Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-25 / 278. szám

Hiába fizetünk, ha nem bízunk... Együtt kelt cselekednünk! A MUNKÁS — akit az í igazgató hívatott — kissé 1 íelszegen lépett be a párná­zott ajtón. Köszönt, megállt az íróasztal előtt és várt. — Foglaljon helyet, Szalai elvtárs — mondta az igaz- ' gató a fotelre mutatva és maga is a kis asztalhoz te­lepedett. — Azért hívattam, mert szeretném, ha maga venné át azt az új francia marógépet, amit néhány nap­pal ezelőtt kaptunk. Speciá­lis gép, nagyon drága, és tudja, nem szívesen bíznánk akárkire. Arra gondoltunk: ■maga ért is hozzá, meg vi­gyázni is tudna rá. A Szalai elvtársnak szólí­tott munkás kissé elvörösö­dött a váratlan elismeréstől, aztán csendesen csak ennyit mondott: Hát, ha bíznak bennem, igazgató elvtárs... Véletlenül szem- és fül- tanúja voltam a beszélge­tésnek. Megtudtam, hogy két éve minden értékes új gép­re kiválasztják a legalkal­masabb munkást és az igaz­gató. vagy a főmérnök sze­mélyesen bízza meg a gép kezelésével, gondozásával. Az eredmény: azóta az új gépeken nem volt hanyag­ságból eredő géptörés, sőt, a gépek olyan ápoltak, mint­ha most kerültek volna ki a gyárból. NEMRÉG olvastam egy tanulmányt. Nyugatné­met üzemi pszichológusok készítették. Arról szólt, hogy a frankfurti üzemekben hosszú évek vizsgálatai so­rán bebizonyosodott: az iga­zolatlan hiányzók és a né­hány napos betegek 90 szá­zaléka azokból kerül ki, akiknek semmilyen felelős beosztásuk, vagy fontos fel­adatuk nincs a gyárban. Alrik tudják, hogy fontos, felelősségteljes munkát vé­geznek és távoliét esetén ne­hezen pótolhatók, azok csak nagyon ritkán hiányoznak; ha betegek, akkor sem mennek szívesen betegállo­mányba, inkább dolgoznak, lábon hordják ki a kisebb betegséget, mert érzik a fe­lelősséget. Ezeket a tapasz- 1 falatokat felhasználva, az üzemi igazgatóságok arra tö­rekszenek, hogy minél több munkást győzzenek meg te­vékenységének, beosztásának fontosságáról. Nyilvánvaló, hogy a kapi­talista társadalomban e lé­lektani „fogások” tőkés ér­dekeket szolgálnak. De ezek nálunk is — szocialista kö­zösségben — egyéni és tár­sadalmi szempontból egy­aránt hasznosak, értékesek lehetnek. Nagyon fontos az anyagi ösztönzés; mindenkit érdekel a pénz, a fizetés, a prémi­um. Viszont hiába fizetünk meg valakit, ha nem bízunk benne, ha úgy érzi, hogy a munkája nem fontos. Aki tudja, hogy nem számítanak képességére, tehetségére, őszinte odaadására, nem ér­tékelik tevékenységét, az előbb-utőbb kedvetlenné, kö­zömbössé válik és hanyag munkát végez. Pártunk az utóbbi évti­zedben megteremtette, ki­alakította a bizalom légkö­rét. Az emberek azonban, az általános bizalom légkörén belül, szívesen veszik azt is, ha a munkahelyükön, az üzembén, termelőszövetke­zetekben, hivatalokban, és egyéb intézményekben is bíznak bennük. Ha nemcsak politikailag tekintik őket megbízhatóaknak, hanem bíznak bennük úgy is, mint emberben, munkatársban. AZ A VEZETŐ, aki bízik munkatársaiban, beosztott­jaiban, konkrét és felelős­ségteljes feladatokat ad ne­kik, meghallgatja és fel­használja véleményüket, mindenekelőtt maga látja hasznát okos munkamód­szerének. Tapasztalja, hogy a bizalom kölcsönös. A biza­lom nemcsak a felelősséget növeli, nemcsak munkaked­vet ad az embereknek, ha­nem erőt is. Gagarin, a vi­lág első űrhajósa mondta egyszer a bátorságát csodá­ló újságíróknak: Sohasem lettem volna képes arra, amit megtettem, ha nem éreztem volna, hogy bíznak és hisznek bennem azok, akik e rendkívüli feladat végrehajtására kiválasztot­tak. (Sz. P.) t ... ..................... 111 N ovember 26: A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség napja November 26-a, a Nemzet­közi Demokratikus Nőszö­vetség megalapításának nap­ja, amelyről hazánkban is megemlékeznek. Mint az Or­szágos Nőtanács illetékesei elmondták, Magyarország szaros baráti kapcsolatban áll a Nemzetközi Demokrati­kus N ószövetség több mint 100 különböző szervezetévelj intézményével. Különösen az utóbbi évek egyik legjelen­tősebb akciójában, a vietna­mi szolidaritási mozgalom­ban erősödött tovább jelen­tősen ez az együttműködés. Az NDN Helsinkiben tartott kongresszusán született az a határozat, hogy a szabadsá­gáért harcoló vietnami nép megsegítésére — a különféle gyűjtésekből befolyt össze­geket — egy Hanoiban fel­építendő anya- és csecsemő- védelmi központ létrehozásá­ra fordítsák. A magyar fél hozzájárulásaként a közel­múltban tért vissza a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság fővárosából több hetes ott-tartózkodás után az a mémökdelegáció, amelynek az volt a feladata, hogy az NDN felhívásához csatlakoz­va elkészítse az építkezés tervrajzait. Az NDN széles körű ak­ciót hirdetett az arab világ, Indokína népeivel való szo­lidaritásra, valamint Angela Davis szabadom bocsátásáért ás. Az NDN különböző osztá­lyaitól, intézményeitől szá­mos érdeklődő kérdés érke­zik a Magyar Nők Országos Tanácsa címére, különösen az MSZMP Központi Bizott­sága 1970. februári határo­zatának megjelenése óta. A nőkérdésről hozott központi intézkedés nemcsak a szoci­alista, hanem a távoli orszá­gok asszonyainak érdeklődé­sét is felkeltette. A társadalom károsodása az alkoholizmus miatt (9.) Az alkoholizmus elleni küzdelem — a Pénzügyminisztérium szemszögéből Kérdéseinkre válaszol dr. Vincze Imre pénzSgyminiszfer-IielyeíÉes A szeszes italok rend,sze­res, túlzott méretű fogyasz­tása miatt társadalmunkat szerteágazó és igen jelente» károsodás éri. Ennek mére­teiről, az alkoholizmus visz- szaszorítását célzó pénzügyi rendszabályokról, a szeszes italokkal kapcsolatos árpoliti­káról kértünk tájékoztatást dr. Vincze Imre pénzügymi­niszter-helyettestől. — Hogyan látja az Iszá- kosságnak, az alkoholiz­musnak egész társadalmim - nak érintő, gyakran anya­giakban is kifejezhető kár­tételét? — A társadalmilag hasznos célra fordítható munkaidő­nek igen jelentékeny hánya­da vész kárba az esetenkénti, vagy rendszeres, túlzott mér­tékű italozás miatt. Illumi- nált állapotban követik el a bűnözések, a garázdasági bűntettek, a közlekedési bal­esetek jelentékeny hányadát, A túlzott alkoholfogyasztás káros hatása a családi életre, a gyermeknevelésre szintén közismert Az alkoholisták gyógyítá­sával kapcsolatos tevékeny­ség jelentősen terheli az egészségügyi hálózatot, és az állami költségvetést. Példák tömege bizonyítja, hogy a rendelőintézetek orvosainak és egyéb egészségügyi sze­mélyzetének munkaidejét Ä Hazafias Népfront egri járása és községi szervezeté­nek rendezésében szerdán délután magyar—szovjet ba­ráti találkozóra került sor Tarnaleleszen. A találkozó vendégei a megyében , tar­tózkodó eigyik szovjet turis­tacsoport tagjai voltak, aki­ket délután három órakor a kultúrházban fogadtak a község' vezetői. A rendezvé­nyen részt vett Kovács 1st­nagymértékben veszik igény­be az alkoholfogyasztás mi­att átmenetileg vagy tartó­san megbetegedett szemé­lyek. Az ország több nagy váro­sában, így Budapesten, Deb­recenben, Miskolcon, Pé­csett, továbbá Szolnok, Nóg- rád és Győr-Sopron me­gyékben külön alkoholelvo­nó állomások működnek; ezek fenntartása az állam­nak több millió forintjába kerül. Az alkoholelvonó ál­lomások súlyosabb esetek­ben az alkoholistákat elme­gyógyintézetbe, illetve kór­házi elmeosztályokra szállít­ják. A kezelés az esetek többségében öt—nyolc napig tart. Orvosilag bizonyított, hogy a túlzott alkoholfogyasztás az okozója — jelentős hánya­dukban — a súlyos és állan­dó jellegű megbetegedések­nek, így a máj- és vesebe­tegségeknek, gyomorbetegsé­geknek, szív- és érbetegsé­geknek, elmebetegségeknek, — Különösen az egész­ségügyi tarca költségvetését terheli tehát az alkoholiz­mus, az annak gyógyításá­val kapcsolatos költség. — Igen, elsősorban az Egészségügyi Minisztériumét. Az etmeosztályokon tartósan gondozottaknak nagy hánya­da adódik az alkoholisták vén, a járási népfrontbizott­ság titkárhelyettese is. A szovjet csoport tagjai a dél­után folyamán megtekintet­ték a közös gazdaságot és a szövetkezeti létesítménye­ket, majd este hat órakor nagygyűlésen találkoztak Tamalelesz dolgozóival. A nagygyűlés szónoka Fehér József, községi népfront-el­nök volt; Magyai—szovjet baráti találkozó Tarnaleleszen TJLz ország szénhidrogén energiai bázisa a Nagyalföldi Kő­olaj- és 1 ^’dgáztermelő Vállalat Hajdúszoboszlói földgáz­üzeme. Az 1965 óta termelő üzem naponta négymillió köb­méter' földgázt szállít- az országos távvezeték-hálózatba. íelentős az üzem propán bitin gáz gyártása is. Képünkön: ß földgázüzem technológiái egységei. (MTI totó = Bajcfljh László) Továbbképzési program a VILATI egri gyárában » Uj gyártmányok, magasabb termelési színvonal Az elkövetkező években a VILATI egri gyára jelentős feladatokat kap az országos számítógépprogram megvaló­sításában. A meglevő üzem­csarnokok mellett már emel-, kednek az új épületek, ame­lyekben az úgynevezett „har­madik generációs", .integrált áramkörös berendezések ké­szülnek majd: számítógépek- hez kapcsolódó lyukszalag­előkészítők, illetve numerikus vezérlésű szerszámgépek. Az idén még' hagyományos cik­keket gyártanak, elsősorban tranzisztoros és különféle félvezetős rendszereket, de jövőre előreláthatólag júni­usban, az új üzemcsarnok el­készültével, megkezdődik az átállás az új. teljesen más jellegű munkát igénylő be­rendezések gyártására. Az idei év eredményes volt a profilbővülés tekinte­tében, s tovább nőtt külföldi megrendelőik száma is. Nép-' szerű gyártmányukat, a több­színű fényújságot, számos külföldi lap rendelte meg: a következő hetekben például a Borba című jugoszláv na­pilapnak szállítanak ilyet. A közelmúltban kezdte meg próbaüzemelését Budapesten a Népszabadság székházának homlokzatán felszerelt fény­újságuk is. Ezek a termékeik már kö­zel állnak a számítógép­prog' .im keretében gyártandó integrált áramkörös berende­zésekhez, az új feladatkör­ben a sikeres munka felté­tele azonban a munkások megfelelő szintű felkészítése, átképzése. Ezért tanfolya­mok, szakkörök szervezését kezdték meg a felsőbb szintű vezetők, a szakmunkások és ipari tanulók részére egya­ránt. Mint arról Drevenka László igazgató tájékoztatott, önként jelentkező elektrola- katosok és elektroműszeré­szek részvételével november végén hathónapos tanfolyam indul, ahol az elektronikus műszerész szakmával ismer­kedhetnek meg a munkások, s a továbbképzés befejezté­vel vizsgát is tehetnek az el­sajátított tananyagból. Akik sikeresen levizsgáznak, ér­demjegyük szerint órabér­emelést kapnak. Az átállásra az utánpótlás képzésénél is gondoltak a gyár vezetői: szakkört szer­veztek az ipari tanulók ré­szére, ahol az új gyártmá­nyok szereléséhez szükséges ismereteket sajátíthatják el. Hasonló céllal indult szak­kör VILATI-támogatással az egri Dobó Gimnáziumban az elektronikus műszerész szak­ma iránt érdeklődő tanulók­nak. A legfontosabb azonban a mérnökök és technikusok képzettségének biztosítása. A gyár vezetői ezért megái Iá­podtak a budapesti Műszaki Egyetem híradás- és műszer- ipai'-technológiai tanszéké­vel, s ennek alapján részük­re az egyetem oktatói 80 órás technológiai tanfolya­mot kezdenek meg decem­berben, A továbképzésen fő­leg gyakorlati kérdésekkel, a szerelés gyártástechnológiai problémáival foglalkoznak. A gyár tehát készül az űj feladatok sikeres megvalósí­tására, az eredmények állan­dó növelésére. Önálló kezde­ményezés részükről ez a to­vábbképzési program, amely- lyel szervezett módon nyúj­tanak segítséget a dolgozók szakmai továbbfejlődéséhez. A tanfolyamok sikere gazda­sági szempontból sem kö­zömbös, hiszen az újonnan létesített üzemrészek megfe­lelő színvonalú termelékeny­sége elsősorban, a vezetők és dolgozók képzettségétől függ. A szalagrendszerű munka, amely a jövőben általános­sá válik az egyes üzemré­szekben, jobb. gördüléke­nyebb munkaszervezést is kí­ván. Ennek érdekében job­ban figyelembe veszik a munkások véleményét is: mint arról értesültünk, ötlet­napot szerveztek és a haté­konyság javítására tett hasz­nos javaslataikért megjutal­mazták a dolgozókat. köréből. Feltételezhető, hogy e betegségekben szenvedők száma lényegesen kisebb len­ne, ha csökkenne az idült al­koholisták száma; így keve­sebben. vennék igénybe a gyógyítási intézményeket, megtakaríthatnánk a gyó­gyítási költségek egy részé1 illetőleg az egészségügyi ellá­tás színvonalának javítására fordíthatnánk ezeket az ösz- szegeket A rendelkezésre álló sta­tisztikai adatok alapján nem mutatható ki, hogy az egész­ségügyi kiadások milyen há­nyada jut a túlzott alkohol - fogyasztás miatti megbetege­dések gyógyítására. De bár­milyen százalékra becsüljük is, igen jelentős összeg adó­dik, ha figyelembe vesszük, hogy az egészségügyi intéz­mények pénzellátása megha­ladja az évi nyolcmilliárdot A dolog természete miatt konkrét összegben nem kife­jezhető, de nagy volumenű az anyagi kár is — most nem beszélve az erkölcsiről —, amely népgazdaságunk különböző ágazatában jelent­kezik a szeszes italok túlzott fogyasztása, az iszákossá^, az alkoholizmus következté­ben. — Van-e törekvés arra, hogy az árpolitikával is hüzdjünk az iszákosság el­len? — Igen, álláspontunk az árpolitikán keresztül is tö­rekszik korlátozni a szeszes italok túlzott fogyasztását: a szeszes italokat jelentős for­galmi adóval terheli, s így azoknak magas fogyasztói ára van. Különösen a ma­gas alkoholtartalmú italo­kat, a konyakot és a pélin- kaféléket terheli jelentős; át­lagosan (10 százalékos forgal­mi adó. A borok forgalmi adója 20 százalék. (A forgal­mi adószázaléb a kiskereske­delmi árréssel csökkentett fogyasztói árra vonatkozik.) Ugyanakkor az alkoholmen­tes üdítő italok forgalmiad ó- mentesek. Tény, hogy a szeszes ita­lokon több milliárd forint forgalmi adó realizálódik. így a szeszes italokkal kapcsola­tos adóbevétel ismeretében kialakulhat olyan vélemény, hogy ez az adóbevétel bőséges fedezetet nyújt az alkoholiz­mussal kapcsolatos gyógyító tevékenység költségeire. En­nék kapcsán azonban szeret­ném felhívni a figyelmet két körülményre: Beláthatóan helyesebb len­ne, ha az államnak bevé­teleit nem kellene az alkoho­listák, az alkoholfogyasztás­ban megbetegedettek gyógyí­tására fordítani, hanem ezt az összeget szociális, kultu­rális célokra, az életszínvo­nalat emelő intézkedésekre fordíthatná. Másrészt * 'mai fogyasztói árrendszerünk alapján az ál­lami költségvetés az alapve­tő élelmiszerek —- hús, hús­termékek, tej, tejtermékek, kenyér —, fogyasztói árát je­lentősen támogatja. Így a sertéshúsra 44 százalékos, a marhahúsra 64 százalékos, a zsírra 30 százalékos, a tejre 69 százalékos, a vajra 71 szá­zalékos fogyasztói árkiegészí­tést folyósít. Nos, az alapve­tő élelmiszerek ártámogatá­sa összegében meghaladja a szeszes italok forgalma után realizálódó adóbevételt. Ez a dolgok összefüggése ez idő szerint a fogyasztói árak és az állami költségve­tés szempontjából, NÍÍWSM& feefertW ISII üotwbíw 25., nSttwn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents