjából azonos szinten marad az ideivel, s ez a te­rület' biztosítani tudja a megfelelő mennyiséget, azaz a 3800 vagon felvásárlását. — Megkezdődtek-e a szerződéskötések, s milye­nek a tapasztalatok? — A közelmúltban meg­kezdtük a szerződések köté­sét. A szerződéses feltétele­ket előzőleg széles körűen egyeztettük a termelőszövet­kezeti területi szövetségek­kel és más szervekkel. Né­hány közös gazdasággal már meg is kötöttük a szerződést, a gazdaságok zöme azonban várakozó állásponton van. — Miért? — Egyrészt azért, mert. a gazdaságokban a tervkészí­tést még nem kezdték meg, márészt pedig azért, mert a szövetkezetek várják azt a MÉM-rendelkezést, vagy kormányhatározatot, amely a zöldségtermesztés fellendí­tésével kapcsolatban jele­nik meg. Biztos vagyok ab­ban, hogy ez a rendelet vagy határozat kedvezően hat majd a termelő gazdaságokra. — Milyen szövetkezetek kötöttek már szerződést? — Megemlíthetem a kis­körei, az ivádi, a domoszlói, a besenyőtelki, dormándi szövetkezeteket. Számunkra azonban a legjelentősebb ed­dig a boconádi közös gazda­ság szerződése, ez a termelő- szövetkezet 80 vagon áru szállítását vállalta három év­re. Ez az első három éves szerződésünk, remélhetőleg más gazdaságok is élnek ez­zel a lehetőséggel. — Milyen problémát lát a szerződéskötéseknél? — Általában nem hiszem, hogy különösebb gondjaink lesznek. Azt azonban elmond­hatom, hogy a szövetkezetek — az elmúlt évek tapaszta­latai legalábbis ezt bizonyít­ják —, néhány cikkből túl sokat akarn ak szerződni, más cikkekből viszont keve­sebbet, mint amennyire igény van, — Mikor zárulnak a szerződések? — Általában ianuár vegé­ig t3rt a szerz" léskötidő­szak. Reméljük, hogy sike­res lesz a muráink, s a jö­vő évben nem lesz okuk pa­naszra a kevés áru miatt sem a kis-, sem pedig a nagyfo­gyasztóknak. . (kapottá RECSKI EMBEREK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents