Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-12 / 240. szám

A NEMZET történelmi kategória. Valljuk, hogy a kapitalizmus kialakulásával keletkezett, s valamikor az osztály nélküli társadalom­ban megszűnik. Nem túl ré­gen még úgy háttüík, hogy ez a folyamat gyorsam, szin­te szemünk láttáira zajlik le. Napjainkban azonban már tudjuk, hogy az előttünk le­vő hosszú, történelmi kor­szakban a nemzet mint tár­sadalmi-gazdasági képződ­mény objektíve fennmarad, s szerepe nem csökken. Tény, hogy ma a szocialis­ta országok társadalmi gaz­dasági élete sokszínűbb, vál­tozatosabb, mint amikor a határok gyors elmosódására számítottunk. A gazdasági alapok, a ter­melőerők is sajátos nemzeti keretek között fejlődnek, miközben erősödnek az egy­másrautaltság, a nemzetkö­ziség elemei. Étert a komp­lex program a KGST-orsza- gok integrációját az önálló nemzetgazdaságokra alapít­ja. A hatékony gazdasági összefogásra, érdekegyezte­tésre épül, amit megikörmyít, lehetővé tesz élveink, célja­ink, társadalmi berendezke­désünk közössége. A komp­lex program a közös célt: a szocialista országok egységé­nek, összefogásának, erősíté­sét, gazdasági és védelmi erejének növelését, s egyben a tagországok anyagi gyara­podását, felvirágoztatását, a népjólét emelését is szolgál­ja. Amikor hangsúlyozzuk, hogy az integrációs folyamat minőségileg új fejlődési sza­kaszt jelent a szocialista or­szágok együttműködésében, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy egyben szerves következménye is az eddig megtett útnak. A munka- megosztás fejlődése, a ter­melő tevékenységiek specia­lizálódása, és kooperációja vezet él a gyárak, a kutató szervezetek, az országok in­tegrálódásához. A tudomá­nyos-technikái forradalom kibon tokozása meggyorsítot­ta ezt a folyamatot. AHHOZ, hogy a szocialista világgazdaság tovább erősít­se pozícióit a nemzetközi mé­retű versenyben, a KGST- országak termelési szerkeze­tének olyan átalakítása szük­séges, amely lehetővé teszi a korszerű, gazdaságos és versenyképes termékek ará­nyának gyors növelését. Két alapvető feladat megoldása szükséges ehhez: 1. A szakosítás és koope­ráció körének és mélységé­nek fokozása: a kész gyárt­mányok, s főként az alkat­részek, szerelési egységek és félkésztermékek nagyará­nyú nemzetközi áramlása. 2. A növekvő nyersanyag- és energiaigények kielégíté­se, amely jelenleg a Szov­jetunióra hárít nagy anyagi terheket a távoli lelőhelyek nagy beruházást igénylő fel­tárásával. E feladatok megoldását segíti a nem régen alapított Nemzetközi Beruházási Bank, amely hitelt nyújt például a nemzetközi kooperációban is jelentős Ikarus-autóbusz- gyártáshoz, illetve a tran­zitforgalmat lebonyolító Szob — Budapest — Lckös- háza vasútvonal villamosí­tásához. Hazunk viszont áru­hitel ellenében azbesztet és papirkartont szerez be a Szovjetunióból. Tárgyalunk cellulóz- és vaskohászati üzemek közös beruházásá­ról is a Szovjetunióban. Anyagi erőforrásaink azon­ban végesek. Más piacokról pedig drágábban szerezhet­jük be a többletnyersanya­got és energiahordozót. Kü­lönösen bonyolult és igen hosszadalmas feladat a tö­meges kooperáció devizális, tar- és sokoldalú elszámolási Mtételeinek kialakítana. A komplex programból — a jelenlegi szakaszban — kizárólag a kormányszervek számára adódnak közvetlen tennivalók. Fontos, hogy minden minisztérium kivá­lassza közülük azt a 3—4 legfontosabbat, amire össz­pontosítaná kívánja az erő­ket, a figyelmet. Ez nélkü­lözhetetlen ahhoz, hogy a magyar szakemberek kezde- ményezően, konkrét javasla­tokkal léphessenek fel a KGST különböző fórumain, a két- és sokoldalú tanács­kozásokon. A KOMPLEX program le­hetővé teszi, hogy mindeze­ket a kérdéseket, amelyek megoldásában több tagor­szág is érdekelt, a KGST ke­retében rendezzék. Így min­den bizonnyal növekszik majd a sokoldalú, bár nem teljes körű tárgyalások és megállapodások száma. Je­lenleg — és még hosszú ide­ig — változatlanul fontos azonban a kétoldalú kapcso­latok ápolása, építése, fej­lesztése. A kétoldalú kap­csolatok rendszerében ki­emelkedő a magyar—szovjet gazdasági, műszaki-tudomá­nyos együttműködés szere­pe. Az életrevaló kezdemé­nyezések, az előremutató in­tézkedések gyakran előbb ta­lálnak megértésre a témá­ban leginkább érdekelt part­nernél, mint széles körben. Így a kétoldalú megállapo­dások élesztői, segítői, ösz­tönzői lehetnék a KGST út­kereső munkájának. Arról sem szabad megfe­ledkeznünk, hogy napi, de rövid és középtávú külgaz­dasági gondjainkra nem ad­hat gyógyírt a komplex program. Azért, miközben kormányszerveink hosszú távra dolgoznak, a szocia­lista gazdasági integráció megalapozásával foglalkoz­nak, a vállalatok, az üzemek vezetői, dolgozói ezt azzal segíthetik leginkább, hogy sikeresen teljesítik a IV. öt­éves terv célkitűzéseit. Az idén csakúgy, mint a követ­kező években azokra a fő feladatokra összpontosítsák a helyi kollektívák erőit, fi­gyelmét, amelyeket a X. pártkongresszus határozatai szabnak. így mdndeneikeiőtt a hatékonyság emelése, s termelés szerkezetének át­alakítása, a korszerű, kere­sett, külföldön is verseny- képes cikkeik és gyártmá­nyok arányának növelése álljon a gazdálkodási, a fejlesztési feladatok homlok­terében. A vállalatok nálunk köz­vetlenül érzékelik külkeres­kedelmi tevékenységiünk elő­nyeit és hátrányait. Nagyfo­kú önállóságuk lehetővé te­szi, hogy keademényezően kapcsolódjanak be a nem­zetközi munkamegosztásba. Erre napjainkban különösen nagy szükség van, mivél a reform bevezetését követő kedvező eredmények után ismét egyensúlyi zavarokkal küszködik külkeresíkBdél- münk. KORSZERŰ, gazdaságos, jó minőségű munkával min­den üzem megválthatja be­lépőjegyét a nemzetközi munkamegosztásiba. . Erre csak az a kollektíva számít­hat, amelynek tevékenysége a legigényesébb piaci köve­telményeket is képes kielé­gíteni. Ilyen értelemben a tőkés export mértéke, gaz­daságossága a munka szín­vonalának egyik legmegbíz­hatóbb mércéje. Azok az üzemek és vállalatok, ame­lyek magasabbra emelik a mérőét, ugyanúgy a nemzet­közi munkamegosztás hosszú távú megalapozásán fára­doznak, mint a komplex program előkészítésén tevé­kenykedő kormányszervek. Termékeink versenyképessé­gének, konvertibilitásának megteremtése legalább olyan hosszadalmas és bonyolult feladat, mint a kollektív va­luta technikai, elszámolási feltételeinek létrehozása. A két feladat szorosan össze is függ egymással: az egyik kérdésiben kormányok, a má­sikban az üzemek dolgozói, vezetői, fejlesztői döntenek — naponta. Kovács József Brigád­vetélkedő A kápolnai körzeti ÁFÉSZ kilenc szocialista brigádjá­nak részvételével szakmai vetélkedőt tartottak a do­hánybeváltó kultúrotíhoná- ban. A résztvevőknek szá­mot kellett adniuk a szövet­kezet alapszabályáról, a kollektív szerződésben fog­laltakról, a szövetkezet tör­ténetéről és a IV. ötéves terv célkitűzéseiről. Az első he­lyezést — egynapos belföldi társasutazást — a pénzügyi osztály női brigádja nyerte. Még egyszer a vasfüggönyös albérletről Október 1-i lapszámunk­ban Albérlet vasfüggönnyel címmel glosszát írtunk, amelybén elítélően nyilatkoz­tunk Kun L.ajosnéról (sz. Ká­sa Erzsébet) azt állítván, hogy évek óta pokollá teszi egy öregasszony életét. Glosz- szaírónk sajnos készpénznek vette a föbérlő, a 85 éves idős asszony ügyészséghez irt panaszát, és a körültekin­tő vizsgálat helyett csak idézte és kommentálta a so­rokat. Az elmúlt napokban ki­vizsgáltuk az ügyet, meg­néztük az Eger, dr. Nagy János utca 2. szám alatt lé­vő lakást, beszéltünk a szomszédokkal, s a többol­dalú informálódás nyomán megállapítottuk, hogy■ az ál­datlan állapot nem elsétor- ban két emberi magatartás, inkább a rossz lakásviszo­nyok számlájára írandó. A S3 éves idős asszony szeszé­lyeit bizonyára nehéz elvi­selni, azért emberileg érthe­tő, hogy Kunná értékeinek és nyugalmának biztosításá­ra vasból készült tér elválás'- tó elemekkel különítette el 300 forintos albérletének art a részét, amelyben saját bú­torai vannak. Megjegyezzük még az ügy­gyei kapcsolatban azt is, hogy az Egri Járásbíróság legutóbb Kunnénak ítélte az albérlet jogát, mert semmi olyan okot nem talált, améVy érvényre juttathatná a fel­mondást. Gyorsan, pontosan, jól dolgosnak Hajdú megyében is elégedettek a Mátraalji Szénbányák Vállalattal-*'1 Fehér János üzemrészvezetö-helyettes a szigetelögépen. Debrecen lakói az utóbbi 'két télen igencsak fáztak, dideregtek, mert a megnö­vekedett gázigényű város szükségletét nem tudta fe­dezni a gázszolgáltató vál­lalat. Nem tudta azért, mert a Debrecent Hajdúszoboszló­val összekötő gázvezeték ka­pacitása nem volt elegendő a téli 'csúcsterhelés átbocsá­tására. A gáz néha olyan alacsony nyomással érkezett, hogy alig merték a mérőműszer­re engedni, nehogy tovább ŰJ CÉLKITŰZÉSEK A LENGYEL MEZŐGAZDASÁGBAN A lengyel mezőgazdaság ez év júniusának végén teljesí­tette az I960—1970. évi öt­éves tervét, s július elsejé­től mteaz új ötéves terv fel­adatainak végrehajtását kezdte meg. Az új tervidőszakban a pi­ac mezőgazdasági termékek­kel való jobb ellátása érde­kében a bruttó termékkibo­csátást 18—20 százalékkal kell növelni. Az elmúlt öt évben ez a növekedés kilenc százalék volt — valamivel kevesebb a tervezettnél. Az okok közül elsősorban az utóbbi két év rendkívül ked­vezőtlen időjárását, valamint az állattenyésztés kedvezőt­len fejlődési dinamikáját szükséges említeni. Az új tervidőszakban az egy főre jutó húsfogyasztás mintegy 10 kilogrammal nö­vekszik. Ahhoz, hogy ez le­hetséges legyen, a szarvas­marha-állományt 1,5 millió­val, a sertésállományt pedig 3,5 millióval kell növelni. Az állattenyésztés fejlődése meg­követeli, hogy a növényter­mesztés is gyorsain fejlődjön. El kell érni, hogy a gabona­félék átlagos hozama hek­táronként 24—25 mázsára, a burgonyáé 200 mázsára, a cukorrépáé pedig 370 mázsá­ra emelkedjék. A tervidő­szakban. a gabonából 43 szá­zalékkal, a burgonyából mint­egy 27 százalékkal cukorrt:­Mezőgazdasági yilágtükör túrákból 36 százalékkal kell növelni az állami felvásár­lást —, írja a Vesztnyik pábijl 17, míg az olajos kul- Polszkoj Ekonomiki című varsói lap. REKORD­GABONATERMÉS CSEHSZLOVÁKIÁBAN A Rudé Právó című prágai sajtóorgánum arról ad hírt, hogy Csehszlovákiában az idén rekordtermést takarítot­tak be gabonából. A búza Szlovákiában hektáronként átlagosan 35 mázsát, az árpa pedig 32,5 mázsát adott. A cseh országrészekben búzá­ból 33 mázsát, míg árpából 32 mázsát takarítottak be át­lagosan hektáronként. Ez országosan azt jelenti, hogy mintegy 1 100 000 tonná­val több gabonát takarítot­tak be, mint az előző évben. Az évi tervhez képest a többlettermés 550 000 torma. A számok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a csehszlo­vák mezőgazdaság történeté­ben ez az eddigi legnagyobb eredmény. A SZOVJETUNIÓ A VILÁG LEGNAGYOBB CUKORTERMELÖJE Az újvidéki Magyar Szó cí­mű lap szerint a Szovjet­unió az idén is megőrzi el­sőségét a világ cukortermelői körött. Az idei répafeldol­gozás kampányban — ágy S2á*S«ltÍafc txsx M Gnov~ jetunió cukortermelése 'eléri a 9 millió tonnát. Mindez le­hetővé teszi, hogy az ország továbbra is exportáljon —az utóbbi években az egyes szocialista országokon kívül a. szovjet cukor Finnország­ba, Svédországba, Irakba, Kuwaitba és Maliba is elju­tott. A Szovjetunió jelentős ősz- szegeket fordít a cukorgyá­rak korszerűsítésére, új gyá­rak építésiére. Néhány gyár lengyel berendezéseket ka­pott, Ogyessza környékén és a Kaukázus északi részén pedig hamarosan megkezdik a termelést a csehszlovák be­rendezésű gyárak. A szovjet cukoripar korszerűsítéséből — jelentős gépszállítmányok­kal —, az NDK is kiveszi ré­szét. NEHÉZ A SERTÉSHÚS­EXPORT Ugyancsak az újvidéki lap ad arról is hírt, hogy az idei évre vonatkozó prognózisok szerint a Közös Piac orszá­gainak sertéshústermelése az előző évhez viszonyítva mint­egy 10 százalékkal növekszik. Különösen Hollandiában és Belgiumban volt jelentős a fejlődés. Az önellátás mérté­ke a hat tagországban már a múlt esztendőben is 100 szá­zalékos volt, így hfe az idei évre jelzett tíz százalékos növekedés megvalósul, akkor * Köze* Piac tckmtelyur .sa portfölösleggel fog rendel­kezni. A sertéshús kivitele azon- • ban korántsem könnyű, mert az egyik nagy felvevő piac — az USA sertéshústermelé­se is erőteljesen növekszik, importja így csökken. Ang­liában és a Közös Piacon kí­vül álló nyugat-európai or­szágokba is egyre nehezebb exportálni. Egyes körök ab­ban reménykednek, hogy az exportfelesleg egy részét a szocialista országokban lehet majd értékesíteni. BURGONYA- KÉSZÍTMÉNYEK AZ NSZK-BAN A Zemedelec prágai orgá­num arról ír, hogy tavaly az NSZK-ban újabb háromezer tonnával növekedett — 1969- hez képest —. az élelmiszer- ipar áltái feldolgozott burgo­nya mennyisége. Összesen 14 705 tonna róseibnitésszal- maburgonyát gyártottak. Ez­zel egyidejűleg jelentősen nö­vekedett a fagyasztott burgo­nyakészítmények és a kon- zervként — üvegben vagy könnyű csomagolásban —, forgalomba hozott steril tisz­tított burgonya gyártása. Mélyhűtött készítményekből közel 24 ezer tonnát gyártot­ták. TÖBB BELGA KONZERV A belga konzervipar a zöldségkonzervek gyártására specializálja magát — írja a Zemedelec. A múlt évben az iparág a zöldségtermelés negyven százalékát dolgozta fel. Legfontosabb készítmé­nyei a zöldbab, a zöldborsó ... J_ csökkenjen a nyomás. A távfűtés automata gázkazán­jai pedig bizonyos minimá­lis nyomásnál kikapcsoltak. Ezt a helyzetet szünteti meg a második gázvezeték, ame­lyet most építenek a Mátra­alji Szénbányák Vállalat dolgozói. Fehér János üzemrészva­zető-helyettes Gyöngyösről jött, s pár napig a helyszí­nen irányítja a munkát. Ve­le beszélgettünk. — Kész lesznek-e határ­időre a gázvezetékkel? — A legközelebbi határ­időnk október 15-e. Ekkor­ra ígértük, hogy tíz kilo­métert letudunk a mintegy húsz kilométer csővezeték­ből. Ezt a határidőt betart­juk. Hadd említsem meg. hogy már ez a vezetékrész is megoldja városuk téli gondját. Ahogy elkészül a tíz kilométer hosszú veze­ték, be lehet kötni a régibe, így már télen is meglesz a szükséges nyomás. — S a többi? — Őszintén mondom: mi tovább szeretnénk végezni a munkát. De a munkálatok helyszínére’ eddig csak tizen­egy -kilométer csövet kap­tunk Dunaújvárosról, annak ellenére, hogy szeptember közepére megígérték az ösz- szes cső leszállítását. Ha nem érkezik meg időben a többi, nem kárhozhatjuk tét­lenségre az embereket. An­nál sem inkább, mivel az országban több olyan mun­kahelyünk is van, ahol anyag van, de ember nincs. Gazda­sági szempontból is rósz- szabb lenne, ha egy mun­kához kétszer vonulnák fel'. A helyszínen is megnéz­tük, hogy 'halad a munka. Fehér Jánoson kívül Simon Gyula, a szoboszlói határ­ban dolgozó kollektíva veze­tője is velünk jön. Teljes erővel dolgoznak a vezeté­ken a munkások. Az árok­ásó gép „falja a földet. Egy műszak alatt hatszáz métert halad. A második vonalban a csővezetéket hegesztik a Mátraalji Szénbányák legki­válóbb hegesztői. Minőségi munkát végeznek, az álta­luk készített varratoknak a röntgenkészülék kritikáját is ki -kell bírniuk. Az összehe- gesztett csövet a szigetelő­gép veszi kezelésbe. A PLEI- COPLEX nevű műanyag tö­kéletesen leszigeteli a csö­vet. Fehér János néhány percre maga áll a szigetelő- gep műszerfalához. A masi­na kifogástalanul működik. A kis kollektíva augusztus tizedikén érkezett Hajdú- Biharba. Munkájukat gyor­san, szervezetten. precízen végzik. Erről győznek meg saját tapasztalataink, de ezt állítják a partoervállalat, a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Válalat, s a Debre­cen Város Tanácsa építési osztályának munkatársai is. Dicséret illeti mindannyi u- kat. Gőz József IQU. nfetóbet I&. ís&iá * k szocialista gazdasági integráetá ét jóm Belépőjegy a nemzetközi munkamegosztásba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents