Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-04 / 260. szám

Lányiskola-e a „Keri„? London—-Pária»—Mo»ahva Tizenhat nemzet új játékfilmje a mozikban f Ez évben ünnepelte fenn- ! állásának fél évszázados ju- I toileumá t az egri Közgazda- ? »ági Szakközépiskola, melyet j hajdani diákjai „Kéri” né- i ven emlegetnek. A régi, nagy múltú iskola jövőjéről ér­deklődtünk dr. Csicsai Jó­zseftől, az intézmény közel­múltban kinevezett igazgató­jától. 135 lány, 9 fiú — A népgazdaság egyre ‘‘ több jól képzett könyvelőt, statisztikust, igazgatási elő­adót vár. Miképp tudja ki­elégíteni ezeket az igénye­ket az iskola? — Ahhoz, hogy erre a kérdésre precíz választ tud­jak adni mindjárt a gondok­nál kell kezdenem. Az utóbbi két évtized során teljesen elnőiesedett iskolánk. 609 ta­nulónk közül csak 46 a fiú. Még elszomorítóbb az arány az első osztályosoknál. Négy osztály 154 tanulója közül mindössze 9 a fiú. Ez az egészségtelen arány nem kis problémáit jelent mindennapi oktató-nevelő munkánk so­rán. Az intézménynek a köz­gazdászképzés centrumává kell válnia az elkövetkező évek során. Mi a pillanatnyi helyzet? Lánytanulóink több­sége megszerzi az érettségi bizonyítvánnyal járó szak- képzettséget, megelégszik a beosztott könyvelői állással, ' s többre nem törekszik, hi­szen lekötik a családi gon­dok. A népgazdaság azonban nemcsak középkádereket igé­nyel: égetően szükség van felsőfokú végzettséggel ren­delkező közgazdászokra, a ezek minimális arányban to­borzottnak a lányok köréből. Nézzük a megyei helyzetké­pet. Negyedszázad előtti fiú diákjaink ma már túl van­nak a negyven éven, vala­mennyien vezető beosztásban dolgoznak; aggasztó viszont az, hogy az utánpótlás nincs biztosítva, s ezt éppen nz egészségtelen koedukációs arány akadályozza. — Mit tesz az iskolave­zetés, hogy az egészségte­len arányon változtasson? Milyen konkrét terveik vannak ezzel kapcsolat­ban? — Egy tévhitet kell fel­számolnunk. Diákok és szü­lők ma már úgy könyvelik el az iskolát, hogy kizárólag lányok számára létesült. Saj­nos így vélekednek az álta­lános iskolák igazgatói, pá­lyaválasztási felelősei, osz­tályfőnökei is. Ez a torz szemlélet és alapállás az oka, hogy olyan kevés fiú jelent­kezik a „Keribe”. A legfon­tosabb, a legsürgetőbb fel­adat ennek felszámolása. Ha ez megtörténik, akkor tu­dunk csak egészségesebb koedukációs arányt kialakí­tani. Arra törekszünk, hogy felvilágosítsuk mind a szülő­ket mind a diákokat mind az iskolákat intézményünk jellegéről, a közgazdászkép­zés fontosságáról. Tévedés ne essék: nem fiúiskolává akarjuk formálni a .,Kerít”, csak több fiút szeretnénk látni a padokban. Hadtáptiszti előképzés — A felvilágosító munka eredménye nyilvánvalóan nem mutatkozik azonnal, a hatás csak fokozatos és évek múltán jelentkezik. Addig miiyen egyéb intéz­kedés várható? — 1973 szeptemberétől a Honvédelmi Minisztérium és a megyei tanács együttmű­ködése révén katonai kollé­gium létesül Egerben. Az in­tézmény országos beiskolá­zású lesz, ám a diákok negy­ven százaléka azonban He­ves megyéből toborzódik. A kollégium célja hadtáptiszti előképzés biztosítása. A fia­talok miután elvégezték a katonai főiskolát egyúttal üzemgazdász képesítést is kapnak. A kollégium tanulói köziül — előzetes becslés alapján — majd egy osz­tálynyi fiú verbuválódik, ők itt, iskolánkban szereznek szakképzettséget is jelentő érettségi bizonyítványt Táv­latilag ez lényegesen javítja az arányszámot, hiszen év­ről évre gyarapszik így fiú tanulóink száma. Ha ehhez hozzászámítjuk a felvilágo­sító munka eredményeként fokozatosan jelentkező érdek­lődést, akkor nyugodtan ál­líthatjuk, hogy idővel való­ban a közgazdászképzés cent­rumává lesz a régi „Kéri". Ugyancsak 1973 szeptembe­rétől térünk rá a magasabb színtű programozott oktatás­ra. A rangosabb, hatásosabb oktatási forma szintén vonz­za majd a fiúkat. Konzultációs központ létesül — Kaphatnánk ízelítőt az egyéb tervekből? — Volt diákjaink számá­ra nem kis gondot jelent a továbbtanulás, hiszen mint levelező hallgatók sűrűn jár­nak fel Budapestre a Köz- gazdasági Egyetemre konzul­tációra. Ez felesleges utaz­gatást, s nem kevés pénzt és időt igényel. Rajtuk kí­vánunk segíteni azzal, hogy konzultációs központ létesí­tését tervezzük iskolánkban. Tanáraink megoldják az új feladatokat is, felkészítik a fél évi és évvégi vizsgákra a hallgatókat. Tárgyaltunk már nem egy volt diákunk­kal — akik egyetemi elő­adók, — mindannyian meg­ígérték. hogy segítenek a fel­készítésben, így színvonal te­rén sem. lesz gond. Megem­lítenék még egy — már a megvalósítás útján levő — tervet. Szocialista szerződé­seket kötünk megyénk na­gyobb vállalataival. Ok anya­gilag támogatják majd is­kolánkat; mi viszont bizto­sítjuk számukra a tervszerű szakember-utánpótlást. ■ így mindkét fél jól jár: javul anyagi ellátottságunk, meg­valósíthatjuk a valóban kor­szerű oktatást, a vállalatok­nak viszont alapvető gond­jaik oldódnak meg segítsé­günk lévén. A legutóbb Londonban és Párizsban járt filmátvételi delegáció tizenhat különbö­ző nemzetiségű filmet vett át magyarországi forgalma­zásra, a szovjet fővárosban pedig további 9 játékfilm hazai vetítési jogát vették meg. Az átvett • alkotások között szerepel Ingmar Berg­man „Az érintés” című műve, amelynek Bibi An- dersson és Elliot Gould a főszereplője. Luchino Viscon­ti „Az. idegen” címmel ké­szített filmet Albert Camus Közöny című regényéből. A változat főszereplői: Mar­cello Mastroianni, Anna Ka­rine. Bemard Bliar és Bru­no Cr emer. Színes, jól sikerült angol kalandfilm. a „Zeppelin”. Az 1915-ben játszódó kalandos film történetét Ettenng Te­uer rendezte, főszerepeit Elke Sommer és Michael York játssza. Juhász Slowaczki „Maze­pa” című romantikus drá­májának adaptációja Wale- rian Borowczyk „Blanche” című színes francia film­drámája. A XIII. század­ban játszódó cselekmény szereplői közt találjuk Mi- ebei Simont, Georges Wil- sont és Jacques Perrint. A Némo kapitány, valamint „A víz alatti város” színes an­gol kalandfilmek, James Hill rendezésében. Fősze­replői: Robert Ryan, Nanet­te New mann, Luciana Pa- luzzi és Bill FraseY. Marina Vladyt látjuk vi­szont Bernard Paul „Idő a magánéletre” című alkotá­sában, amely egy válságba jutott házasság történetét idézi. Vlady partnere Frede­ric de Pasquale és Catheri­ne Alegret, Simone Signo­rét leánya. Ugyancsak világhírű szí­nészek neve fémjelzi a XVII. században játszódó „Az utolsó völgy” című szí­nes angol filmdrámát — köztük találjuk Michael Cainet, Omar Sharijot és Florinda Bolkant. A sci-fi kedvelők számára jó hír: a megvásárolt fil­mek között szerepel Róbert Wise „Az andromeda törzs” című színes amerikai alko­tása, amelyben az amerikai felderítő űrhajó halóit oko­zó anyagot hoz vissza ma­gával a földre. A „Járom az utat” színes amerikai társadalmi drá­ma: Gregory Peck-kel; a „Köszöntsd a tegnapot” pe­dig színes angol társadalmi dráma Leonard Whitinggel A folyóirat vezető helyen a szerkesztőség által Prágá­ban a szocialista világrend- szer fejlődésének törvény sze­rűségéről szervezett eszme­csere anyagát ismerteti. Az eszmecsere résztvevői a szo­cializmusnak mind a szoci­alista társadalmi-gazdasági rendre, mind a szocialista világrendszerre jellemző — törvényszerűségeit vizsgálták. A tanácskozás figyelmének középpontjában az új típusú nemzetközi kapcsolatok ob­jektív törvényei — többek közt a szocialista országok a főszerepben, aki legutóbb Rómeót alakította Zeffirelli filmjében. A nálunk is mél­tán népszerű Walter Matt­hau legutóbb a „Sógorom, a zugügyvéd”-ben, a „Furcsa pár”-ban és „A kaktusz virágá”-bftn alakított nngy sikerű szerepeket. Most az „Egy új lap” című színes amerikai filmvígjáték fősze­replőjeként látjuk majd vi­szont. Érdekes, izgalmas btfnügyi film Philippe Labro rendezésében az „Alapos in­dok nélkül? című alkotás — Jean-Luc Trintiffnant, Dominique Sanda, Sacha Distel és Carla Gravina fő­szereplésével. • Az üzbég filmstúdió ki­tűnő alkotása, „A meglepe­tés a közelünkben van”, amelyet Sabitov rendezett. A történet egy többszörös rablógyilkosság leleplezésé­be avatja a nézőket. A ki­jevi Dovzsenko Filmstúdió „Nyma” című filmje meg­történt eseményen alapszik. A partizántörténet az ifjú gárdához hasonló izgalmas, érdekes alkotás. A Lenfilm­stúdióban készítette Andre) Tucskin „A tisztiszolga” cí­mű komédiáját, amelynek középpontjában egy Svejk- szerű figura álL A szevasz- topoli harcokat eleveníti fel monumentális panoráma- filmjében, látványos csata­jelenetekkel Leon Saakov. A kétrészes alkotás címe: „Lángoló tenger”. (MTI) gazdasági integrációjának el­vi kérdései — álltak. A szo­cialista gazdasági integráció kérdéseiről egyébként inter­júi: Is közöl a fölyóirat Nyi- kolaj Fagyejevvel, a KGST 'titkárával, a komplex prog­ram elfogadáséval kapcsolat­ban. Longino Becerra és Jaime Fuchs, két dél-amerikai pub­licista, a munkásosztálynak a tőkésországokban vívott gazdasági és politikai harca közötti dialektikus kapcso­lat néhány vonatkozását tár­gyalja. (pécsi) — O, a férfi? — mondta szende pírral a 17 éves kisleány, s lelki szemei előtt meg­jelent az Angyal! — 0, a férfi? — mondta fesztelenül a húszéves láng és megjelent lelki szemei előtt az a leeménykötésű focista, akinek mel­lesleg már diplomá ja is van. — 0, a férfi? — mondta rezignálton a magára maradt csúnyácska idősebb leányzó és megjelent előtte az ördög, de az is hátat fordítva. — Ö, a férfi? — mondta a feleség és megjelent előtte egy férj, aki egyik kezében tüzelőt hoz a pincéből, a másikkal segít ne­ki mosogatni, miközben az O sole mio-t énekli az ablaka alatt. — Ö, a férfi? — néz rám tanácstalanul a feleségem, mintha soha nem látott volna. (—«) v rtVWWWWWWMVIrtVWWWWWVIWVVWWWWtf1^^ Megfeleli!: I béke és szocializmus novembert száma Mm qyeo: A Jászság egyik községét rendszeresen élöntötték a kommunista röpiratok. A falu lakossága eleinte kis csopor­tokba verődve olvasgatta a tiltott gépírásos lapokat, ami­kor azonban a csendőrök haj­szolni kezdték a röplapok ol­vasóit is, már csak úgy titok­ban, párosával bújták az írást. Jó ideje folyt már ez a csendes háború a falu la­kossága és a hatóság között, de sose tudtak nyomára buk­kanni a röpiratok titokzatos forrásának. Azt, hogy az írások ártal­S . ,** - G&t «S» * _ m m MI. november 4., csütörtök masak, mi sem bizonyíthatja jobban, mint hogy egyre több és több baja akadt a falusi hatóságnak a jászi emberek­kel. A csendörséget meg kel­lett erősíteni. Az eddig öt darab, dologiakul zsandarle- gény helyett most kilencnek is folytonos munkát adott a forrongó földmunkások gom­bamódra elszaporodot, apró- cseprő bakafántoskodó cso­portja. Már nemcsak hogy a községházát ragasztották kö­rül dühös röplapjaikkal, de iti-ott a tettlegességig is él­merészkedtek. Egyszer az árulkodó kisbírót nyújtották meg egy vaksötét, esős éjsza­kán. mégpedig saját háza ka­pujában, másszor pedig a csendőr-őrsvezetőt adjusztálta ■meg valamelyik hithű kom­munista oly módon, hogy be kelleti szállítani a szolnoki esendőrkórházba. De hiába volt minden. Sem. a. röpiratos embereket, sem ■pedig a zsandár és a kisbiró keresztapját — aki kezejárá- sából ítélve egy és ugyanazon személyiség lehetett, mint­hogy corpus deliedként mind a két esetben egy-egy hatal­mas szőlőkarót és egyetlen üléstől eredő fejsebet találtak a tett színhelyén —, nem si­került kézrekeritení. Hiába jöttek az apáti csendőrök, hiába szaglászott két szolno­ki detektív is a titokzatos emberek nyomábam, nem ért semmit. Pedig néha harminc gyanúba fogott embert is be­cipeltek a csendőrségre, ütöt- ték-verték őket nyakló nél­kül, az emberek mégis han­goltok. tíeér a sír. tfé-itéljfik még csak azt sem mondta meg, hogy minek hívják. Ez se használt. A népség nem­csak hogy nem hagyta abba az urakkal való csatát, ha­nem egyre haragosabban ok- vetetlenkedett. A jegyzőnek, a bírónak, a papnak, a pos­tamesternek, a leventeoktató­nak alig köszönt már valaki, a zsandárral pedig még kér­dezve sem állt szóba egyetlen teremtett lélek. Adót se igen f izettek. A jegyző mindig fel­buzdult, hogyha valamelyik csodabogár azzal állított be a községházára, hogy hát adót akar fizetni. Az ilyen embert szivarral kínálta meg, sőt a nevét is kidoboltatta a falu­ban, követendő, de valójában elrettentő példaként. Tudni­illik az önként fizetőnek nem volt maradása. A falu talá­lékony népe ezer módot ke­resett arra, hogy az ilyen rit­ka féreg valahogy békesség­be ne maradjon többé. Erre a konok, harcos ösz- ssefogásra a postamester fia­tal bojtárja hozta rá a bajt, olyanformán, hogy egyszer hosszabban eredt szóba Ve­der Mihállyal, akitől aztán olyan dolgot tudott meg, amit nem kellett volna az orrára kötni, össze is ültek az urak, a jegyző, az őrmester, a pos­tamester és takarosán kifun- dálták, hogy mit tegyenek. A többi aztán már gyorsan ment. Nemsokára Veder Mi­hály elvtárs jelenthette, hogy a postás ifjút sikerült „meg- agitálnia”. S hogy mekkora haszna lehet ebből a sejtnek, s mennyivel könnyebb lesz, ha majd postán lehet szál­lítani az irodaimat, s meny­nyi költségtől és fáradságtól . lehet majd megkímélni a cso­portot, s főleg Berci elvtár­sat. Az e&qOflmoÜ feSsaggogfrpv egy keveset, de Mihály olyan szívrehatóan tudta védeni ta­nítványát, hogy a csoport mégis csak úgy döntött, hogy meg keli próbálni. A próba persze be is vált. Az első csomag rendesen megjött Pestről, nem volt abban sem­mi hiba. Veder elvtárs vet­te át a falu szélén késő es­te, s boldogan hozta a drága holmit kopott kabátja alá rejtve. Az egyik csomagot kö­vette a másik, a harmadik, végre Mihály elérkezettnek látta az időt arra, hogy az új elvtársat bevonják a sejtbe. Most aztán még kevesebb volt az ellenkezés. Egyedül Berci lyupálódzott ellene, de őt alig hallgatta meg vala­ki. Az új sejttag a kommunis­ta keresztségben „Laci" ne­vet kapott, s igen radikálisan látott neki a munkának. Alig merült fel kérdés, feladat, amire „Laci" ne vállalkozott volna. Az elvtársak boldogan állapították meg, hogy mi­lyen nagyszerűen söpör az új söprű. Szinte haragudni kezd­tek Bercire, aki nemcsak, hogy nem hagyott fel ellen­séges magatartásával, hanem a leghatározottabban azt kezdte magyarázni az elvtár­saknak, hogy az új párttag, ez az igyekvő „Laci”: spicli. Olyan makacs volt, hogy ha az új elvtárs jelen volt vala­hol, Berci egy szót se szólt. Ki tudja, meddig tartott volna ez a veszekedés, hogy ha hamarosan le nem csap közéjük a villám, ami aztán eldöntötte ezt a szomorú vi­tát. „Laci" büszkén muta­tott rá minden emberre, s pontos magyarázattal szolgált minden pártfunkcionárius­ról. Vagy nyolcán kerültek c endőrkézre. Napokig üfői- : -k verték az embereket, de többet, mint amennyit „La­ci” tudott, nem lehetett ki­verni a konok földmunkás emberekből. Negyednapra az­tán mégis összeszedték azo­kat, akiket „Laci” érdemes­nek tartott arra, hogy Szol­nokra kerüljenek. Két asz- szonyt eresztettek útjára csu­pán, az egyik Varga Gábor- né, a másik pedig Berci, pol­gári nevén Balogh Mária volt. — Ez a két lotyó — mon­dotta „Laci” a jól értesült ember fölényességével —, csak strózsákja volt a sejt­nek. Sose szóltak ezek egy szót se. Kár velük bajlódni. Veder Mihályt, Varga Gá­bort, Fábián Imrét viszont főcinkosoknák állította be az újdonsült Sherlock Holmes. Így jutott a hat jászsági kommunista a szolnoki ügyészség kezébe. Pontosan hat hétre rá Varé gáné meglátogatta az urát Szolnokon, s egy szerencsét pillanatban el tudta neki mondani, hogy a múlt héi kedden este „Lacit” valaki elnáspágolta. Mégpedig tisz* tességesen. Eltörték a jobb karját, kiverték két fogát és két ököínyi daganatot ver­tek a szájára. Futótűzként terjedt a hír a börtönben a jászsági kommunisták közötti akik boldogan nevettek ősz- sze a reggeli séta közben, t örömmel sugdosták egymás­nak: — A Berci. — Betyár egy vászoné se­téd. <k *Nyolcvan esztendeje, l&Sl. no-, vember 4-én született Karikás Frigyes, a magyar munkásmoz­galom kiemelkedő harcosa, a Tanácsköztársaság híres 39-es dandárjának politikai biztosa, a kommunista szellemű magyar elbeszélőirodalom egyik meg tgt remtöje. Ebből az alkalom bM közöljük lenti Írását..

Next

/
Thumbnails
Contents