Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-07 / 236. szám

A sorozatgyártás előkészítőié g az Egri MEZŐGÉP Készül az első hazai szőlőművelő gépsor Ab Egri MEZŐGÉP Válla­lat műszaki fejlesztési osztá­lya 1969. tavaszán a tröszt megbízásából azt kapta fel­adatul, hogy dolgozzák ki az első hazai komplex szőlőimű­velő gépsort. A Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézet és a MEZŐGÉP Tröszt támogatá­sával, Zsebe Gyula és mun­katársai hozzá is láttak e nagy jelentőségű feladat meg­valósításához. Milyen részei lesznek en­nek a komplex gépsornak? Erre a kérdésre a már elké­szített tervdokumentációkból kapunk választ. Köztudott, hogy hazánkban nagy jelen­tőségű és nagy hagyományok­kal rendelkezik a szőlő- és bortermelés. Ezt bizonyítják messze földöm kanért törté­nelmi borvidékeink, ahol vi­szont uh is egy-két gépesí­tett művelet — mint a nö­vényvédelem, vagy a szőlő­feldolgozás — kivételével többé-kevésibé a hagyomá­nyos kézi mimikával művelik a szőlőket. Ez manapság egy­re fokozódó probléma élé ál­lítja a szőlősgazdaságokat, az egyre csökkenő munkaerő-és a magas ömfeöltségkíhatások miatt Így érthető, hogy a nyugati országokban — Fran­ciaországban, Nyugat-Német- országban és az Egyesült Ál­lamokba» — már meglevő szőlőművelő gépek tanulmá­nyozása alapján hazánkban is rövidesen bevezetik és gyárt­ják majd ezeket a gépeket Azért, hogy az említett gon­dokat megszűntessék és az el­avult módszereket korszerű­sítsék. A talafművelésfől m venyigeaprításig A leendő magyar szőlőmű- fcelő gépsor lényegesen csök­kenti az élő munkaerőt, kor­szerűsíti a termelést és je­lentős önköltségcsöldienitést Ss biztosít. 'A gépsor bevezeté­se a talajműveléstől egészen a betakarításig minimális ké­zi munkát igényei. A komp­lex gépsor első „tagjainak” prototípusa az elmúlt hetek­ben elkészült. Az USM—2 tí­pusú gépet a "Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben minő­sítették, ahol. mechanikai és szilárdságtani vizsgálatoknak vetették alá. Ez a gép ötféle művelet elvégzésére alkal­mas. Elvégzi a talajlazítást, a szőlő fedését és nyitását, a trágyázást — 40—60 cm mé­lyen juttatja a talajba a( mű­trágyát —, és a gyomirtást. A prototípus alapján a MEZŐ- gép egri gyáregységében megkezdték a gép sorozat­gyártásának előkészítését, a gyártási technológia kidolgo­zását és a gyártáshoz szük­sége® szerszámok tervezését is. A gépet előreláthatóan már a jövő év elején forga­lomba hozza a MEZŐGÉP Tröszt és kapható lesz az AG- ROKER vállalatoknál. Kidolgozás alatt van mára szőlőmetsző gép jós a nyese- dékaprító gép is. A kézi met­szés teljes egészében nem gé­pesíthető, e fizikai munka az előmetszésséL csupán csök­kenthető. Erre szolgál az elő­metsző gép, amelyet a téli, vagy a kora tavaszi időszak­ban használhatnak majd a gazdaságok. Lényege az, hogy a kézi metszést megelőzve, a magas művelésű szőlőkben a gép segítségével a termőka- rok fölött egy síkban élhe­lyezkedő vesszőket levágják, a megmaradt hajtáscsonko­kat pedig azután metszőolló­val termőre metszik. Az elő- metszőgép kísérleti példánya már •mkészült, s a télen az egri Nagy József, illetve az andornaktályai Búzakalász Termelőszövetkezetben pró­bálják ki. Ehhez a géphez kapcsolódik műveletileg a már kísérletileg ugyancsak kialakított nyesedékaprító gép is, amely az előmetszés során a szőlősorokban felhal­mozott nagy mennyiségű ve­nyigét gyűjti össze, es ötcen- U. darabokra felaprítja azt. Asr így félaprított venyige az-j után, talajmaró segítségével trágyaként bemunkálható a földbe. Gyiijtőputfonyos segédberendezés Az is ismeretes, hogy a nyá­ri hónapokban a szőlő erőtel­jes fejlődésnek indul és dús levélzetet hajt. Ezt a dús lombozatot el kell távolítani, mivel beárnyékolja a fürtö­ket és gátolja a bogyók cu­korképződését. Erre dolgoz­ták ki a hajtásvágó gépet, amely egy menetben eltávo­lítja a fölöslege® leveleket a szőlősorokból A kísérleti gé­pet az andornaktályai Búza­kalász Termelőszövetkezetben próbálják ki. A legnagyobb problémát a szakembereknek pillanatnyilag a szőiőbetakari- tás gépesítése okozza. Jelen­leg az Egyesült Államokban működik szüretelő gép, Fran­ciaországban, Nyugat-Német- országban, és a Szovjetunió­ban pedig már ugyancsak ki­fejlesztett gép áll rendelke­zésre. Az egriek a komplex sző­lőművelő gépsor tervezése­kor mindenekelőtt a szürete­lés műveletét megkönnyítő, a mumkaigényességet csökken­tő segédberendezések kifej­lesztésére törekedtek. A ne­héz puttonyozás kiiktatására gyűjtőputtanyos segédberen­dezést készítettek, amely le­hetővé teszi, hogy a hagyo­mányos puttonyozás helyett egyetlen, tárolóba gyűjtik ösz- sze a szőlőt. Ezt a segédbe­rendezést a domb vidéki sző­lőkben vezetik majd be, saz idén. elsőként a tokaji borvi­déken próbálják ki. Egy má­TObb mint száz Mepol—• Terra kistraktor érkezik a következő hetekben Cseh­szlovákjából. A szállítmányt a jicini Agrostroj gyár adta „postára”, amely a békés­csabai Mezőgazdasági Gép­gyárral kooperálva állítja elő — egy NSZK—francia licenc alapján — a főként toiskert- művelésre szánt gépet. Az alapgépet és hozzá a gyom­irtásra, talajlazításra alkal­mas rotációs kapát, a váltva forgató ekét és a fűnyírót a csehszlovák, a többi „kiegé­szítőt”: a kultivátort, a töl­tögető ekét, a talajegyemge- tésre és a vékonyabb rété­lyús szüretelő segédberende­zést pedig a homoki szőlők betakarításának megkönnyí­tésére tervezték. A hidrauli­kus vezérlésű ládafelsaedő segédberendezés a szőlővel megtöltött ládákat pótkocsi­ba önti, az üres ládákat pedig összeszedi. Ennek a beren­dezésnek kísérleti típusát a Balatonboglári Állami Gazda­ságban próbálják ki. Á KGST-program részeként A MEZŐGÉP egri gyáregy­ségében rövidesen megkez­dik a szőlőműveiő tárcsa so­rozatgyártásának előkészíté­sét is, amelynek prototípusát a MEZŐGÉP kecskeméti gyáregysége készítette eiL Az egri műszaki fejlesztési osz­tály évente egymillió forintot fordít a szőlőművelő gépsor kialakítására. Ezenkívül, a ne­gyedik ötéves terv során a KGST-szakosítás keretében szovjet dokumentációk fel- használásával a szőlőművelés komplex gépsorának teljes hazai gyártáselőkészítését is megkezdik. Ez természetesen további komoly műszaki fej­lesztést igényel Ezért 1973- ban a horti és a pásztói gyár­egységekben. harmincmillió forintos költséggel forgácso­ló bázist, az egri központban pedig a már meglevő szer­számüzem mellett anyagvizs­gáló laboratóriumot és szere­lő üzemet létesítenek Ott a sorozatgyártásra kerülő gé­pek anyagát, azok minőségét vizsgálják, továbbá az egyes prototípusok saerelését vég­zik majd. gű hótattearó 'eítaicKrítösára szolgáló tolólapot, valamint a fűkaszát a magyar gyár készíti A Mepol—Terró-nak pót­kocsija is van, csakúgy, mint a két kooperáló gyár másik közös „alkotásának”, a lege­lőgazdálkodásban hasznos MF—70-es univerzális kis- traktomak. Az is több mű­velet elvégzésére alkalmas; szénát kaszál, forgat és gyűjt össze, sarlós fűkaszájával pázsitot nyír, hómarójával a 70 centiméter vastagságú hó­réteget is 75 centiméter szé­lességben fújja ki. teherko­csira vagy hókupacba. Az elmúlt évben hirtelen köszöntött be a tél, s nem­egyszer előfordult, hogy azoknak a dolgozóknak, akik a mostoha időjárás ellenére kénytelenek voltaic a sza­badiban dolgozati, nem jutott elég védőital, vagy meleg ru­ha. Ezért tartottuk idősze­rűnek — bár az igazi hideg napok remélhetőleg még hosszú ideig váratnak ma­gukra —, hogy megkérdez­zük azokat a vállalatokat, ahol sok a kinti munkahely: az idén hogyan gondoskod­nak a szabadban dolgozók­ról? A Heves megyei Erősára­mú Villamos Szerelőipari Vállalatnak téten is sokszor kell lakott helytől távol eső területeken szerelést végez­nie, ezért az elmúlt évek­ben folyamatosam minden télre vásároltak egy-két la­kókocsit. Ezek száma az idei vásárlással együtt már ti­zenkettőre emelkedett, s ele­gendő az állandóan kinn dolgozó 70—80 embernek. A lakókocsik, amelyek összesen mintegy másfél millió fo­rintba kerülték, igen ké­nyelmesek: mosdóval, kály­hákkal látták el őket. A vál­lalat vezetői emellett arra törekednek, hagy fokozatos gépesítéssel kiküszöböljék a télen nagy nehézséget je­lentő fizilkai munkát. Árok­ásó gépeket vásároltak, há­rom autódarujuk dolgozik teljes kapacitással, s az anyagmozgatáshoz a brigá­Ez a Ura nem az olasz fi­zetési eszköz neve, hane m an­nak a többszörösen karikába hajtott csőnek, amit a táv­fűtési vezetékekbe építenek be a hőingadozás miatti tá­gulás és összehúzódás ki­egyenlítésére. Természetesen az hlyen lira is pénzbe kerül, De a gyöngyösi még a szo­kásos pénzösszegen túl is fel­emésztett egy kis ráfordítást. Csupán csak azért, hogy le­gyen Ura. Hogyan lehet gyor­san és soron kívül ilyen Urá­hoz jutni, ennek receptjét ad­ja meg az alábbi történet, Történt, hogy a Mérges ut­cai lakótelepen elkészült egy épület. Éppen negyvenkét la­kással. Mindez még az év elején következett be, amikor a külső hőmérséklet alacsony mértéke miatt a lakásokban fűteni kellett, Azaz: kellett volna, ha a távfűtés, illetve: a kazán, azazhogy: a csőve­zeték, még pontosabban: a li­ra lehetővé tette volna. Tálán a kazánházon nem múlott. Akkortájt a távveze­téken sem. Az információk szerint. Csupán a Urán, ami­nek leszállítását az alvállal­kozó csak jóval későbbre igazolta vissza. Mit lehetett tenni? Az építőipar gyorsan segített. Kölcsönbe adott egy csomo olajkályhát. Meleg víz ugyan nem lesz a fürdőszo­bákban, de az emberek nem fognak legalább nagykábát- ban dideregni az új lakások­ban a már felszerelt radiáto­rok tőszomszédságában. Teltek a hónapok, jöttek az újabb határidők és elkészült még két ház. Aztán az építők elszállították tíz olajkályhát azzal, hogy majd viszik a többit is. Utóvégre csak a to­ben tett nagy előrelépést a dolgozók téli ellátásában. A munkahelyeikre autóbusszal szállítják ki a szerelőket, ahol villany- vagy olajkály- hával fűtött öltözőkocsskbam öltözhetnek át, s itt is ét­kezhetnék. A munkát úgy szervezik, hogy a hideg na­pokban kevés kinti nagyobb szerelést kelljen végezniük, azokat is lakóhelyekhez kö­zéi. Az esőkabátot, vattaka- hátokat. meleg alsóneműt az elhasználódás mértéke sze­rinti időközökben cserélik. A három megkérdezett vállalattól biztató válaszo­kat kaptunk a téli munka­védelmi intézkedésekről. Mindegyik helyen megemlí­tették, hogy a fluktuációt, amely sok esetben éppen a nehéz munkakörülmények -rhiatt Icövel kőzett be, sike­rült csökkenteni és ezzel se­gítettek a munkaerőgondo­kon. A kollektív szerződések új pontjai is mutatják: a vál­lalatok egyre több gondot fordítanak a munkakörül­mények javítására, többet mint az. elmúlt években. (hekeli) wasei hónapokra adták eze­ket kölcsön. De ha lenne lira .. Megcsinálnák azt a lírát, mondták az alvállalkozó em­berei, ha érdekeltté tennék őket a külön munkában. Mennyi lenne az a bizonyos érdekeltség mértéke? Kér­dezte az ingatlankezelő, ami­nek igencsak kevés köze volt a dologhoz, de hát az embe­rek úgyis csak őket szidnál, ha a fűtési idényre nem len­ne meleg. Ha a Ura nem ke­rülne túl sokba, akkor jobba vitákat elkerülni a lakókkal. Kétezer. Jött a váltisz. Az ingatlankezelő nem alkudott, A Ura négy nap alatt elké­szült A plusz kétezerért. A megoldás tehát pofon egyszerű. Ha valami nincs, ígérj rá az árán felül, és azonnal lesz. Utóvégre az anyagi érdekeltség ... ! A túl­órát meg kell fizetni. Ha nincs erre kerete a vállalat­nak, fizesse meg az a rende­J.Ő, akinek ez a túlórázás sür­gős. Más kérdés, mennyivel számolják el a túlórát? Mint a Uránál is. Az elv ellen tehát senki­nek sem lehet kifogása. Csu­pán annyi jut eszünkbe, amit a legutóbbi partkongresszu­son mondott Kádár János, a párt első titkára: — Másodállásban nem le­het a szocializmust építeni. A lírai hangulat azonban még egyeseket rabul ejt. Bocsánat, a félreérthető ki­fejezésért! (—ár) Kfíl. október 7., «sntörtSS Alacsony vízállás „g, ’Q Víz kellene a folyóknak... A nyári aszályos hónapokat megérezték a folyók is. A Tisza I és a Szamos helyenként annyira leapadt, hogy a parti falvak lakói átszekerezhetnek raj-1 tűk. Több méter hiányzik a megszokott közepes vízszinthez a Tiszában. (Képünk.)]----- ■ r... (MTI ío«o — Balogh Lászlói1 s ók berendezést, a billenová­Mentesz Károly Kistraktorok magyar —csehszlovák kooperációban Az NDK ünnepe A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának évfordulóját ünnepli. Ez az alkalom viszatekirrtés az elmúlt évtize­dekre és a jelen feladatainak számbavé­tele is egyúttal. 1949-ben az NDK kikiáltása válasz volt a nyugati hatalmaknak arra a lépésére, hogy az általuk megszállt övezetekből, kü­lön államot hoztak létre. Az első évek fel­adatai nem voltak csekélyek. Érvényben volt Nyugaton a szocializmus felgöngyölíté­sének doktrínája, a fejlődés első évtize­dében' hatottak még a kapitalizmus gazda­sági törvényei is az NDK-ban. 1961. után a fejlődés — amely addig sem volt csekély — látványosan meggyorsult. Az ország ál­tal megtett utat Nyugaton elsősorban gaz­dasági eredményekkel mérik. A szocialista gazdaság sikerei alkalmasak arra, hogy még azok is elismerjék az ország fejlődé­sét, akik éles ideológiai ellentétben állnak társadalmi rendjével. 1950, az első ötéves terv óta a nemzeti jövedelem 27,2 milliárd márkáról 103,3 milliárd márkára nőtt, vagyis megnégyszereződött. Az ipari terme­lés húsz év alatt 530 százalékra emelke­dett. Az NSZEP júliusi kongresszusán el­fogadták az új ötéves terv irányelveit. A tért' előírásai szerint a következő öt esz­tendő alatt a nemzeti jövedelemnek 26—28 százalékkal, az ipari árutermelésnek 34—33 százalékkal kell növekednie. Az NDK gazdasági súlya, nemzetközi tekintélye egyre sürgetőbbé teszi, hogy mind ­azok az országok, amelyek eddig tartóz­kodtak az európai realitások figyelen'ibeve- telétől, felvegyék a normális államközi kap • csőlátóikat az országgal. Európábari — érez­hetően — fokozatosan érvényesül az any hülés tendenciája. A hidegháború idejebő származó mesterséges akadályok azonban még mindig késleltetik az egészséges ki bontakozást. Most amikor a szovjet—NDK szerződések, a Nyugat-Bferlinről szóló négy­hatalmi egyezmény kedvező helyzetet te­remtett az európai, enyhülés számára, so­káig nem lehet halogatni már az NDK elismerését, nemzetközi szervezetekbe — teljes jogú tagként — való felvételét. A megalakulásra emlékezve, fölmérve az utat, amelyet az NDK megtett, világosan látszik ennek a fejlődésnek minden nem­zetközi tanulsága • is. A • szocializmus hívei szerte a világon ezért ünnepelnék ma együtt a Német Demokratikus Köztársaság dolgo­zó népével, pártjával. Készülődés a hideg napokra Hogyan gondoskodnak a szabadkai* dolsozokrdl ? dóiknak kis tehergépkocsit is biztosítottak. A kollektív szerződésben előírt védő italt a lakókocsikban készí­tik el a munkások számára. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat egri üzeméből is jelentős intézke­désekről kaptunk tájékozta­tást, Az idei télen a gyűjtő- állomások mér nem lesznek ..szabad’’ munkahelyek: mindegyük) fotó műanyag huBámlemezzel borított sát­rat emelnek, amelyet állan­dóan fűtésiek. Napi három műszakban állandóan kell tartózkodni ezeken az állo­másokon egy-két embernek, s a gépeket eddig a szabad­ban kezelték. Az idén a sát­rakban már kazánok bizto­sítják a meleget. Az üzem 609 dolgozójának mintegy a féle tölti munka­idejét télen is kinn a sza­badban. A védőruhának itt nem szabnak meg kihordási időt, hanem azonnal cserélik, ha elhasználódott. Intézked­tek a védőital — tea vagy kávé — zavartalan ellátásá­ról is. Az ÉMASZ egri üzem igaz­gatósága az elmúlt két év­A Ura pénxhe kerül

Next

/
Thumbnails
Contents