Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-21 / 275. szám
Hátránnyal rajtolnak? Munkás—paraszt fiatalok közt az egri főiskolán Ifjúság! turizmus 20 országba — 84 útvonalon P Nap mint nap beszélünk, írunk arról ,hogy miként lehetne hatásosabban segíteni a munkás-paraszt fiatalok tanulmányi problémáin. Elhangzott már sok életképes javaslat, hasznosítható ötlet, eredményekről is sűrűn hallunk. Annál kevesebbet viszont arról, hogy miként vélekednek sajátos helyzetükről ők, akikért minden jobbító elképzelés, ötlet születik. Az újságíró ennek felderítésére indult az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolára.., igény és lehetőség Beszélgető partnereim falun végezték az általános iskolát Bódi Márta Recsken. Laczik Zsuzsanna Lőrinciben, Túri József Rozsaszent- mártonban, Molnár László Hevesen. A lányok első, a fiúk másodévesek. Hogyan is Vélekednek a hátrányos hely-* setrői? — Laczik Zsuzsanna: — Semmiféle;, hátrányt nem éreztem. Mind az általános iskolában, mind a gimnáziumban kitűnő tanuló voltam ide jelentkeztem, s fel is vettek. Brdi Márta pályája nem ilyen zökkenőmentesen ívelt: — Ügy is mondhatnám: kissé túlméreteztem vágyaimat, először a miskolci Műszaki Egyetemre jelentkeztem, nem sikerült a felvételi vizsgám, utána próbálkoztám itt, matematika—kémia szakon. Sikerült. Hátrány? Legfeljebb a miskolci felvételin éreztem, amikor jobb előképzettségű társaim leköröztek. Ám sem előtte, sem utána nem akadt egyéb gonoora. • Molnár László régi, de ma Ss frissen élő emléket “idéz: — Általános iskolában négyes átlagot értem el, amikor Égerbe kerültem a Dobó Gimnáziumba, mindjárt adódtak a problémák. Hamar rájöttem, hogy hiányos az előképzettségem.1 Egymás, után születtek az elégtelenek, már majdhogy bukásra álltam, amikor végre felvettek a kollégiumba, s idősebb diáktársaim korrepetáltak Ho ez nem történt volna, ma nem lennék itt, A gcmd tehát valós, még ha érthető önérzetből egyesek kerülik is nyílt felvetését. Ám ez a kérdésnek csak egyik oldala. Egyéb összefüggésekre derít fényt Túri i József megjegyzése: — Azt hiszem, a siker titka a belső igény kialakulása. Ahol és akiben az iskolai nevelés ezt megteremtette, ott és az a diák csak helyt tudott állni a kedvezőbb helyzetben levőkkel egy szinten. Legfeljebb több volt az erőkifejtés, nagyobb az áldozókészség. Ennek felmérésére azonban mindmáig nem született módszer. Velünk ez történt, nekünk ezért sikerült. Város és falu % • ■ • Érdemes idézni a diskurzus más részleteit is, mert új .összefüggésben, villantják fel * témát: A Borsodi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság mintegy félszáz „karácsonyfakertjében” szemlén jelölik ki ezekben a napokban a kitermelésre kerülő karácsonyfákat. QtSMMM ML november 2L, vásárnál) — Mindannyian falun végeztünk általános iskolát, gimnáziumban sem volt könnyű dolgunk, hiszen a napi bejárás általában két órát veti el a tanulásra szánt időből. És még egy, amiről meglehetősen keveset beszélünk: a falusi oktatás és nevelés színvonala jóval alacsonyabb a városinál. Nincs mindenütt szakos . tanár, szemléltető ' eszközökkel gyengén felszereltek az iskolák. így érthető, hogy kevesebbet kaptak és kapnak a falusi fiatalok mint a városiak. Fontos ezt a , motívumot megemlíteni, mert a falusi diákoknak több -mint kilencven százaléka munkásparaszt fiatal. Nem így városon. Ehhez egy szemléletes adalékot említ Molnár László: — Egy kislány, akivel együtt jártam általános iskolába, gimnáziumi ' tanulmányait Hevesen folytatta. Noha korábban kiváló ’matematikusnak tartották, s kitűnővel is végzett, mégsem vették fel egyetlen főiskolára sémi pedig már három éve kísérletezik. Szerintem a falusi oktatás-nevelés jelenlegi mostoha helyzetén kellene változtatni ahhoz, hogy valóban hatékonyan segítsék a munkás-paraszt. fiatalokat. Az igény kifejlesztése valóban lehet hajtóerő, ám kifutópálya híján ez önmagában kevés a sikerhez. Erről többet. tudnának beszélni azok a fiatalok, akik emiatt a főiskolák, egyetemek kapuin kívül maradtak. S mit mond Laczik Zsuzsa? — Én is ezt hangsúlyoznám, s említenék még néhány dolgot, amelyek majd ennyire fontosak. A városi fiatal színházba járhat, hozzájuthat minden szakkönyvhöz, a..mozikban a legújabb filmeket láthatja. Mi ebből j évekig kimaradtunk, pedig a ; kulturális pezsgés rendkívül fontos tényező. Ma is téma A beszélgetés során emlí- ! tenek még jó néhány lénye- ■ ges ■ mozzanatot. Ragadjuk ki ! ezek Jsözül csak a legfontosabbakat: ! — Mi tagözatos osztályba jártunk, közülünk majd mindenkit felvettek, mert viszonylag előnyös helyzetben voltunk azokkal szemben, akik normál gimnáziumi osztályban végeztek, A. vidéki gimnáziumokban azonban meglehetősen ritka a •tagozatos osztály. Ezen a helytelen gyakorlaton is változtatni kellene ahhoz, hogy a falusiak is egyenlő esélyekkel induljanak a versenyben. — Középiskolás korban kell leginkább a segítség, hiszen a szülők ilyenkor már nem tudják támogatni a munkás-paraszt fiatalokat, ► akik ilyenkor úgy érzik magukat, mint az úszni nem tudó a mély vízben. Molnár. László összegezése is ide kívánkozik: " • ■ — Az egri Ady Kollégiumban tudtam meg, mit jelent a segítség. Félretéve a felesleges önérzeteskedést, Az idén mintegy 200 000 ka- S rácsonyíát adnak a kereske- í delemnek. A borsodi iparvi- * déken kívül ellátják a szomszédos Szabolcs, valamint az alföldi megyéket is. > A Parlamentben felállítan- * dó hatalmas karácsonyfát is . a zempléni , erdőségekből, a Háromhuta környékén levő fenyvesekből, vágják ki és december közepén szállítják a fővárosba. ma is csak azt mondom: nagyon is élő téma a munkásparaszt fiatalok gondja, s nem lehet vele eleget foglalkozni. tk Felvételt nyertek a főiskolára, a másodévesek már azt is bizonyították, hog£ helyt tudnak állni, akkor is, ha ez plusz és nem kis erőkifejtést igényel. Többségük — érthető önérzetből személyes ’gondjairól keveset beszel. Érveik azonban figyelemre méltók, hiszen hasznosítható tippeket adnak, s jelzik a legégetőbb tennivalókat... Pécsi István 13. PÉNTEK A nehéz, bronzveretes Kapu kelletlenül kinyílt és a, ,Szolgálati bejárat” feliratú ;ábla azonnal elvesztette nágikus megközelíthetetlenségének látszatát. — Kit keres? — kérdezte i métóságteljes fehér pofaszakállas portás. — Liberdej Cordeicsot — mondta Tyihonov. A portás ugyan nem értette — nem is érthette — a nevet, de visz- szakérdezni nem akart, A lépcső felé mutatott. Tyihonov meg sem állt a II. emeletig. A hosszú folyosóra tömérdek ajtó nyílt, de Sztasz viszonylag könnyen megtalálta az „Inspektor” feliratot. Az ajtó azonban zárva volt Tyihonov megpróbálta lenyomni a kilincset. A folyosón takarítónő jelent meg vödörrel, kefével: — Miért rángatod, fiacskám? Zárva van! Marianna Ivanovna süteményért ment. Mindjárt jön. Ülj le, várd meg. Tyihonov leült a vörös bársony díványra és nézegetni kezdte a színészek falra erősített fényképeit. Vele szemben jól sikerült felvétel örökítette meg „a Ka- bard-Balhas Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság érdemes művészét, "K. M. ."teiavicki.it, Luxemburg grófjának szerepében”. Tizenöt esztendőved ezelőtt a 3016/1957-es számú kormányhatározat hívta életre az Ifjúsági és Diák Utazási Irodát, közismert nevén: az Expresst. Másfél évtizede feladatait is megjelölték, amelyek között azon túl, hogy vendéget fogad, utaztat, olyanok is szérepelnek, mint az ifjúsági turizmus elősegítése, az egyes országok, népek fiataljainak baráti összefogása, a kapcsolatok erősí- tese. 1957-ben a KISZ központi bizottságának irányítása alatt megkezdte munkáját az Express irodahálózata, S egy akkori jellemző adat: szervezésével ezren jutottak ki külföldre, négyezren pedig hazánkat látogatták meg invitálásukra. Ma, 1971-ben 105 szer vendégük volt: 70 ezeSztavickijen remek cilinder díszlett, sudár alakjára szmoking feszült. Sétabotot tartott, esőköpenyét átvetette a vállán. „Jóképű fiú, annyi szent.” Tyihonov elismerően bólogatott, majd gyorsan hozzátette gondolatban: „Az alibije azonban nincs rendben, Luxemburg polgártárs!” Tyihonov felkelt, megnézegette a többi fényképet is. Anna Bukova „Pepita szerepében, Duna- jevszkij Szabad szél című operettjében”. A „Carmen” kölnivíz címkéjéhez hasonlított: kezében legyezőt tartott, fürtjei a nyakára göndörödtek. „Az isten' küldte ezt a, szenvedélyt” — gondolta Sztasz. A folyosó véren jöttek hománk, 35 ezer magyar fiatal nézett körül a világban. KAPCSOLAT 300 UTAZÁSI IRODÁVAL... Hová utazhatunk? A kérdésre egy hosszú listát sorolnak az Express- irodák munkatársai. Mint Fábián József, a Heves megyei kirendeltség vezetője elmondotta, központjukon keresztül 300 utazási irodával állnak kapcsolatban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Ausztrália kivételével minden földrészen vannak part- • nerirodáik, s ebből következik, hogy többek között Japánba, Algériába,- Svédországba, Dániába, sőt Indiába és Egyiptomba is utazhatnak a fiatalok... S az állandó útvonalak? Ebben az évben csak Egerből 84 útvonalon a föld 20 őrgén megtálálta Pankovát is „Alisé szerepében a My fair Ladyből”. Alisé itt, már nem a tépett kis csavargólány: előkelő dáma, szigorú, okos szemekkel. No-no. A folyosó végén meredek vaslépcsőre nyüt az ajtó. Sztasz leereszkedett és váratlanul a kulisszák mögött találta magát. A színpad felett dolgozó munkás most rekedten kiabálni kezdett: „Szerelők! Szerelők, ti csibészek, vegyétek már le a holdat!” Hangja tovagörgött a nézőtér üres hordójában. ■„Nevetséges, hogy menynyire nem gondolkozunk el a bennünket körülvevő jelenségek igazi lényegén — gondolta Tyihonov. — Még csak nem is tételezzük fel, hogy lehet egy fordított oldaluk is. Előre beskatulyázzuk az embereket, és az eseményeket is. A színházba mindig ünnepre jövünk, az űrrepülőtérről mindig rakéták indulnak, a színész mindig nemes és szép, a rendőr pedig hamis éé goromba!” Sztasz visszamászott a lépcsőn. Az inspektori szoba ajtaja nyitva állt. Tyihonov bemutatkozott a terebélyes íróasztalnál ülő idős asszonynak. — Szeretnék megnézni néhány dossziét... — Alkotott? szágába juthattak el az érdeklődők egyéni, vagy csoportos utazások során. A FIATALOK OLCSÓBBAN UTAZHATNAK! Az ifjúsági turizmus útjai is változók. Háromnapos utaktól a 24 naposig terjed a kirándulás ideje, a részvételi díjak pedig 600 és 8 ezer forint között mozognak. Természetesen a távoli japán és indiai utak drágábbak. Ha azonban összehasonlítjuk az árakat a többi utazási irodáéval, kiderül, hogy a szocialista országokba negyedével, míg a nyugati utakra körülbelül a felével utazhathatnak olcsóbban a fiatalok. Ez annak köszönhető, hogy az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács jelen tős anyagi támogatással segíti az ifjúsági turizmust. Ez helyi vonatkozásokban. is jelentős: a legújabb rendelkezések alapján a középiskolai kollégiumokat a nyári időszakra az Express kapja meg, hogy olcsón tudjon szállást biztosítani az Egerbe ’ látogató fiataloknak. Ezenkívül Verőcéin, Balaton- . füveden építenek-létesítenek ifjúsági cumpifig-telepeket es szállodákat. EGY-KÉT ÚJDONSÁG. Jövőre több új elképzelést, ötletet valósítanak meg az ifjúsági üdültetéssel, utazással kapcsolatban. A bolgár tengerparti Kamcsiaban kedvezményes diáküdültetés lesz, kiterjesztik az olcsó budapesti üdülést: a falusi fiatalok után a munkásfiatalok is kérhetik a kedvezményes üdültetést. Több lehetőség lesz az egyéni utak lebonyolításara áz Express segítségévei: Csehszlovákia és Lengyelország után jövőre már Romániába és más szocialista országba is utazhatnak így a fiatalok... Ezek után érthető, hogy az idei 900 Heves megyei fiatal helyett 1300 utazik külföldre jövőre, míg itthon,, hazánk szép tájain, az • idei négyezfer heiyett .hatezren töltik majd el "pihenőidejüket... “ — Tessék? — - Tyihonov nem értette a kérdést. — Az alkalmazottak, vagy a. színészek anyagára kíváncsi? — A színészekére. — Miről van szó? Közlekedési szabálytalanság? — Á, dehogy! — Sztasz. elnevette magát. — Egyszerű szakmai kíváncsiság.... — Név szennt kinek azt anyaga érdekli? — Hát... Csak ügy vaktít.- ban, ha átnézhetnék néhányat. . V — Értem-, értem. — hunyorgott Marianna Ivanovna. — Abban a szekrényben mindent megtalál. — Ne haragudjon kérem, Már nemegyszer előfordult: érdeklődtünk egy bizonyos Petrov felől és máris kész a, séma: vagy Petrovot lopták meg, vagy Petrov löpott el valamit. Egyszóval, valamiféle lopási ügybe keveredett. . „ Az inspektor élnevette magát: ' — Jól van, jól van. Port* tosan ilyesfajta történetet mesélt nekem Alekszandr Visnyevszkij, a nagy színész* ha jól emlékszem 1930-ban.^ Lásson munkához. Tyihonov leemelt néhány dossziét. Bukova Jelena Nyikola- jevna. Született 1932-ben. Főiskolát végzett. Másolat a diplomáról. Kilencsorös jellemzés. önéletrajz, ugyan*: csak néhány sorban. „Istenemre mondom, egy varrógéphez részletesebb leírást mellékelnek. Abban legalább benne van, mire jó a gép, _s mire nem jó!” — zsörtölődött magában Tyihonov,, majd visszatért az önéletrajzhoz. Szabályos, kidolgozott kézírással íródott, nyilván minden sietség nélkül. De íme, egy másik papírlap Bukova szabadságkérelmével. A kapkodás látható jelei: kusza betűk, befejezetlen szavak. A sorok azonban itt is iskolásán egyenletesek. (Folytatjuk.) Ä zempléni hegyvidékről szállítják a parlamenti karácsonyfái Bilicsi-shaw készül a televízióban. £ ^aZ'oT tv-filmet készít Bilicsi Tivadarról, aki a közelmúltban ünnepelte 70. születésnapját. Vezető operatőr Szabados Tamás. Képünkön: a rendező asszisztense, aki nem más, mint a művész lánya, Bilicsi Erzsébet, felvétel előtt instrukciót ad édesapjának. , (MTI foto — Tormái Andor) A VEIN ER - a. VEINEK :> (szilvás) Fordította : Kassai Ferenc
