Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-12 / 240. szám

JSésyasá% fölött a* MSZBT-tngcaoportok »tárna Heves megyében 24 tagcsoport dolgozik már , DAVAIDÁK A királylányok — a mito­lógiai Danaasz király lányai — lyukas hordóba hordták szakadatlan a vizet, miköz­ben az eredménytelenség kínjai és az értelmetlen cse­lekvés bilincseiből kibonta­kozni nem tudás teszi somsu­kat tragikussá és nevetsé­gessé is egyben. Kati — Csándy Katalin —, Szabó Magda televíziósított modern „danaidája”, lyukas lelkekbe hordja szeretjeiének és sze­relmének kincseit, hogy azok rendre és mind elperegjenek — értelmetlenül. Szabó Mag­da regényéből mértéktartó­an és precízen, Zsurzs Évá­tól megszokott precízséggel, de Zsurzs Évától kissé szo­katlanul alacsonyra tempe­rált hőfokkal rendezett tv- játék elsősorban Kati életére, felszabadulás utáni negyed­századara koncentrál. Sokat, nagyon sokat el­mond erről a negyedszázad­ról a film, talán túl sokat is. Annyit, hogy éppen az igazi drámára nem marad már idő és lendület —, arra tudniil­lik, hogy Kati végre rádöb­ben: feláldozza saját életét, miközben kívül rekedt a tör­ténelmen is. Így az önfelál­dozása pazarlás lett, a ne­mes szándék a szeretetre és a társak formálására visszá­jára fordult —, őt formálta majdnem végzetes torzóvá a „danaidák” átka. Töröcsik Mari, Sinkó Lász­ló, Tolnay Klári, Bulla Elma és az együttesbe jól beillesz­kedő Sir Kati gondos játék­kal igyekezett, hogy emléke­zetes maradjon Szabó Magda regényének tv-változata. A gondosság azonban helyen­kint mintha a hitelesség ro­vására ment volna. HANS BEIMUER BAJTÄRS Ez a címe a televízió új sorozatának, az NDK négy­részes filmjének, amely Né­metország Kommunista Pártja egyik kiemelkedő vezetőjé­nek, a nálunk kevésbé ismert Hans Beimlemek állít em­léket. Elhamarkodott dolog lenne az első rész után vé­leményt mondani e sorozat egészéről. Ám kétségtelen, hogy a fordulatokban egyál­talán nem szűkölködő törté­net — legalábbis az első részben —, meglehetősen sok didaktikai elemmel terhelt, sőt mintha nem bízna a né­zők történelmi és történeti felkészültségében — nem ri­ad vissza a summázó közhe­lyek alkalmazásától sem. Hibái ellenére is tanulsá­gos és szán \os mozzanatában izgalmas is volt a Hans Beimler baj társ első része. BONANZA A televízió a cowboyfilmek kalandjaira éhesek számára mutatta be a Bonanza-soro- zat, A lovaglás című „min­tadarabját”. Nos. azok, akik éhesek voltak egy izgi ka­landfilmre. azok ugyanolyan „éhesen” álltak fel a képer­nyő elől, mint ahogyan leül­tek. Még az a szerencse, hogy e film után került sorra a Franciaország—Magyar- ország európa-bajnoki lab­darúgó-mérkőzés, amely nem szűkölködött izgalmakban. Ügy látszik, a való élet min­dig „kalandosabb”, mint a kiagyalt. Gyurkő Géza 4s ifjúság a Fórumon Szerdán este ismét jelent­kezik a képernyőn a televí­zió népszerű politikai műso­ra, a Fórum. A tv-nézők ezúttal ifjúsági vonatkozású kérdésekre kaphatnak választ a legkülönfélébb témakörök­ből: a pályaválasztástól a fia­talok munkakörülményéig, a divattól az iskolagondokig. Alig fél éve, ez év április 4-én határozta él a diósgyőri Lenin Kohászati Művek 20 ezer dolgozója, hogy megala­kítja az ország első MSZBT- tagcsoportját, s ebben a szer­vezeti formában vállalnak részt a magyar—szovjet ha­rátság mozgalmának erősíté­séből. Az új mozgalmi for­ma gyorsan terjedt: október első napjaiban már 422-re nőtt a tagcsoportok száma: 241 ipari üzem — köztük számos ktsz is — 84 mező- gazdasági termelőszövetkezet és állami gazdaság és 97 in­tézmény vált a Magyar- Szovjet Baráti Társaság kol­lektív tagjává. A fővárosban eddig össze­sen 158 tagcsoport kérte fel­vételét, jó részük már mégis kapta a megerősítő okiratot. Vidéken a legtöbb tagcsoport — 30 — Vas megyében ala­kult, őket követi Heves me­gye 24, Bács-Kiskun megye 19, Pest megye 17 tagcso­porttal. A fővárosi kerületek között a legnagyobb ipari kerület következik a kollek­tív tagok számát tekintve. A tagcsoportok szinte az or­szág minden részét, a társa­dalom valamennyi rétegét képviselik és érdeklődésük is sokoldalú a szovjet valóság iránt. Képeken, könyveken, kiállításokon, propaganda­anyagokon túl elsősorban személyes kapcsolatokra tö­rekszenek. A megalakulást bejelentő levelekben az üze­mek, intézmények egész sora kérte az MSZBT országos el­nökségétől: segítsen abban hogy közvetlen testvérkap­csolatot teremthessenek szov­jet partnerekkel. Az új tagol* között sok szocialista brigác is található. (A hősi halál' halt szovjet űrhajósokról el­nevezett két Nógrád megye, brigád, a Komarov és í Dobrovolszkij szocialista bri­gád közül az utóbbi példád tagcsoporttá alakulása utár vendégül látta névadójának feleségét.) A barátság mozgalom irán­ti növekvő érdeklődés bi­zonysága egyebek között a’t is, hogy az MSZBT országos elnöksége október 18-án, hét­főn a Néphadsereg Központ: Klubjának hangversenyter­mében ünnepi külsőségek kö­zött egyszerre 168 új tagcso­portnak adja át a tagsági jo­gaik megerősítését tanúsíti oklevelet. A közelmúltban egyébként a társasághoz be­futott az első olyan tagfel­vételi kérelem is, amelyben egy egész város lakossága ké­ri a kollektív tagságot. Lenin nevét viselő új Tisza menti szocialista városunk a tervek szerint a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalmi évfordu­lón, november 7-én kapja meg a felvételről szóló ok­iratot. (MTI) Harang a sétatéren Hódmezővásárhelyen, a város főterén helyezték el a Ta­nácsháza öreg harangját, amely tavaly a toronytűz oltása közben megrepedt és végleg elnémult. Az 1893-ban készült öreg harangot megőrzik emléknek a sétatéren és helyette újat öntetnek. (MTI foto — Tóth Béla) A KPVDSZ kulturális napok keretében: Bélyegkiállítás Egerben A KPVDSZ XI. kulturális napok keretében bélyegki­állítás nyílt Egerben, az Állami Biztosító megyei igazga­tóságának székházában. Az anyagot az intézmény három éve alakult bélyegszakkörének tagjai gyűjtötték össze, s meghívtak három vendégkiállítót is. A gyűjtemény változatos és gazdag: szerepelnek vöröskeresztes, vadá­szati, virágmotívumokból összeállított tablók, valamint svájci hélyegsorozatok. Az eddig is nagy érdeklődést keltő kiállítás október 20-ig tart nyitva. Sugár István 20. Amikor a kassai püspöki szentszék jogerős ítéletével ágytól és asztaltól elválasz­totta a Buttler házaspárt, s ezzel áldatlan viszályukat viszonylagos nyugvópontra hozza, azok már 48 évesek, és immáron 27 esztendeje, hogy először felborult há­zasságuk egyensúlya. Butt­ler János gróf 29 évvel me­nyegzője után, ott áll hatal­mas vagyonával — de utód nélkül! Ha Katalinnal kö­tött házassága termékeny lett volna, s az öreg kastély s lombos parkja csendjét csak egyetlen gyermek sírá­sa, kacagása vagy hancúro­zása is felverte volna, biz­tosan nem kerül sor az év­tizedeken át dúló házassági monstre perre. János gróf részéről ismé­telteit vissza-.visszatérő kese­rű panasz, hogy felesége nem. tudta gyermekkel meg­ajándékozni! Úgy érzi, hogy Dőry Katalin magtalansága egész élete célját, mérhetet­len vagyonát Is meddőt éte­szi. Megválaszolatlan a nagy kérdés: ki örökli a mesés Buttler-vagvont? Közel az ötvenhez, itt az utolsó lehe­tőség hogy sorsán változ­tasson ... Qkémsm mx. október 12, kedd Nem marad más válasz­tása, mint egy törvényes utódot biztosító új házasság- kötés! Igen ám, de előbb a Dőry Katalinnal kötött há­zassága bilincseit kell szét- roppantania... ★ Néhány évi békés szél­csend múltán, a gróf egy ügyes fiskálissal, nagyidat Sávoly Sámuellel, a báró Orczy-família jogtanácsosá­val és Nógrád vármegye törvényszékének ülnökével tárgyal a kritikus ügyben, akinek már korábban is igénybe vette hasznos, jó szolgálatait. A fiatal, ambi­ciózus ügyvédnek már mesz- sze földön patinás neve van, s aprócska tyúkperekkel nem is foglalkozik. Egri irodájá­ban is egymásnak adják a kilincset a tekintélyesebbnél tekintélyesebb kliensek. Sávoly prókátor uram fel­világosítja Buttlert, hogy a katolikus egyház nem isme­ri a szentségi házasság fel­bontásának fogalmát! Az egyházi törvénykönyv pa­ragrafusai szigorúan körülírt esetekben azonban módot és lehetőséget adnák, hogy az egyházi bíróság útján, ér­vény teleníttethessenek egy- egy házasságot. Olyan okot, olyan ökokat kell tehát ki- fundálniuk, tűzön-vízen át keresniük, melynek alapján majd semmivé foszlik a gi- rincsi frigy és melyek végső soron megnyitják Jénoe Sról előtt egy újabb házasság ka­puját. Miélőtt azonban Sávoly fiskális úr az első jogi lé­pést megtenné, tanácsa nyo­mán Buttler alkudozásba kezd feleségével. Nagy dip­lomatikusan merész javas­latot terjeszt a grófnő elé: hajlandó néki élete végéig évi 3 ezer forint évjáradé­kot fizetni, megfejelve még 100 ezer forint kárpótlással. S ennek a hatalmas Summá­nak a fejében „csupán” egyetlenegyet kér: NE FEJT­SEN KI A MEGINDÍTAN­DÓ PER SORÁN SEMMI­NEMŰ ELLENÁLLÁST — azaz magyarán: ne védje magát! Hitvese belátására apellál: 6 gyermeket akar, jogerős, törvényes örököst, és perében nem a bosszú és gyűlölet vezérli! Dőry Katalin asszonyi ön­érzetében súlyosan megsért­ve visszautasítja ezt az er­kölcstelen javaslatot. De mi­vel 40 ezer forintnál is több adósságának a hullámai már-már összecsapnak a fe­je fölött, kijelenti, hogy ha a gróf a per során nem gá­zol erkölcsi életébe s női becsületébe, az ajánlott kár­pótlás ellenében eláll a vé­dekezés jogától. Sőt, ezt írá­sos nyilatkozatban is át­nyújtja férjének. Ügy véli, hogyha a bíróság az ő er­kölcsi sérelme nélkül, végül mégiscsak érvényteleníti ál­datlan házasságát, ám Butt­ler tegyen amit akar — ő nagy summa pénzzel élet­hossziglan kárpótolva van... De Buttler Jánosnak és ügyvédjének el kell vetnie a grófnő korlátozó kikötéseit, hiszen csakis as kizárólag Dőry Katalin és famíliája sárba tiprása árán remélhe­tő siker. S ezt Sávoly Sá­muel prókátor nyers realiz­mussal az asszony arcába ia vágja: — „Ebben a perben elke­rülhetetlenül csonkulni kell a nagyságod oecsületének!” Katinka asszony felhábo­rodottan kiutasítja az ügy­védet. S amikor már érzi Butt­ler, hogy mohóságában túl­ságosan messzire ment, bé­kéltető akciót indít. Béke­apostolának a hevesi plébá­nost sikerül megnyernie. A főtisztelendő úr már a dip­lomácia magasiskolájának csiszolt nyelvén, ígérgetve s fenyegetve igyekszik Dőry Katalint meggyőzni férje ja­vaslata hallatlan előnyeiről. Felháborító kétezín őséggel állít csapdát a nyomorultul vergődő asszonynak. — „Buttlemek... nem is az a célja, hogy ne kelljen nagyságod intertenciója (el­tartása) terhét viselnie, ha­nem hogy szabadságot nyer­vén törvényes örököst ne- mezhessen ... Hogy dolgain­kat az ítélő bírák ítélete alá bocsássuk, a lelkiismerettel nem ellenkező. Vagy nyer a gróf a perben, vagy elesik a keresetétől. Az első eset­ben kimondhatatlanul nagy nyereség háramlana nagy­ságodra amaz biztosított nyi­latkozat elfogadásábul... A második esetben semmi ká­rát nem vallaná. Mi tartóz­tatja tehát nagyságodat al­tul, hogy a declarátiót (nyi­latkozatát) el ne fogadja? Nem a becsület, nem a lel- kiesméret... hanem, amint szavaibul kiveszem, csak az, hogy lehetetlennek látja, hogy a gróf a perben nyer­tes legyen... Megvallom, azoktbul, amiket tudok és hallok, én is lehetetlenség­gel határos nehézségeket lá­tok a gróf ügyében. De min­dég igaz marad az is, hogy a pernek mind fogytáig min­difi kétes « kimenetelei ■ — Én tehát nagyságod helyén és kömyülállásaiban mind­jár declarálnám (kinyilat­koztatnám) azt, hogy mivel itt a házasság és nem nagy­ságod személye eránt intéz­kedik a kereset, nagyságod magát ezen perbe védeke- zőleg nem avatja... Ezen esetben... mentebb volna a per folyamata alatt minden kisebbitésektül....” A plébános, aki erkölcs­telen módon ki akarja csa­varni az asszony kezéből vé­delme jogos fegyverét, sike­rét azzal is egyengetni pró­bálja, hogy Sávoly fiskális viselkedését — noha jómaga is ugyanazt mondta a gróf­nőnek, csak szép szavakba burkoltan —, elítéli. „Az nem a gróf szándékával történt!” — mentegeti. A házasságából tűzön-ví­zen át menekülni óhajtó Buttler. hogy biztossá tegye perét az egri érseki szent­szék előtt, újabb, s most már valósággal mesebéli ajánlattal környékezi meg hitvesét: hajlandó 5 ezer fo­rint évjáradékot fizetni ne­ki élethossziglan, sőt mara­déktalanul kielégíteni több. mint a 40 ezer forintnyi adósságát is. Ráadásul pe­dig már 200 ezer forintot ád! De továbbra is fenntartja egyetlen kikötését: felesége a házasságukat érvénytelenítő per során nem fejt ki sem­miféle ellenállást! Buttlemé azonban még ilyen horribilis összeg árán sem hajlandó lemondani a személyét várhatóan érhető súlyos támadások kivédésé­nek jogos lehetőségéről. Vi­lágossá válik szinte napról napra jobban előtte, hogy semmiképpen sem lehet olyan ütőkártya férje bir­tokában, mellyel pert nyer­hetne. Ha pert akar Butt­ler János gróf, hát legyen,, de a javából.., . ífolfitatjukj Az egri érseki palota, ahol Buttlerék házassági perének tárgyalásai zajlottak. Megindul az évszázad pere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents