Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-06 / 235. szám

Rjid&fr ' KOSSUTH *.í* Régi melódiák 8.50 Előadás Eötvös Józsefről 9.20 Zenekari muzsika 10.05 Nyiutikék 10.40 Operarészletek 11.90 A Szabó család 12.20 KI nyer ma? 12.30 Tánczene 13.15 Nóták 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak! 14.00 Kóruspódium 11.12 Szabó F.: Lírai szvit 14.30 Nőkről — nőknek 15.10 Polkák 15.20 Iskolar&dtő 16.05 Az élő népdal 16.15 Jegyzet 16.25 Beethoven: E-dór szonáta 16.43 Emlékezés október 6-*a 17.20 Üj operalemezeinkből 17.45 Atlasz 18.00 Verbunkos muzsika 18.20 Az NDK nemzeti Ünnepe 19.25 Könnyűzene 19.35 Hangverseny. Közvetítés az Erkel Színházból 92.20 Beszéljünk a művelődésről 22.50 Kamarazene 0.10 Rahmanyinov operáiból PETŐFI 8.05 Kamarazene 9.10 Kiváncsiak Klubja 11.55 Néhány perc tudomány 12.00 Népi muzsika 12.18 Áriák 12.40 Házunk tája 13.03 Zenekari muzsika 13.04 Orvosok a mikrofonnál 14.00 Kaleidoszkóp kettőtől — ötig .., 17.00 Ötórai tea 18.10 Kis magyar néprajz 18.15 Dalok Párizsról 18.40 A rend hatékonysága 19.00 Mozart: F-ciúr divertimento 19.32 Német népdalok 20.28 Mágnás Miska. Rádiöváltozat 22.45 Népi muzsika 88.15 Zenekari muzsika MAGYAR 8.os rrv 8.30 A tizennégy vértanú, Tévéíilm 10.55 Delta 11.20 Rózsa Sándor. VH. rész 14.30 Filmesztétika 16.28 Közvetítés a Debreceni Dózsa—Vasas férfi bajnoki kézilabda-mérkőzésről 17.45 Hírek 17.50 Pályaválasztási műsor 18.25 Zenei figyelő 19.15 Esti mese 19.30 Tv-hiradó 80.00 A tetovált férfi. Magyarul beszélő csehszlovák film ».30 Lehetőség és valóság 22.15 Tv-hiradó POZSONYI 19.00 és 22.90 Tv-híradó 19.40 Dalok 20.00 Egy férfi az őserdőben. Oldrick Danék tv-játéjaa 12.05 Közvetítés a svidniki Dukla Múzeumból EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4. fél 6 Órakor Hahó, Öcsi! Színes, magyar mesefilm Este 8 órakor „Az állatnak meg kell halnia” Színes, francia—olasz bűnügyi film EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Délután fél 4, fél 8 és este fél 8 órakor Különös párbaj Kalandos, színes bolgár film GYÖNGYÖSI PUSKIN Délután 5 és háromnegyed 8 órakor Kapaszkodj a fellegekbe I—II. rész (Dupla helyárak!) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kisért a múlt HATVANI tOROS CSILLAG Leon és az Atlanti fal HATVANI KOSSUTH A kétéltű ember PEtervasara Csak a balott válaszolhat ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsí- linszky utcai rendelőben. (Te­lefon: ll-lO). Rendelés gyerme­kek részére is. Gyöngyösön : 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca ti. szám alatti rendelőben. (Te­ltfon; 17-27*. Öregek napja Hatvanban Az elmúlt évekhez hason­lóan ebben az évben is meg­rendezték Hatvanban az öre­gek napját a víít«. szociális oí‘honban és ta ■'tietek nap­közi otthon/i-an Vs óre.gelf napja ebben, ez évbe* évfor­dulói- jegvébflv. lőtt meacn- dezve: m városi szociáiiH ott­hon fem*«flásánaií 20. az öregek napkömf otthona pedig ötödik évfordulóját ünnepli. Dt. Novák Pain* ország- gyűlési képviselő «nlékeaett meg az évfordulók jelentő­ségéről, majd a város irodal­mi színpadának tagjai mint­egy háromnegyed órás mű­sorral szórakoztatták az öre­geket. Az otthon lakói a ven­dégekkel együtt disznótoros ebéden vettek részt, délután még sokáig együtt maradtak a fehér asztalok mellett. Az otthon lakód nevében a het­ven éves Szabó Vince bácsá mondott köszönetét a figyel­mességért a messzemenő gondoskodásért. Szűcs Ferenc Hatvan Sikeresen zárja az évet a SZÖVTERMÉK káli göngvöleglelegie Értékelték a munkát a SZÖVTERMÉK káli göngyö- legíelepén. Az idei nyár nem volt kedvezd a telep résziére, az időjárás kedvezőtlenül be­folyásolta a kertészeti mun­kákat, s így kevesebb igény­lés futott be a termelőszö­vetkezetek részéről. Ennek ellenére nem zárják sikerte­lenül az évet A kiesett be­vétel ellensúlyozására bérfű- rész elést vállalt a telep fű­részüzeme a budapesti Nagy- vásárteiep részére. Ugyan­akkor az Eger—Gyöngyös vi­déki Pincegazdaság részére is szállított anyagot Foglalkoz­tak javításokkal is, amely szintén hozzájárult a tervek teljesítéséhez. Az ősz folya­mán most már megkezdődik a gyöngy ölegek visszaszállí­tása és tárolása, amely je­lentős munka a következő évi ellátás biztosításában. A telep negyven dolgozója közül 26 a nő. ök jelenleg az egri hűtőházban dolgoznak. A telepen három szociális­Napfényes Koreában ta brigád van. jó eredmé­nyeiért az egyik már elnyer­te a bronzkoszorús jelvénvt.. Az idén szorgalmasan dol­goztak, céljuk a terv teliesí-’ tése, a termelékenyseg növe­lése és az önköltség csök­kentése Tóth Kálmán Kél 9 terv a szakhálózat kifejlesztése Szeptember 23-i számunk­ban „Leszűkített lehetőségek Gyöngyösön” címmel bírál tűk a gyöngyösi ajándékbolt választékát A cikkre a He vés megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat árufor­galmi főosztályának vezetője adott tájékoztatást. „V állata tünk az. elmúlt évek üzletpolitikájának meg­felelően igyekezett mélyeb­ben szakosított üzleteket lét­rehozni, természetesen a fo­gyasztók igényelnek megfele­lően. Így került kialakításra Gyöngyösön is az ajándék­bolt, 18 négyzetméternyi el­árusító és 6 négyzetméternyi raktárterülettél. Az üzlet fő profilját a városi tanács il­letékeseivel egyetértésben alakítottuk ki. Tájjellegű ajándéktárgyak, képeslapok, üveg, kerámia és porcelán dísztárgyak, készletek, ki­sebb bőrdíszmű-tárgyak, bi­zsuk, olcsóbb órák és do­hányzókészletek képezték a bolt áruit. A szakosításnak megfelelően, s a bolt életké­pességének biztosítása érde­kében a többi árudákból a felsorolt cikkeket kivontuk. A bolt eladó- és raktártere annyira szűk, hogy még ezek­nek az ajándékjellegű cik­keknek az árusítása, raktáro­zása is problémát jelentett. Az elmúlt év tapasztalatai a balt létjogosultságát nem bizonyították, s ezért a városi tanáccsal olyan elképzelések­ről tárgyaltunk, hogy az áru­dát megszüntetjük. Hogy az ajándékjellegű tárgyak árusí­tása mégis biztosított legyen, erre a célra egy pavilont kí­vántunk létesíteni. A tanács a pavilon helyét kijelölte, s azt 1971. januárjában üzem­be is helyeztük. Az üzlet megszüntetésével egy időben a pavilon választékát tovább bővítjük. Vállalatunk tovább­ra is az üzletek szakosításá­ra törekszik, természetesen mindig figyelembe véve a fo­gyasztók igényeit. Nemzetközi kisplasztikái kiállítás Budapesten Ä SffcBamcfMMft október 6-án megnyíló I. nemzetkö- 1 kisplasztikái biennálé a núzeumi hónap, s egyben a óváros kulturális életének sgyik legkiemelkedőbb ese- nényét ígéri Budapesten éL- ő alkalommal mutatkoznak >e a nemzetközi képzőmű- részeti élet legrangosabb nesteret. Hazánk művészei mellett észt vesznek a kisplasztikái eregszemlén, Ausztrália, Ausztria, Botival, Bulgária, jhile, Csehszlovákia, Etiópia, Finnország, Görögország, Ja- >án, Jugoszlávia, Kanada, .engyélország, Mexikó, a Né- net Demokratikus Köztársa- ág, a Német Szövetségi köztársaság, Olaszország, Ro- nánia, Spanyolország, Svéd- írszág, a Szovjetunió és az JSA legnevesebb alkotói. A tárlat látogatói 104 mű 'ész mintegy 600 alkotásával - kisplasztikákkal, plafcet- ekkel, dombarművekkej —, smerkedhetnenk meg a Mű­csarnokban. S mivel az al­kotások — a részvételi felté- elek értelmében — nem le­letnek öt évnél régebbiek —, i kiállítás átfogó képet ad írről, milyenek a világ kü- önböző tájain e műfaj mai .tílustörekvései, eredményei, íazánkat 11 kortárs képző- nűvész: Borsos Miklós, Kiss \ agy András, Lesenyei Már- a, Marosán Lá ;zló, Pátzay Pál, Schaár Erzst bet, Seges- li György, Samu. yi József, a most tragikus fürtélemség­gel elhunyt Tar István, to­vábbá Varga Imre és Vígh Tamás képviseli 126 művel. (MTI) Csodálatra méltó eredménysk Koreában iónra lehetősé­günk nyílt megismerkedni ». nép életéved. Elsősorban az építés nagyszerű üteme, az ipar és a mezőgazdaság je­lentős fejlődése, a porig le­rombolt ország teljes újjá­építése keltett csodálatot bennünk. Láttunk képeket az 1953- as Phenjanról, amikor min­den romokban hevert Ko­romtól megfeketedett tűzfa­lak, a hazak helyén puszta föld, az utak helyén árkok és bomibatölcsórek — ez maradt a háború után. Az akkor négyszázezer lakosú fővárosra négy százhúszezer bomba hullott. Korea falva- it és városait lerombolták, a hidakat felrobbantották, a víztárolóikat tönkretették, a gyárakat és bányákat el­pusztították. Most egészen más kép fo­gadott bennünket. Űj há­zak, gyárak, tiszta és derűs utcák, modem üzemek, az aranyló napsugárban beérő rizstáblák. Háromszor is re­pültünk az ország felett, a gépről letekintve szabály­zott folyók, duzzadó víztáro­lók csillogtak a hegyeikben, a rizsföldek közötti Ember­kéz alkotta szépség a hatal­mas, zöld növényzetben gaz­dag hegyek, a homokos ten­gerpart, a tengerből a pán­tok mentén meredeken ki­emelkedő, kúp alaíkú ki­csinyke szigetek egzotikus látványa közepette. Az or­szág őrzi xégi építészeti em­lékeit, az utak mentén a fal­vak házait még sárkánytető­vel építik, még állnak min­denütt a sárkánytetős pihe­nőik. A fővárosban a Moran- bon Színház és az új Nagy­színház is ebben a hagyo­mányos stílusban épült, res­taurálták az ősi motívumok­kal ékes egykori városkaput, a Tedong-kaput, a Marám­ban hegy gyönyörű kilátóit. De a fővárosban és az álta­lunk meglátogatott Hamhünk városban már az építkezések többségéire a modem irány­zat jellemző. Ilyen Phanjan- ban a hetvenezires stadion, az új tv-torony, a Phenjan Szálló, a mandszundei kong­resszusi palota, a csodálatos úttörőpalota, az új cirkusz épülete. Modemek a Phen­jan két részét elválasztó Te­dong folyót átívelő hidak is. És modemek az új lakóhá­zak. A legszebb talán a Csol- lima sugárút, ahol fél év alatt egy modem, új lakóte­lepet építették. Mindezek a létesítmények a koreai nép szorgalmát, csodálatra méltó munkáját tükrözik. A Csollima Amikor megérkezésünk után a főváros melletti szu­ltáni repülőtérről a negy­ven kilométeres betonúton a gépkocsisor végighajtott a széles Rjong Hing és az Ual Hiang sugárutakon, az első, ami szemünkbe ötlött, a vá­ros egyik magas dombján felállított Csői Lima szobor volt. Báxfajvá is mentünk Későbbi programjaink so­rán a városban ezt a szob­rot mindig la evük úgy ma­gasodé*! a város fölé. Kísé­rőink elmondották, hogy ez a szobor a mesebeli taliosló- ra emlékeztet, amely abban különbözik a többi lótól, hogy azoktól tizenhétszer gyorsabban száguld. Most is a gyors száguldás, a szaka­datlan előrehaladás jelképe a Csollima. A lószobor há­tán egy könyvet magasra emelő munkás és egy pa­rasztasszony látható, öle jel­képezik a két dolgozó osz­tály összefogását az új tár­sadalom építésében. A szá­guldó táltosló egyben a mun­ka verseny jelképe is. Deko­rációként láttuk viszont a meglátogatott üzemekben, a hamhüngi „Február 8” ne­vet viselő műanyag- és mű­szálgyárban, a Rjongszomi Gépgyárban, de — villany­körtékből kirakva és estén­ként kivilágítva — a köz­épületek tetején is. A gyárak dolgozói és ve­zetői elmondották, hogy a munka verseny fő célja je­lenleg az, hogy hatéves ter­vüket rövidebb idő alatt teljesítsék. Ezzel párhuza­mosan társadalmi munka- akciókra is mozgósítanak. Kísérőink elmondták, hogy így építették fed, szakembe­rek irányításával, a főváros főiskolai hallgatói a Tedong folyó egyik legszebb hídját egy év alatt, így épültek a Csollima sugárúton a lakó­házaik, egy nap alatt egy la­kószint! A gyerekek Koreában sok a gyerek, «agyon szeretik őket. Tisz­ták és jól öltözöttek. Az is­koláskorúak általában sötét­kék szoknyában, vagy nad­rágban járnak, úttőrőing- ben, vörös nyakkendőt visel­ve. Fegyelmezettek. Amerre jártunk, mindenütt azt lát­tuk, hogy ha többen mentek együtt, akkor sorba álltak, énekeltek. Ha gépkocsiso- runkat észrevették, anélkül, hogy valaki figyelmeztette volna őket, úttörőköszöntés­sel üdvözöltek bennünket A Szu Hung-i mezőgazda- sági szövetkezetben megmu­tatták nekünk az óvodát is. A gyerekek az óvoda kert­jében vártak minket, ahol kis kőrrepülőt, csúszdát, hin­tákat állították fel nekik. Énekeltek, egy kfcs harmó- niumon óvodás társuk kí­sérte a dalt. Meglátogattuk a Manfesun- deibem működő forradalmi nevelőintézetet Itt azokat a fiúgyerekeket nevetik, tanít­ják, akiknek szülei életüket áldozták a honvédő és for­radalmi harcokban. Az álta­lános műveltség elsajátítá­sán túl nagy figyelmet for­dítanak a honvédelmi és ka­tonai nevelésre, a tanítvá­nyokat megismertetik a kor­szerű fegyveréle kezelésével. Ott jártunkkor tantermi lő­gyakortatokát mutattak be nekünk, amely bizonyai) i, hogy a fiatal tanítvány..k jól értenek a fegyverek ke­zeléséhez. Többségük alkot­ja maid a néphadsereg tis z­tikarát, állami, partinté.'.iiú- nyekben fognak dolgozni. A gyermekintézmény o k meglátogatása közül a leg­emlékezetesebb a főváros­ban működő úttörőpaloía felkeresése volt A-z 1903- ban épült kilemcemeletes pa­lotában, ötszáz helyiségben számtalan szakkör működik. Van itt színház, hangver­senyterem, csillagvizsgáló, sportcsarnok és stadion is. A látogatás az úttörőpalotában a tervezettnél hosszabb-a nyúlt, hiszen a protokoll elő­írásai már az érkezés első perceiben felborultak, az út­törők vörös nyakkendővel fogadták a magyar államfőt és kíséretét, szinte mindent meg akartaik mutatni biro­dalmukból. Táncbemutató, bábelőadás, rögtönzött hang­verseny követte egymást. A látogatás az ezerkétszáz sze­mélyes színházteremben más­fél órás művészi műsorral ért véget Az új operaház — a régi í­"Inlcu. 0», auCbC. Emberek, szokások A koreai emberek egysze­rűen, de jól öltözködnek. Se­hol nem láttunk piszkos, vagy rongyos embert A férfiak egyszínű öltönyöket visel­nek, ezeket műszálas textí­liából készítik, ún. vinalon anyagból. Az asszonyok föl­dig érő, mell fölött végződő szoknyákat viselnek, felül fehér vászon, vagy selyem mellény-kékkel. Ottjártunk- kor nagy volt a meleg, így a férfiak többsége ingujj­ban járt Gyakran megnéz­tük az utcán az asszonyokat, akik kisbabáikat a hátúkon viszik magukkal. A koreai szokások közül — amelyeket megismerhet­tünk — a legérdekesebb ta­lán az étkezés rendje. Étke­zés előtt és után általában nedvesített és illatosított kéz­törlőket használnak, ezek át­adása az étkezés megkezdé­sét vagy végét jelzik. A leg­több helyen (szálloda, étte­rem, fogadások) nők szolgál­nak fel, kizárólag a maga­sabb szintű fogadásokon van férfifelszolgálás. (Így volt ez azon az ebéden is, ame­lyet Kim ír Szén adott Lo- sonczi elvtárs és kísérete tiszteletére.) Az étkezés előtt, és a pohárköszöntőiknél ún. Zsenzsen pálinkát isznak, amelyet mszámgyükérből ké­szítenek. Ez nem túl erős, kellemes illatú pálinka, amelynek a koreaiak külön­leges hatást tulajdonítanak. Sok halat, szárnyast fo­gyasztanak, kedvelt ételük a tengeri uborka. Számunkra a legnagyobb gondot a tin­tahal húsa okozta, amelyet nem lehetett elrúgni, ezért magunk között azonnal el­neveztük „gumihúsnak”. A levest az étkezés végén kí­nálják, köztük a legkedvel­tebb a már Szibériában megismert pjolmenyi — erő­leves húsos derelyével. Min­den formában kínálják a rizst: vízben főve, édes tész­tának sütve, „keleti cseme­ge” formájában. Vendéglá- tóihk örültek, ha azt emle­gettük: menjiyire hasonlóan fűszerezik a magyar és ko­reai ételeket. Van persze különbség is, A mi párizsi szeletünkhöz h ■ pló húské­szítmény panírozásához hasz­nált tojásos lisztnek például — cukrozottmandula-íze volt.: Tizenegyezer kilométert re­pültünk Koreáig és ilyen tá­volságban is igazi barátok­ra, vendégszerető testvéri népre találtunk. A tudósítá­sok. a kommentárok az El- rő 'M Tanács elnöke útjának -o kai jelentőségét már 7.:ék. Most így utólag • színnel próbálta a . ó kiegészíteni a ké- M'rlrnt összegezve el­rdhr link: hr-raos, érde- ..... • • nyújtó ' 't. a ba­.... a ko­sai í ■ - " cüdésének további erősítését szolgálta.. Miízkl Ervta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents