Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-01 / 231. szám
Ötvösművészeti, képzőművészeti kiállítások, műemlékismertető előadások, vetélkedők Egerben és a megye városaiban, falvaiban Szombaton kezdődik a múzeumi hónap Szkíta temetők • Hol van Aba Sámuel síri a? • Levelek a Gárdonyi-hagyatékból Annales lusei Agriensis VII. Miként az utóbbi években gyakorlattá vált, október ebben az évben is a múzeumoké és a múzeumi tudományé. Országszerte kiállítások, előadások sorozatát szervezik közgyűjteményeink, hogy mind jobban lelkeltsék az érdeklődést a birtokukban levő régészeti, néprajzi, képzőművészeti anyag iránt, s hasznos ismeretekhez juttassák a néptömegeket. Szabó János, a Heves megyei Múzeumok Szervezetének • igazgatóhelyettese elmondotta, hogy az 1971-es esztendőben műemléki jelleggel ruházzák fel a múzeumi hónapot, így október folyamán a mi megyénkben is több olyan rendezvényre kerül sor, amely műemléki értékeinket ismerteti, magyarázza: Az említett új vonás szellemében nyitjáik meg október 2-án délben a Megyei Könyvtár előcsarnokában az Eper műemlékeinek irodalmát összefogó nyomtatvány- kiállítást, október 7-én este pedig dr. Levárdi Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos munkatársa Heves megye műemlék- védelmi feladatairól tart előadást a vármúzeum képtárában. Itt említhetjük meg hogy két műemléknéző kirándulásra is sor kerül a múzeumi hónap alatt. Október 17-én Feldebrő, Verpeléti Kisnána, október 24-én pedig Gyöngyös és környéke régi építményeit, múzeumi gyűjteményeit tekinthetik meg szakember vezetésével a megyénk műemléket iránt érdeklődők. Már most felhívjuk a figyelmet egy ritka érdekessé- gű kiállításra, amely a Heves megyében található XV —XVIII. századi ötvösművészeti remekeket gyűjti ösz- sze a vármúzeum klubtermében. A kiállított tárgyak között láthatjuk majd az egyházak tulajdonában levő műkincseket is, a nyitás délutánján pedig dr Héj Miklósáé muzeológus a hazai ötvösművészet fejlődéséről tart előadást. Nem tartozik szorosan a múzeumi hónap keretébe, de kiemelkedő jelentőségű az a képzőművészeti kiállítás, amelyet október 2-án, szombaton délelőtt 11 órakor nyitnak meg a Megyei Művelődési Központ Knézich Károly utcai nagytermében. A tárlat mintegy 60 festménye, szobra, kerámiája a nagy hírű hódmezővásárhelyi művésztelep hat évtizedes munkásságának kereszt- metszetét nyújtja, s általa mai piktúránk, szobrászaink legnevesebb mestereivel ismerkedhetnek meg a képzőművészet barátai. Ezt követően, déli 12 órakor nyílik meg a vármúzeum klubjában Trojan Marian ex libris-kiállítása, mintegy a múzeumi hónap bevezetéseként. Itt dr. Pápay Gyula, a megyei tanács titkára méltatja az egész hónapos program jelentőségét. Érdekesnek ígérkezik az a kiállítás is, amelyet október 23-án nyitnak meg a Megyei Művelődési Házban Gárdonyi Géza titkosírásából, illetve annak dokumentumaiból s nem marad ki a programból megyénk többi városa sem. Képek a Mátra természetvilágából címmel Gyöngyösön fotótárlatot nyitnak október 3-án délelőtt 11-kor, Hatvanban pedig október 17-én avatják a helyi múzeum állandó gyűjteményének kiállítását, amely a város őstörténetével foglalkozik a fiatalabb kőkortól a római uralom végéig terjedő időszakban. Egy héttel később ugyanitt a város és környéke népművészetét bemutató gyűjteményt bocsátanak közszemlére, maid dr. Manga János, az ismert népre ízkutató tart érdeklődésre számító előadást Gyurkó Pótról és a népi fafaragó művészetről. Hagyomány immár, hogy a Heves megyei múzeumi hónap keretében a vármúzeum képtárában hangversenyez az Egri Szimfonikus Zenekar, mintegy a társművészetek kapcsolatára, kölcsönhatására utalva. Ez a koncert október 4-én, hétfőn este 7 órakor lesz. Ugyanezen a napon kezdődik meg a Megyei Művelődési Központban a szakszervezeti üdülők kultúrfelelő- seinek műemlékismertető tanfolyama, október 30-án pedig múzeumi vetélkedőre kerül sor a szilvásváradi SZOT-üdülőben, amely szintén hasznosan erősítheti a múzeumi szervezet és a közönség kapcsolatát. Megemlítjük még, hogy október második felében Heves megye több nagyközségében, falujában rendeznek régészeti, művelődés- történeti, néprajzi és műemlékvédelmi előadást. (m. gy.) NEMRÉG hagyta el a nyomdát az egri múzeum évkönyvének VII. kötete, amely a sokrétű és szerteágazó gyűjtő-kutató tevékenység, a tudományos és népművelési munka egyesztenriei eredményeit foglalja össze. A Szilvásváradról és Tar na bőd ró 1 előkerült szkíta kori leletekről olvashatunk dolgozatot Párducz Mihálytól. Az Alföld szkíta kori népességének kérdéséhez szól hozzá — a hevesi szkíta temető leletanyagának ismertetése kapcsán —, Szabó János Győző. A hevesi Semmelweis utcában 27 sírt ástak fel, ennél nagyobb sírszámú szkíta kori temetőfeltárás még nem volt a Mátra előterében. Még több sírt is feltárhattak volna, áim a munkát egy furcsa és szokatlan, esemény miatt félbe kellett hagyni. Az történt ugyanis, hogy arra a területre, ahol a feltárandó temetőrész húzódott, a helyi tanács váratlanul (?!) építési engedélyt adott ki. A korábbi szkíta kori temetőfeltárásokhoz képest a hevesi leletek így is nagy érdekességgel szolgáltak. Az egyik sírgödörből ugyanis kettős csontváz került ejő: 40—50 éves férfi csontvázán egy 25 év körüli nő csontváza feküdt, a férfi bal karját átkarolva. Nő és férfi ilyen sajátos módon való eltemetésének nyilvánvalóan különleges oka lehetett, ennek magyarázatát azonban nem ismerjük. A magyarországi besenyők régészeti hagyatékának meghatározására vállalkozott dr. Nagy Árpád. Eger környéki ég Tisza vidéki besenyő települések, a besenyők lakta szállásterületek határait rögzíti tanulmányában okleveles adatok alapján, s részletesen bemutatja az eddig előkerült X—XI. századi eredetű leletegyütteseket. MÁR kéziratban is nagy vitát kavart tudományos körökben Kovács Béla kabarok és palócok c. dolgozata. Kovács űj szemszögből vizsgálja a palócok kialakulásának kérdését. Településtörténeti, nyelvészeti, egyháztörténeti, régészeti és művelődéstörténeti adatokkal bizonyítja Észak-Magyarországon egy — a honfoglaló magyarokhoz nyolcadikként csatlakozó —, törökös népcsoport, a kabar törzs IX—XI, századi meglétét, s mint állítja, ennek a törzsnek adta a szláv nyelvű népetimológia a gunyorosan értelmezett palóc nevet. A tárgyi emlékanyagokból levont következtetések alapján azt is bizonyítja Kovács Béla, hogy a feldebrői templom építtetőiének ygy impozáns, temetkezési hely készítése volt a sajátos célja, hiszen a centrális térelrendezésű templom középpontja az altemplomban levő sírkamra. A magyar krónikák adataira támaszkodva, Aba Sámuel király megöletésének színhelyét is Debrőre teszi Kovács Béla. A krónikás ugyanis a szláv helységnevet (Debrő) latin tükörszó (in scoobe, in scobre) formájában adta visz- sza. Az egri vár feltárásának egy évtizedes munkájáról írt az évkönyvben Kozák Károly, a várásatások vezető régésze. A várban levő Szépbástya helyreállítására tesz javaslatot Sedlmayr János tervező. Sugár István kutató az egri vár XVI. századi postájáról, a levéltovábbító rendszer kialakulásáról és fejlődéséről írt. Okleveles források néprajzi elemzését adja tanulmányában Bakó Ferenc, a XVIII. századi Eger környéki népi építkezések kapcsán. Heves megye cigányságának nyelvéről és alkatáról írt értekezést Mészáros György. Külön elemzi az oláhcigányok dialektusát, s tanulmányához szociográfiai megjegyzéseket is fűz. Olvashatunk az évkönyvben az apátfalvi porcelángyártási kísérletekről, a Bene-patakon levő hagyományos berendezésű vízi malomról, valamint az V/10-es vörös tüzérütegnek az egri 1919. május else- jl ellenforradalomban betöltött szerepéről. Dr.. Korompai János tovább folytatja az egri múzeum irodalomtörténeti gyűjteményében, a Gárdonyi-hagyatékban levő. több mint ezer darabhói álló Gárdonyilevelezés ismertetését. Most 325 levél tartalmi kivonatát közli. AZ EGRI múzeum évkönyve szükséges kézikönyv, ugyanakkor — a szakemberek mellett — hasznosan forgathatják mindazok, akiket a múzeumi tudományok inai eredményei érdekelnek. (pataky) Sugár István Kirobban a családi botrány a. Eperjesen, nagynénje, gróf Klobusiczky Istvánná házában száll meg Buttier János- né és kísérete. A kellemes pihen,gélést időnként Szir- may Jóska vissza-visszátérő titkos éjjeli látogatásai fűszerezik. A háziasszony minden tlt- kozódás ellenére is tudomást szerez a pásztorórákról, és hogy főúri háza ne kevered • Jék rossz hírt>e, kereken megtiltja vendégének, hogy Szir- mayt házában fogadja. Katalin asszony azonban inkább otthagyja a rokoni vendégszerető házat, és másutt bérel szállást, — de nem változtat züllött életmód'án... Vidám, gondtalan, de felelőtlen élet folyik Eperjesen. S most már leplezetlenül. Szirmayval és alkalmazottjaival együtt mennek a „komédiá”-ba. a színházba. S amikor előadás után a kivilágítatlan, sötét, szűk és kanyargós utcákon hazafelé ballag a kompánia. Buttlerné az utat megvilágító kézilámpát vivő komomáját elöreküldi. s ő Szirmay Jóskával a jótékony sötétségben hátramarad és összeölelkez- , ve, esókolódzvá andalog. Lassan-lassan már haza kell térnie férje mellé. El is indul Eperjesről, de csak Kassáig futja lendületéből. Nem képes elszakadni titkos szerelmétől... Hazaindulása előtt férje elébe utazik Kassára, de nem hogy örömmel fogadná, hanem egyenesen veszekedést. szít, mellyel el is éri célját: Buttier sziporkázó dühvei otthagyja és visszatér. A jó hírű Fekete Sas vendégfogadóban lakik Katinka. s hogy zökkenőmentessé legyen kapcsolata Szirmayval, egymás mellett bérelnek szobát. Társalkodónőjének és komornájának gyakorta pénzt nyom a markába, s a komédiába küldi őket. Természetesen est' előadásra. így azután m'nden al-d-ly elhinti J"'ki. úr diszkrét Iáin- ' i e'ől- újé nem kis meg is jegyIÄ7L október L» gentek — „Na, lesz may!” — *Honnan Manci?” — kérdi riadtan Buttlerné. — „Hogy tagadhatja ezt előttem nagysága?” — „Az volna nékem a legkedvesebb!” — zárja le Katinka a kezdetben feszülten induló beszélgetést. De a társalkodónő nem nyugszik. Mint aki szolgálata során sokat tapasztalt, előre látja a veszélyt. Jóindulatúan figyelmezteti úrnőszóváltások, kölcsönös féltékenykedések tarkítják a kastély egyhangú életét. Katinka grófnő a Szirmayval való titkos levelezést, egri ügyvédjén keresztül, alkalmi küldöncök útján tart. ja fenn. S közben alattomban formálhatja magában jövőjét. Egyre sürgeti szerelmét, titkos tervük valóra váltásában: — „Hallod Szivem! Én éppen mostan az urammal őszre vesztem. Hanem iparkodjál, hogy a közüttünk végzett dolgot mennél hamarább elvégezhessük!” A velejéig züllött Szirmay kapitány úr bizalmas inasa előtt így kottyantja ki dédelgetett titkukat: — „Hallod Jancsi! Már most szerencsénk lesz. A gróf Buttier bánáti jószágát árendába adja. Már lészen pénzünk, azon elmehetünk hárman Muszkaországba.. A bottyáni kastély, Dőry Ka'itka grófkisasszony leánykori szerelmi kalandjainak színhelye. itt kis-Szirtudja ezt, jót: _ . _ f hr> C. TYléltÓSCÍg os gróf úr megtudja, rossz, igen rossz vége lészen a dolognak!” Végre is, 1794. augusztus végén tér meg a grófnő erdőtelki kastélyukba, férje oldala mellé, aki még semmi rosszat som gyanít. Csak a korábbi apróbb óvódások, De egyszerre csak egészen váratlanul kitör a botrány! Egy nyárvégi kora reggel, amikor János gróf felébred, kikel az ágyából, s csakúgy ahogy van fehérneműben, magára kanyarítva nagy farkasbundáját, az aznapi első pápáját kinn a kastély kertjében járva-kelve szív- _J§. aL Egyszerre csak ismeretlen férfi bukkan fel a kerítés kapuja mögött. Vajon mi járatban lehet? A jövevény bizalmasan ellocsogja a far- kasbundás férfinak, hogy a méltóságos grófnőt keresi. A Felvidékről hoz neki levelet, de azt csakis a saját kezébe adhatja. Buttier nyomban felöameri a turpisságot, és a grófnő belső inasának adja ki magát. Csalt bízvást adja át neki a küldeményt, majd ő eljuttatja a címzetthez. A jámbor levélhozó nem is bizalmatlan- kodik. S a farkasbundás magyar máris indul értékes zsákmányával a kastély legbelső szobái felé... János gróf izgatottan tépi fel a levelet, melyből kiderül, hogy azt. maga Szirmay József úr küldte hitvesének. Amit eddig nem Is gyanított, az most meztelen valóságában tárulkozik elébe: a csábító „az eperjesi szép éjszakákra” emlékezteti. .. A felajzott Buttier vad hajszát indít felesége múltja, viselt dolgai klpuhatolá- sára, felderítésére. S akik a titkok legjobb ismerői: Liza, a komorna, báró Dőry László, a kissé ügyefo- gyott 'rokon, s nem utolsósorban a beavatott inas. Nemes János nyelvét egyhamar megoldják : János gróf csengő forintjai. Feipaprikázott hangulatban, a megszerzett adatok nyers realitásában lobbant- ja szemére feleségének házasságtöréseit. „Elkezdte pi- rongatni” — mondja egy házicseléd. — Lepocskondiázza, s keményen megalázza, sőt mindennémű házastársi kapcsolatát is megszakít.!*' A grófné sz° rlnt, cg ."!kptomm*’l m • * pisztollyal is ráront ér- lelö- véssel fenyegeti. — Pedig époen elés>. vaj var n fiatal erdőtelki földesül- í-'rin is Nagy Zsuzsáról, a Lízíröl nemf titok a kastély népe körében, hogy szeretője a grófnak. Ez a 19 éves csinos, girincsi parasztlány, hamar kiismeri urát, aki túláradó buja ösztönei gátlástalan kiélésében nem veti meg kastély - női cselédségét sem. lg., adja oda magát Liza is egy szép napon Buttlemak, s mint a legkívánatosabb és a kastély legbelső szobáiba is szabadon bejáratos ko- moma, hamarosan János első számú kedvese lesz. Amikor pedig kirobban a házaspár közötti nagy botrány, Lizi szívós célratöréssel igyekszik nem csupán futó szerelmi partnernek megtartani a grófot, de lelke mélyén terveket érlel Buttier őszinte érzelmeinek a megnyerésére Is. Így válik azután a házassági história egyik fontos szereplőjévé. A Buttler-házaspár felborult családi békéje lassacskán odafajul, hogy Katinka grófnő, amikor egyszer a férje éppen Pesten tartózkodik, meggondolatlanul hátat fordít férje otthonának. Otthagyja. elhagyja... Nem lenne azonban következetes magához, ha értékes holmikkal megpakolt két igáskocsit is ne vinne magával. Katalin asszony Egerbe hajtat, ahol szállást bérel. Berendezkedik. Majd pedig az elhagyott férjétől önkényesen kölcsönvett hintó elé fogott tüzesvérű paripákkal Girincsre viteti magát, a szülői házba. De Dőry Katalin hajthatatlan marad elhatározásában. Amikor férje megtudja, hogy felesége elhagyta, és ismét Eperjesen tartózkodik. — utána megy, és „oly nagyban kérlelé a gróf- néját, hogy jöjjön vissza meg egyszer hozzá.” (fQl#UU4u*J TAVASZ AZ ŐSZBEN
