Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-03 / 259. szám

R/idlfr KOc'í|ITH 6.13 Régi melódiák 6.03 A nagy temető, 2. rész 9.20 Áriak 10.03 Nyitnikék 10.00 Zenekari muzsika 11.30 A Szabó család 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene 13.20 Népi muzsika 13.52 Válaszolunk hallgatóinknak 14.07 Kamarazene 14.35 Nőkről — nőknek 18.10 Az élő népdal 15.20 Iskolarádló 10.05 Könnyűzene 16.H Atlasz 15.20 Népi muzsika 17.20 A Szvjesnyikov-kórus énekel 17.50 25 éves az UNESCO 13.15 Páholyból... 19.25 Somogyi Erzsi: Életem, emlékeim 20.25 Népdalest 21.13 Visszhang 21.43 Debussy: Képék — X. füzet 22.20 Dszessz Moszkvából 23.20 A XX. század zenéjéből 0.10 Fii 8 M 0 0 iá li. ..omány 12.00 12.15 Cn k ju szónál« 12.40 Házunk tája 13.03 Két szvit 13.40 Orvosi tanácsok Mindenféle — kettőtől 00*..: 15.33 Közv. a Panlonlosz—FTC UEFA Kupa labdarúgó­mért II. félidejéről 17.00 ötórai tea 18.00 Közv. az O. Dózsá­val encia EK és a Bp. Hon­véd—Cellk KE labdarúgó­mért II. félidejéről 18.54 Borisz Godunov, négyfetv. opera 22.30 Népi nana *3.15 Könnyűben* MAGYAR • as rrv 8.31 Riportok» 8.50 Rózsa Sándor, EL rés*. 10.80 Naponta száz új lakás 18J0 Közv. az O. Dózsa—Valencia EK labdarúgó-mért-*® 88.80 Hírek 18.90 Radar 89.15 Esd mese 89.30 Tr-hiradó ................. C 0.0O Ön például, hdgy Mytetnút 20.45 Szülőföldem, Sárvár 21.45 Loblk Hédy hArfáztk 22.10 T*-filradó POZSONYI 8908 <■ 8LÚ8 r*-bttadd EGRI VÖRÖS CSH&A45 (Telefon: 22-33) . Fél 8, fél # és este 8 «sates Hangyaboly Kaffka Margit regényének színes magyar filmváltozata EGRI BTtODY (Telefon: 18-07) Fél 8. fél 6 és este f« * órakor Kés Színes szmtorontaSt mugoi film GYÖNGYÖSI FUSED* Staféta (KongresaztlBl Ifjúsági fllmnapok) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A kétéltű ember HATVANI VÖRÖS CSILLAG A cár tisztje és a komisszár HATVANT KOSSUTH Csapda a tábornoknak Napirenden: fl felsőoktatási kutatás Kedden a hazai felsőokta­tási pedagógiai kutatások je­lenlegi helyzetéről tanács­koztak a felsőoktatási szak­embereit. A Felsőoktatási Pedagógus Kutató Központ­ban ülésező magyar, szovjet, csehszlovák, lengyel és NDK- beli kutatók dr. Polinszky Károly művelődésügyi mi­niszterhelyettes elnökletével összegezték a Felsőoktatási Pedagógus Kutató Központ munkáját, valamint a felrő- oktatási kutatás helyzetet. Az ülésen részt vevő külföl­di delegátusok ismertették saját országukban folyó ana­lóg kutatási tevékenységü­ket. A rém-evők egyönte­tűen hangsúlyoztak: máris kívánatos lenne a sok 1H - lúan kialakult kapcsok r:t tovább építeni, elsősorban a Sgyfcitásl tapasztalatok köl- éRÜKw cseréjével. Sfíríától—IMoserig; 1. Félkör a térképen rodik a lakosság, nőnek a* igények. Így is van ez rend­NEVEZETESSÉGEKBEN bő­velkedő magas hegyek, hegy­koszorúk által ölelt völ­gyek, a hegyeket, völgyeket átmetsző bővizű folyók és autóbahnok, sok-sok park és virág szinte mértani sor­rendben. Megannyi változa­tosság és látványosság! Ta­lán ebben a két mondatban lehetne megrajzolni azt a vázlatos képet, amely az idegent fogadja, ha átlépi az osztrák határt, s megbirkóz­va a kilométerekkel, bepil­lant az ország életébe. Nyugati szomszédunk, Ausztria kis ország, mégis rendkívül sokarcú. Tájakban, tájakhoz „ragasztott” telepü­lésekben, műemlékekben és üdülőhelyekben gazdag terü­let. EZEKET A GONDOLA­TOKAT felidézve a szétnyi­tott prospektusok, a képesla­pok és fényképek egy nagy sikerű tanulmányút élmé­nyeit ébresztik fel az újság­íróban. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium delegációjával ugyanis a kö­zelmúltban az osztrák mező­gazdaság tanulmányozására Ausztriában jártunk. A bé­kés gazdasági verseny, mely­re többi között az osztrákok­kal is törekszünk, arra kész­tet, hogy tanulmányozzuk a kapitalista mezőgazdasági üzemeket ét megismerjük azokat a módszereket, ame­lyek a mi élelmiszer-gazda­sági termelésünket is előbb­re vihetik. Nos, mire vállal­kozhat e sorok írója? Arra, hogy rövid keresztmetszetet adjon olvasóinak az osztrák mezőgazdaságról. Ez a ke­resztmetszet természetesen szűkkörű lehet, annál is in­kább, mert csak néhány gaz­daságban, illetve tizemben jártunk. Ezek a gazdaságok, üzemek azonban hűen rep­rezentálják az osztrák mező- gazdaság fejlettségét. A tel­jesség igénye nélkül szeret­nénk felvillantani a szakmai programok során szerzett be­nyomásokat, tapasztalatokat, az osztrák mezőgazdaság jellemzőit, amely módsze­reiben, adottságaiban eltér a magyar élelmiszer-gazdaság- f tói. Nézem a térképet. Ha a barna, sárga és zöld színek­kel jelzett tájakon azokat a pontokat összekötjük, amer­re jártunk, akkor ez a távol­ság több mint másfél ezer kilométerre tehető. A térké­pen Graz, Linz és Becs vá­rosokat vékony vonallal ösz- szejcötve egy félkör alakul ki. Nos, ez az a' félkör, mely­hez számtalan élmény kap­csolódik. Síkságok, folyók által felszabdalt völgyek, lankás dombok; és kétezer méter fölé emelkedő, alpesi hegyek. A tájnak ez a dina­mikus változása, maga a ter­mészeti adottság, alapvetően meghatározza a mezőgazdál­kodást. EZER MÉTER FÖLÖTT a havasi legelőkön tenyész­tett borzderes szarvasmar­hák, a síkabb völgyekben termelt kukorica, búza, vagy a burgonya, mind szorosan, h jzzátartoznak az osztrák • terület harmóniájához. A j lankákon, de a, meredekebb > hegyoldalakon is, szinte at legkisebb, talpalatnyi he­lyet is kihasználják a nö­vénytermesztésre. Sok he­lyütt a sziklák közé ékelt teraszos szőlőskertek jelzik ezt. A meredek lejtőket min­denütt különleges erő- és munkagépekkel művelik. A gazdálkodás szerkezete és az alkalmazott módszerek jól illeszkednek a hegyes, dom­bos környezethez. Kevesen tudják, hogy a mezőgazdálkodásra alkal­mas, viszonylag kis területen az osztrákok jelentős meny- nyiségű hízó marhát, vajat, sajtot termelnek és ennek jelentős hányadát külföldre exportálják. Hogy az Auszt­riában termesztett növények egyes termésátlagai jelentő­sen meghaladják a miénket, hogy például kenyérgaboná­ból csak gyengébb termésű években szarul importra szomszédunk. Az is érdekes­ségnek számít, hogy tenyész- basomfit és vetőmagvakat importálunk Ausztriából. Sőt fokozatosan átvettük a Lenz Moser-féle modem szőlőmű­velési módszert és hogy a magyar hibridkuk őri ca-vető- magvak erős versenytársai Ausztriában az új osztrák hibrid fajtáknak és fajtajelöl­teknek. A szőlő- és borfel­dolgozás, valamint a gyü­mölcstermesztés korszerűsí­tése mindenütt figyelemmel kísérhető a gazdaságokban. Ha Ausztriát a térképé­szek egy zsebben elhelyez­hető világtérképre rajzolnák fel, akkor nem kis nehéz­ségbe ütköznének. Különö­sen, ha a mezőgazdálkodás­ra vont területet ábrázol­nák, ugyanis mindössze négy­millió hektárra tehető, és másfél millió osztráknak biztosít megélhetőséget. Ez a „maroknyi sereg” ma négy- százezer üzemben tevékeny­kedik, melyeknek túlnyomó többsége húsz hektárnál ki­sebb. Mégis az agrárpolitika fő célkitűzése —, s ezt a kormányon levő győztes szo­cialisták is szorgalmazzák —, a táj jellegnek megfelelő tér­— Apuci, ma az élő és élettelen tárgyakról tanul­tunk az iskolában —, ült valamelyik este az ölembe a lányom. — Te például egy élő tárgy vagy. —> Na, ne viccelj! En tárgy?! Ez egészen új do­log... Ezek szerint, ha meg­kérdeznek, ~ hogy milyen tár­gyak vannak itt a szobában, te azt válaszolod: a szekrény, hat szék, a papa és az asz­tal... — Jaj, dehogy! — tiltako­zott Másenyka. — Ezt csak úgy mondjuk. Tudományo­san. Érted?... Hiszen tu­dom én, hogy te tulajdon­képpen azért nem tárgy vagy, hanem ember. Ez vilá­gos, mint a relativitás el­mélet. . — Jól van —. nyugodtam meg kissé. — Hat akkor be­szélj nekem az élettelen tár- gyakrói. melés szakosítása, hogy az élelmiszer-szükségletet ha­zai készletekből biztosítsák. HOGYAN VALÓSUL ez meg a kisüzemekben? Csak­is korszerű módszerekkel és kedvező agrotechnikával. A szűk táblákon többnyire mindenütt gépek dolgoznak, a táblák szélén pedig mű­anyag fóliába csomagolt mű­trágyák sorakoznak. A sok­féle gép és egy-egy terüle­ten az átlagosnál jobban fel­használt, változatos műtrá­gyák ma már szimbólumai az osztrák mezőgazdaságnak, s fontos tárgyi feltételei a ter­melékenység növelésének. Ezek a feltételek, elsősorban a gépi technológiát általá­nosságban biztosítottak mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Azonban mégsem egyértel­műen, mert Ausztriában is vannak mezőgazdasági üze­mek, ahol a modem körül­mények ellenére is elavult technológiákat alkalmaznak. Ennek oka a tőkehiány. Amelyik gazdaságban nincs elegendő pénz, ott a korsze­rű technikát nehéz munká­val próbálják ellensúlyozni. De ezt csak ideig óráig tehe­tik, mert ez nem vezet si­kerre. Ugyanis a társadalmi- gazdasági-technikai fejlődés állandóan előrehalad és rendkívüli tempót diktál az üzemeknek. A mezőgazdasági termelés színvonala is ezzel párhuzamosan állandóan nö­vekszik, amely labilissá te­szi a kellő technológiával nem rendelkező kisüzemeket. Ezek közül többet napról napra a felszámolás veszé­lye fenyeget! Nagy tehát a gazdaságok közötti konkur- rencia a termelésszervezés­ben és az áruk értékesítésé­ben. Ez azonban a kapitalis­ta termelés keretei között mind gyakrabban visszatérő, ismert jelenség. Mentusz Károly (Köveik érik: A stájer bor — osztrák kiválóság") — Ez a legkönnyebb. Az élettelen tárgyak mindig ar­ra a kérdésre felelnek, hogy „mi?’’... Mondjuk, az asz­tal... Elgondolkozva szóltam közbe: — Érdekes, nekem az asz­A párthatározat szellemében A nőkről szóló párthatá­rozat szellemében, őszinte'se- gitőkészséggel, a lehetőségek felkutatásával ett is lehet újat hozni, segíteni, ahol eddig nem tudtak, vagy egy­szerűen elhany a tolódott ez a probléma. Jó példa erre intézetünk, a 214-es számú gyöngyösi Ipari Szakmun­kásképző Intézet. Sikerült megoldani a szabad szombat biztosítását a női nevelő gárda részére, anélkül, hogy az, az oktatói, nevelői mun­ka rovására menne. Nem hátráltatja ez a megoldás a női dolgozók részvételét a társadalmi és mozgalmi életben. Amikor az intézet szak- szervezeti bizottsága megvi­tatta ezt a problémát, s ja­vaslatot terjesztett az inté­zet gazdasági és pártvezetői elé, abból a meggondolásból indult ki, hogy a családos nők bizonyára nyugodtabban végzik egész heti munkáju­kat, ha lesz egy szabadnap­juk a család, a háztartás ré­szére. Nem állítom, hogy ilyen megoldásra minden oktatá­si intézményben lehetőség van, hiszen nincs mindenütt annyi férfi, hogy a szombati napra eső oktatást vállal­ják, s a „tanulói szabadnap’’ is csak a távlati tervekben szerepel, de bizonyos, hogy alapos átgondolással lehet könnyíteni mindenütt a dol­gozó nők helyzetén. Nálunk lehetőség nyílt ilyen megol­dásra, mivel a nevelőknek csupán egyharmada nő. Egy kis körültekintéssel, egy kis rugalmassággal úgy rendez­tük, hogy a nők oktatási órái a hét öt napjára jus­sanak. Ha ilyen módszerrel nem is, de másképp talán másutt is lehet valamit ten­ni. Papp Lajos Gyöngyös Lőrinci nyugdíjasok Nyugdíjas-találkozót ren­dezett a lőrinci ÁFÉSZ igaz­gatósága és szakszervezeti bizottsága. A szövetkezet életében ez volt az első ilyen esemény. Mi nyugdíjasok mindannyian igaz szívvel örültünk a megemlékezés­nek. Nagy Gyula, az igazga­tó-elnök tájékoztatott ben­nünket a szövetkezet előtt álló feladatokról és a ter­vekről, hogyan akarják azo­kat megoldani. Heszámolt a rövidesen megépítendő nagy áruházról, a ruházati és vasműszaki bolt építési terveiről, melyek mind na­gyon aktuális problémák. Fejlődik a község, szapo­rái sohasem felelt még egyetlen kérdésemre sem. Persze, az is igaz, hogy én még egyszer sem kérdeztem tőle, hogy: „mi?”. De pró­báld meg csak te, neked hát­ha válaszol! — Ja), apu, ne bolondozz már, az asztal nem tartozik az élettelen tárgyakhoz. Ép­pen azt akartam az előbb ... — Hogy nem tartozik?! Minden tárgy élettelen, ha nem tud beszélni! — Tehát a hal is?! — A hal nem. A hal élő, mert él, kopoltyúval léleg­zik, növekszik, szapo... — Jaj, most már értem! Ezek szerint a fa, amelyikéi és növekszik: élő, — Már hogy lenne élő? Hiszen nem tud mozogni! — De az autó az tud. — Mégis élettelen. Hiszen az ember mozgatja. Az em­ber által alkotott motor. jén. Mi nyugdíjasok sajnál­juk, hogy már nem tudunk tevékenyen részt venni c fel­adatok megoldásában, de örülünk a korszerű új bol­toknak. Sok-sok erőt kívá­nunk volt munkatársaink­nak az előttük álló nagy és szép feladatok megoldá­sához. Azt hiszem, valamennyi részt vevő nyugdíjas kollé­gám és kolléganőm nevében megköszönhetem a szövet­kezel ^vezetőinek a találko­zó megrendezését. Szamosvárí Ferenc Lőrinci Tanácsülés Kecskén Recsk község tanácsa meg­tárgyalta és egyhangúan el­fogadta az ügyrendi bizott­ságnak a helyi viszonyokra kidolgozott működési és szer­vezeti szabályzattervezetét. Vadassy Norbert, népműve­lési ügyvezető, Ismertette a negyedik ötéves tervidőszak közművelődési célkitűzéseit. A tanácskozáson részt vett a járási hivatal képviselője Is. Felszólalásában méltatta a tanácstörvény jelentőségét, annak demokratikus jelleget és hasznos útmutatást adott a helyi tanács munkájához. A járás főorvosa dr. Király Edit az egészségügyet érintő kérdésekben adott hasznos tanácsokat. Poe,«? János Recsk Köszönő! a jó kenyérért Még sohasem írtam a szerkesztőségnek, de úgy ér­zem. nem csak a hibákról, a jóról is érdemes írni. Sze­retném a Népújságon ke­resztül tolmácsolni a lakos­ság köszönetét a verpeléti sütőüzem dolgozóinak, akik valóban mindent megtesz­nek azért, hogy a község la­kói friss, jó minőségű kenye­ret kapjanak. Megérdemlik a dicséretet, s mi reméljük, továbbra is ilyen jó munkát végíznek. Rózsavölgyi Istvánná Verpelét Sokszor Írtam már önök­nek panaszos levelet, hol ezért, hol azért. Most köszö­netét szeretnék mondani. Az Észak-magyarországi Sütő­ipari Vállalat 4. számú üze­mét szeretném dicsérni, ami­ért olyan finom kenyeret szállít mostanában — Eger- baktára — mint a kalács. Foszlós, fehér, valóban jó kenyér. Csak elismeréssel gondolunk a kenyér készí­tőire, és kérjük, továbbra is végezzenek ilyen jó munkát, dr. Várady Tibomé Egerbakta — No, így már világosabb! Szóval, ha egy csökönyös szamarat' én kötélen hí'lkok, akkor az élettelen, mert én mozgatom. Ha meg 5 húz engem, én vagyok élettelen. — Mégsem érted... Más az autó és más a szamár. — És « felhő? Az is mo­zog! És nem az ember moz­gatja! — Nem, azt nem az em­ber. Másenyka elgondolkodott, majd elkomorodva mond­ta: — Apu, én ott hagyom az Iskolát. Szerintem teljesen helytelenül tanítanak... Baraté Rozália fordítása íUmiisöE^ 1971. november a»er#» / I SZ. SZPASSZKIJ: De fura is ez a tudomány!

Next

/
Thumbnails
Contents