Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-26 / 279. szám

Makiári beszélgetés *»::.Makiér nevét TV. Béla elveszett adománylevelének megerősítéseként V. István ok­levele említi először az egri püspökség birtokainak felsoro­lásában (1271) .. . A XIII. SZ. második felétől kezdődően már többször előfordul különböző oklevelekben a község neve: 1272-ban Tekme besenyő birto­kának körülírásánál, mint szomszédos település; 1291-ben Bögér-, vagy Buger-Besenyő határának leírásakor a Mak­idéról Buda községbe vezető út „Makuta” néven szerepel. Községünk tehát minden való­színűség szerint a tatárjárás idején már lakott hely volt...” (Bakó Ferenc tanulmányából) Dabomentum a tegnapról A krónikás mindenképpen összhasqnlítást akar, szem­besíteni a tegnapot a má- vel, s ehhez dokumentumo­kat keres. A városba illő villák sora mellett szeme a régi házakra fordul. Ezek a régi házak — a tegnap do­kumentumai. Apró házak, hová, ha belépni kíván, akarva-akaratlanul fejet hajt az ember a faragással díszített szemöldökfa előtt. A konyhában (pitvarban) időtöl-füsttől feketén ásító kemencének támaszkodik a esikósparhelt. A szobában boglya alakú búbos; padká­ját szélesre rakták, hogy el­férjen rajta a gyereksereg. Nem kellett ahhoz lepedő, derékalj, s mégis meleg volt. Ezek a régi házak a ma emberének is hitelesen do­kumentálják, hogyan élt er­refelé a föld népe sok em­beröltőm át. Bakó Ferenc, az egri váiS múzeum igazgató etnográfu­sa, Maldár településnépraj­zát meghatározó tanulmá­nyában még 13 lakóházat, illetve gazdasági épületet írhatott le, a nép! építési gyakorlat történeti fejlődé­sének szemléltetésére. Má­sodik gyűjtőút ja során már több régi épület adataihoz oda kellett írnia, hogy „le­bontva”, „modernizálva” — s ezeknek emlékét b?ár csak a fénykép őrzi. Nem tűnt el — és )6 is, hogy nem tűnhetett el —■ valamennyi dokumentuma a tegnapoknak. Alinál: már régi házak az „öreg falu”- ban, a Nagy-Alvégen és a Sunyiban is. Ezek mind­egyike egymáshoz sokban hasonlatos: a lakóházzal egy fedél, egy „haj” alatt van az istálló, kamra, fészer, ta~ karmányos. Megtalálhatjuk a régi házakban a szabad­kéményt, a búbost, a desz­kás vagy tapasztott, mes- tergerendás mennyezetet is. A Gárdonyi utcában há­rom régi ház sorakozik egy­más mellett. Nyeregtetős ház mind. Az utcakép ilyen részlete azonban mind rit­kább lesz. Az utolsó kontytetős házat 19154 tavaszán bontották el Makiáron. Űj villaépület emelkedik azóta a helyén. Trialúgus a ináról A mai IVIaklár szépen fej­lődő falu. Minden területen gyorsabb fejlődés mérhető itt, mint amit más települé­seknél tapasztalhat az em­ber. A vízvezetéken kívül a civilizáció minden vívmánya éppen úgy megvan itt. mint mondjuk Eger lajosvárosi vagy makiári hóstyai negye­dében. S mindez a legutób­bi évek erőfeszítéseinek eredménye. — Építettünk egészséghá­zat, ahol különböző szak- rendelések kaptak helyet — kezdi a számvetést Kása Lajos tanácselnök. — Van külön fogorvosunk, lakást vettünk neki, megcsináltat­tuk szépen, s ott rendeztük be a várót és a rendelőt is. Ugyancsak lakást kapott a WÉdőnőnk. Általánosságban ség egészségügyi ellátottsá­gának színvonala megfelelő. — Mikor 11 éve idekerül­tem — e mlél: ezik Kérészy Károly, a pártszervezetek csúcsvezetőségének titkára — kereskedelemről és vendéglá­tásról alig lehetett beszélni. Ma már olyan szinten ál­lunk, mint akkoriban Fü­zesabony. Van kisáruhá- zunk, s több más boltunk, A termelőszövetkezet is nyitott egy fűszer-csemege boltot és a saját pékség is megalapozta már a jó hírét. Nemrég nyílt meg az átala­kított presszó-vendéglő, amely olyan korszerű és modem szórakozóhely, hogy Eger se szégyenkezhetnék vele. Hat-hét éve sokat morog­tak az emberek. Kivált a „telepiek”, a vasút nyugati. oldalán lakók elégedetlen­kedtek, hogy minden apró­ságért „be kell jönni” a fa­luba. — Sokan és sokszor kér­ték, hogy kapjanak egy ^mindenes” boltot A taná­csi jelölőgyűléseken is ez volt az emberek fő témája. Volt lehetőségünk és telje­sítettük a kérésüket Most már nem kell minden apró­ságért másfél, két kilométert gyaloglnipk, — A szemléletváltozásra jó bizonyító példa a járdák esete. 1957-ben azt mondo­gatták az emberek, hogy nem kell a járda, minek az, építsünk csak köves utakat* mert ahol a szekér meg a ló elmegy, elmehet ott az ember is. Ma már szó se eshet ilyesmiről. Ha nincs a tanácsnak élég pénze, egész utcák népe hadrendbe áll, dolgozik, segít minden em­ber, csakhogy mielőbb jár­da legyen. — Nagy büszkeségünk, és dicsekszünk is vele, hogy tíz éve van a falunld>an gáz- cseretelep. Ezt igen nagydo­lognak tartjuk. És lassan el­készül az az olajkút is, amely háztartási fűtőolajjal látja el Makiárt és a kör­nyék falvaik Szűcs József makiári gaz­da szavait így jegyezte fel az etnográfus: „Gábor nanó mesélte, hogy elmentek a fa- lubul. Igen. Volt rá eset, hogy sokan itt hatták a fa­lut, aszongya... de itt min­dig laktak. Mer mindég vol­tak, akik itt mertek marad- ni.’? — Egy időben nagyon megfogyatkozott a falu, de sokan „itt mertek maradni”. Már évszázadokkal előbb is gazdaggá és tekintélyessé tették e helyet a földrajzi adottságai, ma pedig azon igyekszünk, hogy még in­kább vonzóbb lakhellyé vál­toztassuk. A lélekszám év­ről évre egyenletesen nö­vekszik. Több olyan fiatal házas van már, ahol nem­csak kettő, de három gye­rek is van. Már az 1332 és 1337 kö­zött felvett pápai tized jegy­zékből is megállapítható, hogy abban az időben Mak­iár volt a megye leggaz­dagabb helysége. — Ma sem mondhatjuk, hogy szegény emberek lak­ják a falut — lő millió fo­rint. kamatozik a makiáriak­nak takarékbetétben. Pillantás előre Évtizedek mulasztását kel­lett és még kell is pótolni — Makiáron. Itt van legel­sőként a sorban az ivóvíz kérdése. Ásott kutak szolgál­tatják a vizet de nem min den kút adományára mond­hatni el, hogy jó és egészsé ges. Kellene a törpe vízmű, kellene a vízvezeték, s ter­vezik már régóta a megépí­tését De mit ér a terv, ha h«u& pénz?! Húsz­millió forintot nem tud ön­erejéből előteremteni a ta­nács. Áz évi községfejlesz­tési alap mindössze 150 ezer forint. Egy nagyobb családi házat se adnának ér­te. Nagy gondjuk a művelő­dési ház is. Erre félretették több mint egymilliót, újat azonban abból a mai árvi­szonyokat tekintve aligha építhetnek. Legfeljebb klub- helyiségekkel toldhatják meg a kultúra rozzant hajlékát. Erre szükség is lenne, hi­szen a kulturális élet fellen­dülő szakaszába lépett — középiskolás diákjaik irodal­mi és táncklubot alakítottak, s november 7-én ők szolgál­tatták a sikeres műsort — ám meggondolandó, hogy megéri-e régi, rozzant épü­let a toldozást-foltozást. Egyik fő problémája — legközvetlenebbül. — a ta­nácsvezetésnek a község szépítése, csinosítása. Gon­dos tervet készítettek a par­kosításra, fásításra. Három Egerbe származott erdészük van, s ennél a munkánál feltétlen számítanak az ő se­gítségükre, szakmai tapasz­talataikra. S a község lako­saitól is nagyobb gondossá­got várnak és kémek, már most. Mert él még a gondo- zatlanság,, a nemtörődöm­ség, az emberek öntudat­ban kell, hogy sokat nője­nek. A falu kommunális léte­sítményei szépen gyarapod­nak. Makiáron is minden szándék, törekvés egy irány­ba mutat — hogy a lakó­hely mind civilizáltabb, egészségesebb, egyre kultu­ráltabb és szebb legyen. Pataky Dezső Együtt kefl cselekednünkí Senki ne nézze tétlenül Az alkoholizmus elleni küzdelem —* a rendőrtiszt szemével k érdéseinkre válaszol dr. Csiba István rendőr ezredes« a BM osztályvezetője Az alkoholizmus elleni küzdelem összetett (társadal­mi, szociális, egészségügyi, családjogi, munkaügyi, bün­tetőjogi stb.) problémakört érint. Ez a harc tehát első­sorban nem rendőri feladat, noha az alkohol feloldja az emberekben a gátlásokat, s ittasan elkövetett cselekede­tük nem ritkán a közérdeket sérti. Erről beszélgettünk dr. Csiba István rendőr ezredes­sel. a Belügyminisztérium bűnügyi osztályának vezető­jével. •— A részegek milyek fajtája a veszélyesebb? Az ittasak közül kik kerülnek ^leginkább szembe a tör­vényükkel? — A jogsértést általában nem a magatehetetlen része­gek — ezek többnyire káro­sultaid, sértettek —, hanem az önkontrollt elvesztő, izgá­ga, kötekedő, érzelmileg fel­hangolt, növekvő önbizalom­mal rendelkező, „bátorrá” vált ittas személyek követik eL A statisztikai adatok sze­rint a bűnelkövetők között az alkoholos befolyásoltság év­ről évre emelkedik; az el­múlt öt év alatt több mint 6 százalékkal nőtt. Az ittas ál­lapotban levő bűnelkövetők között a 20—30 évesek ará­nya a legnagyobb (40 száza­lék), a 18—19 éveseké 8 szá­zalék, a fiatalkoruáiké 5 szá­zalék felé tart Az alkohol közrejátszásával a bűnözők több mint fele követett el a közbiztonság és közrend, 14 százaléka pedig személy elle­ni bűntetteket. Csak példaként említem, hogy a hivatalos személy el­leni erőszak bűntettét elkö­vetők 62 százaléka, a garáz­dák, továbbá az emberölést megkísérlők fele, a súlyos testi sértést okozók 33 szá­zaléka, a személyi sérülést okozók 17 százaléka cseleke­detében játszott közre az al­kohol. Meg kell említenünk az alkohol hatása alatt álló sértetteket is, akik gyakran válnak a bűnözők prédájává; különösen gyakran válnak lopás (markecolás) károsult­jaivá, akik azután már csak homályosan emlékeznék a velük történtekre, s bizony, néha azt sem tudják meg­mondani, ki volt az ivócim­borájuk. *— Hogyan látja a fiatal­korúak ivását. az alkoho­lizmus térhódítását so­raikban? — Az alkoholizmus kanos hatásaként a jövő nemzedé­kéről is szólni kell, ugyanis a fiatalok körében, is terjedt az alkoholfogyasztás. A ga­rázdaság szabálysértése mi­att eljárás alá kerültek 4 szá­zaléka fiatalkorú volt. Véle­ményünk szerint a családi környezet, az iskolai nevelés lehetőségei nincsenek kel­lően kihasználva — pedig az első lépéseket a nevelés te­rén itt kell megteltei — és csak a kirívó esetékre, néha azokra is késve figyelnek íeL Tízmillió forint a dialiubok fejlesztésére a negyedik ötéves tervidőszakban ^ Ä KISZ VII. kongresszusa óta számos fórtimon és for­mában került napirendre a középiskolai KíSZ-szerveze- tek hatáskörének, jogainak növelése, véleményének, ész­revételeinek fokozott figye­lembe vétele. Milyen ered­mények, konkrét intézkedé­sek születtek ezen a téren? — kérdezte az MTI mun­katársa a Művelődésügyi Mi­nisztérium illetékeseitől. — A tanulóifjúság érdekel­nem védelmét szolgálja egyebek között az az intéz­kedés, amelynek alapján a KISZ-szervezet titkára is részt vesz a nevelőtestüle­ti értekezleten, ahol a diá­kok érdekvédelmét érintő kérdésekről tárgyalnak. A IV. osztályosokról a KISZ- szervezet is jellemzést készít és azt mint önálló véleményt továbbítja a felsőoktatási intézményekbe, ahová az is­kola végzősei felvételre je­lentkeztek. — Lényeges előrelépés a jogok növelése terén, hogy a tanulói fegyelmi, ügyek tár­gyalásán a KISZ-szervezet képviselője is jelen van és előzetesen meg kell hallgat­ni véleményét, álláspontját. A K ISZ-szervezet a nevelő- testület döntése után ':is te­het észrevételt, -sőt jogában áll felsőbb állami vagy KISZ-szervekhez fordulni. — A két kongresszus kö­zötti időszakban sok helyen kezdték meg működésüket a diákklubok, s számuk meg­közelíti a kétszázat. Tevé­kenységüket a tanácsok is országszerte igyekeznek anya­gi hozzájárulással segíteni. Ezt bizonyítja, hogy a me­gyékben diákklubonként mintegy 50 ezer forintot, te­hát összesen körülbelül 10 milliót irányoztak elő a ne­gyedik ötéves tervben fej­lesztésükre, berendezésre, felszerelésre. — Az ifjúsági törvény kapcsán megvizsgáljuk, ho­gyan lehetne tovább szélesí­teni a diákfiatalok jogait Döntés után az erre vonat­kozó szabályozás az iskolai rendtartásban is helyet kap majd. Elképzelhető, hogy — a differenciálás elve alap­ján — egy-egy fejlettebb tanulói kollektívának olyan jogokat is biztosítunk, amit egy másik iskola nem kap meg — fejezte be a tájékoz­tatást. A hisalmmtlmmág ára Undorító dolog a bizalmat­lanság. Még önmagát is szegyein önmaga előtt az em­ber miatta. Itt volt például az a bizalmatlanságom, hogy az esti órákban kijönnek megjavítani az elromlott té­vémet, — de ahogy én a Gelkát, a javítószolgáltatási általában ismerem, úgysem lesz ebből semmi. És mit szólnak, hozzá, kérem, az es­ti órákban, nem is a főműsor idején, igenis megjelent. a lakásomon a kétszemélyes javítóbrigád, tele szerszám­mal és alkatrésszel, hogy hozzálássanak hibás készülé­kem megjavításához. Elszégyelltem magami Aztán nézni kezdtem a nagy táskákat, bennük a soknyi alkatrészt és rémes, kaján gyanú fészkelődött a lelkemben: ezek most itt ki­beleznek mindent. Azt is ami jó, beletesznek olyan al­katrészeket is, amelyekre nincs is szükségem, fizethe­tek, mint a köles. S miután a televízió szerkezete évo- olyan érthetetlen számomra, mint a tér görbületéből ki­számolt tény, hogy miért süllyed el emiatt egy hadi­hajó, — éreztem teljes ki­szolgáltatottságomat. A két szakember fúrt, faragott, ma­tatott, szóval tartott és röp­ke negyedóra múltán egyet­len darabka izét — mond­ták is a nevét, de ez most nem lényeges — cseréltek ki, az orrom alá nyomva. a kicseréltet, amely valóban füst- és koromnyomokat mu­tatott. Leégett! Én is! As at- kos bizalmatlanságommal és miatt. Elszégyelltem inagam? Aztán váll-vállvetett izga­lommal a számlatömböt kezdték keresni egymáson. Az összeg, amit fejben ott és gyorsan kiszámoltak, s amit számlatömbön nyugtáz­ni kellett volna nekem, mél­tányosnak és reálisnak tűnt ugyan, de... Hol a számla­tömb? Újfajta trükk. Esti fu- si, óné számla? Méltányos ár, hogy a kedves ügyfél ne hö- böröaiön és emiatt ne is akadékoskodjék afelett, hogy számla nélkül fizet. Utókép­re a televízióját kijavítottak, a javítás költsége az alkat­résszel együtt is elfogadható, mi dolga hát neki a szám­lával? Valóban: nem vagyok én állami vállalat. Nagyvo­nalúan hát eltekintettem a számlától! Amit „technikai” okok miatt nem tudtak ki­állítani nekem. Haj, de jó trükk! Harmadnap levelet kapok a vállalattól, ffl levélben ben­ne a számla., utolsó krajcár­ra megegyezve a bemondott összeggel! Lám, az én undorító és csökönyös bizalmatlanságon! Irtó szégyelltem magam. És pironkodva néztem a te­levíziómat, amelyért korrekt módon, méltányos árat szá­molva, elküldték a számlát is nekem, a bizalmatlan frá­ternak. És most már az sem baj, hogy a tévém azóta sem jó! Ennyi büntetést a bizal­matlanságomért igazán meg­érdemlők, Okvetlenül számítunk ezen­kívül a munkahelyi kollektí­vák erejére, a társadalmi szervezetekre, konkrétan a szakszervezeti bizalmiak munkájára, a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók­ra, hiszen a fiataloknál több - szőrösen is káros ez a szen­vedély, mert gyorsabban vesztik el önkontroll jutat és fejlődő szervezetüknek való­ban méreg az alkohol. A rendőrség a többi fel­ügyeleti szervvel együtt rendszeresen, ellenőrzi a fia­talkorúak alkoholfogyasztását tiltó rendelkezések lie tartá­sát; ezen a téren nincs min­den rendben, ezt mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy ez év első felében a fia­talkorúak szeszes itallal való kiszolgálása miatt a feljelen­tések száma 77 százalékkal volt több, mint a tavalyi ha­sonló időszakban. Természetesen mindenütt nem lehet jelen rendőr: az állampolgári segítségnek szép és nemes megnyilvánu­lása, ha valaki az alkoholiz­mus elleni küzdelemből bár­milyen. formában kiveszd a részét Itt szeretném meg­említeni önkéntes rendőreink tevékenységét, akik önzetle­nül, társadalmi munkában nyújtanak hasznos segítséget a közbiztonság, a közrend erősítéséhez, *— Milyen eredményeket és milyen, további felada­tokat lát az alkoholizmus elleni küzdelemben? Mint ismeretes, a társadal­mi összefogást az Alkoholiz­mus Elleni Országos Bizott­ság koordinálja, irányítja. Jelentős eredményeknek tart­juk a bizottság javaslatát, amelynek eredményeként a MÁV területén, az Utasellátó Vállalat mozgó üzemeiben a tömény szesz és az ún. lédig bor értékesítését megszüntet­ték. A budapesti pályaudva­rokon a vasúti sínek mellett levő árusítóhelyeken tömény szesz nem kapható. A KPM ezzel az intézkedéssel köz­vetve a közbiztonságot, az utasok nyugalmát és a bal­esetmentes közlekedést szol­gálta. Ugyanakkor nem tartjuk szerencsésnek a zöldségét, édességet árusító üzletekben a szeszes ital árusítását. He­lyenként és időszakonként az ilyen üzleteket jobban ellát­ják szeszes itallal, mint az eredeti rendeltetésű áruval, s ez méltán háborítja fel a la­kosságot is. Jó kezdeményezésnek tart­juk az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság javasla­tát, hogy az alkoholistái: ré­szére létesítsenek munkaterá­piás intézeteket; ezekben a megrögzött, alkoholisták, a hosszabb ideig tartó gyógyí­tás mellett, rendszeres mun­kára is nevelhetők. A magunk részéről válto­zatlanul fontos feladatunk­nak tekintjük a bűnözés meg­előzését szolgáló rendőri in­tézkedések kidolgozását és bevezetését, a hivatalok, i n­tézmények, szervek tájé' tatását E helyen is szó ném megköszönni a lakó : segítőkészségét, mert az ic . jében. adott tájékoztatás, in­formáció, intézkedő rendőr j- ink segítése lényegében kö­zös ügy, a közbiztonság to- vábbjavításának, az alkoho­lizmus eüeni harc sikerének része. 1 19SS.I MWSffitftgr- pcattl*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents