Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-03 / 233. szám
fl*»?«#*«** «»»»♦Mm . A Labdarúgó: bunda« ; A pincér: csaló A gebines: meggazdagodó A bolti eladó: lopó ás becsapó. .. .hovatovább nem lesz becsületes ember az országban. Mert az újságíró természetesen: hazudozó. Majd minden foglalkozásnak megvan a maga egyáltalán nem hízelgő szinonimája, úgyhogy akár fordítva is mondhatnánk, úgy is megértenénk. .. Bunda? A labdarúgó. Csaló? A pincér... Egyszóval agy- ba-főbe becsüljük egymás munkáját ebben az országban. — Te, hogy egy lángossütő mö keres... fogalmad sincs róla... — Menj el lángossütőnek, haanynyira irigyeled... — Megőrültél? Én? Van nekem szakmám, édesapám... Mert a lángossütő a hirtelen meggazdagodás szimbóluma lett, sőt, ha a heraldika nyelvére fordítanám le a dolgot, a gazdag ember ebnere: két keresztbe rakott tepsi, amiből olaj és pénz csorog egy lángostósztára. Régen tűnődöm már azon, hogy de furcsa ország is vagyunk, a hárommillió koldus, a nemes és nem- zetes urambátyám országából a lángossütők és bundázók, a csalók és topók országa lettünk. A tízmillió ember abból él, hogy lán- gost süt. Meg abból, hogy vastagon fog a ceruzája. Meg abból, hogy eladja a mérkőzést, vagy abból, hogy meghúzza a szövetet mérés közben. Uram isten! Hát ide jutottunk? És azon is régen tűnődöm, hogy ha ez így van mert így kell lenKOKT El Tűnődés a bundáról és a vastagon fogó ceruzáról et- í in- X ak, 1 Lepedőnyi birodalmak C ESZTENY ESZEDŐ Néhány ember öt évvel ezelőtt megvett egy darabka műveletlen földet a Sárhegy oldalában négyszögölenként másfél forintot fizetve érte. Fejenként négyszáz-négyszáz kvadrát parlag jutott nekik. Ma már csodálatosan megművelt, beültetett kis kertek díszlenek Itt. Egy-egy parcella értéke legalább a százszorosára ugrott. Micsoda ügyes emberek használták ki a vissza nem térő alkalmat, juthat az eszünkbe. Megértő cinkossággal még hozzá is tesszük: no, jó, kertszövetikazet! Mit is mondhatnának mást? ■ ■ ■ ■ Valaki így mondta egy hivatalos fórumon: — Kár volt azokat a földeket elkótyavetyélni annak idején. Ezzel lehetőséget adtunk egyeseknek a nyerészkedésre. Méghozzá állami támogatás útján. A kertszövetkezet tagjai viszont úgy vélekednek, hogy szinte emberfeletti munkát kellett beleélni azokba a földekbe Az eredeti állapot és a mostani közötti különbség csak így jöhetett létre. Nem másként. — Aki írigyli, csinálja utánunk. Mi nem vesszük ki a kapát senkinek a kezéből. ■ ■ ■ B Alig hihető, de egy ilyen kis darabka kert évi jövedelme legalább tízezer forint Akár gyümölcsös, akár szőlő, akár konyhakert alakult belőle. Ez már jelentős Összeg. Ahogy sorban elkezdtük a $émát, egyik tulajdonos sem adta alább az előbbi számnál. Egyikük könnyebben, másikuk nehezebben vallott színt. Mintha tartanának a közvélemény megbotráriko- | zásától. Hiszen az a bizo- ! nyos, említett állásfoglalás T jeljutott hozzájuk is. | — Testvérek között is legalább tizenötezer forintomban van eddig. És az a rengeteg munka. Naponta átlagban legalább három óra ment rá. Az első év az kegyetlen nehéz. Dr. Molnár Mihállyal és f Ézentgyörgyi Lászlóval in- : (dúltunk neki a Sárhegy oldalának. Négy óra felé egy- f más után érkeztek az autók. ! Előbb Sándor Gábor, aki í most már Egerből jár át az í eűmáskertjébe Gyöngyösre. [ Hogy itt hagyja, szó sem le- ' hét róla. Most kezdi meghálálni a kert a beleölt tengernyi verejtéket. Később csatlakozik hozzánk Kovács főméi lök, majd dr. Palik János a feleségével. Ma már több mint száz tagot számlál a kertszövet- kezet. Külön részt alakítottak M maguknak a visontai és a gyón gyösorőszi bányászok. ök mint a rajok, általában egyszerre szélijük meg az irigy hegyoldalt, csákánnyal vágják ki a vad bozótot A vasszerszám valósággal szikrát vet a földben. Mintha rugó lenne benne, úgy vágja vissza a talaj a csákányt Évődtínk, feötöziködünk. Szeretném tudni, mi vezeti ezeket az embereket a földdel való bajlódáshoz? A kedvtelés ehhez az izzadság- termeléshez nem elegendő indok. A megszállottság pedig sértésnek tűnhet. Menekülnek a városi zajos környezetből? Netán az emberi zsibongás, értetlenség, olykor rosszindulat elől? Maga a regenerálódás szándéka érthető. De ahhoz más eszköz is elégséges. A romantikusabbak beszélnek a napfelkelte szépségéről, a befogant szem nyújtotta siker ösztönző erejéről, mások a termés betakarításából fakadó tulajdonosi büszkeségről. Majd a reálisabb hangok megszólalása után valamennyien beismerik: ha már annyi munkát beleöltek ebbe a földbe, az a kis pénz sem melléltes, ami jut a termésből. — De hát nem az a minien. Hanem az, amit itt nár látni lehet. ♦ Széles mozdulattal karéj - * a lendíti a karját a szavai» lyomán. Így szeretné átfog-® ti mind a négyszáz négy- i zögölet. í I ■ ■ B A természet örök kerítő.* A szokásos kellékek: friss* levegő, madárdal, simogató ♦ napsütés — valamennyien; neki segítenek. ♦ A feleségből kirobbanó in-J dulatos szavak is hozzátar-» toznak: — Mindig az a vacak föld!» A családod már nem is szá- ^ mit A gyümölcsfáidat vet- * ted feleségül vagy engem? { Az első szüret, az első* gyümölcsszedés azonban j megenyhiti az otthoni lég-» kört. Ez is természetes. És* mégis, még mindig hiányzik* az indokok közül a végső* Örák múltán hangzik el: ! — Kárpótlás? Azt hiszem! 0 Ezzel is bizonyítani akarok J magamnak: képes vagyok* ilyen feladat megoldására; is. Nem nyugodtam, amíg a* jogi doktorátus mellé meg J nem szereztem a mező (az- • daságd diplomát is. Fiata’.ko-* rí álmaim váltak így való-* ra. Ha lehetőségem nj .'Ina ' mindezt nagyüzemi keretek i között hasznosítani!... Hányán hurcolnak magukban elvetélt vágyakat; álmokat? Fölös energiákat Valamiféle biztonsági szelep lenne a négyszáz négyszögöl? Levezeti a felhalmozott belső feszültséget B ■ B B Számolgattunk. Holdanként ötvenezer forint gyümölcs, zöldség. A gyöngyösi Sórhegy valamikor megművelt területéből hány száz hold gondozatlan most? Évente hány millió forintot vesztünk el csak ezen a területen azzal, hogy nem művelik meg? Nem nehéz eljutni a következtetésig: népgazdasági kár a tét. Ha mindez csak Gyöngyös határára vonatkozna, még el lehetne hallgatni. De annak a volt tsz- elnöknek lehet igaza, aki szerint a környező községekben sok-sok száz hold- nyi terület vár a szorgos kézre. Miért nem adják oda ezeket a földeket azoknak, akik hajlandók a kapát belevágni? Ha kell, egy-ötvenért négyszögölenként, ha nem úgy, akkor tíz-húsz éves szerződésre. Előbb-utóbb ki kell jelölni minden határban azokat a területeket, amiket a korszerű módszerekkel meg lehet művelni. A többit csak ilyen kertszövetkezetek keretében lehet hasznosítani. — Az unokájukról lesz szó, ugyebár? — kérdezte udvariasan a tisztviselő. — Miért lenne szó az unokámról, vagy még inkább az unokánkról? — Hát akkor, kiről? —tanácstalanodon a férfi az íróasztal mögött. — Rólam, rólunk... — Önökről? — Igen, kérem, mit csodálkozik? Miért, van valami kizáró ok? Tud valami ilyesmiről, fiatalember? Akkor gyorsan elő vele! — Hát hogy is mondjam ... Önök, ugyebár, ilyen lakásakcióban akarnak részt venni... Szóval, hogy is mondjam ... Ahhoz fiatal házasnak kell lenni, kérem szépen — derült fel az arca a tisztviselőnek, hogy megtalálta a jogos és okos és mégsem sértő kifogást. — Akkor semmi baj. Mi azok vagyunk. Ugye, kedveském? — Azok bizony — sepegte a hölgy pironkodó kacér- ságnal és szerelmesen nézett az ő emberére. — Fiatal házasok, bizony. Még egy hete sincs, hogy egybekeltünk. Ha ez magának nem eléggé fiatal házasAhogy a gyöngyösi városi tanács már elkezdte, és ahogy folytatni akarja. Nagyon helyesen. Irigység nélkül. B B B B — Annyit beszélnek a kerti kisgépekről, de én mióta keresek már motoros kapát, és kapok? A fenét Ezek az emberek szeretik a fizikai erőkifejtést, szeretik a földdel való bajlódást, de értelmetlenül ők sem akarnak verejtékezni. A felhasználható technikai eszközökre igényt tartanak, hiszen modem emberek. Kerti kisgépek kellenek. Mint a japánoknak, mint a fejlett tökésországokban vannak. Hej, de sok is az a bizonyos „kellene” még mindig. Optimizmus nélkül viszont nem lehet élni. Re- méliünk. B 3 ■ B A kertszövetkezetbe senkit sem kell kötéllel fogni. Ha kivirágzásuk lehetőségét megadják a helyi tanácsok, a környező ipari üzemek dolgozóinak segítségével egy egyre nyomasztóbb gondtól tudnak megszabadulni. Hiszen az emberben eredendően benne van a földhöz való vonzódás. Bizonyíték a lepedőnyi birodalmak sora. , G. Molnár Ferenc (Foto: Tóth Gizella) ság, akkor ennél már csak az lehet fiatalabb, amit holnap kötnek meg. Igaz, kedveském? — Igaz, drágám — bólintott szerelmes egyetértéssel a hölgy, hogy a tisztviselőnek egyszerre melege lett. — Értem, szóval önök, kérem, fiatal házasok. Gratulálok. Hát ez nagyszerű. Csak még egy kis probléma van. Ahhoz, hogy önök is részesei lehessenek ennek az akciónak, ahhoz arra is szükség van, hogy két gyereket vállaljanak legalább és ugye... — Vállaljuk! — bólintott magától értetődően az ifjú férj. — De ... hogy is mondjam .., szóval —■ kínlódott az ügy előadója. — Ezt a két gyereket nem lehet örökbe fogadni, kérem szépen... Ennek a két gyereknek, hogy úgy mondjam, eredeti apukájának és anyukájának kell lenni. Értik, kérem ugye? — Hogyne értenénk ... igaz, kedveském ... Lesz két gyerek — mondta a férfi, hogy a hölgy szégyenlősen kapta kezét az arca elé... — De hát... ugye... — Értem magát, fiatalember. A korom, a korunk. Maga csak azzal ne törődjön. Fiatal feleségem van, éppen hogy ötven, én magam is jó1 bírom, alig vagyok hetvennyolc .: — Meglesz a kél gyerek. És mi leszünk a természetes szülei! — vágta ki diadalmasan a legfőbb adut, Új fogás A tímiü adott egri határ-, rósz nevét emlegeti lapunk egyik cikke ennek a megjegyzésnek a kíséretébenj „Ki tudja, mióta hívják így az Üjfogós-dűlőt.” (Népúj-; ság, 1971. szept. 16.). Az alábbiakban adunk választ erre a kérdésre. Az Űjfogás egri földrajzi név azért is értékes adat számunkra, mert a sajátos jelentéstartalommal és használati értékkel bíró köznevek tulajdonnévvé válásának útjáról és módjáról is adatokat szolgáltat számunkra. Ezt a névtípust a névtudomány a műveltségi jelzővel minősíti. A név indítékául ugyanis nem a természetes táj jellegzetességét tekinthetjük, hanem az emberi beavatkozás, tevékenység valamilyen módját, formáját Valóban ez a helynév bizonyos birtoklási, megművelést és telepítési tényekre is utal. A fogás szónak régebben volt olyan jelentésváltozata is, amely ma már nem ismeretes. Egyrészt megnevezték vele a munka egy- egy szakaszát, másrészt azokat a földterületeket, amelyeket új művelésre fogtak be. Az idősebbek még emlékeznek arra, mit mond ez a mondat: „Valamikor négy fogással kaszáltuk le a nyilasokat, a réteket.” A fogás szó másik jelen- tésámyalatáról Eger város régi jegyzőkönyveiben olvasható bejegyzések tanúskodnak. 1772-ben jegyezték be a következő mondatot: „Megtörtént új fogással sza- porét tássa a saőllőterület- nék...” E mondatban szereplő új fogással jelzős szerkezet arra a műveletre, tevékenységre utal. amellyel megművelésre foglalták el a földterületeket, s rajtuk új szőlőtelepeket létesítettek. A jelzős szerkezet még nem a terület megnevezésére szolgáló helynév. A helynévvé válás útjára vonatkozólag is olvashatunk bejegyzéseket a jegyzőkönyvek lapjain. 1777- ben írták be a következő mondatot: „Limitáltuk az új fogáson levő 82 Sorbéli ültetést.” Itt már az új fogás nyelvi forma a földterület megnevezésére szolgál, de még mindig nem tulajdonnévként, földrajzi névként. 1 S végül megszaporodnak azok a bejegyzések, amelyekben az új fogás jelzős szerkezet Űjfogás szőlőhelynévként szerepel: „Az Űjfo- gásig menő utakat reparálni tartoznak” (1781). — „Az Űjfogás szőllőit megjártuk ha- sábrul hasábra, somil sorra... (1784). Az új fogás jelzős szerkezetből alaikuló helynevek Eger környékén is szerepet vállaltak. Bizonyítják az Egerbakta és Egerszal ók külterületein ma is élő Űjfogás, Űjfogás-dűlő földrajzi nevek. Dr. Bakos József hogy a tisztviselő úgy érezte, most már nincs mentség. — De kérem, még egy akadály van... S ez a legnagyobb — jutott eszébe a mentő ötlet... — S az mi lenne? — KISZ-tagok jöhetnek csak számításba... Sajnos, egyelőre csak azok, mert ez olyan akció, kérem... — Az baj, az már nagy baj — hümmögölt az ifjú férj... — Mert én, ugye, azért már tényleg túl vagyok a KISZ-korosztályon... A feleségem, ő talán még jelentkezhetne ... De nem, most már ő se... Látod, te ostoba! — förmedt korántsem ifjú férji szerelmetes hangon a pironkodó asszonyra. — Ha tavaly, vagy tavalyelőtt már megesküdtünk volna, te még KISZ-tag lehettél volna. — Majd kifelé menet még megjegyezte: — ... és még azt mondják, hogy zöld utat a fiatal házasoknak (egri) 1971. október 3., v agára«* nie egyesek, sőt talán sokak szerint is, akkor lopott anyagból épült és épül a Metró, s csak azért lesz olyan hosszú, mert egy bolti eladó mérés közben meghúzta mint a szövetet. Marseilles-ben bunda volt, lefeküdt a magyar válogatott, míg a bolgárok nem akartak bundázni, azért győztünk csak... — Maga gebines? — Miért lennék? — Kocsija van... — Ostoba fickó! Pedig hát kocsija csak gebines- nék lehet, aki meggazdagszik. S közben a gebinesek csalás és meggazdagodás közben felépítették a Gagarin Hőerőművet, Leninvárost, a kelenföldi lakótelepet, a sokat szidott gyöngyösi magasházat például. Gebinben, vagy gebin közben. Mert csak így lehetett és nem másképpen. Az éttermek, vendéglők meg egyenesen üresek a rémület miatt A vendégek egy ideig rémülten figyelték, hogyan csalt minden pincér, s most már egyszerűen nem mernek belépni egyetlen vendéglátóipari egységbe — szép szó? — sem. Ami épült, ami épül és ami még épülni fog étterem, bisztró, presszó, az mind csak azért épül, hogy legyen hol tanulniuk csalni a pincéreknek. Egy pincér mégsem állhat hentespult mögé csalni tanulni. Ez világos! Mennyi pincér, bolti eladó, gebines, labdarúgó lehet ebben az országban? Külön-külön sem kevés, de együtt százezrekről van szó. Es százezrek lopnak, csalnak, hazudnak profi módra és szakadatlan ebben az országban? Persze hogy ostobaság Ilyet állítani. Pedig ilyet állítunk meggondolatlanul néha valóban jogos dühünkben amikor szemünk láttára az ő szeme rebbenése nélkül csapna be a hentes, ha hagynánk magunkat... Amikor lángössütő engedélyért protekció znak az emberek, mintha az aranybánya lenne. Pedig csak ezüst de azért bánya is, s ott sem adják ingyen sem a lángost sem a meg- 1 szerezhető, az esetek nagy több- j ségében messze nem is vagyont, 4 És a jelenlegi helyzetben „nincs j jobb” gebines rendszer hány és <| hány olyan vendéglőt bisztrót, be- ;j térő csárdát tett országos nevűvé, !] mert az ott dolgozó gebinesek dől- '] gozók és nem csalók! ,1 Hl és a labdarúgók? 4 és a többiek? Az itt és ed- 3 dig fel nem soroltak, szakmák és |j hivatások ezernyi és tízezernyi és 4 százezernyi becsületes embere fö- 1 lőtt ítélekezni fölényes és általáno- !j sitó kézmozdulattal? Milyen nevet- 4 séges, amikor a labdarúgó a pin- Íj céreket szidja, mert azok csalnak, 4 B a pincérek a labdarúgókat, mert || azok ugye csak a „stekszet” sze- 4 dik fel és bundáznak... Amikor 1 nem egy embrerről, egy csalóról, 4 egy tolvajról, egy becstelen fic- j káról szólnak, hanem „a” szaloné- ,| ról mondanak jogtalan és méltat- 4 lan ítéletet. Tudom, hogy mindezek J mögött igen gyakran és valóban 4 örvendetesen erősödő és gyarapodó J egészséges közszellem húzódik meg, 4 amely érzékenyen reagál minden- í re, ami méltatlan társadalmunkhoz 4 ami erkölcstelen, jogtalan és társa- )j dalomellenes. 1 Horkanjunk is csak fel mindig I] és mindenütt. De ne mindenki el- 4 len! Több a búza, mint a konkoly 1 í
