Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-03 / 259. szám
R/idlfr KOc'í|ITH 6.13 Régi melódiák 6.03 A nagy temető, 2. rész 9.20 Áriak 10.03 Nyitnikék 10.00 Zenekari muzsika 11.30 A Szabó család 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene 13.20 Népi muzsika 13.52 Válaszolunk hallgatóinknak 14.07 Kamarazene 14.35 Nőkről — nőknek 18.10 Az élő népdal 15.20 Iskolarádló 10.05 Könnyűzene 16.H Atlasz 15.20 Népi muzsika 17.20 A Szvjesnyikov-kórus énekel 17.50 25 éves az UNESCO 13.15 Páholyból... 19.25 Somogyi Erzsi: Életem, emlékeim 20.25 Népdalest 21.13 Visszhang 21.43 Debussy: Képék — X. füzet 22.20 Dszessz Moszkvából 23.20 A XX. század zenéjéből 0.10 Fii 8 M 0 0 iá li. ..omány 12.00 12.15 Cn k ju szónál« 12.40 Házunk tája 13.03 Két szvit 13.40 Orvosi tanácsok Mindenféle — kettőtől 00*..: 15.33 Közv. a Panlonlosz—FTC UEFA Kupa labdarúgómért II. félidejéről 17.00 ötórai tea 18.00 Közv. az O. Dózsával encia EK és a Bp. Honvéd—Cellk KE labdarúgómért II. félidejéről 18.54 Borisz Godunov, négyfetv. opera 22.30 Népi nana *3.15 Könnyűben* MAGYAR • as rrv 8.31 Riportok» 8.50 Rózsa Sándor, EL rés*. 10.80 Naponta száz új lakás 18J0 Közv. az O. Dózsa—Valencia EK labdarúgó-mért-*® 88.80 Hírek 18.90 Radar 89.15 Esd mese 89.30 Tr-hiradó ................. C 0.0O Ön például, hdgy Mytetnút 20.45 Szülőföldem, Sárvár 21.45 Loblk Hédy hArfáztk 22.10 T*-filradó POZSONYI 8908 <■ 8LÚ8 r*-bttadd EGRI VÖRÖS CSH&A45 (Telefon: 22-33) . Fél 8, fél # és este 8 «sates Hangyaboly Kaffka Margit regényének színes magyar filmváltozata EGRI BTtODY (Telefon: 18-07) Fél 8. fél 6 és este f« * órakor Kés Színes szmtorontaSt mugoi film GYÖNGYÖSI FUSED* Staféta (KongresaztlBl Ifjúsági fllmnapok) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A kétéltű ember HATVANI VÖRÖS CSILLAG A cár tisztje és a komisszár HATVANT KOSSUTH Csapda a tábornoknak Napirenden: fl felsőoktatási kutatás Kedden a hazai felsőoktatási pedagógiai kutatások jelenlegi helyzetéről tanácskoztak a felsőoktatási szakembereit. A Felsőoktatási Pedagógus Kutató Központban ülésező magyar, szovjet, csehszlovák, lengyel és NDK- beli kutatók dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes elnökletével összegezték a Felsőoktatási Pedagógus Kutató Központ munkáját, valamint a felrő- oktatási kutatás helyzetet. Az ülésen részt vevő külföldi delegátusok ismertették saját országukban folyó analóg kutatási tevékenységüket. A rém-evők egyöntetűen hangsúlyoztak: máris kívánatos lenne a sok 1H - lúan kialakult kapcsok r:t tovább építeni, elsősorban a Sgyfcitásl tapasztalatok köl- éRÜKw cseréjével. Sfíríától—IMoserig; 1. Félkör a térképen rodik a lakosság, nőnek a* igények. Így is van ez rendNEVEZETESSÉGEKBEN bővelkedő magas hegyek, hegykoszorúk által ölelt völgyek, a hegyeket, völgyeket átmetsző bővizű folyók és autóbahnok, sok-sok park és virág szinte mértani sorrendben. Megannyi változatosság és látványosság! Talán ebben a két mondatban lehetne megrajzolni azt a vázlatos képet, amely az idegent fogadja, ha átlépi az osztrák határt, s megbirkózva a kilométerekkel, bepillant az ország életébe. Nyugati szomszédunk, Ausztria kis ország, mégis rendkívül sokarcú. Tájakban, tájakhoz „ragasztott” településekben, műemlékekben és üdülőhelyekben gazdag terület. EZEKET A GONDOLATOKAT felidézve a szétnyitott prospektusok, a képeslapok és fényképek egy nagy sikerű tanulmányút élményeit ébresztik fel az újságíróban. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium delegációjával ugyanis a közelmúltban az osztrák mezőgazdaság tanulmányozására Ausztriában jártunk. A békés gazdasági verseny, melyre többi között az osztrákokkal is törekszünk, arra késztet, hogy tanulmányozzuk a kapitalista mezőgazdasági üzemeket ét megismerjük azokat a módszereket, amelyek a mi élelmiszer-gazdasági termelésünket is előbbre vihetik. Nos, mire vállalkozhat e sorok írója? Arra, hogy rövid keresztmetszetet adjon olvasóinak az osztrák mezőgazdaságról. Ez a keresztmetszet természetesen szűkkörű lehet, annál is inkább, mert csak néhány gazdaságban, illetve tizemben jártunk. Ezek a gazdaságok, üzemek azonban hűen reprezentálják az osztrák mező- gazdaság fejlettségét. A teljesség igénye nélkül szeretnénk felvillantani a szakmai programok során szerzett benyomásokat, tapasztalatokat, az osztrák mezőgazdaság jellemzőit, amely módszereiben, adottságaiban eltér a magyar élelmiszer-gazdaság- f tói. Nézem a térképet. Ha a barna, sárga és zöld színekkel jelzett tájakon azokat a pontokat összekötjük, amerre jártunk, akkor ez a távolság több mint másfél ezer kilométerre tehető. A térképen Graz, Linz és Becs városokat vékony vonallal ösz- szejcötve egy félkör alakul ki. Nos, ez az a' félkör, melyhez számtalan élmény kapcsolódik. Síkságok, folyók által felszabdalt völgyek, lankás dombok; és kétezer méter fölé emelkedő, alpesi hegyek. A tájnak ez a dinamikus változása, maga a természeti adottság, alapvetően meghatározza a mezőgazdálkodást. EZER MÉTER FÖLÖTT a havasi legelőkön tenyésztett borzderes szarvasmarhák, a síkabb völgyekben termelt kukorica, búza, vagy a burgonya, mind szorosan, h jzzátartoznak az osztrák • terület harmóniájához. A j lankákon, de a, meredekebb > hegyoldalakon is, szinte at legkisebb, talpalatnyi helyet is kihasználják a növénytermesztésre. Sok helyütt a sziklák közé ékelt teraszos szőlőskertek jelzik ezt. A meredek lejtőket mindenütt különleges erő- és munkagépekkel művelik. A gazdálkodás szerkezete és az alkalmazott módszerek jól illeszkednek a hegyes, dombos környezethez. Kevesen tudják, hogy a mezőgazdálkodásra alkalmas, viszonylag kis területen az osztrákok jelentős meny- nyiségű hízó marhát, vajat, sajtot termelnek és ennek jelentős hányadát külföldre exportálják. Hogy az Ausztriában termesztett növények egyes termésátlagai jelentősen meghaladják a miénket, hogy például kenyérgabonából csak gyengébb termésű években szarul importra szomszédunk. Az is érdekességnek számít, hogy tenyész- basomfit és vetőmagvakat importálunk Ausztriából. Sőt fokozatosan átvettük a Lenz Moser-féle modem szőlőművelési módszert és hogy a magyar hibridkuk őri ca-vető- magvak erős versenytársai Ausztriában az új osztrák hibrid fajtáknak és fajtajelölteknek. A szőlő- és borfeldolgozás, valamint a gyümölcstermesztés korszerűsítése mindenütt figyelemmel kísérhető a gazdaságokban. Ha Ausztriát a térképészek egy zsebben elhelyezhető világtérképre rajzolnák fel, akkor nem kis nehézségbe ütköznének. Különösen, ha a mezőgazdálkodásra vont területet ábrázolnák, ugyanis mindössze négymillió hektárra tehető, és másfél millió osztráknak biztosít megélhetőséget. Ez a „maroknyi sereg” ma négy- százezer üzemben tevékenykedik, melyeknek túlnyomó többsége húsz hektárnál kisebb. Mégis az agrárpolitika fő célkitűzése —, s ezt a kormányon levő győztes szocialisták is szorgalmazzák —, a táj jellegnek megfelelő tér— Apuci, ma az élő és élettelen tárgyakról tanultunk az iskolában —, ült valamelyik este az ölembe a lányom. — Te például egy élő tárgy vagy. —> Na, ne viccelj! En tárgy?! Ez egészen új dolog... Ezek szerint, ha megkérdeznek, ~ hogy milyen tárgyak vannak itt a szobában, te azt válaszolod: a szekrény, hat szék, a papa és az asztal... — Jaj, dehogy! — tiltakozott Másenyka. — Ezt csak úgy mondjuk. Tudományosan. Érted?... Hiszen tudom én, hogy te tulajdonképpen azért nem tárgy vagy, hanem ember. Ez világos, mint a relativitás elmélet. . — Jól van —. nyugodtam meg kissé. — Hat akkor beszélj nekem az élettelen tár- gyakrói. melés szakosítása, hogy az élelmiszer-szükségletet hazai készletekből biztosítsák. HOGYAN VALÓSUL ez meg a kisüzemekben? Csakis korszerű módszerekkel és kedvező agrotechnikával. A szűk táblákon többnyire mindenütt gépek dolgoznak, a táblák szélén pedig műanyag fóliába csomagolt műtrágyák sorakoznak. A sokféle gép és egy-egy területen az átlagosnál jobban felhasznált, változatos műtrágyák ma már szimbólumai az osztrák mezőgazdaságnak, s fontos tárgyi feltételei a termelékenység növelésének. Ezek a feltételek, elsősorban a gépi technológiát általánosságban biztosítottak mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Azonban mégsem egyértelműen, mert Ausztriában is vannak mezőgazdasági üzemek, ahol a modem körülmények ellenére is elavult technológiákat alkalmaznak. Ennek oka a tőkehiány. Amelyik gazdaságban nincs elegendő pénz, ott a korszerű technikát nehéz munkával próbálják ellensúlyozni. De ezt csak ideig óráig tehetik, mert ez nem vezet sikerre. Ugyanis a társadalmi- gazdasági-technikai fejlődés állandóan előrehalad és rendkívüli tempót diktál az üzemeknek. A mezőgazdasági termelés színvonala is ezzel párhuzamosan állandóan növekszik, amely labilissá teszi a kellő technológiával nem rendelkező kisüzemeket. Ezek közül többet napról napra a felszámolás veszélye fenyeget! Nagy tehát a gazdaságok közötti konkur- rencia a termelésszervezésben és az áruk értékesítésében. Ez azonban a kapitalista termelés keretei között mind gyakrabban visszatérő, ismert jelenség. Mentusz Károly (Köveik érik: A stájer bor — osztrák kiválóság") — Ez a legkönnyebb. Az élettelen tárgyak mindig arra a kérdésre felelnek, hogy „mi?’’... Mondjuk, az asztal... Elgondolkozva szóltam közbe: — Érdekes, nekem az aszA párthatározat szellemében A nőkről szóló párthatározat szellemében, őszinte'se- gitőkészséggel, a lehetőségek felkutatásával ett is lehet újat hozni, segíteni, ahol eddig nem tudtak, vagy egyszerűen elhany a tolódott ez a probléma. Jó példa erre intézetünk, a 214-es számú gyöngyösi Ipari Szakmunkásképző Intézet. Sikerült megoldani a szabad szombat biztosítását a női nevelő gárda részére, anélkül, hogy az, az oktatói, nevelői munka rovására menne. Nem hátráltatja ez a megoldás a női dolgozók részvételét a társadalmi és mozgalmi életben. Amikor az intézet szak- szervezeti bizottsága megvitatta ezt a problémát, s javaslatot terjesztett az intézet gazdasági és pártvezetői elé, abból a meggondolásból indult ki, hogy a családos nők bizonyára nyugodtabban végzik egész heti munkájukat, ha lesz egy szabadnapjuk a család, a háztartás részére. Nem állítom, hogy ilyen megoldásra minden oktatási intézményben lehetőség van, hiszen nincs mindenütt annyi férfi, hogy a szombati napra eső oktatást vállalják, s a „tanulói szabadnap’’ is csak a távlati tervekben szerepel, de bizonyos, hogy alapos átgondolással lehet könnyíteni mindenütt a dolgozó nők helyzetén. Nálunk lehetőség nyílt ilyen megoldásra, mivel a nevelőknek csupán egyharmada nő. Egy kis körültekintéssel, egy kis rugalmassággal úgy rendeztük, hogy a nők oktatási órái a hét öt napjára jussanak. Ha ilyen módszerrel nem is, de másképp talán másutt is lehet valamit tenni. Papp Lajos Gyöngyös Lőrinci nyugdíjasok Nyugdíjas-találkozót rendezett a lőrinci ÁFÉSZ igazgatósága és szakszervezeti bizottsága. A szövetkezet életében ez volt az első ilyen esemény. Mi nyugdíjasok mindannyian igaz szívvel örültünk a megemlékezésnek. Nagy Gyula, az igazgató-elnök tájékoztatott bennünket a szövetkezet előtt álló feladatokról és a tervekről, hogyan akarják azokat megoldani. Heszámolt a rövidesen megépítendő nagy áruházról, a ruházati és vasműszaki bolt építési terveiről, melyek mind nagyon aktuális problémák. Fejlődik a község, szaporái sohasem felelt még egyetlen kérdésemre sem. Persze, az is igaz, hogy én még egyszer sem kérdeztem tőle, hogy: „mi?”. De próbáld meg csak te, neked hátha válaszol! — Ja), apu, ne bolondozz már, az asztal nem tartozik az élettelen tárgyakhoz. Éppen azt akartam az előbb ... — Hogy nem tartozik?! Minden tárgy élettelen, ha nem tud beszélni! — Tehát a hal is?! — A hal nem. A hal élő, mert él, kopoltyúval lélegzik, növekszik, szapo... — Jaj, most már értem! Ezek szerint a fa, amelyikéi és növekszik: élő, — Már hogy lenne élő? Hiszen nem tud mozogni! — De az autó az tud. — Mégis élettelen. Hiszen az ember mozgatja. Az ember által alkotott motor. jén. Mi nyugdíjasok sajnáljuk, hogy már nem tudunk tevékenyen részt venni c feladatok megoldásában, de örülünk a korszerű új boltoknak. Sok-sok erőt kívánunk volt munkatársainknak az előttük álló nagy és szép feladatok megoldásához. Azt hiszem, valamennyi részt vevő nyugdíjas kollégám és kolléganőm nevében megköszönhetem a szövetkezel ^vezetőinek a találkozó megrendezését. Szamosvárí Ferenc Lőrinci Tanácsülés Kecskén Recsk község tanácsa megtárgyalta és egyhangúan elfogadta az ügyrendi bizottságnak a helyi viszonyokra kidolgozott működési és szervezeti szabályzattervezetét. Vadassy Norbert, népművelési ügyvezető, Ismertette a negyedik ötéves tervidőszak közművelődési célkitűzéseit. A tanácskozáson részt vett a járási hivatal képviselője Is. Felszólalásában méltatta a tanácstörvény jelentőségét, annak demokratikus jelleget és hasznos útmutatást adott a helyi tanács munkájához. A járás főorvosa dr. Király Edit az egészségügyet érintő kérdésekben adott hasznos tanácsokat. Poe,«? János Recsk Köszönő! a jó kenyérért Még sohasem írtam a szerkesztőségnek, de úgy érzem. nem csak a hibákról, a jóról is érdemes írni. Szeretném a Népújságon keresztül tolmácsolni a lakosság köszönetét a verpeléti sütőüzem dolgozóinak, akik valóban mindent megtesznek azért, hogy a község lakói friss, jó minőségű kenyeret kapjanak. Megérdemlik a dicséretet, s mi reméljük, továbbra is ilyen jó munkát végíznek. Rózsavölgyi Istvánná Verpelét Sokszor Írtam már önöknek panaszos levelet, hol ezért, hol azért. Most köszönetét szeretnék mondani. Az Észak-magyarországi Sütőipari Vállalat 4. számú üzemét szeretném dicsérni, amiért olyan finom kenyeret szállít mostanában — Eger- baktára — mint a kalács. Foszlós, fehér, valóban jó kenyér. Csak elismeréssel gondolunk a kenyér készítőire, és kérjük, továbbra is végezzenek ilyen jó munkát, dr. Várady Tibomé Egerbakta — No, így már világosabb! Szóval, ha egy csökönyös szamarat' én kötélen hí'lkok, akkor az élettelen, mert én mozgatom. Ha meg 5 húz engem, én vagyok élettelen. — Mégsem érted... Más az autó és más a szamár. — És « felhő? Az is mozog! És nem az ember mozgatja! — Nem, azt nem az ember. Másenyka elgondolkodott, majd elkomorodva mondta: — Apu, én ott hagyom az Iskolát. Szerintem teljesen helytelenül tanítanak... Baraté Rozália fordítása íUmiisöE^ 1971. november a»er#» / I SZ. SZPASSZKIJ: De fura is ez a tudomány!