Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-31 / 257. szám
I % Egyéni érdek, népgazdasági kár Egységes gondolkodásra és határozott cselekvésre van szükség N „Értsen egyet minden gazdasági vezető, párt-és szak- szervezet abban, hogy mindenütt és egyformán fel kell lépni a lógósokkal szemben. Ha megvan az egyetértés, és egységesen cselekedve o hanyagokat, a lógósokat, a fegyelmezetlenkedőket felelősségre vonják, elbocsátják, akkor végül is rendre lehet őket tanítani, mert nem lesz munkahely, amely befogadja őket. így elejei lehet venni annak, hogy az egyik, vállalat a másik vállalattól elküldött >6góst felveszi. E tekintetben is szcmléletbenx változtató." ra, egységes gondolkodásra, és határozott cselekvésre van szükség.” . (Fock Jenőnek, kormányunk elnökének a gazdasági aktív aértekezleten elmondott beszédéből.) Négy napon keresztül „Egyéni érdek, népgazdasági kár” címmel az éVek óta tartó munkaerő-vándorlás okait, anyagi, erkölcsi következményeit kutattuk, vizsgáltuk lapunkban. Többek között megtudtuk, miért állnak milliós értékű gépek a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregységében, miért mennek él a fiatal műszakiak az Izzó gyöngyösi gyárából, régi, kipróbált bányászok Egercsehiből, mi az oka a nagy fluktuációnak a selypi medencében? A választás, bár nem véletlenül esett az említett üzemekre, mégis olyan tanulságokat, tényeket hozott a felszínre, amelyek akkor sem lettek volna vigasztalóbbak, ha más üzemekről, vállalatokról szóltak volna írásaink. Mert' az említett gondok, problémák — valóban csak két-három munkahely kivételével — a megye valamennyi üzemében, vállalatánál megtalálhatók. Ki „ütött" először? Ma már nehéz lenne eldönteni, hogy ki, illetve kik „ütöttek”) előbb. Azok-e, akik kihasználták, meglovagolták a nagy munkaerő-kereslet lehetőségeit, vagy azok, akik súlyosain megsértve a szocialista bérezés élvét, százezrekben szórták, ígérték és adták a pénzt * vándormadaraknak. Akik előtt sarkig kinyitották a gyárkapukat, amelyeken nemcsak azok mehettek át, akik akartak, hanem válogatás, feltételek nélkül még csalogatták is az embereket. Akik csak a nagyobb órabérért Írták alá a munkavállalási szerződésieket, majd két-három hónap múlva ismét továbbálltak, olyan munkahelyet kerestek, ahol még többet fizettek. Sajnos, bőven volt, s van alkalmuk a válogatásra. Saját, egyéni hasznúkra, s a népgazdaság kárára. Mert milliárdokba kerültek már eddig is. Az élveszett, a kidobott milliárdokat pedig nemcsak a termelés, a termelékenység, a munkafegyelem sínylette meg, hanem azok is, akik évtizedeken át dolgoz-, nak egy helyen, akik 10—15 éves munkaviszonnyal sem tudtak lépést tartani a vándormadarak bér- és jövedelemnövekedésével. Emellett a politikai, az erkölcsi kár is mérhetetlenre nőtt. Pedig mindez élkerülhető lett volna, ha a vállalat- vezetők, a párt-, a szakszervezetek időben és közösen léptek volna fel a nagyarányú fluktuáció ellen. Igaz. volt próbálkozás a megyénkben is — az Egri Fi- nomszerelvénygyár közös tanácskozásra hívta össze Eger város üzemeinek vezetőit de a javaslatból, a közös összefogásból semmi sem lett. A ber-’at „kiáltványt' néhány úzzm elfogadta u"- an. a vállalatok tftU> gérek azonban nem tetszett. könnyebb és S’.lmpa- ttku ;abb volt a munkaerőhiánnyal magvarázni a .tér melési a termelékenység szomorú bizonyítványát A rend, a fegyelem megszilárdítása, a gépesítés nelyettaz olcsó, élő munkaerő után futni, s ölbe tett kézzel várni a központi adminisztratív intézkedéseket. A rendcsinálást a gyárkapun belül kell kezdeni Mint sorozatunkból Is kidé rillt: korántsem' csak a pénz, a nagyobb anyagiak miatt vándorolnak az emberek. A rossz munkahelyi közérzet; a munka alacsony szervezettsége, a lógósokkal szemben kialakult megalkuvás, az egyenlősdin alapuló anyagi, erkölcsi megbecsülés miatt majdnem annyian változtattak munkahelyet, mint a „hivatásos” vándormadarak. Nem véletlenül hangsúlyozta parlamenti beszédében kormányunk elnöke is, hogy a rendcsinálást a gyárkapun bélül kell megkezdeni. A fegyelmezetlenek, a lógosok elküldésével, a rend, a fegyelem megszilárdításával, a termelés-előkészítés, a rendkívül alacsony munkaszervezett ség színvonalának növelésével, a belső tartalékok feltárásával. Es nem külön- külön, hanem valamennyi üzemben, vállalatnál, munkahelyen. Egyeztetve az élveket, a módszereket, egy- gandolkod ássál, és határozott cselekvéssel. Nem úgy mint eddig, hogy ha egy üzemben a rend, a fegyelem megszilárdítására tett intézkedésre tömeges kilépéssel válaszoltak az emberek, a másik vállalat azon nal közéjük irányította ..szervezőit”, akik jobb munkahelyeket. és nagyobb órabéreket ajánlottak fel. Természetesen központi és adminisztratív intézkedésekre is szükség van. Amíg egy mérnök kevesebbet keres, mint egy segédmunkás, amíg egy ktsz-ben kétszerannyit keres egy esztergályos, mint az állami iparban, amíg a különböző adókedvezményekben részesülő termelő- szövetkezetekben dupla jövedelemmel gyártják ugyanazokat az ipari termékeket az állami iparból „átigazolt” dolgozók, addig egyetlen üzem, vállalat próbálkozása sem járhat sikerrel,1 eredménnyel. Amíg az egyik üzem milliókat áldoz a szakemberképzésre, a másik pedig néhány forintos óra- béremeléssel elviheti ezeket a fiatalokat, addig még csak beszélni sem lehet a közös összhangról Nincs szükség gyökeres változtatásra gazdaságpolitikánkban — hangsúlyozták többen is a rendkívül nagy érdeklődést kiváltott gazdasági aktív aérieikezleten. A hiányosságokat azonban minél gyorsabban kell felszámolni, és ehhez a helyi erőfeszítéseiken kívül határozott kormányzati intézkedésekre is szükség van. Hogy mielőbb megszilárduljon a rend. a fegyelem, hogy mindenki tudja, érezze mi a feladata, felelőssége és kötelessége. Hogy az üzemek, a vállalatok kollektívái tudásukat, tehetségüket az egyén és a népgazdaság javára kamatoztassák. Munkával, szorgalommal, tiszta és becsületes eszűrözökkeL Koós József Nehéz munka — gépekkel (Kiss Béla képesriportja) A Mátrai Erdőgazdaság Felnémeti Fűrészüzemében dolgozzák fel a Mátra és a Bükk erdeiben kitermelt fa egy részét. Évente mintegy 36 ezer köbméter faanyag kerül a fűrész alá, hogy deszkaanyagot készítsenek belőle. Termékeik nagy része exportra kerül, de jelentős mennyiségben dolgoznak fel hazai felhasználásra is. A több mázsás rönköket korábban „hó-rukk”-módszerrel, kézi erővel emelték le a gépkocsikról, most mindezt már modern gépekkel végzik. Különösen nagy segítséget jelent az öttonnás híddarú, amely percek alatt üríti ki a gépkocsikat. Kölcsönös előnyökkel takarmánykeverő üzemet terveznek Hatvanba Mint ismeretes: hazánkban már régebben napirenden van a mezőgazdaságban, legnagyobb problémát jelentő cukorrépa- és zöldségtermelés* valamint a szarvasmarha-tenyésztés növelése. A rendkívül fontos témához kapcsolódott a szakminiszter és a TOT elnökének a tsz-elvhez néhány hete írt levele is, amiben — többi között —, ez áll: „...indokolt, hogy a termelőszövetkezetek fokozott gondot fordítsanak ezekre az ágazatokra, tegyenek üzemi intézkedéseket a fejlesztésükre, mert a már megtett és teendő állami intézkedések is csak így lehetnek hatásosak... ” A program komolyságát felismerve jutottak a Hatvani Cukorgyár és partnergazdaságaink vezetői arra a gondolatra, hogy közös ösz- szefbgással kölcsönös előnyökön alapuló társulást alakítanak, s a szarvasmarha-tenyésztés segítésére együttes erővel létrehozzák a város iparát is változatosabbá tevő takarmányüzemet. Hatvan új ipari létesítményében — az elképzelések szerint — nagyrészt cukor- gyári melléktermékből állítanák elő a hizóállat húsgyarapodását jelentősen fokozó fehérjedús takarmányt mindazoknak a tsz-eknek, amelyek répaföldjeink területének növelését is tervezik a jövőben. A vállalkozással így egyrészt sokat apadna a gyáriak gondja, hiszen a következő években az eddiginél nagyobb cukorrépamennyiség feldolgozásával számolhatnának — ezzel javítanának az egész iparág jelenlegi súlyos helyzetén is —, másrészt 'jól járnának a gazdaságok, mert ahogyan kimutatták: a hizlalás • önköltségét érezhetően csökkentheti a gyártásra kerülő új takarmányfajta. S ez nyilvánvalóan többletjövedelemként jelentkezik. Az ötlet megvalósításával kapcsolatos szerződést a Hatvani Cukorgyár és a körzetéből szállító hevesi, szurdokpüspöki, jászkiséri, jászbol- dogházai, újszászi, kartali és kábái tsz-ek vezetői írták alá. A rögzített feltételek alapján cukorrépaterületeik, illetve azok növekményének arányában osztoznak majd az említett takarmánykeverőüzem beruházási költségein, viselik a fenntartással járó kiadásokat, s természetesen ugyan- 1 ilyen formán részesednek az üzem termékeiből is. Kaposvárott, három évvel ezelőtt kezdődött a hasonlóan fehérjepótló takarmány gyártása — e kísérleti jelleggel előállított termékeket eredményesein használta hizlaldájában mások mellett a viszmeki szövetkezet is —, s az idei tavaszon alakult a társulás. A tapasztalatok alapján mernek vállalkozni most a Hatvani Cukorgyár, illetőleg a Mátravidéki Cukorgyárak körzetében is ugyanilyenre. Ha sikerül a gondolatnak testet öltenie, a gyöngyösi parkettagyár után ez lesz Heves megye második „részvénytársasága”. Mind „szűkebb hazánkban”, niind pedig a környező négy megyében érdeklődés kíséri az igyekezetét, s a tájékozódás szerint további jelentkezőkre lehet számítani. Észrevétel, hogy kedvet ad a közeledéshez, a csatlakozáshoz az, hogy — mint e hónapban a Szolnokon tartott országos bemutató is bizonyította —, hazánkban sincs már hiány a legkoszerűbb cu- kornépatermesztő gépekből, a gazdaságok valósággal válogathatnak az ügyes segédeszközökben — ennélfogva egyre kisebb szükség van a korábbi fizikai munkára, nem okoz különösebb problémát a répával való foglalkozás. . (gyóni) Három fűrész dolgozik egy műszakban. Legutóbb beállították az új osztrák gyártmányú gépet is, amellyel egy műszakban '35 köbméter deszkaanyagot tudnak termelni. A oldalanyagot, hogy ne vesszen Nyers parkettát készítenek belőle. kárba, feldolgozzák. Javult az áram fogyasztói szolgálat Egységesítik a díiakat A Magyar Villamos Művek Tröszt az elmúlt években több mint 200 millió forintos költséggel kicserélte a lakásokban az olvadó biztosítékokat kisau torna fákra, a csupasz, szabad vezetékes csatlakozók helyett pedig légkábeles csatlakozókat alkalmaztak. A nagyarányú fejlesztést követően minimálisra csökkentették a hibalehetőségeket. Az egyre ritkább javításokat azonban még az 50-es években meghatározott és vidsketisée* eltérő díjazás szerint végezték el, az akkori árak pedig ma már nem tükrözik a munka- ráfordításokat. November elsejétől az év végéig folyamatosan egységesítik a díjakat, az áremelés azonban minimális, hiszen átlagban számítva egy évben egy fogyasztót csupán 50 fillérrel terhel. Ugyanakkor a Magyar Villamos Művek Tröszt újabb kötelezettséget vállalt, amely szerint az áramszolgáltató agy általán nem számíthat fel díjat, ha a hibát a városokban és a kirendeltséggel, körzetszerelőségakkel rendelkező községekben 24 órán belül nem szünteti meg. A gyors javítások biztosítására újabb URH-készül ékekkel felszerelt gépkocsikat állítottak munkába. WU október 31* vasárnap /
