Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-06 / 235. szám
Miltont étnek a „csebokszári honfoglalók” ? Megismétlődnek-e a Hadnagy utcai építkezés gyermekbetegségei ? Rövidesen — néhány hét múlva — átvehetik & lakáskulcsot az új egri lakótelep első „honfoglalói”. Ez évben előreláthatóan 163 lakás készül el, amelybe félezer ember költözik. Jövőre ennek a duplája — ha nem több —, két év múlva pedig háromezer ember él már itt, Csebokszáriban, Eger legújabb kisvárosában. Az idén félezer... aztán háromezer ember él majd itt. De miként, milyen körülmények között? Vajon meg kell-e birkózniuk az első „telepeseknek” az eddig minden új lakótelepen tapasztalt gyermekbetegséggel, vagy valóban városi környezetben, városi szinten élhetnek már az első „fecskék” is? E gondolatok és aggodalmak jegyében jártuk be a leendő lakók útvonalait és kerestük fel az illetékeseket, választ keresve e kérdésekre. A buszról a sárba Kissé távol esik a város központjától az északi lakótelep, de azért megközelíthető. A Csebokszári név sem túl ismerős még a közlekedési dolgozók körében, de azért meg tudják mondani, melyik helyi járattal lehet eljutni ide: Kemping, Berva. Sőt, az is kiderült, hogy később az új lakótelepre is bemegy a busz, nemcsak a közelében áll meg. Az éjszakai közlekedés egyelőre még megoldatlan, de mint a városi tanácson erről értesültem, ez csak idő kérdése, amint lesz kiket szállítani... lesz mivel szállítani is. Ez megnyugtató... Annál nyugtalanítóbb viszont, hogy a buszról leszabva, hamarosan bokáig merülhet a sárba a „honfoglaló”, mert az út, amelyet gépek, autók tucatjai „szántanak”, legfeljebb tanyai útnak felel meg. Gödrök, latyak, a világítás sem valami fényes és a járda bizony „hiánycikk”. Az építők gumicsizmát ajánlanak... Minimum. És némi reményt arra, hogy talán útelemekből sikerül valami áthidaló . megoldást találni az úttalanságra, íme az első gyermekbetegség —, amely ismétlődik: a házak épülnek, út nincs. De régi „betegség”! Mindenki tudja a gyógyszerét; előbb közművesíteni. aztán építeni. Mégis ... mégis tanyai körülmények az első ötszáz ... vagy ezer lakó számára. Agglegényből! — egyelőre Sárba merülő cipővel vágjunk át az egyetlen „bolt” bejáratához... Néhány négyzetméter az „üzlet”, ugyanennyi a raktár. Afféle építőipari „kantin”, agglegénybolt, csupa olyan árukkal tele — elsősorban italokkal — amelyek a munkásszállásokon lakóknak szükségesek. Ezt ejthetik útba az első honfoglalók annak reménye nélkül, hogy ami a háztartáshoz szükséges — fűszer, zöldség, gyümölcs, vegyi cikkek — azt itt megvásárolhatják. Az építők igényét is alig tudja kielégíteni ez a kis barakkbolt. nemhogy a majdani lakókéi Igaz, épül a tej- és kenyér- boll — álról fűszerárut is lehel majd kapni — de ki tudja, mikor húzza fel c rolóját? Az ajtón belül — minden szép A kissé hosszú utazás, ; sár és a minibolt bosszúsá ga után örömmel léphet be az új lakó a valóban mo dein, kényelmes lakásba. Mert ezekben a lakásokban szinte mindent megtalál, ami a kényelmes otthon tartozélca. A lakásban levők különleges optikán győződhetnek meg arról, hogy a valóban várt vendég jött-e az ajtóhoz, vagy nem kívánatos idegen. A szobákban faltól falig beépített szekrények, gázfűtés — egyelőre —, később pedig központi fűtés. Nem kell magasra menni — mert amint már hírt adtunk róla — az épületek háromnegyed része „alacsony” lesz. Négyemeletes — lift nélkül.:. legalább ebben az ügyben bosszúság nélkül. Remek a konyha ... szép, praktikus a fürdőszoba, a mellékhelyiségek. Sok lakásnál külön bejáratúak a szobák ... Egyszóval csupa öröm az ajtón beiül . de a négy fal közül gyakran ki kell mozdulni... Telefon, orvos, iskola, bölcsőde, áruház Lakni lehet itt kényelmesen ... de élni még nem. Legalábbis nem olyan kényelmesen, mint szeretnének, hiszen a legszükségesebb ellátásban sem részesülhetnek az első csebok- száriak. Mi történik például, ha megbetegszik valaki? Telefon nincs. 1973-ban lesz talán — ahogy a postától értesültünk. Tóvári Józsefnek, a távközlési üzem vezetőjének ígérete szerint legalább egy nyilvános állomással tudnak segíteni majd ezen o gondon. Remélhetőleg ... Orvost tehát nem „rém delhetnek” telefonon, de személyesen is nehezen érik el. mert bár két felnőtt- és egy gyermekrendelőt, illetve orvosi körzetet terveztek az új lakónegyedbe, hosszú ideig még a Tűzoltó téri rendelőben találhatják meg fájdalmaikra az írt az itt lakó százak és ezrek. A szolgáltatóház, ABC- áruház és egyéb létesítmények — iskola, bölcsőde, óvoda — csak 1973-ban lesz kész, hacsak... nem gyorsul az építkezés üteme... és már akkor is kevés lesz. .! Az egész városrész ugyan- j is mindössze 60 férőhelyes j bölcsődét kap és az óvoda- jj ba is csak száz gyerek fér j majd. Ezer család ... száz * gyerekre. i Megoldás Érzi e helyzet fonákságát minden vezető, szakember, akivel csak beszéltem. Dr. Varga János, a városi tanács elnöke éppúgy, mint a szakigazgatási szervek vezetői, szakemberei, vagy az építők. Valamennyien meg oldást keresnek arra, hegy már az első lakók is jól érezzék magukat az új lakótelepen. Ez bíztató! A beszélgetések során sok jó ötlet jött számításba. Többek között az a megoldás, amelyet már a budapesti és más építkezéseknél sikerrel használnak, miszerint: a maradandó szolgáltató épületek elkészültéig lakásokat alakítanak, át ideiglenes bölcsődének, óvodának, orvosi rendelőnek, üzletnek és javítóműhelynek, ifjúsági klubnak, vagy más közhasznú célra. A másik áthidaló megoldás a pavilonos építés lenne. összerakható elemekből ma már remekül lehet ideiglenes iskolákat, rendelőket, üzleteket összeállítani, amíg a tervezett stabil épület elkészül- Utána másik építkezésen, vagy más városrészben lehet hasznosítani az összerakható épületeket, hiszen mindig van olyan „fehér folt” a megyeszékhely térképén, ahol bölcsőde, orvosi rendelő, vagy üzletsor hiányzik. E két lehetőség (vagy az újabbak közül) minden bizonnyal megtalálják majd a megfelelőt a város vezetői és a lakótelep építői, hogy a városi lakásokból kilépve ne fogadja majd „tanyai színvonal” a nagy jövőjű Cse- bokszári lakónegyed első „honfoglalóit”,. későbbi lakóit, s ne ismétlődjenek meg a Hadnagy utcai lakótelep építésének „gyermekbetegségei”. Kovács Endre Miért kell bemutatni a Tar- aaméraí Általános Iskolát, helyesebben az iskola felső tagozatát? Nos, megérdemel néhány szót. száznégy gyerek sonsa, akik meglehetősen szűkös körülmények között készülnek az életre a volt Aitaiássy-kúriában berendezett osztálytermekben, helyesebben osztálysjsoöácRkátobaR. Mert ezek a helyiségek olyan kicsik, olyan zsúfoltak, hogy alig lehetne osztályteremnek nevezni őket, A VI. osztályban az összetolt padsorok között csak annyi rés vasi, hogy féloldalazva lehet megközelíteni a tanári katedrát. A VIII.-ban az első pádban ülő gyerekek nap mint nap a tábla közvetlen közelében ronthatják a szeműké*. Az osztályok közvetlenül « tornateremnek kinevezett, helyiségből nyílnak, így a különböző tantárgyak hanghatásai egészen közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással. Előfordul, hogy vezényszó, lálb- dobogás, síp szolgáltat kísérőzenét, a számegyenés ismertetéséihez. A száznégy felső tagozatos tehát ideálisnak éppen nem nevezhető körülmények kö- között készül az órákra és a továbbtanulásira. A jövőben a környék felsőtagozatosai is gyarapítják majd az osztályok létszámát, mert a tárnáménál iskola a tervek szerint alsófokú körzeti iskola lesz, Űj iskoláról azonban nem • szólnak a tervek. (tsstgetfoyj-..ói-./.-. 4 Az iskola szériám. A tornaterem. (Koto-t Tőeh Gizella) Járási tanácsok helyett — Járási hivatalok AZ ÉV tavaszán megtartott országgyűlési és tanácsválasztásokkal egy időben hatályba lépő, immár harmadik tanácstörvényünk egyik legjelentősebb intézkedése a járási tanácsok megszüntetése, helyükbe a járási hivatalok létrehozása volt. Az új tanácstörvény kiiktatta tehát- a járási tanács-szintet, meghagyva továbbra is a megyei, mint területi tanácsokat és a városi, valamint a ! különböző községi — nagyközségi, községi, közös községi, — tanácsokat, mint helyi tanácsokat. (A járás, mint területi fogalom, továbbra Sem szűnt meg.) Miért vált szükségessé ez a változtatás két évtized után? Miként a járási tanácsok húsz év előtti létrehozás i- nak, úgy természetesen megszüntetésüknek is nyomós okai voltak. Az első tanácsválasztásikor, 1950-ben 3000 helyi tanácsot választottak. Ezek között olyan is volt, amelyet háromszáz lakosú község' választott! A megyék azonban — kivált a sokközságo- „sek, mint például a legtöbb dunántúli, Pest és Bács, valamint Borsüd-Abaúj-Zemp- lén és Szabolcs-Szatmár megye — képtelenek lettek volna ennyi községi tanács közvetlen irányítására, ösz- szefogására,- ezért kellett közbeiktatni a járási tanácsokat, amelyek közvetlenül és hatékonyan tudtak foglalkozni mindenekelőtt a községi tanácsokhoz újonnan — a munkapadoktól, a földekről — odakerült, politikailag feltétlen Szilárd, túlnyomó többségükben azonban gyakorlatlan vezetőkkel és dolgozókkal. Ezt a megoldást ösztönözte az akkori — tervlebontásos — gazdálkodási rendszer is és az a körülmény, hogy a járási tanácsokat tették meg a termelőszövetkezeti mozgalom. illetve a tsz-ek állami irányító, ellenőrző szervévé. A járási tanácsok abban az időbep beváltották a működésükhöz fűzött reményeket. Az utóbbi évek során hazánkban bekövetkezett jelentős társadalmi, gazdasági változások, az állaimélet, illetve a szocialista, demokrácia továbbfejlesztésével kapcsolatos újabb törekvéseink — mint politikai célok — feltétlenül bizonyos korszerűsítést igényeltek ezen a tanács-szinten. A legfontosabb előrehaladást a községhálózat korszerűsödés se, a helyi tanácsok önállóságának növekedése terén történt, a hatósági-igazgatási, a gazdasági hatáskörökben egyargnt. Nagyrészt a községösszevonósok következtében a korábbi 3000 helyett ma már csak 1827 községi tanács van, a többségében olyan vezetőkkel és dolgozókkal, akik képesek is élni a megnövekedett önállósággal. A járási tanács — a fejlődés mai fokén — már inkább akadályozta a községi tanácsok önálló, felelősség- teljes működését. Ezért került sor megszüntetésükre. Helyükbe a járási hivatalok léptek — választott tanács nélkül, csökkentett létszámú apparátussal —. amelyek a megyei tanács hivatali szervei és a megvei tanács végrehajtó bizottságának irányítása alatt működnek. A járási hivatalok megszervezése általában zökkenőmentesen és a céloknak megfe- leően zajlott le, azzal a törekvéssel. hogy kevésbé tagolt és kisebb létszámú, de magasabb színvonalon működtethető apparátusokat hozzanak létre. EZEK UTÁN önként adódik a kérdés: milyen tapasztalatokkal szolgál a járási hivataloknak a választást követő, rövid néhány hónapos tevékenysége, beváltották-e a működésükhöz fűzött elképzeléseketl ...... A járási hivatalok az útkeresés időszakát élik; már nem a légi módon dolgoznak, de még nem is találták meg az új feladataiknak mindenben megfelelő munkastílust Nógrád megyében például szinte egyszer sem történt párhuzamos intézkedés a megyei szervek és a járási hivatalok részéről. Baranya megyében viszont jó néhány ilyen eset fordult elő. A leglényegesebb kérdés: hogyan segíthetik a leghatékonyabban a községi tanácsok munkáját? Mindenekelőtt a kisebb községek tanácsai szorulnak továbbra is a járási hivatalök nagyfokú közvetlen támogatására. Tegyük hozzá: ezen a téren a m misztérium óiknak is bőven akadnak még tennivalóik; hogy például egy egyszerű iparengedély kiadásához ne kelljen több mint harminc jogszabályt ismernie a községi ügyintézőnek. .. Ugyanakkor most dolgoznak a helyes felügyeleti módszerek kialakításán is, MINDENT egybevetve! a járási hivatalok eddigi, rövid múltra visszatekintő tevékenységében jóval több a bíztató elem, mint a munkái még nehezítő probléma. ..... ÍN, G.) 20 ezer hold vetésre kész a füzesabonyi járásban Kevés híjáin befejeződött a burgonya betakarítása, közel 1000 hold termése került prizmákba és zsákokba. Jól halad a kukorica törése is. mivel a .közéi 10 ezer hold vetésterület 70 százalékán már ezt a munkát is elvégezték. Folyamatosan hálád a cukorrépa betakarítása, bár az 1168 holdnak még csak 31 százalékán, 363 holdon végeztek eddig a munkával. A kukorica vetésterületének mintegy 35 százalékán, 3500 holdon végezték el a szárvágást és a levágott szárat besilózták. A járás szövetkezetei eddig már 67 százalékra teljesítették silózási tervüket, mivel a tervezett 33 ezer köbméter silóból eddig már 22 ezer köbméter téli takarmány biztonságban van. A betakarítással egy időben a jövő évi vetések végzése is jól, sikeresen halad. Az őszi vetések alá történő szántást eddig közel 20 ezer holdon, a tervezett terület 80 százalékán. elvégezték. Teljesen befejeződött az őszi lucernavetés, feszesen 687 holdon. A tervezett 3315 hold őszi árpából mintegy kétezer hold vetés került a talajba. A kenyérgabona vetése is tovább folytatódik. A tervezett 17 ezer 273 holdból eddig 4 ezer 220 holdnyi területen került földbe a vetőmag. Folyamatosan halad az őszi mélyszántás .is és a tervezett 24 ezer 200 holdas területből 8600 holdat szántottak meg a traktorok a tavasziak alá. (császár) imma, © 1971. október szerda Bemutatjuk a tarnamérai iskolát
