Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-20 / 274. szám
Jó munka volt jén egy rossz esztendő soAz alkohol szerepe a bűnözésben (3.) Az alkoholizmus elleni küzdelem — az ügyész szemével Kérdéseinkre válaszol: dr. Csendes Károly, a legfőbb ügyész helyettese Együtt kell cselekednünk! r HA VALAKI elővesai a tavalyi, őszi újságpóldányo- kat és újra elolvassa a mezőgazdasággal kapcsolatos cikkeket, tudósításokat, furcsa érzés fogja el. Az elmúlt év őszén ugyanis egy csomó gonddal, problémával küszködtek mezőgazdasági üzemeink, megyénkben éppen úgy, mint az ország más résaein. A kedvezőtlen időjárás, az árvíz-, belvízkárok következtében viszonylag rossz évet zárt a mezőgazdaság. Mindehhez hozzájárult az is, hogy néhány termelőszövetkezetben a vezetés sem állt a helyzet magaslatán, s komoly károk származtak a nem kellő munkaszervezésből is. A tavalyi év után éppen ezért elég sok olyan vélemény került felszínre, hogy egy-kettőre nem fog talpra állni a magyar mezőgazdaság, meggyengült a termelőszövetkezeti mozgalom s a nagyüzemek nem mindig képesek megbirkózni ameg- növekedett feladatokkal. Ag IDEI esztendő azonban alaposan megcáfolta az Ilyen jellegű véleményeket. Nem azért, mintha az idén nem lettek volna hibák, problémák — nyilvánvaló, hogy a gondokat nem lehet néhány hónap alatt felszámolni s az is tény, hogy a fejlődés egyre-másra veti fel az újabb problémákat. A gondok ellenére is azt lehet azonban elmondani, hogy mezőgazdasági üzemeink az idén bebizonyították, hogy nem csupán szükséges, de eredményes is a nagyüzemi gazdálkodás. A termelőszövetkezetek, okulva az elmúlt évi tapasztalatokból, igyekeztek hogy az időszerű munkákat kellő időben és jó minőségben végezzék. Ennek köszönhető, hpgy megyénkben az aratás szinte észrevétlenül történt, a közös gazdaságok néhány hét alatt betakarították a kalászosokat. Ugyanez volt jellemző az őszi munkákra is. A betakarítás, * * P irospozsgás, energikus * fiatalember. Néhány hónapja ismerkedik a gépműhellyel és közvetlen munkatársaival, a szerelőkkel, a kovácsokkal. Minden délben vezetői tanácskozáson meghallgatja, van-e valami kérése, igénye a főmezőgaadásznak, vagy a brigádvezetőknek, hogy melyik erőgépet kell megjavítani, vagy melyik munkagépen kell alkatrészt cserélni. Nagy József a nyáron szerzett diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán. Tizenhét évi tanulás után július 15-én lépett ki a „nagybetűs életbe”. Akkor került a tama- mérai Béke Termelőszövetkezetbe. — Borsod .megyei vagyok, de szívesen jöttem ide, Tar- namérára. A hevesi járási hivatal pályázata alapján jutottam ehhez az álláshoz. Pillanatnyilag gyakornok vagyok, de nem panaszkodha- tom, mert 2400 forint a kezdő fizetésem. Jobb kezén vastag karikagyűrű csillog. Nős, fiatal házas. — Még egyetemista koromban megnősültem, ott Gödöllőn. Azután, hogy feleségemmel idejöttünk a faluba, két- ssoba-konyhás szolgálati lakást kaptunk a termelőszövetkezettől. Feleségem ugyancsak itt helyezkedett el az üzemben, adminisztrátorként. Nagy Józsefet nemrég a közös gazdaság gépműhelyének vezetésével bízták meg, ami komoly felelősséget jelent számára. — Valóban így van, és ezt érzem is. Mert a legnehezebb az emberekkel való bánás. Bár az egyetemen tanultunk vezetési ismereteket, az élet azonban mégis mást követel, • «st könyvből nem lehet vetés, a szántás kellő ütemben haladt — s ha van is még hátra tennivaló az üzemekben, máris megállapítható, hogy a szervezéssel, a munkák időbeni végzésével komolyabb gond az idén nem • volt. A termelőszövetkezeti tagok ugyanúgy, mint a szövetkezeti vezetők, nagy gonddal, szorgalommal végezték munkájukat s ennek meg is van az eredménye. Az őszi vetésekre, szántásokra pedig különös gonddal ügyelteit, hiszen ezek a munkálatok nemcsak az idei év eredményeit gazdagítják, hanem nagyban függ tőlük a jövő évi termés is. A mezőgazdasági üzemek tehát jói vizsgáztak az idén. Nem volt könnyű ez, hiszen a gyengébb év után kétszeres erőre, bizakodásra, szorgalomra volt szükség, hogy ne legyen fennakadás. Az egyéni gazdálkodás ide. Az eredményes oktatás, továbbképzés hozzájárulhat ahhoz, hogy a vásárlók elégedettebbek legyenek, a kereskedelmi vállalatok vezetői, dolgozód önállóan, rugalmasan, a központi céloknak megfelelően végezzék munkájukat. Ezt a követelményt tartják szem előtt a kereskedelmi és vendáglátó- ipari oktatásban, a szakmunkásképzéstől a főiskolai oktatásig. A belkereskedelem szakiskoláiban és képesítést nyújtó tanfolyamain 54 ezren tanulnak, 23 ezer dolgozó továbbképzésen vesz részt. Másfélezer vállalati vezető ismerkedik az új gazdaságirányítási rendszer- szabta magasabb követelmények teljesítéséhez szükséxnegtanulni. Higgye el, ehhez lélelt kell, hogy az ember nap mint nap mérlegelje munkatársainak problémáit és osztozzon örömeikben is. Mert azt tartom ideális vezetőnek, aki egyetért a dolgozókkal, figyeli azok kívánságait, de nem nézi eJ a hibákat setm. Vagyis a szó nemes értelmében együtt él velük. indennap korán kél, s reggel 6 árakor mára műhelyben van. Késő estig ott találni, szinte ő az, aki utolsóként indul haza munkahelyéről. — Szeretem a szakmámat — meséli. — Viszont valamire már rájöttem. Egy pályakezdő általában „világ- megváltó” tervekkel, érkezik munkahelyére. Azután, amikor látja az első problémákat, s találkozik a nehézségekkel, hirtelen megtorpan. A legfontosabb éppen az, hogy ne legyen ez a kezdeti megtorpanás. Vagyis, ha valakinek ambíciói vannak — és jó ha varinak —, álékor se foglalkozzék egyszerre mindennel, még ha vezető az illető, akkor sem. Hanem egyszerre csak egy valamit végezzen, de azt jól és becsületesen. Este gyakran, fáradtan érkezik haza, s a napi újságolvasáson kívül nem sok ideje jut a szórakozásra, kikapcsolódásra. — Azért mégiscsak jut néhány perc — jegyzi megmosolyogva —, és akkor legszívesebben zongorázom. Mert évek óta ez a legkedvesebb. | Szeretem a zenét, szívesen hódolok a komoly és a köny- nyű műfajnak. F iatalember. Tervekkel, elképzelésekkel érkezett Tamamérára. Szívesen segít az embereknek, s munkájára számítanak a termelőszövetkezetben. (mentusz) Kákát tett tőnkre, masok hosszú ideig érezték kedvezőtlen kihatását. Egy gyengébb év természetesen a termelőszövetkezetek fölött sem múlik el nyomtalanul. A nagyüzemi méretek, a szervezettség, a modem technika, a korszerű módszerek alkalmazása — ötvözve természetesen a jó vezetéssel, a tagság szorgalmával, azonban képes arra, hogy rövid idő alatt felszámolja a nehézségeket s helyreállítsa a gazdálkodás biztonságát. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK a tavalyi év nehézségei után az idén fokozottabban használták ki a nagyüzemi előnyöket, s ezek voltak az eredmény forrásai. Mindez bizonyítja, hogy a szövetkezeti mozgalom jó utakon halad, s a további eredmények sem maradnak el. ges tudnivalólckal. Mindent együttvéve a kereskedelemben csaknem 80 ezer kezdő, gyakorló és vezető dolgozó tanul. Ezekben összegezte a Bel- kjerestedélmi Minisztérium oktatási tevékenységét pénteki sajtótájékoztatóján Tar- dos Béláné főosztályvezető, a BNV 42-es pavilonjában, ahol gyakorlati .bemutatót is rendeztek a továbbképzés korszerű módszereiről. Jogászok tanácskozása Mezőgazdaság, élelmiszeripari és faipari jogászok tanácskozásét z'endezték meg pénteken a MÉM-ben. Az értekezletet dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese nyitotta meg, hangsúlyozta, hogy a gazdasági életben egyre nő a vállalati jogász munka jelentősége. Gyors és jogilag helyesen megalapozott intézkedésekre van ’ szükség a gazdasági életben, az ilyen döntések meghozatalát segítik elő a jogtanácsosak. Ezután dr. Vágó Ödön, a MÉM főosztályvezetője ismertette a vállalati, termelőszövetkezeti jogtanácsosok feladatait. „ ,, k.mL „ Az italozással, a szeszesital-fogyasztással kapcsolatos konvenciók ma is széles körben érvényesülnek és hatnak. Számos olyan eseményt (névnap, fizetés, születésnap, katonai bevonulás, búcsú stb.) tartunk nyilván, amely italozásra szolgálhat alapul. Ezeket az alkalmakat még bővítettük is, például a felettes szervek látogatásával, az eredményes tárgyalás befejezésének hitelesítésével stb. Dr. Csendes Károlynak, a legfőbb ügyész helyettesének véleményét kérdeztük meg e probléma társadalompolitikai vonatkozásairól. — Az alkoholizmus elleni küzdelem egészségügyi és társadalompolitikai kérdésként jelentkezik. Ügy gondoljuk, hogy az ügyészséget. mint bűnüldöző hatóságot, főleg az alkoholizmus társadalompolitikai vetületei foglalkoztatják. — A bűnözés alakulásában az alkoholizmus valóban igen jelentős tényezőként szerepel; a bűncselekmények elkövetésében — különösen egyes bűntett! kategóriákban — meghatározó szerepe van. A számos objektív vagy szubjektív ok és körülmény kölcsönhatásának eredményeként jelentkező bűnözés okai között egyre nagyobb helyet foglal el az alkoholizmus, illetve az alkohol eseti, de mértéktelen fogyasztása. Amíg 1966-ban a bűntettet akohol közre játszásával megvalósítóknak az összes elkövetőkhöz viszonyított aránya 18 százalék volt. addig ez az arány 1970-ben már 24,6 százalékra emelkedett; vagyis az elmúlt évben minden ismert negyedik bűnelkövető alkohol hatása alatt cselekedett, így került összeütközésbe a törvénnyel. Még megdöbbentőbb képet kapunk akkor, ha az alkohol bűnözésre gyakorolt hatását egyes kiemelt, magas társadalmi veszélyessé- gű bűntetteknél vizsgáljuk. Például 1970-ben a súlyos testi sértést elkövetők 32,5 százalékánál, az emberölést megkísérlők 49,3 százalékánál, a garázdaságon értek 50,3 százalékánál, a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét elkövetők 62,5 százalékánál játszott közre az alkohol. — Az alkoholnak a bűnözés alakulásában játszott kiemelkedő szerepéből következik, hogy az alkoholizmus elieni harcban jelentős feladatuk van a bűnüldöző hatóságoknak. Hogyan látják el ezt az feladatot? — A bűnüldöző szerveknek a maguk eszközeivel elsősorban a notórius alkoholisták ellen kell fellépniük. Amennyiben a büntetőeljárás során azt állapítják meg, hogy a bűntett elkövetése mértéktelen alkoholfogyasztással függ össze, a bíróság az elkövetőt arra kötelezi, hogy kényszerelvonó kezelésnek vesse magát alá. Míg a korábbi jogszabály csak a rendelőintézeti elvo- nó-kezelésről, a részeg személyek kijózanító szobába szállításáról és a családjáról nem gondoskodó alkoholista munkabérének kifizetéséről rendelkezett, addig az új — a korábbi tvr. vonatkozó rendelkezéseinek a megtartása mellett —átfogóan szabályozza az alkoholisták önkéntes és kötelező gondozását, elvonókezelését, bevezetve a kórházi elvonókezelést és a munkaterápiás intézeti gyógykezelést is. — Az alkoholizmus, a _ mértéktelen italozás és a velejáró bűnözés elleni küzdelem nem korlátozódhat csupán a bűnüldöző szervek tevékenységére. Milyen további feladatokat lát? — Valóban^ ez a harc csak akkor vezethet sikerre, ha az alkoholizmus elleni küzdelem a társadalom, mindannyi unk közös ügyévé válik. Az alkoholizmus megfékezése, visszaszorítása az egész társadalom érdeke lévén, az ellene való megfelelően hatékony küzdelem társadalmi és gazdasági téren egyaránt átfogó intézkedéseket kíván. Szeretnék itt két negatív tényezőt megemlíteni. Az egyik az a semmiképpen sem helyeselhető anyagi érdekeltség, amely arra ösztönzi a belkereskedelmi vállalatokat, különösen a vendéglátó üzemeket, hogy minél több alkoholt adjanak el. Lehet, hogy államunk kasszájába ez sok pénzt hoz, de meg vagyok győződve arról, hogy ennél jóval nagyobb anyagi és erkölcsi értékek mennek veszendőbe az alkoholos állapotban elkövetett károkozással, A másik ilyen káros tényező az az eléggé el nem ítélhető magatartás, amelyet — tisztelet a kivételnek — egyes vendéglátóipari üzemi dolgozók,, legtöbbször üzemi vezetőikkel cinkosan összejátszva, követnek el magasabb borravaló reményében. Az ő bűnös támogatásuk nélkül jóval kevesebb kár keletkezne, kevesebben ülnének börtönben és talán kevesebb család hullna szét. Megítélésem szerint a sajtónak, a rádiónak, a televíziónak az eddiginél hatásosabb propagandát kellene kifejtenie az alkoholizmus leküzdése, illetve visszaszorítása érdekében. Emellett a tanácsi és a társadalmi szerveknek is fokozottabb gondot kellene fordítaniuk erre, beleértve az alkoholizmussal kapcsolatos gyermek- és ifjúságvédelmi problémák megoldását is. Az alkoholizmus elleni hatékony propagandának véleményem szerint olyan társadalmi szemlélet kialakítását kellene elérnie, amely az eddiginél határozottabban elítéli az iszákosságot. a részegséget, és amely alkalmas az e téren általában tapasztalható közömbösség felszámolására. Újabb „kincsek" a rudabányai múzeumnak Az egykori Selmecbányái Bányászati és Kohászati Akadémia nagy hírű tanszékvezető tanárának, dr. Faller Károlynak hagyatékából az elmúlt napokban több éi•tőkés írásos és tárgyi emlék került a Rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeumba — unokájának, Blattny Elemérnek ajándékaként. Ezek között van a magyar fémkohászat technológiáját Ismertető tankönyve és számos olyan kézirat, amelyek a hazai ércelőfordulásokkal foglalkoznak, A múzeumba helyezik a tudós tanár bécsi mértékegység szerint hitelesített csésze alakú mérlegsúlyait is. Az ajándékok kö-, zött a legértékesebb az a fém emléktálka, amelyet Faller Károly az úrvölgyi bányászoktól kapott. Ez az üzem arról nevezetes, hogy az ércbányájában található úgynevezett cementvíz a vasban levő vegyüieteket feloldja, s így a vasból készült tárgyakon igen tartós, rézszínű bevonat keletkezik. A Selmecbányái akadémia tanszékvezető tanárának ajándékozott tálkán latin szövegű vésett felirat olvasható: „Vágyóit ami vagyok, voltam kő, aztán vas, most pedig réz lettem”. A Faller hagyatékból származó ajándékokat jövőre a rudabányai múzeum fennállásának 15. évfordulója alkalmából mutatják be a közönségnek. 1971. november 2v., szumoa* r 3 A Visontai Thorez Külfejtéses Bányaüzemből elszállították az ötmilliomodik tonna lignitet a Gagarin Hőerőműbe. Az 1969. óta termelő bányában önjáró merítőlétrás kotrók dolgoznak, amelyeknek napi teljesítménye háromezer vagon. A folyamatosan ömlő szenet szalagrendszer szállítja a hőerőműbe. Képünkön: munkában a gépkolosszus. (MTI foto — Erezi K. Gyula) Arcok közelről A gépészmérnök (kapós!) Sajtótájékoztató a Belkereskedelmi Minisztérium oktatási tevékenységéről
