Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-06 / 235. szám
Segítség, Kállai István komédiája Egerben r Az ember kétféléiképpen jöhet ki egy színházi előadásról: vagy valami házfalat keres, ahová beverheti a fejét dühében, hogy pont ezt a darabot kellett megnéznie, vagy sugárzó arccal, sőt mi több, sugárzó lélekkel az elmúlt nagy élmény hatása alatt. Pardon, vart egy harmadik mód is: az ember kijön a színházból, elmegy a barátaival vacsorázni, s azért jut eszébe, hogy az imént színházban volt, mert a pincér megkérdezi: — Milyen volt az előadás, szerkesztő úri — Kellemes! — mondja az, akit szerkesztő úrnak tituláltak, és ebben a pillanatban valóban úgy is érzi, hogy tényleg kellemes volt, miközben tovább keresi a katharzist a tányérján, azért morogva, hogy első osztályú helyen megint mócsingos a hús. Nos, egy üyem kellemes, langyosan kellemes színházi estével kezdte meg évadját a Gárdonyi Színház, műsorra tűzvén Kállai István évadnyitónak kissé „mó- csdngos” vígjátékát. A kiéhezett ember nem igaz, hogy igénytelenebb — a színházban semmiképpen sem. És a ,JSegítség, nyertem”, e kétrészes képtelen komédia, amely tavaly részt vett a miskolci víigjátékfesztiválan és ott a tisztes középmezőnyben végzett — élmény- telemül volt kellemes, de semmiképpen sem keUeme- sen élmény teleu. Ha valaki ennek ellenére felteoné a kérdést: szórakoztam-e és nevettem-e az előadáson, feltétlenül igennel kell válaszolnom. Kállai István több krokitémát rutinos bűvölés- sel fűzött egybe és tudott megnyújtani kétórás játékra, természetesen úgy, hogy ebben a „bűvölésben” olyan segédvarázslói vannak; mint Orosz György Jászai-díjas főrendező, és természetesen a színésztrupp java-virága, akik néha kovakő és acél nélkül is szikiát csiholnak, hogy a humor fénye bearanyozza a nézők lelkét. A kedves olvasó bizonynyal elengedi most nekem, hogy elmondjam a történetet, ha kíváncsi e komédiára, menjen el a színházba, unatkozni igazán nem fog, s menjen el altkor is, ha nem kíváncsi, hanem a kritikussal szemben kaján és bizalmatlan. Egy megjegyzést mégis a sztorival, illetőleg a keretötlettel kapcsolatban: a Nyugaton „tárgyaló” dege- nerált delegáció típusa ma már visszavonhatatlanul a múlté. Még ha a közelmúlté is. Még ha akad ma is irtott hozzá nem értő külföldi üzletkötő és üzletkötés. így tehát mindaz, amit a képtelen komédia fókuszába állít, öregedő, szenilis legyecs- ke csupán, amelyet, ha a gúny, a szatíra nagyítóján elefánttá is növesztünk, akkor is kipukkad az első nehezebbnek szánt poén súlya alatt E képtelen komédia mindennek ellenére kitölti a kétórás műsoridőt, s aki az „ab-, szúrd drámáik” korszak nőtt fél színházérett ré, az nagyon is tudja h»" csülni, ha egy darab lsét órán át teljesen közéiIfaeCG, kellemes, nem untat, Bőt helyenként a derű örümbeffl pillanatait is megszená BZ embernek. Kár, hogy Okjse György közreműködé^évei a befejezetlen vég hangsa«»» lése melodrámává sekélyc- sedett, s hogy az „Élni, élni” című dalocska teljesen feleslegesen, szinte didaktikus módon próbálja politikailag kiegyenlíteni azt — amit nem is kellett volna. A valóban népes szereplő- gárdából e sorok írójának Somló Ferenc ősi butaságával még jellemtelennek sem lenni tudó Balavánja tetszett a legjobban. Varga Gyula kedvesen, kellemesen játszotta el Lajoskát, a buktató csak ott volt és van, hogy nem tisztázta önmagában, burleszket játszik-e, vagy vígjátéki hőst, operett- komikust, vagy éppen az esendő kisember tragikus alakját. Amikor amit játszott, azt jól csinálta — együtt azonban már kevésbé tetszett a dolog. Fehér Tibor, mint exportigazgató, élettel töltött meg egy vázlatos figurát, Szili János Kerekese megfelelő volt. Csiszár Nándor, mint a MASIKEX vezérkarának vezére, olyan tökéletesen idióta volt, hogy az már nem is komédia. Makay Sándor három szerepben is háromféle tudott lenni — hitelesen. Péva Ibolya szép volt, gusztusos, és ebben az esetben többre nem is volt szüksége. Dariday Róbert játékmestere elegánsan fogta össze, mint valami tartópillér, a meglehetősen laza szerkezetet. Wegenast Róbert díszletei keresetten voltak alkalmiak. A jelmezeket LeUmovszky Klára tervezte — jól. Az új évad első premierje után lehullt a függöny. Kíváncsian várjuk, hogy újból szétnyíljon, f?|*r,r :r Gyarlói Gé*# Nyolcvan szülő panaszkodik de kész segítem évről ÉVRE nagy gondot jelent nekünk az óvodai férőhelyek hiánya — hangzik el különböző szinten a sajnálkozás. A legjobban ezt a gondot természetesen azok a szülők érzik, akiknek gyermekét nem vették fel az óvodába s így a mama vagy nem tudja folytatni munkáját a hároméves gyermek- gondozási segély lejárta után, vagy kénytelen keresgélni olyan nénit, aki házon belül, vágj' más lakásra szállítva ellátja a gyermeket, az asszonyok fizetéséhez méretezve eléggé drága áron. Nyolcvan ilyen elkeseredett szülő az egri Lajosvárosban lakik, ahol a kertekben egymás után épülnék a háromemeletes KISZ-lakások. csupa fiatal házasokkal, s ahol ezzel az építkezéssel egyáltalán nem tart lépést a gyermekintézmények bővítése. — Nem is tudjuk mi lesz — mondják a fiatal házasok — anyagilag amúgy is nagy terhet jelent ez az építkezés, A képen (balról jobbra) Fehér Gyula (középen) Tibor, Szili János, Varga és Somló Ferenc, sokan nagyon nehezen tudnánk megfizetni a gyermek külön gondozásáért a díjat, arról nem beszélve, hogy a részletek miatt nagyon hiányozna az otthon maradó feleség keresete. Igaz, a múltkor Danes Lajos elvtárs a tanács részéről beszámolt arról, hogy részben rendeződik az ügy — de mikor és miért csak részben? Mi lesz a többi gyermek sorsa. Am a lajosvárosi fiatal — és . idősebb — szülők nemcsak panaszkodnak. Javasolnak is. S amit mondanak, valóban megszívlelendő, meggondolandó. — Nagyon sokszor olvassuk az újságban, hogy — mint legutóbb Dormánd községben is —, a falvak lakói társadalmi összefogással segítenek a gondon, egymás után épülnek fel társadalmi munkával az óvodák, s a szülők munkahelyei segítenek a berendezésben. Mi. lajosvárosi,ak is szívesen vennénk részt kommunista szombatok, vasárnapok keretében társadalmi munkában egy új, az igényeknek megfelelő óvoda építésénél.- Az egri üzemék szocialista brigádjai segíthetnének a berendezésben. Sok üzemben adhatnának egy-két bútordarabot, egy-két napi szakmunkát. Ha valaki ösz- szefogná itt, a lakótelepen a dolgokat, mindenki tenne valamit, mert nem mindegy, mi lesz a gyermekekkel. TUDJUK, hogy a pénztől, a költségvetési keretektől valóban sok minden függ. Mégsem lehet figyelmen kívül hagyni e J'árosrész lakóinak kérését. Mert tagadhatatlanul igaz, hogy Egerben egymás után épülnek fel az új lakótelepek — tó- sebbek-nagyobbak, — valamelyest enyhítik is a lakásproblémákat, de az óvodai, bölcsődei elhelyezés egyre nagyobb gondot jelent ezeken a helyeiken. Mert ellentétben az „egyszeri bölcs” megállapításával, a lakótelepekre nem az elöregedés a jellemző. — d.— Tizenkét új film a mozikban Tizenkét játékfilm-újdonságot tűznek a mozik októberi műsorára, köztük két magyar alkotást is. A hónap első hetében mutatják be Kenyeres Gábor elsőfilmes rendező „Végre, hétfő!” című alkotását. A mai témájú — egy katonaidejét letöltött fiatalember első civil napját idéző — filmújdonság főszerepében Zala Márk mutatkozik be. Október harmadik hetétől játsz- szák Fábri Zoltán legújabb alkotását, a „Hangyaboly”-X. A Kaffka Margit regénye alapján készült színes adaptációban Törőcsik Mari, Vass Éva, Makay Margit, Apor Noémi, Pap Éva, Kohut Magda, Andai Györgyi és Jarka Schallerová alakítja a főszerepéket. A szovjet alkotások közül kiemelkedik Grigori) Kozin- cev kétrészes műve, a „Lear király”. A Shafoespeare-drá- ma címszerepében ezúttal Juri Jarvet mutatkozik be, zenéjét Dimitri) Sosztakovics írta. Az adaptáció érdekessége, hogy a díszleteket a nemrég elhunyt, magyar származású Jena* Jenő tervezte. A másik szovjet film- újdonság Vaszilij Paszkard alkotása, címe: Kockázatos akció, — a fasiszták által megszállt Lengyelországban játszódik. A mai fiatalokról szóló NDK-filmújdonság a „Susanne és Christian”. A műsorra kerülő másik NDK- film a „Pygmalion Hi XII.” izgalmas kémtörbónet. Egy üzemi baleset körül bonyolódik a „Szemben az igazsággal” című lengyel filmalkotás. A jugoszláv filmgyártás legújabb terméséből a Krsto Papic rendezésében készült „Bilincsek” című filmdrámát tűzik a mozik műsorára, A budapesti művészeti he» tele kiemelkedő programjaként mutatják be Kenneth Loach „Kés” c. színes angol filmjét. A finoman megrajzolt alkotás egy magányos kisfiú lélekrajzát idézi művészi hitelességgel. Romy Schneidert láthatjuk a „Baleset a tengerparton” című francia—olasz bűnügyi történetben, amelyet Leonard Keigel rendezett. Ugyancsak francia—olasz kooprodukció- ban készült „A csendőr nyugdíjba megy” című színes alkotás, Jean Girault filmje, (MTI) Sugár István ítél a szentszéki bíróság zsannát, alias Lizát elfoguld 15. Az egri udvarlás kezdeti időszakáról azt vallja Buttler tiszttartója, hogy 1792. farsangvasárnapjának estéjén, amikor a fiatal gróf már a bálból hazatért, s le is feküdt, egyszer csak megjelent hálában „fehér k, ráüli ruhában” Katinka komtesz, aki ezt a késő éjszakai órát tartotta „alkalmasnak”, hogy udvarlójávál egy kicsinyt elcsevegjen ... A kíméletlen, támadásokkal szorongatott grófné és tanúi konokul tagadták a vádakat. Battler örök elve: a támadás a legjobb védekezés! Noha csak alperesként szerepel az ügyben mégis a közel két esztendeig lankadatlan erővel dúló jogi vitában, a támadó fél mindig a fiatal férj — s az asszony csak védekezésre szorul. S a tanúk is pro és contra nem a felperesi beadványban foglaltakat boncolgatják, hanem az alperesből szinte jelképes vádlóvá feltolakodott Buttler János állításait erősítgetik, magyarázgatják, szépítgetik vagy éppen cáfolják. Buttlemé érvényteleníteni igyekszik férje koronatanúinak állításait. Nagy, Zsusággal, sőt érdekeltséggel illeti, hisz á gróf alkalmazottja és szeretője. Ráadásul még a felesége is szeretne lenni. Dőry Lászlót pedig gyengeelméjűnek állítja, akinek vallomása hitelt nem érdemlő. S mivel Buttler eltartottja, annak befolyásoltsága alatt áll. De ha valóban olyan hibbant eszű lenne a báró, mi értelme volt akkor elrablásával kísérletezni? Vagy miért kellett akkor Lizit megveszte getési manőverrel edszökéi.- re, eltűnésre bírni? A grófnő a per során Szir- rnayval való kapcsolatát csak tisztelgő látogatássá és udvarias csevegéssé szelídíti, szépíti. No de tereljük most csak figyelmünket a tanúkra, akik egyike-másika nem lcis hasznot remél közreműködéséből! Dőry Katalinnak a rántó üdülés alatti társalkodónője körültekintő diplomáciává! úgy nyilatkozik, hogy noha tud Szirmay Jóska úr sokszori titkos látogatásairól, de azért semminémü kifogásolható magaviseletét egyik fél részéről sem tapasztalt. A végé» azért diszkréten hoz» záteszí, hogy mégis figyelmeztette úrnőjét, hogy Szir- may vizitjeinek „rossz, igen rossz vége lesz”, ha azt Butt- len gróf meg fogja tudni! De erről a „ne szólj szám, nem fáj fejem” színezetű nyilatkozatról rántja le a leplet Kovách Ferenc erdőtelki plébános, aki leplezetlen őszinteséggel elmondja a bíróságnak, hogy a társalkodónő bizalmasan elpanaszolta a grófnő fürdőkúrázás alatti botrányos viselkedését. A plébános úr pedig csak eléggé szavahihető ember... ? Nemes János inas tanúskodása ugyancsak kimagasló figyelmet érdemel. A per elején Dőry Gábor kihallgattatja, s ekkor úgy nyilatkozik, hogy semminemű terhelő adatot nem tud Buttlernéről. Három hónap múltán azonban levelet ír a girincsi öreg grófnak, s arról értesíti, hogy Butüter adaték «tan. gnkat».1 lódzott nála, de ő semmit sem mondott neki. Elpanaszolja, hogy „akár jót, akár rosszat” mond, gazdája, Szirmay József el fogja bocsátani állásából, mert „ő olyan cselédet nem tart, aki valamiben is magát avatja.” Felveti, hogy végül is a Dőry —Butüer-féle pereskedés miatt ő kenyerét fogja veszteni, s még majd külföldre kell mennie, hogy megélhetését biztosítani tudja. Mivel azonban Dőry gróf a mindentudó inas levélét semmibe veszi, egy hét múltán János inas a néki adott nyilatkozatát semmisnek nyilvánítja és visszavonja azt, mivel csak „fortélyos megke- ríttetés” nyomán tette. E retiráló nyilatkozat után János inas már teljes mellszélességgel Katalin asszony ellen vall — Buttler oldalán! Dőryék ugyanis nem vették észre, hogy az inas levele tulajdonképpen tanúskodása méltó megfizetésére való burkolt felszólítás volt. Mivel Katalin nyeregben érzi magát az ingyen kicsikart vallomás birtokában, elereszti füle mellett a sokat érő kérést, s nem is gondol arra, hogy milyen sok borsot t"r még majd az orra alá a :v. den lében kanál inas. . Nem kevés mérlegelés és diplomatikus körültekintés fűm »»Betífc Ute» Síi egri püspöki ' szentszétó bíróság ítélete. Az egyház alapjában egyik félnek sem teljesíti maradéktalanul kérését! Kimondja az ítélet, hogy „nem volt világosan megállapítható, hagy a felperes asszonyt az alperes férj valóban elkergette, elűzte volna maga mellől. Következőleg tehát Dőry Katalint úgy kell tekinteni, mint aki önként, szabadon hagyta el férje házát.” Katinka grófnő spontán távozásával alapjában ingatta meg házasságát. Meggondolatlan tettével lovat adott férje alá, s ezzel útjára indítja az egész emberi életüket élnyomorító lavinát! Buttlemé javára írja a bíróság, hogy hajlandóságát adja a házasélet visszaállítására —, megbánást mutat. Viszont nem találja minden kétségen felül megállapíthatónak Katalin házasságtörését, mivel bizonyos fenntartásokkal fogadta Buttler ún. koronatanúinak vallomását. Az ítélet kötelezi Buttlert, hogy fogadja vissza hitvesét és állítsa vele vissza házaséletét. Ameddig pedig ezt nem teszi meg, évi 1800,— — s nem mint a grófnő kérte, 4000,— forint tartásdíjat köteles néki fizetni. Dőry Katalin nagy bosszúságára nem ítélte meg az egyházi bíróság sem a 30 ezer forintnyi hitbér, sem pedig hitvesi hozománya megfizetését. Életük első házassági itéle- j — mert még hat lesz! —, a házastárs,ak összebékítésé- nek a lehetőségét tartja szem előtt. Éppen ezért nem is foglakozik a grófnő házasság kti magaviseletével. Altaian mellőzést nyer Buttler súlyosan terhelő bizonyító anyaga és általában felesége állításait jogarnak el hitelt érdemlőnek — mivel még reményét látják a teljes értékű házasság helyreállításának —, amint hogy az később valóban időlegesem be is következik. A Buttler-házaspár- nak időt enged az egyház, nagyon is emberi nézeteltéréseik tisztázására. Az ítéletlevél kézhezvétel* nyomán, Katinka haladéktalanul sürgeti férjénél az élet- közösség visszaállítását. Janó« gróf részéről udvarias, szinte mézies-mázos hangú, de elutasító a válasz. Bejelenti, hogy meg fogja fellebbezni az ítéletet, s az évi 1800 forint tartásdíj helyett csupán egyezret ajánl fel, mély esetben „Téged holtig szerető Férjed leszek, és megbocsátok néked mindent... Öl Szeretett feleségem, mi mind a ketten örökre szerencsétlenek vagyunk! Hogyha házasságunk első esztendeiről megemlékszem, keserves könnyek árasztják el orcámat, mely Téged becsülni és nagyra tartani... örökké szeretni kész, mert azon szeretet, melyet esküdtem néked, még porrá nem lett szívemben, noha talán gondolod, hogy többé nem szeretlek. Ú Asszonyom, hogy szomorít engem csak ez a gondolat is! Istenre mondom, hogy hamis esküvést nem tetteti. Eljön még az időpont, ahol mint én, mint Te a megelégedés karjai között nyugszunk. Azért is kérlek Téged, ellenségednek ne tarts engem, mert bizonyos légy, hogy az nem vagyok. Ajánlom magam a jó akaratodba, légy örökké feleségem, amint én férjed vn yok. Én talán elveszítettelek, de csak érted élek és vagyok férjed G. Buttler." (Folytati**) j
