Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-09 / 238. szám
; - , £ v; ' C millió van. Akkor száz lakásra még 382 lakó jutott, ma már csak háromszáz. Ám, ha mindezek alapján azt találná javallani valaki, hogy csökkenteni kell az igényeket, az éppen olyan lehetetlen ajánlat lenne, mintha arra biztatna, hogy kövessük a hordólakó görög bölcselőt! Egyrészt azért, mert a gyarapodó népesség, a városiasodó településforma nemcsak a környezet szépsége miatt, de közegészség- ügyi, közellátási; közlekedési és egyéb nyomós szükségből sem enged meg olyan lakáskörülményeket és környezetet, ami megfelelő lehetett egy-két emberöltővel korábban, falusias települési körülmények között. Másrészt és főiként pedig azért, mert az igényeket társadalmi fejlődésünk, szocialista eszméink támasztották és mi ezeket az áltálunk is támasztott igényeket az emberibb élet- körülmények iránt természetesen vállaljuk. Mi több: szükségünk van ezekre az igényekre, hiszen ama serkentik az embereket, hogy munkakörükben és azon kívül is több hasznot hajtsanak, értékeket állítsanak élő. Nekünk tehát a társadalmilag elismert jólétnek és szokásoknak fittyet hányó diogenészi példa helyett éppen egy társadalmilag vonzó jólétet kell példának állítani, és ennék taegvalósí-. tására ösztönözni. A gazdasági reform ösztönzési rendszerébe alapjában ezzel a céllal kapcsolódnak bélé az új lakásügyi jogszabályok, amelyek változatosan figyelembe veszik a családi és anyagi körülményeiket, é» arra serkentenek, hogy n® csak igényeljük, elvárjuk a jobb körülményeket, hanem képességeinket latba is vessük értük. Ideje volna az igények után igényességet is támasztaná: az emberben önmagával szemben, valamint a használatában álló javak kezelésében, gondozásában. így még több lakás épülhet, mint korábban. De illúzió lenne azt hinni, hogy a lakások mennyisége majd mindent megold. A lakás kőből, betonból, élettelen anyagokból épül, s nem növekszik vagy csökken a benne sokasodó vagy belőle kirajzó család méretei sze ránt. Arra is gondolni kell, hogy a vágyott lakás ne váljon ketreccé, ne az szabályozza a család nagyságába nemzedékek együtt-, vagy különélését. Éppen a változtathatóság megkönnyítésére határozta el a kormány az ingatlan- és lakáscsere-közvetítés szabályozását Ezek az intézkedések felettébb szükségesek, ha meggondoljuk, hogy az ország összes lakásának egynegyedét kitevő állami lakásállomány félét legalább negyed- százada nem tatarozták. Mind több az olyan régi ház, amit már olcsóbb lesz újjal pótSlni, mint felújítani Az állami lakások 35 százaléka komfort nélküli — természetesen nem a diogenészi értelemben, hanem mai egyre általánosabb igényeink szerint. S ha ezeket az igényeket elismerjük — amint tesszük —, aikkor csak helyeselni lehet azt is, hogy végre a lakás nemcsak és egyre inkább elsősorban vem azért lesz érték, mert »hiánycikk*. JTSmefh Ferenc Üj NDK-gyógyszerek Az NDK ÍVD K-hétköznapok IV. A Warnow-öböl partján A rostocki kikötő ,másik oldala” —. amatőr tengerészekkel. J (NBI foto), A kikötő azonban kikötő, T Lehetne-e akárcsak beszelni is lakáskérdésről, ha hirtelen általános követésre találna az ókori filozófus, a görög Diogenész, aki a hagyomány szerint hátat fordítva a- társadalmilag elismert jólétnek és szokásoknak, egy hordót talált a legkomfortosabb lakhelynek? Kéirern a tisztelt olvasót, ne intézze ‘el e kérdést egyetlen legyintéssel, hogy ez tréfa. Sőt, hadd kockáztassam meg azt az állítást, hogy ez az elképzelés nem is teljesen lehetetlen, továbbá nem elfogadható ellenérv az sem, hogy „ugyan kinek komfortos egy hordó.” Nem kell messze mennem a példákért. Ha ön, olvasóm, fürdőszobás lakásban él, már bizonyára nem érzi komfortosnak a fürdőszoba nélküli lakást. S ha fürdőszoba nélküli a lakása, de van benne vízvezeték, villany, esetleg gáz, aikkor sem érzi komfortosnak az olyan lakást,, amelyben ezek hiányoznak. Gyermekkoromban falun, ahol éltem, a valyogházban nem volt se víz, se gáz, se villany. Jó ivóvízért egy kilométerre mentünk az árté- zi kúthoz. Nem' is olyan távoli múlt ez, s a példa folytatható a legszerényebb telepi szükségviskókig,1 amelyek már igazán egyenértékűek voltak Diogenész hordójával. S ami a gyermekkori falusi emléket illeti, még ma is ez a komfort azoknak, akik a villanyvezetékkel be nem szőhető tanyávilág mélyén élnek. De még falun sem veszett teljesein nyoma ennek az életikörnyezetnek, jóllehet minden községben van már villainy, szaporodnak a vízvezetékek, nyomukban a fürdőszobák, a főzést kényelmesebbé teszi a palackos gáz. Ennyi elég talán annak szemléltetésére, hogy a komfort nem ugyanaz mindenhol, mindenkor, mindenkinek. Ám mindez egyúttal azt is bizonyítja, hogy amit tegnap annak éreztünk, _ ma már nem elégíti M kényelmünket — igényűnk változik. Hallottam én már olyan megjegyzést, hogy „miért nem volt lakásfcérdés a háború előtt?” Nos: ezért Nem a lakáshelyzet volt kielégítő, hanem az igény volt alacsony. Lakásfcérdés azért lett, mert igényeink megnövekedtek. Mégpedig jobban, mint a lakások száma és jobban, amint a lakosság száma! 1941- ben ugyanis nem egészen 2,4 millió lakást számláltak az országban, ma viszont 3,2 jelenlegi gyártási időszakban egész sor újdonsággal jelentkezik. A drezdai gyógyszergyár új antidiabetifcus orvosságot, a Buformin-Re- tard-tabléttákat állította elő, amelyek az időskori cukorbaj, valamint a sulfomyl- anyagofc által okozott allergia ellen használható. A VEB Deutsches Hydrierwerk Rodlében nagyhatású, a központi idegrendszert izgató új gyógyszert, a Lyo- rodin-drazsét hozta ki, amelyet pszichózisok kezelésénél, nehéz lefolyású, akut betegségeknél, könnyebb esetekben állandóan, súlyosabb esetekben utókezelésnél is használnak. A VEB FahSbepg-Lfet cég által gyártott Mephentermind drazsé az alacsony vérnyomással kapcsolatos panaszok kezelésére szolgái Előnye, hogy már kis adagolásnál is hosszú ideig tartó javulást eredményez, mellékhatása elenyésző. A Fali gnost tabletta az epehólyag és az extrahepatikus epejáratok. röngenvizsgála- tainál alkalmazható. Az Apogepha cég új, magas vérnyomás elleni gyógyszered a Triniton--' és a Dep- ressan-pasztillák, amelyek a terhesség okozta magas vérnyomást csökkentik és gyors hatásuk — súyos esetben — életmentést jelent. A dessaui Oltóanyag Kutató Intézet antástressiz és Sepzialtuberkulin széruma az állatorvosi készítmények sóRostock felé száguld a vonat, s bár nagy a távolság esne ászaid tengeri kikötő és Berlin között^ teljes a bizalom: hamar odaérünk! Feltéve persze, ha gyorsvonaton utazik az ember. A kalauzok — kalauznőik. Fiatalok, csinosak és rendkívül szigorúak. Egy-kettőre felállítják ültökből a fiatalokat, hogy a folyosón „parkírozó” idősebbek helyet kapjanak, szerveznek, intézkednek, jegyet kezelnek, és még mosolyognak is. Amikor pedig landed a vonat az állomáson, a leszállókat ellátják jókívánságokkal, amelyekben a derűs idő is szerepel. Velem nem volt szerencséjük, mint utastánsaimmal sem, mert borús, esős idő köszöntött Rostockban. Ezt a kedves, közvetlen, és patinás várost össze lehet hasonlítani Egerrel is, ha eltekintünk a tenger és a villamosok jelenlététől. A szálló — Hotel W amow — ablakai, erkélyei valamennyien az öbölre néznek, a kissé olajos, de tesngerszerűen fodrozódó, hajóikat himbáló csendes öbölre. Szűkék az 'Utcák, nagy az idegenforgalom. Berlin megengedheti magának a luxust, hogy nem minden boltját tartja nyitva, Rostock azonban nem. Van is eszében! Az idegenforgalom és az üzlet nem elválasztható fogalom, emiatt aztán a Kröpe- liner Strasse nyugodtan felveheti a versenyt a budapesti Váci utcával a nyitva- tairtó boltok számálban, az áruk választékában — meg az árakban. Természetesen nem az utcákra és a boltokra voltam kíváncsi elsősorban, hanem a kikötőre. Előrebocsátom, hogy matróekocsmával sehol sem találkoztam: ha ilyen jellegű cégtábla fel is bukkant a láthatáron, odabent exkluzív szórakozóhely „ábrándította ki” az embert, ahol a matrózok is inkognitóban voltak, és nem szőlőmosó pohárból itták a rumot Wo sind die schöne alte Zeiten?... azon változtatni nem lehet.- Hatalmas darúk emelkednék mindenfelé hogy nyikorgó láncukkal leengedjék a tengerjáró hajók „ feneketlen gyomrába a továbbítandó árukat, arrébb egy úszódaru. igyekszik lomhán újabb feladata félé, a „nedves” dokkban pedig látszólag rozsda- ■ marta teherhajó tűri a kozmetikai beavatkozást, az elkerülhetetlen festést, a szükséges hegesztéseket, és békésen viseli él az állványokon védősisakban szorgoskodó munkások fúrásait, reszeléseit kalapácsütáseit. Közben újabb kikötői sétajárat indul a partról, mely a híres rostocki hajógyár mellett is elúszik, majd számos szigetet, és félszigetet érintve, egészen Warnemünde kikötőjéig merészkedik, vagyis a Wamow-öböl végéig, ahonnan a kompok indulnak például Dániába, és indulnak az óceán járók a világ minden távoli tája felé. Ha aa ember tengert lát, hajót Iát, megszűnik a halárakra félszabdalt távolság fogalma, és kinyújtott _ kezének ujjaival képes a horizont mögé nyúlni!... A rostocki szabadkikötő partja is elég népes. Egy lengyel kis vitorláshajó pihen ott éppen, a Fekete Lovag. Fiatalok hajósklubjá- nak tagjai uralják a fedélzetet, akik hosszabb utazásuk közben merészkedtek el Rostockig, s ahogy elmesélték, hazafelé sem lesz köny- nyebb az út: Dániát megkerülve futnak majd be a Gdanski kikötőbe. Ez is egy formája a kikapcsolódásnak, bár nem a legolcsóbb. De megéri — tették hozzá —, még akkor is, ha a viharban csupán a féle személyzet használható, akik később helyet cserélnék majd a korlátnál tengeribétegas- kedő társaikkal... A kikötőben köziben egy percre sincs nyugalom. Befut egy fáradt hajó, s kettő indul megint- útnak, rendületlenül emelgetik terhüket a daruk, s időnként a távolban felbúg egy bebocsátásra váró hajó kürtje. — Jő így nézni a partról — mondtam egyik újdonsült tengerészjélölt ismerősömnek. • — Lehet — mondta. — De... a korláttól,' mármint a hajó korlátjáról még jobb nézni a partot. Akár távolodik, akár közeledik. Ezért leszek tengerész! (vége) Hátai Gábor rát gazdagítja. 1969-BEN vette fél a kapcsolatot egymással a krasz- nodari terület Guzerlpilszki Frdő- ,és Fafeldolgozó Gazdasaga és a volt Nyugatbükki Állami Frdögazdaság. A KGST .keretében szövődött a két erdőgazdaság barátsága, s nem véletlenül, hiszen természeti és termelési körülményeik igen sok- - ban megegyeznek. Erőteljesebb fordulat következett a kapcsolatok kiépítésében a nyugat-bükki és a mátrai erdőgazdaság egyesülése után, amikor konkrét megállapodásokra is sor került. * 1970-ben a két gazdaság kölcsönös gazdasági, barátsági és együttműködési szerződést kötött. Megállapodtak abban, hogy elsősorban a műszaki fejlesztés, a gépesítés, a közelítés és szállítás, valamint a fafeldolgozás kérdésében cserélik ki rendszeresen tapasztalataikat, eredményeiket, ugyanakkor a két erdőgazdaság szakemberei a helyszínen közvetlenül is tanulmányozzák a termelési pi’oblémákat. Előbb G-u • zerlpilsáflcből látogatott megyénkbe küldöttség, majd ezt követően 'Egerből utaztak erdészeti szakemberek a kaukázusi erdőgazdaságba. Idén négytagú delegációt fogadott a Mátra-bükki Erdő- ós Fafeldolgozó Gazdaság. A szovjet erdészek itt tartózkodásuk során az, erdőgazdálkodás, erdőművelés, ö fafeldólgozás módszereivel, technológiájával ismerkedtek, de tanulmányozták- a szakmunkásképzés helyzetét is. Négy erdész a Kaukázusból A vendéglátó házigazdák kíséretében megtekintették a budapesti vadászati világ- kiállítást, majd a szakmai kérdések után Eger és a megye kulturális, történelmi, építészeti emlékeivel, nevezetességeivel ismerkedtek A SZOVJET erdészeti szakembereket festői környezetben fekvő szállásukon, a szilvásváradi Szalajka- völgyi erdészházban kerestük fel, hogy nálunk szerzett tapasztalataikról nyilatkozzanak. Pavlov Mihail Ivanovics, a Guzerlpilszki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság igazgatóhelyettese. Fekete, göndör hajú, markáns arcú férfi. — Elég későn, tizenhárom esztendeje szereztem erdő- mérnöki diplomát, s azóta szolgálom az erdőt — mondja., — Másfajta szolgálatom jóval több ennél. Tizenhat éves koromban már katona voltam, végigharcoltam a Nagy Honvédő Háborút, s még utána is sokáig viseltem az egyenruhát. 1953- ban szereltem le, akkor mentem egyetemre. —- Szeretem az erdőt, s itt a szépséges Blikkben és a Mátrában is igazán otthon érzem magám. Nagyon tetszenek nekem a szép, gondozott erdők és az a törődés, amit a vadgazdálkodás terén tapasztaltam. ■ . Ä homlokára bök, ahol két szemöldöke között a vadászpuska távcsöve ütött sebet, mert izgalmában úgy húzta el a ravaszt egy bükki agancsár láttán, hogy nem szorította le eléggé a fegyvert. S kicsit önmagát feddően mondja: — Ezért is horgászom inkább szívesebben. .. A 44 éves Borisz Szolomatyin szakmai képzettségét tekintve ugyan gépészmérnök, mégis az erdőt tartja hivatalának. Huszonegy éves erdei szolgálat van mögötte. — A guzerlpilszki erdő- gazdaságban a szállítás, közelítés, erdei feltáró utak építésével foglalkozom. Ez ugyanaz, mint amit a magyar erdőgazdaságokban a műszaki erdészet végez. A gépparkunk 33 traktor, 131 tehergépkocsi és sok. más különböző munkagép. — Mi a véleménye a Blikk és a Mátra erdőiről? —■ Nagyon szép a Bükk és a Mátra. Azt hiszem, ez a két hegység Magyarország leggyönyörűbb vidéke. Nagyon szépen gondozzák, művelik az erdőiket. Rendkívül megragadta a figyelmemet, mennyire tiszták és nem gazosak az erdők. ROGYIONOV Vlagyimir Ivanovics, a Krasznodari Gépészeti Kutató Intézet vezetője, teljesen hói eher Hajú, pedig mindössze 46 éves. Grúzia hegyei között született, ahol óriási, nagy lombú, vastag törzsű, százados fákat susogtat a sziklás csúcsokra alázúduló vad szél. Beleszületett az erdőbe, szereti á gépeket, ezért választotta hivatásul szakmáját, amelyet kerek húsz esztendeje műveL A kötélpályák elismert szakembere. — Mi olyan kötélpályákat építünk, amelynek hossza 250 métertől 1000-ig terjed. A kitermelt faanyagot a kötélpályákon hosszú, 10—12 méteres szálban szállítjuk. Sajnos, az itteni tanulmányút során nem láthattam olyasmit, ami a mi munkánkhoz összehasonlítási alapul szolgálhatna. A tanulmányutat mégis hasznosnak íteiem, hiszen sokat segíthetünk bükki és mátrai barátainknak, hogy ők is megtanulhassák a faanyagok hosz- szú szálban való szállítását. A mi módszereink kipróbáltak, jól beváltak és gazdaságosabb eredményt érhetnek el vele a magyar erdészek is, ha átveszik és alkalmazzak. Petrov Nyikolaj Pimeno- vics, a guzerlpilszki erdészet vezetője, még innen a harmincon. nagyon fiatal. 29 éves. Igazi vadász. Amit más csak kedvtelésből folttal, az néki mindennapos gyakorlat. Hivatásos vadász. — Csak nemrég kerültem a guzerlpilszki erdészethez —• magyarázza, — korábban a kaukázusi rezervátumban dolgoztam. PiiAenovics fiatal kora ellenére is képzett, tapasztalt szakember hírében áll. Huszonötezer hektárnyi erdő gazdája, s 60 ember munkáját szervezi, irányítja a hatalmas területen. Főleg a vadgazdálkodás és az erdőművelés a gondja, de e feladatok végzése mellett 12 000 köbméter fát is kitermel évente. — És milyen ritka zsákmánnyal büszkélkedhet a vadász Pimenovics? A VADÄSZAX nekem a munkát jelenti, a munkájával pedig nem szokott büszkélkedni az ember — mondja szerényen. Annyit azonban mégis elárul, hogy lőtt már életében két medvét éjs minden évben letéri ti a maga vaddisznóját Farkast már annyit puskavégre kapott, hogy nem is tudja megszámolni. Puskával a vállán járja az erdőt, de igen ritkán húzza meg a ravaszt. Azért, mert a csapda a legkedveltebb vadászati eszköze. A rókát például sosem lövi, csakis csapdával fogja meg. hogy tökéletesen épp maradjon a .vörösfrriíkos ravaszdi bundája. Paíaky Dezső
