Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-27 / 253. szám

m,*,nom Izvv^rv-^«t/vv>yv> Kedd est/ külpolitikai kommentárunk Washingtoni vereség az EIMSZ-ben MEGTÖRTÉNT, aminek meg kellett történnie: az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése megszavaz­ta a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállítását es egyben a tajvani rezsim delegátusainak kizárását a világszervezet minden szervéből és fórumáról. Ez a nagy horderejű döntés semmi képűén nem független egy olyan folyamatul!, amelynek szü helye az utóbbi időben mindé, nekelőtt Európa volt ós amelynek lényege: megszabadí­tani a világpolitikát, a nemzetközi kapcsolatokat a leg- kiáltótob anakronizmusoktól, a legbántóbb irrealitásoktól. Az életben semmit nem lehet elérni, ha nem a meg­levő valóságból, a tényekből indul ki az ember.’ Ez a politikai, diplomáciai életre is vonatkozik. Ahhoz, hogy Európában megtörjön a hidegháború jege, fontos lé­pés volt, bizonyos alapvető realitások bonni elismeré­se. Es ahhoz, hogy Ázsiában számos ország politikája ne homokra épüljön, mint a múltban, át kellett helyez­ni ezt a politikát a valóság talajára. Ennek a valóság­nak egyik igen lényeges eleme a Föld legnépesebb or­szágának, a Kínai Népköztársaságnak a léte. EZT A TÉNYT Nyugaton — mindenekelőtt Washing­tonban — sokáig egyszerűen nem vették, figyelembe, sőt tagadták. Az élet, a fejlődés arra kényszerítette az Egye­sült Államok kormányát, hogy az utóbbi időben némi­leg módosítsa ezt az alapállását. De Washington fele­más, kettős vonalat kívánt követni: azt szerette volna, ha a világszervezetbe bekerül ugyan a népi Kína, de azért bent marad „a tnásik Kína”, a tajvani rezsim kép­viselete is. Ez a kettős koncepció volt a sokat emlegetett ame­rikai javaslat lényege és ezt vetette el most, látványosan a világszervezet tagállamainak döntő többsége. A sza­vazás eredmonye történetének legnagyobb szabású ve­reségét mérte az amerikai ENSZ-diplomáciára és győ­zelemre vitte azt az álláspontot, amelyet a szocialista országok az első pillanattól kezdve, a Kínai Népköz- társaság megalakulásától, következetesen képviselteit. EZ AZ ÁLLÁSPONT vált olyan erővé, amely fo­kozatosan eltávolította Washingtonból a kínai kérdésben még az Egyesült Államok néhány legfontosabb szövet­ségesét is. Figyelemre méltó jelenség, hogy a NATO- orsrágok közül csalt az athéni, a luxemburgi és a lisszaboni kormány szavazott az amerikai javaslat mel­lett, viszont ellene szavazott többek között Francia- ország, Nagy-Britannia és Kanada, nem is beszélve az észak-atlanti tömb skandináv tagjairól. A Kínai Népköztársaság ezzel az eredménnyel le­hetőséget kapott arra, hogy az eddiginél sokkal jobban bekapcsolódjék a nemzetközi élet áramkörébe. A haladó világ azt várja a népi Kínától, hogy él ezzel a lehető­séggel és képviselői a közgyűlésen, a Biztonsági Tanács­ban, valamint az ENSZ valamennyi fórumán a béke es a nemzetközi progresszió erőit segítik majd. BARMIT HOZZON A JÖVÖ, azon már semmi sem változtathat, hogy Tajvan kizárásával a múlt újabb ma­radványa, újabb tarthatatlan anakronizmus tűnt el a nemzetközi porondról. Cáfol a Fehér IIás Kissinger útban Washington felé Sikeres volt a hatnapos pekingi látogatás ? ANCHORAGE' Henry Kissinger, Nixon el­nök nemzetbiztons iri tanács­adója, pekingi látogatása be­fejeztével, útban ’ Washing­ton felé, az alaszkai Ancho- rage-be érkezett. Az amerikai politikus ha­zatérte után jelentést tesz az elnöknek, majd, feltételezé­sek szerint, nem sokkal ez­után, nyilvánosságra hozzák a Nixon-utazás pontos ide­jét. WASHINGTON: A Fehér Ház szóvivője kedden cáfolta azokat a fel- tételezéseket, amelyek sze­rint Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági fő­tanácsadója, felhasználva pe­kingi tartózkodását, az el­múlt hét végén Hanoiban is járt Washingtoni körökben a ta­lálgatásokra az szolgáltatott alapot, hogy az eredetileg tervezett négy napon túl, meghosszabbították Kissin­ger kínai tartózkodásait A Fehér Ház szóvivője most ki­jelentette, hogy az amerikai politikus a hat nap alatt nem hagyta el Pekinget Henry Kiss ingernek. Nixon elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadójának hatnapos pe­kingi látogatása sikeres volt, az elnök tervezett kínai út­jának előkészítése szempont­jából — jelentette lei keddi sajtóértekezletén . Ronald Ziegler, a Fehér Ház szó­vivője. PEKING: Az ENSZ-szavazás és a Kissinger távozása közötti időbeli egybeesés feltehetően csak véletlen, pekingi meg­figyelők a szavazás eredmé­nyét a kínai—amerikai vi­szonyban bekövetkezett alap­vető változásnak tulajdonít­ják. Pekingi diplomáciai kö­rökben sohasem vették túl­ságosan komolyan azokat az amerikai fogadkozásokat, amelyek szerint Washington — amelynek sokkal nagyobb érdeke fűződött a Pekinggel kiépítendő új kapcsolathoz, mint Tajvan ENSZ-képvise- letéhez — valóban mindent megtesz a tajvani rezsim benttartásáért. Az erre | irányuló amerikai diplomá-1 ciai erőfeszítést valójában homlokegyenest keresztezték a sokkal nagyobb hordere­jű realpolitikai lépések, Ni­xon pekingi látogatásának bejelentése, majd Kissinger második, az ENSZ-vitávai egybeeső időpontban lebo­nyolított pekingi látogatása, amely demonstrativ módon emlékeztette a New York-i szavazókat, hogy az USA új fejezetet nyit kínai poli­tikájában és a maga részé­ről kiépíti a kontaktust az­zal az országgal, amelyet sa­ját javaslatai kívül tartanak az ENSZ fórum adta nem­zetközi kontaktusból. Kissinger pekingi tárgya­lásainak eredményét és ma' gukat a tervezettnél hosz- szabb ideig tartó megbeszé­léseket egyelőre sűrű ho­mály fedi. de a kínai fővá ros diplomáciai köreiben ál­talában feltételezik, hogy sikeresek voltak. Kína fel­tételek támasztása nélkül is elvárja, hogy az USA ne akadályozza meg ENSZ-jo­gainak helyreállítását (az erre irányuló amerikai kí­sérletet a pekingi megfigye­lők nyilván eredménye sze­rint bírálják el) és folytas­sa csapatainak kivonását Vietnamból és Indokínából. Pekingi diplomáciai kö­rökben ugyanakkor gyakran hallani azt a véleményt, hogy a Nixon-lútogatás már alig ha változtathat többet a kí­nai-amerikai és a nemzet­közi viszonyokon, mint maga a látogatás bejelentése (a Kínának „nemzetek koncert­jéből” való kirekesztésére irányuló amerikai politiká­nak azóta vége). Tito az USfi-iia ment Tito, jugoszláv államelnök, kedden reggel elindult az Egyesült Államokba, hogy viszonozza Nixon elnök 1970 őszi, jugoszláviai látogatását. Ez a jugoszláv államelnök első hivatalos látogatása az Egyesült Államokban, bár u jugoszláv elnök 1960-ban, Il­letve 1963-ban, nem hivata­los látogatása alkalmáVal mar találkozott Eisenhower és Kennedy elnökkel. Ma: EAk-parlam/Mifi választásuk . Szerdán nyolcmillió vá­lasztópolgár járul az. urnák­hoz, hogy megválasszák az egyiptomi parlament, a népi gyűlés 338 képviselőjét. A legutóbbi napokban beje­lentett visszalépések után összesen 1660 képviselőjelölt indul a választásokon, a je­löltek a választási előírások­nak megfelelően az Arab Szocialista Unió aktív tag­jai közül kerülnék ki. Az izraeli agresszió miatt kiürített Szuez, Izmaiba és Port-Szaid, továbbá a meg­szállt Sinai-félsziget parla­menti képviseletét nem vá­lasztás, hanem 12 képviselő kinevezése útján oldják meg. A szavazás reggel nyolctól délután ötig tart, majd nyomban utána megkezdik a szavazatok számlálását. Indira Gandhi Brüsszelből Bécsbe utazóit BRÜSSZEL, HÁGA, BÉCS: Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök-asszony, aki 20 napos nyugat-európai és amerikai körútja során hat országba látogat el, kedden Brüsszelből Bécsbe utazott. A kormányfő hétfőn Brüsszelben Gaston Eyskens belga miniszterelnökkel és Pierre Harmel külügymi­niszterrel tárgyalt. A kedd reggeli hírügynökségi jelen­tésekből kitűnik, hogy brüsz- szeli tárgyalásainak hom­lokterében a kelet-pakisztá­ni menekültek problémáján kívül a nemzetközi valuta- válság kérdése állt. Gandhi asszony Eyskenssel tartott megbeszélésén han­got adott aggodalmának amiatt, hogy tartósan bizony­talan valutahelyzet nyomán a tőkés országok esetleg csök­kentik a harmadik világ or­szágainak nyújtott segélyt. Az indiai kormányfő bel­giumi látogatása során be­szédet mondott a nemzetközi kapcsolatok belga királyi in­tézetében. Ismételten han­goztatta, hogy India nem kí­ván háborúba bonyolódni Pakisztánnal, de mint mon­dotta, „országa képtelen egyedül megbirkózni' a me­nekültek súlyos problémájá­val”. Ezért — fűzte hozzá — a béke fenntartásában ér­dekeltek felelősek azért, hogy megteremtsék azokat a kö­rülményeket, amelyek lehe­tővé teszik a további mene­kültek beáramlásának fel­tartóztatását és az Indiában tartózkodó kelet-pakisztáni­ak azonnal visszatérését ott­honukba. Gustav Busák beszédet mondóit a Pozsonyban tanácskozó főiskolások előtt Dr. Gustav Husák, a CSKP KB első titkára beszédet mondott Pozsonyban az ifjúsági szövetség főiskolai funk­cionáriusainak találkozóján. Az ifjúság megnövekedett szerepével, az értelmiség helyzetével, valamint a vá­lasztási előkészületekkel fog­lalkozott a pozsonyi szlovák műszaki főiskolám elmondott beszédében Gustav Husák, a CSKP KB főtitkára, aki hét­főn. részt vett a szocialis­ta ifjúsági szövetség egyete­mi képviselői által rendezett, tótnapos, országos ertetózlet megnyitásán. A szónok megállapította, hogy három év elteltével az egyetemi ifjúságnak megvan minden lehetősége a nyu­godt munkához, a tanulás­hoz, a higgadt, tárgyilagos vitához. A párt- és állami ve­zetés megad, minden támoga­tást az egész ifjúságnak, a szocialista ifjúsági szövetség­nek, s erre a támogatásra a jövőben határozottabban, bátrabban kell támaszkodni. Gustav Husák rámutatott, hogy a főiskolákon tapasz­talható változáshoz hasonló fejlődés jellemző az egész szocialista értelmiség maga­tartására is. ..Azt mondhat­nám — hangoztatta —, hogy az értelmiség soraiban meg­nyugvás, józanodás megy végbe, sokan becsülettel igyekeznek megtalálni helyü­ket. országunk életében.” A párt főtitkára szólott a csehszlovák: a i vá l as z I á sok előtt mindinkább kibontako­zó nyugati po-opagun d a-1 vad - járatról.. Emlékeztetett arra, hogy még áz úgynevezett ko­moly nyugati újságok is gyakran merítenek a legag- resszívebb emigránskörök forrásaiból, s a korábbinál is szembeötlőbb a tárgyilagos­ság teljes hiánya. Túlzás nélkül megállapít­hatjuk hogy az átélt zavar és megrázkódtatás után, Csehszlovákia jelenleg kon­szolidált. fejlett, szilárd szo­cialista állam, amelynek a 14. pártkongresszus' által meg­szabott, politikai koncepció­ját dolgozó népünk abSgolút többsége támogat ja — felez­te be beszédét Gustav Hu­sák. Határincidens Losdanderry közeiében LONDON: Angol csapaterős itéseket vezényeltek Észak-írországés az ír Köztársaság határának - tdonberry közelében hú­r-idő szakaszára, ahol reg­gel újabb incidens robbant ki. Clady városka közelé­ben, néhány kilométernyire oane határátkelőhelytől, " "ol utászaiakulatok foly­ik a földutak járhatat- á tételét, és eközben az i. Köztársaság területéről i meretlen személyek tüzet nyitottak rájuk. Tűzharc ke- 'etkezett, amely órákig tar­tett és meg nem erősített ISII. október 27., szerda hírek szerint két angol ka­tona megsebesült. Ez volt a nyolcadik eset, hogy a föld- utakat tönkretevő angol ka­tonákra tüzeltek, feltehetően az Írországban is betiltott, úgynevezett provizórikus IRA fegyveresei. A helyi lakosságot felbőszíti az északír kormány követelé­sére elhatározott útrombo- lás, mert csak hatalmas ke­rülőkkel jutnak el földjeik­re, a piacokra, vagy — mint a republikánus érzelmű Cla­dy lakosai elpanaszolták — a katolikus templomba. Az angol hadsereg az incidens után végül is nem robban­tott krátereket a földúton. Az ászai -’'’•országi vltete másik fejle ve, hogy Be) fastban kedden hajnalban megtaláltak egy 26 éves fia­talember gúzsbakötött, betö­mött szájú holttestét. A gyil­kosság ügyében nagy rend­őri apparátus nyomoz. A reggeli órákban a belfasti katolikus Falls Road kör­nyékén lövöldözés folyt és két katona megsebesült. Newry északír határváros- ban kedden temették, rend­kívül feszült és elkeseredett légkörben, azt a három fér­fit, akit az angol katonák szombaton lőttek agyon. Mint ismeretes, azt állítot­ták. hogy az embereket bankrabláson érték. Ez volt a bevezetője annak a lánc­szerű incidens-sorozatnak, amely azóta még több pol­gári áldozattal, illetve sebe­süléssel járt. A temetés alatt a p'-ériirhín abbahagyták e mv 't és nagy td"c'1 • c~ 'on-.tak az utcáé nvtóz’' a leve^öbm helikopterekre' figyelték a tüntetve gyászo­ló tömeget. Pályásat a Magyar M£gs^aiE33s®reg tiszlheíyeltesl isli©"äira A Magyar Népköztársaság Honvédelmi Minisztériuma a Művelődésügyi Minisztériummal, valamint a KISZ központi bi­zottságával közösen, jelentkezés­re hívja tel mindazokat a fiata­lokat, akik dolgozó népünk fegyveres szolgálatát ónként vállalják és a Magyar Néphad­sereg hivatásos tiszthelyettesei kivannak lenni. A Jelentkezés feltételei: bün­tetlen és feddhetetlen előélet, erkölcsi, politikai megbízható­ság, magyar állampolgárság, a hivatásos szolgálatra való egész­ségi és fizikai alkalmasság, ál­talános Iskolai végzettség, nőt­len családi állapot és az, hogy a fiatal legalább 17 éves legyen, de 23 évesnél Idősebbnek nem szabad lennie. A Jelentkezéshez Jelentkezési lapot az illetékes kiegészítő parancsnokságoktól, a szakmunkás tanulók pedig az iskola Igazgatójától kaphatnak. Ehhez mellékelni kell égy saját kezűleg írt, részletes önéletraj­zot, erkölcsi bizonyítványt, va­lamint a legmagasabb iskolai végzettségről szóló bizonyít­ványt. A katonai pályához ked­vet érző fiatalok gépkocsizólö­vész, tüzér, légvédelmi tüzér, műszaki, lokátoros, híradó, egészségügyi, hadtáp, harckocsi és gép.iárműtechnikus, fegyver­zeti technikus, illetve repülőmű- szaki szakra jelentkezhetnek. Felhívjuk az érdeklődök figyel­mét. hogy a technikusi szakok­ra ellősorban azokat a fiatalo­kat várják, akik a választott szaknak m 'tVeul. vagy ahhoz közel álló «zskl: [ . "-Íren dtákesiiek. A pályázok a jelentkezés után, 1972 májusában fevétell vizsgát tesznek a Központi Tiszthelyet­tes Iskolán. Azoknak a pályá­zóknak, akiknek a szülei a Szo­cialista Hazáért Érdemérem, a Szabadság Érdemérem, a Mun­kás—paraszt Hatalomért Emlék­érem kitüntetéssel rendelkeznek, vagy a Magyar Partizán Szövet­ség tagjai, illetve, akik a mun­kásmozgalom mártírjainak, a fegyveres erők és testületek hősi halottainak gyermekei, vagy nemzeti gondozottak, az erről szóló igazolást a felvételi bizott­ságnak mutassák be. A Magyar Néphadsereg tiszt- helyettesi iskoláján a tanulmá­nyi év ISII. szeptember l—5-e között kezdődik. A hallgatók te'jes ellátásban, havonta illet­ményben, a második évíolyam­tói kezdődően — az elért mányi eredményeiktől í üt 1 — tanulmányi pótlékban rés sülnek. A tanulmányokhoz szük­séges tanszereket. könyveket, segédeszközöket az Iskola pa­rancsnoksága térítésmentesen biztosítja és gondoskodik a hall­gatók kulturális és sportigé­nyelnek kielégítéséről is. Min­den eredményesen befejezett ta­nulmányt év után 2t nap sza-' badságot biztosítanak a tanulók­nak. A felvételi vizsgákon Jó ered­ményt elért, s a katonai isko­lára felvett hallgatók két évig tanulnak, majd a felavatott í'.'tt tiszthelyettesek a Magyar Nép­hadsereg hivatásos állományába kerülnek. A pályázati határidői 1872. március ll-c. A HEVES MEGYEI AGROKER VÁLLALAT MŰTRÁGYA ÉS NÖVÉNY V Él) ŐSZ EK OSZTÁ­LYA A ÓRAI MUNKÁRA takarítónőt azonnali belépéssel felvesz. Jelentkezés az »sztályou, Eger, Raktár u. L alatt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents