Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-31 / 257. szám

I * HANGYABOLY Szomorú tallózás pofonok kozott Az embernek égnek áll a haja erre a védekezésre: — Csak ki akartam egy eg­ri kislányt próbálni... Sz, László és társai pesti segédmunkások, akiket Eger­be hozott a szórakozhatnék. Nem is lett volna ■ baj, ha meg nem látják a vendéglő­ben a kislányt, aki egy férfi társaságában szórakozott. Döntöttek. És az utcán úgy megverték a férfit, hogy el­tört a lába. A lány szeren­csére el tudott szaladni. Sú­lyos testi sértés: az eljárás folyamatban van. És ez csak egy a sok kö­zül — mert sok ilyen eset történt az idén. Az egri járás területén a súlyos testi sérr tések száma már most meg­haladja a tavalyi átlagot. „Felpüfölték” a statisztikai görbét az ökoljogra »érett” emberek. hibájából mondják ld. En­nek órdékében mindent elkö­vetett. Egyszer kizárta a vá­sárlásból hazatérő feleségét. Az asszony csöngetett, kopo­gott, mígnem a férje meg- únva a dolgot, felrántotta az ajtót, és olyan pofont adott a feleségének, hogy huzamo­sabb ideig orvosi kezelésre szorult. Nem hiszem, hogy a válást az asszony hibájából mondják ki ezek után... Természetesen valahány esetben folyik a vizsgálat, lesz bírósági eljárás is, lesz büntetés is. Akad közöttük visszaeső, azt, vagy azokat még jobban megbüntetik. A bíróság a kiszabott bünteté­seket arányban álltnak, lát­ja az elkövetett bűncselek­ménnyel, aztán előveszi az újabb aktát, tárgyal, bizo­nyít, mérlegel, es megint csak ítél, újra és újra, mert igen sok az ilyen bűncse­lekmény. Sokan mondják, és nem is indokolatlanul, hogy enyhék a büntetések. Ezért persze nem a bíróságot kell okolni. A paragrafus • a sú­lyos testi. sértéseknél kiszab­ható büntetési intervallumot 30 nap és három esztendő közé szorítja, ha niás minő­sítés (különösen kegyetlen­séggel stb.) nincs. Ez kevés­nek látszik, s csak azok tud­ják igazából kevesellni. akik tovább rettegnek a község­ben, amikor kiszabadul a börtönből az illető... Más­képpen is kevésnek látszik. Mert vajop a büntetési célt — az illetőt és másokat is visszatartó hatást — sike­rült-e elérni? Hiszen nem hogy csökkennének — szapo­rodnak ezek a bűncselekmé­nyek! (kátai) Fábri Zoltán új filmje Amikor turul jött, hogy Fábri Zoltán filmet készít Kaffka Margit Hangyaboly cünű regényéből, önkéntele­nül is* felmerült a kérdés: mit akar a neves rendező ez­zel a századi ordűlői történet­tel, mit kíván elmondani napjainkban egy apácakolos­tor zárt világáról? A film elkészült és választ adott a kétkedésekre is: Fób- ri Zoltán kicsengésében, mondanivalójában nagyon is mai fűmet alkotott. És jó Símet L Kaffka Margit az első vi­lágháború idején írta a re­gényt Hatvány Lajos sze­rint arra törekedett, hogy a „szent falak közt lélegző ár­tatlan leányok apró társa­dalmában bemutassa az egész nagy társadalmat ösz- sses szenvedelmeivel, szeny- Ttyével, de egyszersmind szo­morú szépségével is". Érdekes, s izgalmas olvas­mány Kaffka regénye, amelyben kitárulkozik egy fojtott levegőjű zárt viláig, ahol súlyos kötelmek köze­pette, megcsontosodott kö­zépkori szellem uralkodik. S mert e közösségben csupa nő él együtt, kitörnek az elfoj­tott vágyak, s eltorzult érzé­sek keresik, kutatják a kap­csolatokat. A lelkeket nyű­göző érzelmek mögött azon­ban másfajta indulatok is fe­lülnek. Az apácarend fő- nökasszany-választásra ké­szül, két pártra szakadnak a. véleményék, s a felkavart I „hamgyabolyban” valóságos j korteshadjárait kezdődik, i amely aztán a konzervatívok győzelmével fejeződik be. í 2. í A film írói — Illés Endre,* valamint a rendező Fábri J Zoltán — a hűtlen hűség 5 módszerével közeledtek a re-} gényhez. Bátran változtattak! a történeten, de vigyázva? őrizték a kaffkai szellemet, 5 a gondolatokat. Fábri úgy i ábrázolja a „hangyaboly” í belső világát, ahogyan az őr alkotó fantáziája elképzeli, í de még inkább úgy, ahogyan <1 mai élettapasztalata diktálja,í Érdemes itt idézni egy ré-í gebbi Fábri-nyilatkozatot:! »Filmjeimben az erőszak , kérdéseit járom körül. Jgyek- ' szem bemutatni különböző forrásait, formáit. Számvetés ez, s egyben lélkiismeret-éb- resztő figyelmeztetés.” Igen,!; erről van sző új filmjében, is, ezért hangszerelte át a ! történetet, ezért kap nagyobb} hangsúlyt a választás körül) dúló vihar, de mondhatnánk.! »igy is, korteskedő politikai' politikai harc. 1 A harc kimenetele nem} kétséges, győznek a meg- ; csontosodott kötelmeket és szokásokat hirdető konzerva­tívok. De még a regény utol­OJÉÉíílft M01, október 31« vasamat» *' só lapjain békésen megfér­nek egymás mellett a koráb­ban összecsapott nézetek, addig a filmben szinte rob­ban a dráma és a szónak tel­jes értelmében elbukik az a Virgínia, aki az új eszméik szószólója volt. A film ismét meggyőzött arról, hogy Fábri szívós, kö­vetkezetes rendező, aki még egy ilyen távolinak tűnő közegben is érvényesíteni tudja művészi célkitűzéseit, s a sercegő mécsesek és szent ájtatosságok hangulatában is keresi, kutatja ez erőszak forrásait, a magatartásfor­mák rugóit. A kérdés persze feltehető: megfelelő keretet ad-e egy „középkori” apáca- rend élete a mai mondaniva­ló megfogalmazásához? Ügy látszik, igen. A fűm alko­tóinak ugyanis az önként vállalt lelki erőszakra épü­lő zárt viláig hiteles ábrázo­lásán túl, sikerült behozniuk az ódon falak közé a mai élet politikai cselszövéseit, hatalmi mesterkedéseit, sőt, egy nagyszabású jelenetsoron keresztül még az ifjúság for­radalmi lendületét is. 3. Fábri Zoltán nagyszerű stí- lusérzéikkel és mértéktartó fegyelemmel formálta moz­galmassá a szinte eseményte­lennek tűnő történetet. A Kaffka-regény hangulatát A fiatal Buttler von Clome- bough Sándor gondoskodik róla, hogy magyar talajba ül­tetett nemzetsége —, az öreg Buttlar János szándéka nyo­mán —, fennmaradjon. 184Zr ben fia születik hitvesének, Évának — s milyen, igaz öröme telt volna a Buttter családot tovább vivő ú.i sár j ban, a magvaveszett öreg Buttler Jánosnak, az erdő­telki. grófnak... Az öregúr halála után, a fiatalokra szamara esztendők köszöntenek. Akár a csábos kutyafalka vett magát az űzött vad nyomába, hason­lóképpen rontanak nekik a vagyonra fogukat fenő örö­kösjelöltek, s maga Dőry Ka­talin asszony is. A hosszadalmas és költ­séges pereskedésekbe rántott Sándor rendkívül súlyos adós­ságokba bonyolódik. A végén már oda fajulnak a dolgok, hogy az államtól próbálkozik kólcfieató felverne MvkfcékB sugalltak a templomi csen­dek, a felvillanó arcok, s az elfojtott' érzések ábrázolása éppen úgy. mint az apró mo­zaikdrámáik robbanni kész indulatát És ismét egy fe­lejthetetlen Fábri-jelenetsor: a növendékek csodálatosan koreografált fáklyás tünteté­se, amely szinte figyelmez­tető döbbenetét parancsol a nézőre. Az operatőr — lUés György — ismét kitűnő alkotótárs­nak bizonyult. Finoman tom­pított színei' jól érzékeltették a zárda különös világát, szép­ségét és nyomasztó hangula­tát is. Közelképei gyönyö­rűek, a tüntetés megoldása bravúros. Gyakran leírtok, most is igaz: Fábri remeikül válogat­ja össze és mozgatja színé­szeit Most is tehetségük leg­javát adják a film sikeréhez. Csak a neveket soroljuk: különösen Törőcsik Mari, Vass Éva, Makai Margit, Fő- nay Márta, Pap Éva, Kohut Magda, a fiatalok közül pe­dig Andai Györgyi, és a csehszlovák vendég. Jarka Schallerova alakítása tet­szett. ★ Szép regényt, kimagasló értékű irodalmi alkotást ve­tített emberközelbe Fábri Zoltán új filmje. De gazda­gabbak lettünk a kiszolgál­tatott ember újabb ábrázo­lásával is... birtokaira. Már Steinbach osztrák pénzügyminiszter is foglalkozik ügyével, de a vé­gién dugába dől a megálmo­dott- államhitel. A nagy baj­ban már Buttler János öreg­kori fészke, Dobóruszka is zálogba kerül, 130 ezer forint fejében,. Pedig a fiatal bajor tiszt hamar akklimatizalódik a re ­formkori Magyarországon Érezhetően folytatója szerei ■ne lenni a „nagy ButŰer,i megkezdett öregkori munka jának. Erről tanúskodik egy meg nem nevezett politikus­hoz intézett 1846-béli levele. „... Szellemi és anyagi gyenge tehetségem iránya, a már rég szimpáthiával viselt magyar honnak oltárára mentül többet áldozni, s ha­ladását elősegíteni! Valamint üdvözlöm azon honfiakat, kik annak haladását eszközük, s nem titkolom azon örömö­met, hogy azon honfiak egyi­két a tekintetes úrban tisz­telhetem, s nemi érintkezési pázgnyba tehetek »—2 Sz. Ignác és „brigádja” a siraki önkéntes tűzoltók bál­jára ittasan érkezett, betép- tidíjat nem voltak hajlandók fizetni. — Na jó- — mondta a pa­rancsnok, nem akarván rend­bontást. — Igyatok valamit, aztán menjetek el. Hajnalban megvárták a pa­rancsnokot és rátmadtak. A segítségére siető egyik hely­beli férfit baltával csapták fejen, súlyosan megsebesítet­ték. F. Oszkár Tamaleleszen vitába elegyedett egy isme­nősével, s mivel nem voltak megfelelő érvei, egy karót ragadott, azzal törte el vita­partnerének a karját. Sorol­jam még? Itt van az andor- nafctályai B. István esete. Disznóölésre ment, de inkább a poharat emelgette a hur­katöltő helyett. Márpedig amikor a pohár fenekére néz — s ezt elég gyakran megteszi — reszket odahaza az egész család: a feleség és a két gyerek, össze is cso­magoltak, és átmentek Osto­rosra, a rokonokhoz. Ide ment utánuk a férj egy nagy konyhakéssel. Talán végze­tessé válhatott volna a dolog ha a feleség asszonyhuga nem lép közbe: puskta kézzel ra®^dta meg a kés éles pen­géjét — a keze talán nyomo­rék marad. B. Istvánt letar­tóztatták. Primitívség? Nem kell el­sietni a jelzőt! K. Sándor egri lakos vezető beosztású ember, a felesége pedagógus, van egy kisfiúk is. K. Sán­dor válni akart, de úgy, hogy a válást lehetőleg a felesége Kétségtelenül jó talajba hullottak az öreg Buttter gondolatai és eszméi a fiatal Sándor szívében-lelkében. Amikor ugyanis kirobbant a magyar nép és nemzet sza­badságharca az osztrák elnyo­mok önkénye ellen, akkor Buttler von Clonebough Sán­dor haladéktalanul honvéd­tiszti egyenruhát ölt és fcau- .serbe aa^az Sag magmái säe Delley József zongoramű­vész Egerben, a zeneiskola Bartók-termében pénteken este önálló hangversenyt adott. Az est bevezetőjében Szepesi György, a zeneisko­la igazgatója felvázolta a koncertsorozatnak a menet­rendjét, amelyben az inté­zet volt növendékei, a ma­gyar zenei élet hazajáró mű­vészed adnak itt egymásnak találkozót, az újabb gene­rációnak pedig példát ae- neszeretetből és a pálya iránti tiszteletből. Ennek a tervezett hangversenysoro­zatnak első vendége volt Delley József. A Szegeden élő és a zened felsőoktatásban tanárként működő zongoraművész nem először játszott ez alkalom­mal az egri közönségnek és az őt szeretettel körülvevő baráti körnek. Ez az önálló est azonban az eddigiekhez képest is mélyebb bepillan­tást engedett abba a zárt és fegyelmezett, kemény és majdnem puritánul szigorú világba, ahol Delley a zenei élményeket megteremti. Mű­sorának hat száma Bachtól Kodályig terjed. Delleynél a zene meghatározott, önál­lóan jelentkező harmónia, amelyben az alkotói szenve­délyek céltudatosan törnek fel, vallomások hangzanak el, okulásul, az élményadás megtisztító szándékával., A zene kitűnő alkalom, hogy kiöntéseik 18. zászlóaljának pa­rancsnokid őrnagyaként csa­patával a Felső-Tisza vidéké­ről, Szolnok és Heves me­gyéken át, Buda érintésével, Komárom váréba vonul. Mi­előtt elindul a csapat, a zász­lójukra hitvese köti az em­lékszalagot. De alig áldozik le Világos­nál a szabadság csillaga, ki­újult erővel törnek ismét az ádáz perlekedő felek isimét Sándorékra. A tragédia nem várat már soká magára... Buttler Sándornak és fe­leségének, nem marad más választása, mint elmenekülni a kőszívű mostoha atyafiak követelődzésének pergőtüze elől... Hosszú-hosszú eszten­dőkre a Buttler-família fész­ke, a bajorországi Haim­hausen ad otthont a kis csa­ládnak. Keserű szá jízzel gon­dolhat a 37 esztendős férfiú sanáeocfak hazajár«, mélyért a megszólaltató múvesZ k fejezhesse önmagát is, a művel, azzal, ahogyan a han­gok rendjében az önmaga belső rendjét is megéli. Bach, Beethoven, Chopin, Liszt, Debussy és Kodály nyilvánvalóan más korok, más-más atmoszféra terem- tői és szülöttei, Delley ener­gikus játékában azonban „rokonulnak”: talán csak abban, hogy a feltüremlő forték után a simító es si­muló, a lekerekített átme­netek nélkül, a dübörgő hangzás utáni hirtelen csen­dességben törnek fel a pia- nók, az elmélkedések fojtot- tabb hangulati elemei. Ki­tűnő technikai felkészültsé­ge biztosítja a művész szá­mára a kifejezés sók-sok árnyalatát, a szenvedélyesen izzó légkör megteremtését. Bach Olasz koncertjének első tételével, annak erőtel­jes megszólaltatásával a művész azonnal „megfogta” a közönséget, majd Debussy Kertek esőben című kompo­zíciójával érdekes képetfes- tett, hogy a befej szöszöm­ként előadott Maiosszéki táncokkal is kiérdemelje a közönség tapsait. • Delley önálló estje jól si­került nyitánya olyan elgon­dolásnak, amely csak gaz­dagíthatja Eger zenei életét. (farkgs) fegyvert is ragadott, de atya­fiainak gyilkos önzése onnan elűzte. Kissé kiábrándultán olvashatja családja címeré­nek reménykedő felirata!: ..Dum spiio, spero”, amíg élek, remélek ... • Az erdőtelki gróf mostoha- fia végül is az ausztriai Gráz mellett — felesége, a Buttler- unoka: Barkóczy Éva pedig, a bajorországi Rosenheimben tér örök nyugovóra, távol ha­zájától —, idegenek között, idegen földben... Ha valaki kételkedik ab­ban, hogy léteznek-e még az utóbbi századokban görögös- ízű sorstragédiák, ' az ■— végigolvasva e történetet , —, bizonyára magától is rá­jön, • hogy vaskosan tévedett. Hiszen valósággal a tagadás, az ellentmondás ősi szelle­me öltött testet ebben a kü­lönös házassági históriában —, s amikor annak szereplői már rég eltávoztak az élők sorából, s hűlt tetemük már dohos szagú kripták hús gyomrában poríadozik, a fel­idézett fantom újból kísért., és keseríti, búsítja, gyötri „a második genaráció”-t, ezt az igazán szimpatikus fiatal em­berpárt is —, mindhalálig... Buttler von Clonebough Sándor szívéből-lelkéből így szakad fel egy levélében a szívfacsaró kiábrándult pa­nasz —, mely bízvást lehetne mostohaapjáé, az öreg pár- dányi gróf Buttler János grófé is: ..NEKEM ITT MAGYAR- ORSZÁGON MÁR A BOSZ- SZXJSÁG EGESZ KESERŰ POHARAT KÉRÉSZTŐL KELL CSINÁLNOMJ .. .VÉGE Tragikus epilógus, avagy menekülés Magyarországról (37.) A magvasrakadt öreg Butler János gróf által Bajorország­ból örökbe fogadott Alexander Graf von Butler Clone- bough őszinte elmagyarosodási szándékát szépen tükröző két névaláírása. Delley József ejgi'i hangversenyéről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents