Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-04 / 260. szám

Lányiskola-e a „Keri„?

London—-Pária»—Mo»ahva

Tizenhat nemzet új játékfilmje

a mozikban

f Ez évben ünnepelte fenn- ! állásának fél évszázados ju- I toileumá t az egri Közgazda- ? »ági Szakközépiskola, melyet j hajdani diákjai „Kéri” né- i ven emlegetnek. A régi, nagy múltú iskola jövőjéről érdeklődtünk dr. Csicsai Józseftől, az intézmény közelmúltban kinevezett igazgatójától.

135 lány, 9 fiú

— A népgazdaság egyre ‘‘ több jól képzett könyvelőt,

statisztikust, igazgatási előadót vár. Miképp tudja kielégíteni ezeket az igényeket az iskola?

— Ahhoz, hogy erre a kérdésre precíz választ tudjak adni mindjárt a gondoknál kell kezdenem. Az utóbbi két évtized során teljesen elnőiesedett iskolánk. 609 tanulónk közül csak 46 a fiú. Még elszomorítóbb az arány az első osztályosoknál. Négy osztály 154 tanulója közül mindössze 9 a fiú. Ez az egészségtelen arány nem kis problémáit jelent mindennapi oktató-nevelő munkánk során. Az intézménynek a közgazdászképzés centrumává kell válnia az elkövetkező évek során. Mi a pillanatnyi helyzet? Lánytanulóink többsége megszerzi az érettségi bizonyítvánnyal járó szak- képzettséget, megelégszik a beosztott könyvelői állással,

' s többre nem törekszik, hiszen lekötik a családi gondok. A népgazdaság azonban nemcsak középkádereket igényel: égetően szükség van felsőfokú végzettséggel rendelkező közgazdászokra, a ezek minimális arányban toborzottnak a lányok köréből. Nézzük a megyei helyzetképet. Negyedszázad előtti fiú diákjaink ma már túl vannak a negyven éven, valamennyien vezető beosztásban dolgoznak; aggasztó viszont az, hogy az utánpótlás nincs biztosítva, s ezt éppen nz egészségtelen koedukációs arány akadályozza.

— Mit tesz az iskolavezetés, hogy az egészségtelen arányon változtasson? Milyen konkrét terveik vannak ezzel kapcsolatban?

— Egy tévhitet kell felszámolnunk. Diákok és szülők ma már úgy könyvelik el az iskolát, hogy kizárólag lányok számára létesült. Sajnos így vélekednek az általános iskolák igazgatói, pályaválasztási felelősei, osztályfőnökei is. Ez a torz

szemlélet és alapállás az oka, hogy olyan kevés fiú jelentkezik a „Keribe”. A legfontosabb, a legsürgetőbb feladat ennek felszámolása. Ha ez megtörténik, akkor tudunk csak egészségesebb koedukációs arányt kialakítani. Arra törekszünk, hogy felvilágosítsuk mind a szülőket mind a diákokat mind az iskolákat intézményünk jellegéről, a közgazdászképzés fontosságáról. Tévedés ne essék: nem fiúiskolává akarjuk formálni a .,Kerít”, csak több fiút szeretnénk látni a padokban.

Hadtáptiszti

előképzés

— A felvilágosító munka eredménye nyilvánvalóan nem mutatkozik azonnal, a hatás csak fokozatos és évek múltán jelentkezik. Addig miiyen egyéb intézkedés várható?

— 1973 szeptemberétől a Honvédelmi Minisztérium és a megyei tanács együttműködése révén katonai kollégium létesül Egerben. Az intézmény országos beiskolázású lesz, ám a diákok negyven százaléka azonban Heves megyéből toborzódik. A kollégium célja hadtáptiszti előképzés biztosítása. A fiatalok miután elvégezték a katonai főiskolát egyúttal üzemgazdász képesítést is kapnak. A kollégium tanulói köziül — előzetes becslés alapján — majd egy osztálynyi fiú verbuválódik, ők itt, iskolánkban szereznek szakképzettséget is jelentő érettségi bizonyítványt Távlatilag ez lényegesen javítja az arányszámot, hiszen évről évre gyarapszik így fiú tanulóink száma. Ha ehhez hozzászámítjuk a felvilágosító munka eredményeként fokozatosan jelentkező érdeklődést, akkor nyugodtan állíthatjuk, hogy idővel valóban a közgazdászképzés centrumává lesz a régi „Kéri". Ugyancsak 1973 szeptemberétől térünk rá a magasabb színtű programozott oktatásra. A rangosabb, hatásosabb oktatási forma szintén vonzza majd a fiúkat.

Konzultációs központ létesül

— Kaphatnánk ízelítőt az egyéb tervekből?

— Volt diákjaink számára nem kis gondot jelent

a továbbtanulás, hiszen mint levelező hallgatók sűrűn járnak fel Budapestre a Köz- gazdasági Egyetemre konzultációra. Ez felesleges utazgatást, s nem kevés pénzt és időt igényel. Rajtuk kívánunk segíteni azzal, hogy konzultációs központ létesítését tervezzük iskolánkban. Tanáraink megoldják az új feladatokat is, felkészítik a fél évi és évvégi vizsgákra a hallgatókat. Tárgyaltunk már nem egy volt diákunkkal — akik egyetemi előadók, — mindannyian megígérték. hogy segítenek a felkészítésben, így színvonal terén sem. lesz gond. Megemlítenék még egy — már a megvalósítás útján levő — tervet. Szocialista szerződéseket kötünk megyénk nagyobb vállalataival. Ok anyagilag támogatják majd iskolánkat; mi viszont biztosítjuk számukra a tervszerű szakember-utánpótlást. ■ így mindkét fél jól jár: javul anyagi ellátottságunk, megvalósíthatjuk a valóban korszerű oktatást, a vállalatoknak viszont alapvető gondjaik oldódnak meg segítségünk lévén.

A legutóbb Londonban és Párizsban járt filmátvételi delegáció tizenhat különböző nemzetiségű filmet vett át magyarországi forgalmazásra, a szovjet fővárosban pedig további 9 játékfilm hazai vetítési jogát vették meg. Az átvett • alkotások között szerepel Ingmar Bergman „Az érintés” című műve, amelynek Bibi An- dersson és Elliot Gould a főszereplője. Luchino Visconti „Az. idegen” címmel készített filmet Albert Camus Közöny című regényéből. A változat főszereplői: Marcello Mastroianni, Anna Karine. Bemard Bliar és Bruno Cr emer.

Színes, jól sikerült angol kalandfilm. a „Zeppelin”. Az 1915-ben játszódó kalandos film történetét Ettenng Teuer rendezte, főszerepeit Elke Sommer és Michael York játssza.

Juhász Slowaczki „Mazepa” című romantikus drámájának adaptációja Wale- rian Borowczyk „Blanche”

című színes francia filmdrámája. A XIII. században játszódó cselekmény szereplői közt találjuk Mi- ebei Simont, Georges Wil- sont és Jacques Perrint. A Némo kapitány, valamint „A víz alatti város” színes angol kalandfilmek, James Hill rendezésében. Főszereplői: Robert Ryan, Nanette New mann, Luciana Pa- luzzi és Bill FraseY.

Marina Vladyt látjuk viszont Bernard Paul „Idő a magánéletre” című alkotásában, amely egy válságba jutott házasság történetét idézi. Vlady partnere Frederic de Pasquale és Catherine Alegret, Simone Signorét leánya.

Ugyancsak világhírű színészek neve fémjelzi a XVII. században játszódó „Az utolsó völgy” című színes angol filmdrámát — köztük találjuk Michael Cainet, Omar Sharijot és Florinda Bolkant.

A sci-fi kedvelők számára jó hír: a megvásárolt filmek között szerepel Róbert Wise „Az andromeda törzs” című színes amerikai alkotása, amelyben az amerikai felderítő űrhajó halóit okozó anyagot hoz vissza magával a földre.

A „Járom az utat” színes amerikai társadalmi dráma: Gregory Peck-kel; a „Köszöntsd a tegnapot” pedig színes angol társadalmi dráma Leonard Whitinggel

A folyóirat vezető helyen a szerkesztőség által Prágában a szocialista világrend- szer fejlődésének törvény szerűségéről szervezett eszmecsere anyagát ismerteti. Az eszmecsere résztvevői a szocializmusnak mind a szocialista társadalmi-gazdasági rendre, mind a szocialista világrendszerre jellemző — törvényszerűségeit vizsgálták. A tanácskozás figyelmének középpontjában az új típusú nemzetközi kapcsolatok objektív törvényei — többek közt a szocialista országok

a főszerepben, aki legutóbb Rómeót alakította Zeffirelli filmjében. A nálunk is méltán népszerű Walter Matthau legutóbb a „Sógorom, a zugügyvéd”-ben, a „Furcsa pár”-ban és „A kaktusz virágá”-bftn alakított nngy sikerű szerepeket. Most az „Egy új lap” című színes amerikai filmvígjáték főszereplőjeként látjuk majd viszont. Érdekes, izgalmas btfnügyi film Philippe Labro rendezésében az „Alapos indok nélkül? című alkotás — Jean-Luc Trintiffnant, Dominique Sanda, Sacha Distel és Carla Gravina főszereplésével. •

Az üzbég filmstúdió kitűnő alkotása, „A meglepetés a közelünkben van”, amelyet Sabitov rendezett. A történet egy többszörös rablógyilkosság leleplezésébe avatja a nézőket. A kijevi Dovzsenko Filmstúdió „Nyma” című filmje megtörtént eseményen alapszik. A partizántörténet az ifjú gárdához hasonló izgalmas, érdekes alkotás. A Lenfilmstúdióban készítette Andre) Tucskin „A tisztiszolga” című komédiáját, amelynek középpontjában egy Svejk- szerű figura álL A szevasz- topoli harcokat eleveníti fel monumentális panoráma- filmjében, látványos csatajelenetekkel Leon Saakov. A kétrészes alkotás címe: „Lángoló tenger”. (MTI)

gazdasági integrációjának elvi kérdései — álltak. A szocialista gazdasági integráció kérdéseiről egyébként interjúi: Is közöl a fölyóirat Nyi- kolaj Fagyejevvel, a KGST 'titkárával, a komplex program elfogadáséval kapcsolatban.

Longino Becerra és Jaime

Fuchs, két dél-amerikai publicista, a munkásosztálynak

a tőkésországokban vívott gazdasági és politikai harca közötti dialektikus kapcsolat néhány vonatkozását tárgyalja.

(pécsi)

— O, a férfi? — mondta szende pírral a 17 éves kisleány, s lelki szemei előtt megjelent az Angyal!

— 0, a férfi? — mondta fesztelenül a húszéves láng és megjelent lelki szemei előtt az a leeménykötésű focista, akinek mellesleg már diplomá ja is van.

— 0, a férfi? — mondta rezignálton a magára maradt csúnyácska idősebb leányzó és megjelent előtte az ördög, de az is hátat fordítva.

— Ö, a férfi? — mondta a feleség és

megjelent előtte egy férj, aki egyik kezében tüzelőt hoz a pincéből, a másikkal segít neki mosogatni, miközben az O sole mio-t énekli az ablaka alatt.

— Ö, a férfi? — néz rám tanácstalanul a feleségem, mintha soha nem látott volna.

(—«)

v rtVWWWWWWMVIrtVWWWWWVIWVVWWWWtf1^^

Megfeleli!: I béke és szocializmus novembert száma

Mm

qyeo:

A Jászság egyik községét rendszeresen élöntötték a kommunista röpiratok. A falu lakossága eleinte kis csoportokba verődve olvasgatta a tiltott gépírásos lapokat, amikor azonban a csendőrök hajszolni kezdték a röplapok olvasóit is, már csak úgy titokban, párosával bújták az írást. Jó ideje folyt már ez a csendes háború a falu lakossága és a hatóság között, de sose tudtak nyomára bukkanni a röpiratok titokzatos forrásának.

Azt, hogy az írások ártalS

. ,** - G&t «S» * _

m

m

MI. november 4., csütörtök

masak, mi sem bizonyíthatja jobban, mint hogy egyre több és több baja akadt a falusi hatóságnak a jászi emberekkel. A csendörséget meg kellett erősíteni. Az eddig öt darab, dologiakul zsandarle- gény helyett most kilencnek is folytonos munkát adott a forrongó földmunkások gombamódra elszaporodot, apró- cseprő bakafántoskodó csoportja. Már nemcsak hogy a községházát ragasztották körül dühös röplapjaikkal, de iti-ott a tettlegességig is élmerészkedtek. Egyszer az árulkodó kisbírót nyújtották meg egy vaksötét, esős éjszakán. mégpedig saját háza kapujában, másszor pedig a csendőr-őrsvezetőt adjusztálta ■meg valamelyik hithű kommunista oly módon, hogy be

kelleti szállítani a szolnoki esendőrkórházba.

De hiába volt minden. Sem. a. röpiratos embereket, sem ■pedig a zsandár és a kisbiró keresztapját — aki kezejárá- sából ítélve egy és ugyanazon személyiség lehetett, minthogy corpus deliedként mind a két esetben egy-egy hatalmas szőlőkarót és egyetlen üléstől eredő fejsebet találtak a tett színhelyén —, nem sikerült kézrekeritení. Hiába jöttek az apáti csendőrök, hiába szaglászott két szolnoki detektív is a titokzatos emberek nyomábam, nem ért semmit. Pedig néha harminc gyanúba fogott embert is becipeltek a csendőrségre, ütöt- ték-verték őket nyakló nélkül, az emberek mégis hangoltok. tíeér a sír. tfé-itéljfik

még csak azt sem mondta meg, hogy minek hívják. Ez se használt. A népség nemcsak hogy nem hagyta abba az urakkal való csatát, hanem egyre haragosabban ok- vetetlenkedett. A jegyzőnek, a bírónak, a papnak, a postamesternek, a leventeoktatónak alig köszönt már valaki, a zsandárral pedig még kérdezve sem állt szóba egyetlen teremtett lélek. Adót se igen f izettek. A jegyző mindig felbuzdult, hogyha valamelyik csodabogár azzal állított be a községházára, hogy hát adót akar fizetni. Az ilyen embert szivarral kínálta meg, sőt a nevét is kidoboltatta a faluban, követendő, de valójában elrettentő példaként. Tudniillik az önként fizetőnek nem volt maradása. A falu találékony népe ezer módot keresett arra, hogy az ilyen ritka féreg valahogy békességbe ne maradjon többé.

Erre a konok, harcos ösz- ssefogásra a postamester fiatal bojtárja hozta rá a bajt, olyanformán, hogy egyszer hosszabban eredt szóba Veder Mihállyal, akitől aztán olyan dolgot tudott meg, amit nem kellett volna az orrára kötni, össze is ültek az urak, a jegyző, az őrmester, a postamester és takarosán kifun- dálták, hogy mit tegyenek. A többi aztán már gyorsan ment. Nemsokára Veder Mihály elvtárs jelenthette, hogy a postás ifjút sikerült „meg- agitálnia”. S hogy mekkora haszna lehet ebből a sejtnek, s mennyivel könnyebb lesz, ha majd postán lehet szállítani az irodaimat, s menynyi költségtől és fáradságtól . lehet majd megkímélni a csoportot, s főleg Berci elvtársat.

Az e&qOflmoÜ feSsaggogfrpv

egy keveset, de Mihály olyan

szívrehatóan tudta védeni tanítványát, hogy a csoport mégis csak úgy döntött, hogy meg keli próbálni. A próba persze be is vált. Az első csomag rendesen megjött Pestről, nem volt abban semmi hiba. Veder elvtárs vette át a falu szélén késő este, s boldogan hozta a drága holmit kopott kabátja alá rejtve. Az egyik csomagot követte a másik, a harmadik, végre Mihály elérkezettnek látta az időt arra, hogy az új elvtársat bevonják a sejtbe. Most aztán még kevesebb volt az ellenkezés. Egyedül Berci lyupálódzott ellene, de őt alig hallgatta meg valaki.

Az új sejttag a kommunista keresztségben „Laci" nevet kapott, s igen radikálisan látott neki a munkának. Alig merült fel kérdés, feladat, amire „Laci" ne vállalkozott volna. Az elvtársak boldogan állapították meg, hogy milyen nagyszerűen söpör az új söprű. Szinte haragudni kezdtek Bercire, aki nemcsak, hogy nem hagyott fel ellenséges magatartásával, hanem a leghatározottabban azt kezdte magyarázni az elvtársaknak, hogy az új párttag, ez az igyekvő „Laci”: spicli. Olyan makacs volt, hogy ha az új elvtárs jelen volt valahol, Berci egy szót se szólt.

Ki tudja, meddig tartott volna ez a veszekedés, hogy ha hamarosan le nem csap közéjük a villám, ami aztán eldöntötte ezt a szomorú vitát. „Laci" büszkén mutatott rá minden emberre, s pontos magyarázattal szolgált minden pártfunkcionáriusról. Vagy nyolcán kerültek c endőrkézre. Napokig üfői- : -k verték az embereket, de

többet, mint amennyit „Laci” tudott, nem lehetett kiverni a konok földmunkás emberekből. Negyednapra aztán mégis összeszedték azokat, akiket „Laci” érdemesnek tartott arra, hogy Szolnokra kerüljenek. Két asz- szonyt eresztettek útjára csupán, az egyik Varga Gábor- né, a másik pedig Berci, polgári nevén Balogh Mária volt.

— Ez a két lotyó — mondotta „Laci” a jól értesült ember fölényességével —, csak strózsákja volt a sejtnek. Sose szóltak ezek egy szót se. Kár velük bajlódni.

Veder Mihályt, Varga Gábort, Fábián Imrét viszont főcinkosoknák állította be az újdonsült Sherlock Holmes. Így jutott a hat jászsági kommunista a szolnoki ügyészség kezébe.

Pontosan hat hétre rá Varé gáné meglátogatta az urát Szolnokon, s egy szerencsét pillanatban el tudta neki mondani, hogy a múlt héi kedden este „Lacit” valaki elnáspágolta. Mégpedig tisz* tességesen. Eltörték a jobb karját, kiverték két fogát és két ököínyi daganatot vertek a szájára. Futótűzként terjedt a hír a börtönben a jászsági kommunisták közötti akik boldogan nevettek ősz- sze a reggeli séta közben, t örömmel sugdosták egymásnak:

— A Berci.

— Betyár egy vászoné setéd.

<k

*Nyolcvan esztendeje, l&Sl. no-, vember 4-én született Karikás Frigyes, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a Tanácsköztársaság híres 39-es dandárjának politikai biztosa, a kommunista szellemű magyar elbeszélőirodalom egyik meg tgt remtöje. Ebből az alkalom bM közöljük lenti Írását..