Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

Ötvösművészeti, képzőművészeti kiállítások, műemlékismertető előadások, vetélkedők Egerben és a megye városaiban, falvaiban Szombaton kezdődik a múzeumi hónap Szkíta temetők • Hol van Aba Sámuel síri a? • Levelek a Gárdonyi-hagyatékból Annales lusei Agriensis VII. Miként az utóbbi évek­ben gyakorlattá vált, októ­ber ebben az évben is a múzeumoké és a múzeumi tudományé. Országszerte ki­állítások, előadások soroza­tát szervezik közgyűjtemé­nyeink, hogy mind jobban lelkeltsék az érdeklődést a birtokukban levő régészeti, néprajzi, képzőművészeti anyag iránt, s hasznos is­meretekhez juttassák a nép­tömegeket. Szabó János, a Heves megyei Múzeumok Szervezetének • igazgatóhe­lyettese elmondotta, hogy az 1971-es esztendőben műem­léki jelleggel ruházzák fel a múzeumi hónapot, így októ­ber folyamán a mi me­gyénkben is több olyan ren­dezvényre kerül sor, amely műemléki értékeinket ismer­teti, magyarázza: Az említett új vonás szel­lemében nyitjáik meg októ­ber 2-án délben a Megyei Könyvtár előcsarnokában az Eper műemlékeinek irodal­mát összefogó nyomtatvány- kiállítást, október 7-én este pedig dr. Levárdi Ferenc, az Országos Műemléki Felügye­lőség tudományos munkatár­sa Heves megye műemlék- védelmi feladatairól tart előadást a vármúzeum kép­tárában. Itt említhetjük meg hogy két műemléknéző ki­rándulásra is sor kerül a múzeumi hónap alatt. Októ­ber 17-én Feldebrő, Verpe­léti Kisnána, október 24-én pedig Gyöngyös és környéke régi építményeit, múzeumi gyűjteményeit tekinthetik meg szakember vezetésével a megyénk műemléket iránt érdeklődők. Már most felhívjuk a fi­gyelmet egy ritka érdekessé- gű kiállításra, amely a He­ves megyében található XV —XVIII. századi ötvösművé­szeti remekeket gyűjti ösz- sze a vármúzeum klubtermé­ben. A kiállított tárgyak kö­zött láthatjuk majd az egy­házak tulajdonában levő mű­kincseket is, a nyitás dél­utánján pedig dr Héj Mik­lósáé muzeológus a hazai öt­vösművészet fejlődéséről tart előadást. Nem tartozik szorosan a múzeumi hónap keretébe, de kiemelkedő jelentőségű az a képzőművészeti kiállítás, amelyet október 2-án, szom­baton délelőtt 11 órakor nyitnak meg a Megyei Mű­velődési Központ Knézich Károly utcai nagytermében. A tárlat mintegy 60 festmé­nye, szobra, kerámiája a nagy hírű hódmezővásárhe­lyi művésztelep hat évtize­des munkásságának kereszt- metszetét nyújtja, s általa mai piktúránk, szobrásza­ink legnevesebb mesterei­vel ismerkedhetnek meg a képzőművészet barátai. Ezt követően, déli 12 órakor nyí­lik meg a vármúzeum klub­jában Trojan Marian ex lib­ris-kiállítása, mintegy a mú­zeumi hónap bevezetéseként. Itt dr. Pápay Gyula, a me­gyei tanács titkára méltatja az egész hónapos program jelentőségét. Érdekesnek ígérkezik az a kiállítás is, amelyet október 23-án nyitnak meg a Megyei Művelődési Házban Gárdo­nyi Géza titkosírásából, illet­ve annak dokumentumaiból s nem marad ki a program­ból megyénk többi városa sem. Képek a Mátra termé­szetvilágából címmel Gyön­gyösön fotótárlatot nyitnak október 3-án délelőtt 11-kor, Hatvanban pedig október 17-én avatják a helyi mú­zeum állandó gyűjteményé­nek kiállítását, amely a város őstörténetével foglal­kozik a fiatalabb kőkortól a római uralom végéig terje­dő időszakban. Egy héttel később ugyanitt a város és környéke népművészetét be­mutató gyűjteményt bocsá­tanak közszemlére, maid dr. Manga János, az ismert nép­re ízkutató tart érdeklődésre számító előadást Gyurkó Pótról és a népi fafaragó művészetről. Hagyomány immár, hogy a Heves megyei múzeumi hónap keretében a vármú­zeum képtárában hangver­senyez az Egri Szimfonikus Zenekar, mintegy a társmű­vészetek kapcsolatára, köl­csönhatására utalva. Ez a koncert október 4-én, hét­főn este 7 órakor lesz. Ugyanezen a napon kezdő­dik meg a Megyei Művelő­dési Központban a szakszer­vezeti üdülők kultúrfelelő- seinek műemlékismertető tanfolyama, október 30-án pedig múzeumi vetélkedőre kerül sor a szilvásváradi SZOT-üdülőben, amely szin­tén hasznosan erősítheti a múzeumi szervezet és a kö­zönség kapcsolatát. Megemlítjük még, hogy október második felében Heves megye több nagyköz­ségében, falujában rendez­nek régészeti, művelődés- történeti, néprajzi és műem­lékvédelmi előadást. (m. gy.) NEMRÉG hagyta el a nyomdát az egri múzeum év­könyvének VII. kötete, amely a sokrétű és szerteágazó gyűjtő-kutató tevékenység, a tudományos és népművelési munka egyesztenriei eredmé­nyeit foglalja össze. A Szil­vásváradról és Tar na bőd ró 1 előkerült szkíta kori leletek­ről olvashatunk dolgozatot Párducz Mihálytól. Az Al­föld szkíta kori népességé­nek kérdéséhez szól hozzá — a hevesi szkíta temető lelet­anyagának ismertetése kap­csán —, Szabó János Győző. A hevesi Semmelweis utcá­ban 27 sírt ástak fel, ennél nagyobb sírszámú szkíta ko­ri temetőfeltárás még nem volt a Mátra előterében. Még több sírt is feltárhattak vol­na, áim a munkát egy furcsa és szokatlan, esemény miatt félbe kellett hagyni. Az tör­tént ugyanis, hogy arra a te­rületre, ahol a feltárandó te­metőrész húzódott, a helyi tanács váratlanul (?!) építé­si engedélyt adott ki. A ko­rábbi szkíta kori temetőfel­tárásokhoz képest a hevesi leletek így is nagy érdekes­séggel szolgáltak. Az egyik sírgödörből ugyanis kettős csontváz került ejő: 40—50 éves férfi csontvázán egy 25 év körüli nő csontváza fe­küdt, a férfi bal karját átka­rolva. Nő és férfi ilyen sa­játos módon való eltemetésé­nek nyilvánvalóan különle­ges oka lehetett, ennek ma­gyarázatát azonban nem is­merjük. A magyarországi besenyők régészeti hagyatékának meg­határozására vállalkozott dr. Nagy Árpád. Eger környéki ég Tisza vidéki besenyő tele­pülések, a besenyők lakta szállásterületek határait rög­zíti tanulmányában okleveles adatok alapján, s részletesen bemutatja az eddig előkerült X—XI. századi eredetű lelet­együtteseket. MÁR kéziratban is nagy vi­tát kavart tudományos körök­ben Kovács Béla kabarok és palócok c. dolgozata. Kovács űj szemszögből vizsgálja a palócok kialakulásának kér­dését. Településtörténeti, nyelvészeti, egyháztörténeti, régészeti és művelődéstörté­neti adatokkal bizonyítja Észak-Magyarországon egy — a honfoglaló magyarokhoz nyolcadikként csatlakozó —, törökös népcsoport, a kabar törzs IX—XI, századi meglé­tét, s mint állítja, ennek a törzsnek adta a szláv nyelvű népetimológia a gunyorosan értelmezett palóc nevet. A tárgyi emlékanyagokból le­vont következtetések alapján azt is bizonyítja Kovács Bé­la, hogy a feldebrői templom építtetőiének ygy impozáns, temetkezési hely készítése volt a sajátos célja, hiszen a centrális térelrendezésű templom középpontja az al­templomban levő sírkamra. A magyar krónikák adataira támaszkodva, Aba Sámuel király megöletésének színhe­lyét is Debrőre teszi Kovács Béla. A krónikás ugyanis a szláv helységnevet (Debrő) latin tükörszó (in scoobe, in scobre) formájában adta visz- sza. Az egri vár feltárásának egy évtizedes munkájáról írt az évkönyvben Kozák Ká­roly, a várásatások vezető ré­gésze. A várban levő Szép­bástya helyreállítására tesz javaslatot Sedlmayr János tervező. Sugár István kutató az egri vár XVI. századi pos­tájáról, a levéltovábbító rend­szer kialakulásáról és fejlő­déséről írt. Okleveles forrá­sok néprajzi elemzését adja tanulmányában Bakó Ferenc, a XVIII. századi Eger kör­nyéki népi építkezések kap­csán. Heves megye cigányságá­nak nyelvéről és alkatáról írt értekezést Mészáros György. Külön elemzi az oláhcigányok dialektusát, s tanulmányához szociográfiai megjegyzéseket is fűz. Olvas­hatunk az évkönyvben az apátfalvi porcelángyártási kí­sérletekről, a Bene-patakon levő hagyományos berende­zésű vízi malomról, valamint az V/10-es vörös tüzérüteg­nek az egri 1919. május else- jl ellenforradalomban betöl­tött szerepéről. Dr.. Korompai János to­vább folytatja az egri múze­um irodalomtörténeti gyűjte­ményében, a Gárdonyi-ha­gyatékban levő. több mint ezer darabhói álló Gárdonyi­levelezés ismertetését. Most 325 levél tartalmi kivonatát közli. AZ EGRI múzeum évköny­ve szükséges kézikönyv, ugyanakkor — a szakembe­rek mellett — hasznosan for­gathatják mindazok, akiket a múzeumi tudományok inai eredményei érdekelnek. (pataky) Sugár István Kirobban a családi botrány a. Eperjesen, nagynénje, gróf Klobusiczky Istvánná házá­ban száll meg Buttier János- né és kísérete. A kellemes pihen,gélést időnként Szir- may Jóska vissza-visszátérő titkos éjjeli látogatásai fű­szerezik. A háziasszony minden tlt- kozódás ellenére is tudomást szerez a pásztorórákról, és hogy főúri háza ne kevered • Jék rossz hírt>e, kereken meg­tiltja vendégének, hogy Szir- mayt házában fogadja. Ka­talin asszony azonban in­kább otthagyja a rokoni ven­dégszerető házat, és másutt bérel szállást, — de nem vál­toztat züllött életmód'án... Vidám, gondtalan, de fe­lelőtlen élet folyik Eperje­sen. S most már leplezetle­nül. Szirmayval és alkalma­zottjaival együtt mennek a „komédiá”-ba. a színházba. S amikor előadás után a kivilágítatlan, sötét, szűk és kanyargós utcákon hazafelé ballag a kompánia. Buttler­né az utat megvilágító ké­zilámpát vivő komomáját elöreküldi. s ő Szirmay Jós­kával a jótékony sötétségben hátramarad és összeölelkez- , ve, esókolódzvá andalog. Lassan-lassan már haza kell térnie férje mellé. El is indul Eperjesről, de csak Kassáig futja lendületéből. Nem képes elszakadni tit­kos szerelmétől... Hazaindulása előtt férje elébe utazik Kassára, de nem hogy örömmel fogadná, hanem egyenesen veszeke­dést. szít, mellyel el is éri célját: Buttier sziporkázó dühvei otthagyja és vissza­tér. A jó hírű Fekete Sas ven­dégfogadóban lakik Katin­ka. s hogy zökkenőmentessé legyen kapcsolata Szirmay­val, egymás mellett bérelnek szobát. Társalkodónőjének és komornájának gyakorta pénzt nyom a markába, s a ko­médiába küldi őket. Termé­szetesen est' előadásra. így azután m'nden al-d-ly el­hinti J"'ki. úr diszkrét Iá­in- ' i e'ől- újé nem kis meg is jegy­IÄ7L október L» gentek — „Na, lesz may!” — *Honnan Manci?” — kérdi riadtan Buttlerné. — „Hogy tagadhatja ezt előttem nagysága?” — „Az volna nékem a leg­kedvesebb!” — zárja le Ka­tinka a kezdetben feszülten induló beszélgetést. De a társalkodónő nem nyugszik. Mint aki szolgála­ta során sokat tapasztalt, előre látja a veszélyt. Jóin­dulatúan figyelmezteti úrnő­szóváltások, kölcsönös félté­kenykedések tarkítják a kas­tély egyhangú életét. Katinka grófnő a Szirmay­val való titkos levelezést, egri ügyvédjén keresztül, alkalmi küldöncök útján tart. ja fenn. S közben alattomban for­málhatja magában jövőjét. Egyre sürgeti szerelmét, tit­kos tervük valóra váltásá­ban: — „Hallod Szivem! Én ép­pen mostan az urammal ősz­re vesztem. Hanem iparkod­jál, hogy a közüttünk vég­zett dolgot mennél hamarább elvégezhessük!” A velejéig züllött Szirmay kapitány úr bizalmas inasa előtt így kottyantja ki dé­delgetett titkukat: — „Hallod Jancsi! Már most szerencsénk lesz. A gróf Buttier bánáti jószágát árendába adja. Már lészen pénzünk, azon elmehetünk hárman Muszkaországba.. A bottyáni kastély, Dőry Ka'itka grófkisasszony leánykori szerelmi kalandjainak színhelye. itt kis-Szir­tudja ezt, jót: _ . _ f hr> C. TYléltÓSCÍ­g os gróf úr megtudja, rossz, igen rossz vége lészen a dolognak!” Végre is, 1794. augusztus végén tér meg a grófnő er­dőtelki kastélyukba, férje oldala mellé, aki még sem­mi rosszat som gyanít. Csak a korábbi apróbb óvódások, De egyszerre csak egészen váratlanul kitör a botrány! Egy nyárvégi kora reggel, amikor János gróf felébred, kikel az ágyából, s csakúgy ahogy van fehérneműben, magára kanyarítva nagy farkasbundáját, az aznapi első pápáját kinn a kastély kertjében járva-kelve szív- _J§. aL Egyszerre csak isme­retlen férfi bukkan fel a ke­rítés kapuja mögött. Vajon mi járatban lehet? A jövevény bizalmasan ellocsogja a far- kasbundás férfinak, hogy a méltóságos grófnőt keresi. A Felvidékről hoz neki le­velet, de azt csakis a saját kezébe adhatja. Buttier nyomban felöameri a turpis­ságot, és a grófnő belső ina­sának adja ki magát. Csalt bízvást adja át neki a kül­deményt, majd ő eljuttatja a címzetthez. A jámbor le­vélhozó nem is bizalmatlan- kodik. S a farkasbundás ma­gyar máris indul értékes zsákmányával a kastély leg­belső szobái felé... János gróf izgatottan té­pi fel a levelet, melyből ki­derül, hogy azt. maga Szir­may József úr küldte hitve­sének. Amit eddig nem Is gyanított, az most meztelen valóságában tárulkozik elé­be: a csábító „az eperjesi szép éjszakákra” emlékezte­ti. .. A felajzott Buttier vad hajszát indít felesége múlt­ja, viselt dolgai klpuhatolá- sára, felderítésére. S akik a titkok legjobb ismerői: Liza, a komorna, báró Dő­ry László, a kissé ügyefo- gyott 'rokon, s nem utolsó­sorban a beavatott inas. Nemes János nyelvét egyha­mar megoldják : János gróf csengő forintjai. Feipaprikázott hangulat­ban, a megszerzett adatok nyers realitásában lobbant- ja szemére feleségének há­zasságtöréseit. „Elkezdte pi- rongatni” — mondja egy házicseléd. — Lepocskon­diázza, s keményen meg­alázza, sőt mindennémű há­zastársi kapcsolatát is meg­szakít.!*' A grófné sz° rlnt, cg ."!kptomm*’l m • * pisztollyal is ráront ér- lelö- véssel fenyegeti. — Pedig époen elés>. vaj var n fiatal erdőtelki földesül- í-'rin is Nagy Zsuzsáról, a Lízíröl nemf titok a kastély népe kö­rében, hogy szeretője a gróf­nak. Ez a 19 éves csinos, girincsi parasztlány, hamar kiismeri urát, aki túláradó buja ösztönei gátlástalan ki­élésében nem veti meg kas­tély - női cselédségét sem. lg., adja oda magát Liza is egy szép napon Buttlemak, s mint a legkívánatosabb és a kastély legbelső szobáiba is szabadon bejáratos ko- moma, hamarosan János el­ső számú kedvese lesz. Ami­kor pedig kirobban a házas­pár közötti nagy botrány, Lizi szívós célratöréssel igyekszik nem csupán futó szerelmi partnernek meg­tartani a grófot, de lelke mé­lyén terveket érlel Buttier őszinte érzelmeinek a meg­nyerésére Is. Így válik az­után a házassági história egyik fontos szereplőjévé. A Buttler-házaspár felbo­rult családi békéje lassacs­kán odafajul, hogy Katinka grófnő, amikor egyszer a fér­je éppen Pesten tartózkodik, meggondolatlanul hátat for­dít férje otthonának. Ott­hagyja. elhagyja... Nem lenne azonban következetes magához, ha értékes holmik­kal megpakolt két igáskocsit is ne vinne magával. Katalin asszony Egerbe hajtat, ahol szállást bérel. Berendezkedik. Majd pedig az elhagyott férjétől önké­nyesen kölcsönvett hintó elé fogott tüzesvérű paripákkal Girincsre viteti magát, a szü­lői házba. De Dőry Katalin hajthatatlan marad elhatá­rozásában. Amikor férje meg­tudja, hogy felesége elhagy­ta, és ismét Eperjesen tar­tózkodik. — utána megy, és „oly nagyban kérlelé a gróf- néját, hogy jöjjön vissza meg egyszer hozzá.” (fQl#UU4u*J TAVASZ AZ ŐSZBEN

Next

/
Thumbnails
Contents