Népújság, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-03 / 259. szám

Mennyit ér az ember Felnőni az igényekhez fNEM TAGADJUK, | miért is tagadnánk, hogy sokak, szemében, a pénz és a va­gyon szimbolizálja a ran­got, a tekintélyt. Ilyenfor­mán számtalanszor előfor­dul, hogy a valós emberi ér­tékeli devalválódnak, a „pén­zespali” környezetében csá­szár, köztiszteletnek örven­dő, irigyelt személyiség, s rangja, tekintélye jóval na­gyobb, mint amennyire rá­szolgált. Ez a társadalmi íz­lésficam nyáron, és főleg az üdülők környékén láttatja magát legjobban: a pénz­szagul külföldi vendég előtt hajbókolnak, mellette a belföldi vendégen keresztül­néznek. S egyáltalán: ha azt akar­juk, hogy a valóságosnál többnek, rangosabbnak, te­kintélynek nézzenek, akkor ezt a vagyonosság látszatá­val könnyűszerrel elérhet­jük. Ebből értelemszerűen következik, hogy a hiúság minden áron a vagyonosság látszatát kelti, s pénzszerzés­ben gátlástalan. Érthető. Né­hány üzemiben a közelmúlt­ban arról érdeklődtem, nem vezető beosztású emberek­től, hogy kik az élenjáró, nagy teljesítményt nyújtó dolgozóik. Bizonytalan vála­szokat kaptam. Majd arról érdeklődtem, lak az autótu­lajdonosok. Ezt mindenki számon tartja, ezt mindenki tudja, s ez eleve „presztízs értékű” dolog. Az elvtelenség, s ciniz­mus furcsa keverékét hal­lom ki a primitív elszólá­sokból. .„Amíg futok, addig nem kell gyerek” — mond­ja a jól fizetett áüátáxm lé­vő fiatalasszony, konyako­zás közben. Ennék az asz- szonynak fizetett állása van, ami arra való, csak, hogy „fusson.” olyan jövedelemre tegyen szert, amiből telik a valóságosnál többet érőnek, Ah Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztérium részletes vizsgálaton mérte fel azokat a vállalati beru­házásokat, amelyeket saját eszközeikkel és pénzügyi forrásaikkal kívánnak meg­valósítani. Eszerint az idén és a jövő évben, a vállala­tok rendelkezésére álló fej­lesztési alap magasabb a tervben előirányzottnál. A vállalatok ugyanis 1969-ben 460, tavaly pedig további 170 viillió forint összegű alapot nem használtak fel. s ez a maradvány bővíti forrásai­kat. Így reális lehetőség nyílt arra, hogy idei fej­lesztési, beruházási tervei­ket mintegy 15 százalékkal túlteljesítsék. Az idén és a jövő évben csaknem 6 mil­liard forint értékű beruhá­zás megvalósítására kerül­het sor. A felmérés szerint javult a beruházások összetétele, mert nagyobb arányban terveztek kifejezetten ter- melőjellegű beruházásokat. A fejlesztési előirányzat mintegy 60 százalékát jól felszerelt központi telepek létesítésére, a régiek kor­szerűsítésére, 40 százalékát pedig a segédüzemek gyár­tókapacitásának bővítésére fordítják. ■ A hazai építőipari vállala­tok összesen 26 modern köz­ponti telep létrehozását ter­vezik. További 8 telepet pe­dig lényegesen korszerűsíte­nek. Az építőipari vállalatok a szak- és szerelőipari és a segédüzemi részlegek fej­lesztésére 20 jelentős beru­házást irányoztak elő. Töb­bek között a Mélyépítő Vál­lalat csőgyártó üzemet, a Középületépítő Vállalat és a Budapesti Laikásépítő Vál­lalat közös beruházásban kavicsosztályzót és betcm­értékesebbnek látszani. Ci­nizmusa ellenszenves ugyan, mert munkája érdekli legke­vésbé, de ne őt marasztal­juk ei, hanem azt a felfogást, amelyik a törpét óriásnak nézi, csak azért, mert drá­ga és divatos holmikat ag­gat magára. A dolog világos. Amikor a közvélemény egészséges ítélkezésé elmarasztalja a tör- tetést, a harácsolást, az anya­giasságot, hát ugyanaz a közvélemény sokszor éppen ahhoz ad más oldalon ösz­tönzést, amit elítél, hiszen a törtetés, a harácsolás, az anyagiasság végterméke előtt balga módon hasra esik. Nagykorúságunk jele, hogy egyre ritkábban nézzük száj- tátva a nyugati autócsodát, bezzeg kiskorúságunk jele. hogy hőkölünk, kalapolga- tunk a tollasodé embernek, anélkül, hogy tudnánk meny­nyit ér emberként. | NEMRÉG | végignéztem, hogyan, milyen tartással ad felvilágosítást egy vasutas a jólöltözött, elegáns világfi­nak, és a rendesen öltözött munkásembernek, áld kivá­ló dolgozó jelvényt hordott kabátja hajtókáján. Talán ne is mondjam. A világfival a vasutas szinte csöpögött az udvariasságtól, a másik­nak meg íoghegyről vetette oda: ,gi«m látja, hogy ki van írva az indulás?” Eltűnődtem: hol él ez a vasutas? Ha gondolkodik, fordítva csinálta volna. A vasutas egy a sok közül, hi­szen a pénzszagé embereket oktalan és megkülönbözte­tett tisztelet, előzékenység veszi körül mindenütt A hi­vatalokban, a szórakozóhe­lyeken, az utcán, szóval mindenütt. Hozzáteszem, is­meretlenül, anélkül, hogy tudnék, ki fia-borja. Gyak­ran olvasom, hogy tolvajok, rabolt pénzzel napokig, he­üzemi bővítést tervez. Az új létesítményeknek több mint a fele 1972 végéig megkezdi a munkát. E fejlesztésekkel többek között évente 186 000 négyzetméter könnyű vá­laszfallap, 200 000 köbméter beton, 80 000 négyzetméter burkolólap 'és 24 kilométer hosszú lefolyócső gyártását teszik lehetővé. 1 Lassan egy éve lesz (1970. dec. 6.), hogy „Asszony fehér bottal” címmel riportot ír­tunk egy szentdomonkosi tsz-tag, Sipos zs. Mihályné szomorú tragédiájáról. Az idős asszony 1968. nyarán többedmagával szénát gyűj­tött a közös gazdaság rétjén. Petrencehordás közben any- nyira megemelte magát, hogy jobb szemében megpattamt egy ér és látását is elvesz­tette. Szakorvosok kezelték, és mai napig kezelés alatt áll, sőt, operádéra is sor ke­rült a Debreceni Orvostudo­mányi Egyetem Szemklini­káján. Az operáció nem si­került, az idős asszony nem nyerte vissza a szeme vilá­gát. Sipos zs. Mihályné kártérí­tést kért a tsz-től, s nyugij- igényének elismeréséért for­dult a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz. Itt kezdődött az a Canossa-járás, amely sajnos mai napig sem ért véget... A tsz-vezetőség bizottsága összeült ugyan többször is. De hiába és hiába vajúdtak a hegyek, nem akart megszü­letni az a bizonyos egérke ö«n. b» erélyes bírósági tekig nagy megbecsülést kapnak a mulatókban, a szállodákban. Talán nagyob­bat, mint egy Kossuth-díjas orvosprofesszor. S nem má­sért, azért csak, merít két kézzel szórják a pénzt. Feltételezhető az erkölcsi prédikációk annyit érnek csak, mint halottnak a szen­telt víz. A magasabb rendű szocialista gondolkodást kell erősíteni ahhoz, hogy a pénz, a vagyon önmagában véve ne adjon rangot, s tekintélyt senkinek. Sokszor persze ép­pen az üzemek, a vállala­tok a károkozók, méghozzá intézményesen, a túlmérete­zett reprezentálással. így mutatják magukat többnek, tekintélyesebbnek, fonto­sabbnak a valóságosnál. NEM A RUHÁI teszi az embert, mondtuk régen. Eh­hez most már hozzátehetjük, még, hogy nem a villa, nem az autó teszi az embert. Jó ha van, egyik is, másik is, de nem olyan érték, hogy eleve felnézzünk tulajdono­sára. S tulajdonképpen mind­ezt jól tudjuk. Ügy látszik, olykor mégsem árt a régi leckét átismételni. • felszólításra voltak hajlan­dók állást foglalni, hogy ők nem illetékesek annak el­döntésére: üzemi baleset ér­te-e Sipos zs. Mihály nét, vagy nem. A Társadalombiztosítási Igazgatóság elutasította az idős asszony nyugdíjkérel­mét. Az elutasítás alapja: csak 9 év és 1 nőnap szolgá­lati időt szerzett. Sipos néni másodszor is a Társadalom­biztosítási Igazgatósághoz fordult: vegyék figyelembe, hogy üzemi balesetet szen­vedett, munka közben el­vesztette jobb szemének látá­sát, 100 százalékos rokkant. Orvosi bizottság vizsgálta meg ezután, s jóllehet, egész sornyi szakorvosi vélemény bizonyította, hogy a több na­pon át tartó erős fizikai mun­ka, a petrencehordás okozta a látásvesztést, a munkaké­pesség csökkenését vizsgáló bizottság (MUCSÖ) arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munkavégzés és a lá­tásvesztés között nincs oko­zati összefüggés. A Társada­lombiztosítási Igazgatóság ennek alapján végérvényesen elutasította Sipos zs. Mihály­né nyugdíjkérelmét. A gyöngyösi Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikumban, ez volt az első olyan tanfolyam, amelynek hallgatói valame­lyik mezőgazdasági üzem kö­zépvezetői karához tartoztak, a tanfolyam ideje alatt a kol­légiumban. laktak, a hat hét alatt nemcsk eladásokon vettek részt, hanem gyakor­lati foglalkozásokon is, majd a kijelölt időszak leteltével a vizsgabizottság előtt számot is adtak ismereteik gyarapo­dásának mérétkéről. A kezdeményezés sikerét szeretteii volna lemérni a tanfolyam szervezői is. Az intézet igazgatóhelyettese. Ta- ba Vilmos tehát kérdőívet adott közre. Ezeket aláírás nélkül adták vissza a hallga­tók. Válaszaik tehát feltehe­tően őszinték voltak. Általában elégedetten nyi­latkoztak a tanfolyamról, bár nem rejtették véka alá. hogy túlzottan nem tapsoltak az örömtől, amikor ráadták a fejüket a számukra is szo­katlan továbbképzésnek erre a formájára. Minősítették a tanfolyamot osztályzattal is, aminek az áltaga 4.6-ot tett ki. Figyelemre méltói Javasolták, hogy a jövőben az állattenyésztésben dolgozó b ni gád v ezetöke t vigyék el a A balesetet szenvedett asz- szony ezután a bírósághoz fordult jogorvoslásért. Az Egri Járásbíróság — tanúk és igazságügyi orvosszakértő (szemész szakorvos) meghall­gatása, s az írásban is becsa­tolt korábbi szakorvosi véle­mények alapján — határoza­tot is hozott. Megállapította a bírósági határozat a bal­eset teljesen üzemi jellegét, ugyanakkor jelentős * összegű kártérítésre kötelezte a mun­kaadó termelőszövetkezetet. A tsz az első fotó bírósági határozatot megfellebbezte. Az Egri Megyei Bíróság jog­erős ítéletében szintén meg­állapította, hogy Sípos zs. Mihályné látásvesztése üzemi balesetből történt, a kártérí­tési összeget azonban leszál­lította 3220 Ft-ra. Megállapí­totta a megyei bíróság, hogy jogos az idős asszony továb­bi kártérítési igénye is, de azt nem a tsz-től, hanem a Társadalombiztosítási Igaz­gatóságtól kell kérnie. Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy a tarnaleleszi Egyetértés Tsz a jogerősen megítélt 3220 Ft kártérítést sem fizette meg önszántából Sipos néninek. A bírósági húsfeldolgoió üzembe, te­gyék lehetővé, hogy részt- vehessesaek .az állatok átadá­sánál, minősítésüknél, ami­kor azokat a termelőüzem­ből a kereskedelem átveszi. Szívesen ellátogattak volna akár határainkon túli gazda­ságba is, hogy a fejlett mód­szerekkel ismerkedhessenek. Ahogy Somodi Miklós. • a továbbképzéssel megbízott ta­nár mondta, ezeket .a kíván­ságokat a későbbiek során figyelembe fogják venni. Mint ahogy szükséges a tan­folyam számára az írásos anyagok, a jegyzetek elké­szítése is, hogy az Ismeretek rögzítését megkönnyíthessék: Bár a brigád vezetők most saját maguk voltak kényte­lenek emlékeztető vázlatot csinálni az előadásokról, még ez a nehézség sem riasztotta el őket, és nem rontott a be­számolók színvonalán sem. A tanárok elismeréssel nyug­tázták a hallgatóik szorgal­mát, érdeklődését. Pedig a hrigádvezetők átlag életkora a negyvenöt évnek felett meg. Itt kell talán megfogalmaz­ni a kérdést: szükséges-e ezeknek a kellő gyakorlattal rendelkező régi állattenyésztő szakembereknek a rendsze­végrehajtói iroda erélyes fel­szólítására volt csak hajlan­dó fizetni —, jó másfél hó­nappal a jogerős bírósági íté­let meghozatala után. Hol tart most Sipos zs. Mi­hályné ügye? Sajnos, az idős asszony kálváriája még most semért véget. Hadakozott és hada­kozik a tsz. . Húzza-halasztja az ügyintézést a Társadalom- biztosítási Igazgatóság. Kér­dés: kiért?! miért?! ki el­len?! Ki ellen hadakozik a tsz? És kit akar „büntetni” mindeddig eredménytelen ügyintézésével a Társadalom- biztosítási Igazgatóság? 1971. július 20-án — most már a jogerős bírósági ítélet birtokában — harmadszor is a Társadalombiztosítási Igaz­gatósághoz fordult Sipos né­ni. És harmadszor is a nyug­díjigény megállapítását kér- te! A harmadik kérelem be­nyújtása óta elég hosszú idő telt el, de ez az ügy még mindig nincs elintézve. Egy tisztességes, becsületes munkásélet áll Sipos zs. Mi­hályné mögött. A szeme vi­lágát vette el a kemény mun­ka. Miért fokozzák és súlyosít­ják ezt az emberi drámát az ügyintézés lassú malmai, s az árnyékbokszoló hadako­zás?! Pataky Dezső rés továbbképzés ét ilyen for­mában megszervezni? Válaszként említsük meg. hogy a 24 személy évi 155 milliós termelési értékért fe­lel, az irányításuk alati pe­dig átlagban harminckét em­ber dolgozik a szakágban. Nagyon elgondolkodtató szá­ntok ezek. amiknek alapján az előző kérdésre adandó vá­lasz sem lehet kétséges. Érthető, ha a tanfolyam vezetői nemcsak szakmai is­mereteket akarnak nyújta­ni. hanem a vezetés módsze­reibe is be akarták avatni a hallgatóikat. Mert azokról is kell szólni, nem is csak mel­lékesen. érthető okból. A kinti szervezés a tsz- szövetség feladata. A hallga­tók azok soraiból kerülnek ki. akiket önkéntes jelent­kezés vagy a tsz vezetősé­gének kijelölése alapján irá­nyítanak Gyöngyösre. Termé­szetesen a tanfolyam költsé­geinek előteremtése nem a hallgatók gondja. Még valamit feltétlenül meg kell említem a brigád- vezetőkről. Ott laktak ők is az új kollégiumban, a nappa­li tagozatosokkal egy épület­ben. Soha nem akarták ki­vonni magukat a kollégium rendjének rájuk is kötelező érvénye alól. Sőt: szerénysé­gükkel, szorgahnukkai, fe­gyelmezettségükkel még pél­dát is mutattak azoknak a fiataloknak, akik a szak­technikusi oklevél birtoká­ban majd nem is sok év múl­va munkatársaik, később esetleg feletteseik lesznek a mezőgazdasági üzemekben. Egyszóval: ezek a brigád- vezetők és minden követke­ző tanfolyam valamennyi bri- gádvezetője azért vállalkoz­nak a hathetes továbbkép­zésre. a vizsgabizottság előtti tanúságtételre, ' mert érzik, hogy a fejlődéssel lépést kell tartaniuk, nemcsak önmaguk iránti felelősségből, hanem sokkal inkább a rájuk bízott értékek iránti felelősségből, a beosztásukból fakadó köte­lességből. Jó ízű örömmel állapítsuk meg: nem volt könnyű eljut­ni idáig, de eljutottunk, és csak a szocialista mezőgaz­dasági üzemek keretei között tudtunk eljutni, idáig. (g. molnár) Földben a jjovo évi kenyérnek- való (Tudósítónktól.) A hosszú, száraz, kedvező időszak a füzesabonyi járás­ban is megkönnyítette az ősziek betakarítását. A leg­újabb értékelés szerint no­vember 1-re a járásban lé­nyegében befejeződött az őszi betakarítás és földben v.an a jövő évi kenyérnek való. Már csak holdakkal lehet mérni azt a területet, ahol még betakarításra . vá­ró vetemény van, miután a cukorrépa vetésterületének 96,5, a napraforgó 96,6, a kukorica 97,5 százalékán már betakarították a ter­mést. Hásonlóain' kedvező szá­mok jelzik az őszi vetés időben való elvégzését is. Őszi árpából 3253 holdat ve­tettek be, a tervezett terü­letnek 98,1 százalékát. Ta­karmánykeverékből, illetve takarmánybúzából többet vetettek a tervezettnél. Né­hány hold híján befejező­dött a kenyérgabona vetésé is. 17 214 holdon vetették búzát. A sálózási tervéket már túlteljesítették a szövetke­zetek. Eddig több mint 33 ezer köbméter silót készítet­tek. 1971. november 3„ ítíá» Szeluilily Péter Á 20 éves fennállását ünneplő Egri Háziipari Szövetkezet kiállítást rendezett termékeiből a Fegyeueres Erők Klubjában. Valamennyi termék mind a hagyományos, mind a leg­újabb nagy tetszést aratott. A képen látható blúzokat a nézők is szívesen megvásá­Sipos zs. Mihályné kálváriája Javult a beruházások összetétele 20 jelentős beruházás az építőiparban — Magasabb a vállalati fejlesztési alap Az ÉVM vizsgálta a vállalati beruházásokat

Next

/
Thumbnails
Contents