Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-20 / 274. szám
FURCSA PAR r Végre egy igazán kitűnő amerikai filmvígjáték, amelyet minden fenntartás nélkül és minden tekintetben csak dicsérni lehet. Neil Simon, az amerikai színpad legsikeresebb vígjátékírója, nagy emberismerettel és vérbeli írói iróniával, humorral és megbocsátással kezeli alakjait, jellemeit. Alig akarjuk a szemünknek elhinni: egy idegileg kimerült, saját bogaraiba, szokásaiba becsavarodott és esett, középkorú férfi hogyan tud a legjobb szándék mellett tűrhetetlen poklot teremteni maga körül. Azzal, hogy jót tesz. Azzal, hogy elfogadja és kiszolgálja a barátság címén keletkezett együttélést. Azzal, hogy önmagában véve helyes gondolatait és tetteit akkor, ott és úgy tukmálja másokra, legalábbis házigazdájára, Oszkárra, amikor és ahogyan és ameny- nyiszer ez már felzabálja a türelem utolsó cafatjait is. Csak vérbeli író akar és mer hosszú percekig, jeleHáború és béke (Kedd, 20.00): A Lev Tolsztoj reglényéből készült, magyarul beszélő szovjet film 1. része. (A második részt csütörtökön 20.00-kor vetíti a televízió). A hatalmas méretű mű teljes vetítési ideje 8 ára, az Amerikai film netek egész során át sündörögni ekörül a szerencsétlen és összeomlott Félix körül és éppen akkor, amikor a családi ‘válságból a halálba akar menekülni. És a szerencsétlen Félix mégis szeretetre méltó, hányattatása után el is nyeri jutalmát, mert Cecily és Gwendolyn, a két csinos kozmetikusnő beleszeret. Talán csak a vígjátéki poén kedvéért, de ha jól utánaszámolunk az író számítógépén, akkor inkább azért a meglepő őszinteségéért jut révbe, amivel felnyitotta előttük sorsát, jellemét és azt a nagy-nagy vágyat, hogy ő jót akar, szeretni akar, és mindenekelőtt, minden öngyilkossági fenyegetés ellenére, élni. Tulajdonképpen semmi nem történik ebben a játékban, azon kívül, hogy Félix bogaras. De e boga- rasság körül több száz ragyogó mondat robban el és ezekben a mondatokban a szellemességet a mi mindennapi nyelvünkön jellezió Éjszakai előadás című sorozaténak bemutatójaként. Az ismert Németh László- regény színpadi változatát a rendező, Zolnay Pál alkalmazta televízióra. Kurátor Zsófit, a magyar irodalom egyik legremekebben megformált asszonyát; Berek Kati alakítja. mek szlporkáztatják, akik egyszerű mozdulataikkal, felháborodásukkal, apró és nagyobb szenvedélyeikkel kötődnek egymáshoz és kö- tüzködnek az élettel és barátságaikkal. A néző végigkuncogja ennek a baráti pókerbandának a kisszerű- ségét, kisfiúságát és azt, ahogyan a veszély első riasztó leheletére egymáson akarnak túltenni a barátságban és emberségben. Ebben a filmben a sikeres és szellemes színpadi írót és elsősorban az írót ünnepeljük hálásan. A filmet végig az írott és kimondott szó uralja és a kergetőzéseken kívül akár egy helyben ülve is el lehetne mondani ezt az egészet, annyira csak a szavak és az arcok töltik meg itt a képeket. Ez az alkotás is újabb bizonyíték arra, hányféle lehet a film és hol vannak határai. Jack Lemmon a mai néző számára a jelentős jellem- színészek egyike, cikiért magáért is érdemes bemenni a moziba. Esett és esendő, hetykesége inkább szánalmat és mosolyt kelt, megbocsátást és félelmet, vajon mikor üt a fejére újból a balszerencséje. Mellette Walter Matthau ugyancsak kitűnő'figurát formál és felfedi előttünk az amerikai átlagpolgár egynémely halványabban megrajzolt vonását Gene Saks rendező és Robert Hauser operatőr érdeme, hogy csaknem egy az egyhez áttették a színdarabot a filmre, mert ez így és csakis így lehetett jó. mUi.-vM, 0arkas) Diáktanácskozás Tavaly 1800, az idén máikét és fél ezer munkásszülő középiskolás gyermeke vesz részt az egyetemi, főiskolai KISZ-fiatalok korrepetáló tanfolyamain. Az egyetemisták fáradozása, segítsége nyomán a fakultatív osztályközösségek tagjainak 70 százaléka tett legutóbb sikeres felvételi vizsgát a különböző felsőoktatási intézményekben — mondotta dr. Vajó Péter, a KISZ-kb titkára, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen pénteken megtartott országos diákszemináriumon. Mintegy 130 főiskolás és egyetemista vitatta meg, hogy milyen további erőket lehetne mozgósítani a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei tanulmányainak segítésére. Dr. Vajó Péter hangsúlyozta, hogy a kezdeti lépések után az aktivitást országos mozgalommá kell fejleszteni. Jelenleg a leghatékonyabb formák közé tartozik a tanulótáborozás. Az idén több mint kétezer olyan középiskolás fiatal vett részt a KISZ egyetemi előkészítő táboraiban, akik az egyetemi székhelyektől távol laknak. A budapesti Műszaki Egyetem ifjú kommunistái e téren már előbbre léptek. Novemberben a szakmunkástanulók köréből szerveztek tíz csoportot, s a kísérleti foglalkozásokon ezúttal nem a továbbtanulási, hanem az önművelődési-kul- turálódási igény felkeltése az elsődleges cél. A tervek szerint a jövő tavasszal követi példájukat az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem és a Pécsi Tanárképző Főiskola kollektívája is. Doktor úr Dühöng az influenza. Tüsszögve, bágyadtan járnak az emberek. A rádió, az újságok naponta szállítják a friss híreket. Az A—2 vírusnak szinte talaja, melegágya az enyhe, csepergős, nyirkos idő. Reggel van, alig múlt valamivel hét óra. Az utcán találkozom a körzeti orvossal. Kezében az ismert doktortáska. — Hová mész? — Remélem, végre haza. Ügyeletes voltam az éjjel. Több mint húsz hívás volt, úgyszólván bejártam a fél várost. Különösen az apróságokkal, meg a gyenge öregekkel van baj. — És tegnap? — A szokásos nappali rendelés, ötven beteg délelőtt, harminc délután. Rendelés után influenzaoltás. — Jólesik majd a pihenés, a meleg ágy... Nagyot néz. — Lefekvés? Bekapom a reggelit és indulok tovább. Derűs arccal beszél, úgy, mintha mindez éppenséggel nem is történhetne másképpen, mintha az éjszakák nem is a pihenést szolgálnák és mintha alvásra lopni kellene az időt. — Egészséges vagy? — Csodálatos módon igen. Hanem a két gyereket, meg az asszonyt már megfertőztem, ök odahaza nyomják az ágyat. — A csodaszer? — Nincs ilyen. Sok mozgás a friss, szabad levegőn, vitamindús táplálkozás. Akad néhány perc időm, kávéra hívom. Először gondolkodik; a félesége várja. A gőzölgő, forró kávé szinte átjárja a belsőt. A ködös, nyirkos novemberi reggelen parányi búfelejtő. Másra szeretném terelni a szót. Legalább erre a néhány percre hagyjuk a betegséget, a bajt. — Eladod a Trabantot? Váratlanul a homlokára csap. Eszébe jut valami és válasz helyett mondja: — Van egy rákos betegem. Munkásszálláson lakik. Sen. kije, semmiféle hozzátartozója nincs. Ahová a vállalat megy, oda költözik ő is. Nagyon rossz állapotban van. Világéletében szorgalmas, munkásember volt, de most már nem maradhat tovább az egészséges emberek között. Feltétlenül kórházban, vagy betegotthonban a helye. Próbálkoztam, javasoltam, de mostanában mindenütt nagyon sok a beteg. Értsd meg! Egy emberről van szó... Üresek a kávéscsészék, ö elmegy, én maradok. Emberek, ismerősök jönnek, mennek. Biccentünk, köszönünk, szót váltunk. — Mi újság? — Mi lenne? Influenza. Beteg a fél város. A doktor lakása előtt találom magam. Táskával a kezében váratlanul kitoppan. — Nem mentél haza? — Már voltam! — mondja futtában, miközben alakját elnyeli a sűrű novemberi köd... Szalay István Fordította : Kassai Ferenc első két részé 4 óra. Nehéz dolog egy olyan klasszikus regényt, amelyhez mindenkinek emlékei, képzetei tapadnak, filmre vinni. Kiváltképpen áll ez a Háború és békére. Szergej Bon-dar- csuk vállakózása ezért is tiszteletet parancsoló. öt évig dolgozott a filmen. Ügy hisszük, a széles áradá- sű tolsztoji művet nem kell bemutatnunk senkinek, s így Bondarcsuk vállakózásából azt emelnénk ki, ami a regényhez való maximális hűségben nyilvánul meg. A méltóságteljesen hömpölygő cselekmény során természetesen látni fogunk látványos, lenyűgöző méretű csatajeleneteket is. A főszerepeket Ludmilla Szaveljeva (Natasa), Tyihanov (Bolkonsz- kij herceg). Zahava (Kutuzov) és maga a rendező, Bondarcsuk (Pierre Bezuhov) alakítja. Jogi esetek (Csütörtök, 21.40): A kedvező fogadtatásra talált műsor ezúttal — néhány érdekes példa elemzésével — mindennapos gondunkról: a vásárlásról szól, ezen belül is arról, hogy milyen jogaik vannak a vásárlóiénak. Valószínűleg ezúttal is érdekes lesz a „laikusok” és — szakemberek vélemény- alkotása, ki milyen momentumot emel ki egyugyanazon esetből. Németh László: Gyász (Szombat, 22,10): Németh László regényének színpadi változata, a televími. november 20., szombat Bródy Sándor: A medikus (Vasárnap, 13.25): A háromfélvanásos szín mű közvetítése a Színház és Filmművészeti Főiskola előadásában, felvételről. Ez úttal tehát a főiskolások ál lítják elénk a századfordu ló szegény egyetemi diáit jai i. B-ódy műv.í. • job! a Tan . .1, ' a Da dánál, ám Liydy . . edve sebb színműve veil A Me d.. us is lelépi, ző erkölcs rajz, noha h endde végződ'k: J.1 r • a ; .'.talár voisl:. I i. . ’ ú közü az egy.;’. k módja l.-.-n é ! ..nagy Jelenet a „Bonanza” című amerikai filmből. (A tv november 27-1, szombati műsorához!) bin főorvos gyermekeinek nevelője, s a főorvos azt tervezi, hogy a fiatalember a vejévé lesz és majd átveszi a rendelőt Is. János azonban nem altarja elfogadni a ké-, szén kapottat. Jánost, Pau-» dits Béla, Rubin főorvost Oszter Sándor alakítja. 1 12. A Petrovjtán Sztasz bekapcsolta a villanymelegí- töt, elővette a páncélszekrényből a különböző körzetektől beküldött bűnügyi dossziékat. Jelentkezett a 78. sz. őrszobáról Szása Sza- veljev is: Tyihonov mellé osztották be segítségül. — Hallgass ide, Szaveljev — mondta neki Tyihonov. — Hozd fel nekem légy szíves Akszjonova dolgait. Innen pedig elmész a házgyárba és megtudod, hol töltötte Jakimov a hétfő estét. — Jakimovról már érdeklődtem — felelte Szaveljev. — öttől tizenegyig Szviblo- vóban volt. Az ideiglenes vízvezetéket javították... A rendőrségi étkezde, mint mindig, most is zsúfolva volt. A levestől elment az étvágya. Rosszkedvűen rágta az ízetlen húst, s arra gondolt: megkérdezhette volna Sztavickijt, hogy főznek abban az étteremben. Szaveljev már várta odafenn. Hatalmas kartondobozt nyújtott át Tyihonov- nak, majd dolgára sietett. Sztasz meggyújtotta a lámpát, kinyitotta a dobozt. Bolyhos, fekete kabát, szürke prémgallérral. A fekete szövetben morzsányi rés. Csak úgy lehet észrevenni, ha az ember a fény felé fordítja a kabátot Szürke gyapjúkardigán. Nagyszemű kötés, szép minta. Nagy szemű kötés. Hol lehet a rés? Nehéz megtalálni. Lehet, nógy runes is. A szúrófegyver áthatolhatott a szemek között anélkül, hogy sérülést okozott volna az anyagban. Igen, ez a valószínű. De nem, itt a nyílás. Egy kerek kis lyuk. Vérfolt. Sztasz erős nagyítóüveget vett elő íróasztala fiókjából. Talán a lyuk formájából következtetni lehetne a fegyver formájára? Nem, a lencse nem mutat semmit. Fel kell hivni a bűnügyi orvos- szakértőt. Este fél nyolckor Tyihonov kilépett az utcára. Az ivlámpák kékesfehér fénye kiragadta a hóesés ködös gomolygásából a járókelők és bizonytalanul tapogatózó gépkocsik körvonalait. Tyihonov felhajtotta a gallérját. Vászja, a sofőr most is ráér. — Száz éve várlak — dör- mögi mérgessa -.irrihonoy, miközben beszáll a kocsiba. — Te jó ég, Vászja, hogy nézel ki? Bőrhólyag nőtt az ujjaidon a dominótól!. .. — Nincs valami jó kedve ma — mosolyog Vászja. — Pedig velem még sehonnan sem késett el! A Bajkál szálloda előtti autóbusz-megállónál Sztasz lemérte magának a távolságot: hatvanhat lépés egyik lámpától a másikig. A járdán lépkedett, időnként leverte cipőjéről a havat, szeme sarkából a járókelőket figyelte. Mégiscsak furcsa: három nap alatt kétszer járt itt az ismeretlen fiatalember. Aligha véletlenül. Megvan rá a lehetőség, hogy harmadszorra is felbukkanjon. Nem lenne rossz.. Minden a helyére kerülne. Természetesen nem elég elcsípni. Be is kell bizonyítani, hogy ő a tettes.M Az autóbusz-megállónál már gyülekeztek a várakozók: középkorú asszony kisgyerekkel, két iskoláslány, két katona. 20 óra 25 perc. A síkos aszfalton csúszkálva, nehézkesen fékez az autóbusz. Gavrilenko járata. Csikorogva nyílik a hátsó ajtó, az utasok gyorsan felkapaszkodnak. Kész, mehet. Tyihonov ismét egyedül maradt a farkasordító hidegben. A következő kocsi Gye- midové. Azzal kell jönnie! Mert ha nem, mi a fenének fagyoskodik itt? A ház sarka mögül tagbaszakadt férfi érkezik, a megálló felé lépked. A következő busz Gyemidové. Tyihonov már nem fázik. A férfi már itt is'van a megálló táblája alatt. Magas prémsapkát visel. A kabátja fehér a hótól, ö lenne az? Az istenfáját, ebből egy fél méter a kucsma! Tyihonov topog, fázik a háta, a lába. Nagyon hideg van. Apró termetű, széles- vállú rendőr hadnagy tűnik fel kéz a kézben egy csíkos bundás lánnyal. Néhány másodperc és itt van Gyemi- dov, a gyanúsított meg sehol. A sarkon valóban feltűnik a busz. Egy férfi integet a vezetőnek: várjon egy percet! Lélekszakadva rohan, bőrkabátot visel. Tyihonov látja, ahogy Gyemi- dov gondterhelten csóválja a fejét. Találkozik a tekintetük. Nem, ez sem ő. Az autóbusz már jó fél perce áll. A férfi beszáll, az ajtók becsukódnak. Tyihonov alig hallhatóan dünnyögi: „Várj még egy percet! .'ön- nie kell!” Gyemidov mindent ért. Az autóbusz remeg, jár a motor. Gyemidov vár, de sokáig nem várhat. Tyihonov vállat von, az autóbusz elindul: menetrendje van. Tyihonov tovább toporog. Végül is a „Nyakigláb”, ahogy Sztasz magában elnevezte, nem kötött szerződést az Autóbuszüzemmel, miszerint csakis Gyemidov kocsiján hajlandó utazni. Egy alig látható lyuk a kardigánban, a kötés meg sem sérült. Nagyon fájhatott... Vagy azonnal elvesztette az eszméletét? Nem, aligha. Hiszen húsz lépést tett még. Futott volna? Nem. Jevsz- tyignyejeva és Latina azt állítja, hogy ment. Lassan ment. Némán esett össze, egyetlen heves mozdulat nélküL Még egy autóbusz, s még egy. A szálloda étterméből spicces társaság indul kifelé. Mellette mennek e’ Tyihonov megtudhatta, b a krasznojarszki rablói - páratlan a földkerekségen, Nyefedovát pedig így is, úgy is megfúrják. Ha nem a főosztályon, akkor a minisztériumban. (Folytatjuk.)
