Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-27 / 253. szám

Egyéni érdek, népgazdasági kár

Mások kamatoztatják a milliókat

„Vannak gyáraink, ahol a modern technikával — amelyre milliókat költöttünk — sem teljes kapacitással termelnek. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy ez milyen sokba kerül a népgazdaságnak, milyen károkat okoz.”

(Foek Jenőneic, a gazdasági alrtlvacrtekezleten elmondott beszédéből.)

— Technikailag,, műszakilag a megye egyik légkor- szerűbben felszerelt gyára u. Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregysége. Vajon, ha a jelenlegi lóét műszak helyett háromban termelne a gyár, hány millió forinttal tudná növelni termelését? A kérdésre a gyár egyik üzemcsarnokában Schmidt Rezső igazgatótól kértünk választ.

~ A harmadik műszaki gyáregységünk; jelenlegi termelését nem kevesebb, mint 87 millió forinttal emelhetné meg.

— Valamennyi tárgyi, mű* szaki feltétele biztosított a gyárban. Mi az oka, hogy mindezek ellenére is csak két műszakban dolgoznak?

— Nincs elegendő ember, munkaerő hozzá. Pedig ahhoz, hogy teljes kapacitással és három műszakban dolgozzunk, mindössze 154 szakmunkásra lenne szükségünk. Ebből is 54-re a második műszakban.

— Ezek szerint a kétmű- szakos termeléshez is kevesen vannak?

— Igen. Az úgynevezett délutános műszoléban 60 gépünk áll. Korszerű, modern, milliókba került gépek.

— Aki két-három évvel ezelőtt járt az egri Vörös Csillagban, ma már rá se ismerne az akkori gyárra. Űj üzemek, szociális létesítmények épültek: 1200 férőhelyes öltöző, jól felszerelt orvosi rendelő, KISZ-klub, sportpálya. Évente 250 ezer forinttal, kedvezményes fuvarral. bontási anyagokkal járul hozzá a gyár a fiatalok lakásgondjainak — 12 gyári KISZ-es fiatal néhány nappal ezelőtt költözött be új lakásába — megoldásához. Hogy minél több gyári dolgozó gyermeke jusson óvodába, bölcsődébe, nem. kevesebb, mint 1 700 000 forinttal járult hozzá a gyár a városi óvodai, napközi otthoni férőhelyek bővítéséhez. Sóstón üdülője van a gyárnak, Tiszafüreden és a Kgleti Főcsatorna partján ingyenes horgásztanya várja a dolgozókat. S mindezeken kívül: a gyár bérszínvonala, megelőzve a nagy vállalatokat, az önálló üzemeket is, a legmagasabbak között van. Szinte érthetetlen, hogy mindezek ellenére is ilyen sokan hiányoznak a gyárból^

— A mi gyárunk fluktuációja, munkaerőhiánya lényegesen különbözik a többi üzemek hasonló gondjaitól, problémáitól. Egészen pontosan arról van szó, hogy van a gyáregységünknek egy 13 198 000 forint értékű tanműhelye, ahol 1965-től mintegy 317 fiatal szerzett szakmunkás-bizonyítványt. Kö- zülük azonban, sajnos, mindössze csak 113-an maradtak, dolgoznak gyárunkban. Így az elmúlt négy év alatt a tanulóképzésre fordított

9 100 000 forintból 6 100 000 forint gyakorlatilag elveszett, nem kamatozik Ha csak az általunk képzett tanulók 80—85 százaléka maradt volna meg, már akkor is teljes kapacitással dolgozhatnánk. Pedig erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten mindent elkövetünk ezekért a fiatalokért Csakhogy, mást ne mondjak: a kollektív szerződésbe is bevettük a rájuk vonatkozó különböző bérkiegészítések biztosítását, amelynek eredményeként már munkáiba lépésük első hónapjában is megkeresik az 1500—1800 forintot

Kinek vagy minek nagyobb a becsülete?

A legutóbbi megyei tanácsülésen, amelyen többek között megyénk mezőgazdasági fejlődéséről, gondjairól esett szó, felszólalt az erdőtelki termelőszövetkezet elnöke, Lőcsei Ferenc is.

Elmondotta, hogy a közös gazdaságokban egyre több modem, szakosított telep épül. Ezekben az állattenyésztő telepeken a modem, technika szinte minden olyan vívmánya megtalálható, amely arra szolgál, hogy az állatok számára optimális környezetet teremtsen. Kell is ez, hiszen a szarvasmarha vagy a sértés csak akkor növekszik, hízik kellőképpen, ha mindent megkap, ami szükséges a számára.

A probléma csupán az, — fejtegette az elnök —, hogy amíg az állatok szinte ideális környezetben vannak, addig ez nemigen mondható el a szövetkezetekben dolgozó emberek igen jelentős részéről,

A szövetkezeti elnök szavaival nem lehet vitába szállni, aki valamelyest ismeri a mezőgazdasági üzemeket, az tudja, hogy nagyon sole gazdaságban még mindig nincsenek meg a kellő szociális létesítményeit, jói néhány helyen még a munka utáni mosakodás is problémát jelent.

Az emberekről szóló gondoskodás tehát nem áll még a legmagasabb szinten. Ugyanezt bizonyítja egy másik példa is. Több termelőszövetkezeti vezető szóvá tette már különböző helyeken és különböző alkalmakkor, hogy napjaikban rohamos léptekkel fejlődik a technika. Lemérhető ez a mezőgazdasági gépeknél is. Egyre bonyolultabb, technikailag jobb, korszerűbb gép terül az üzemekbe, öröm lenne velük dolgozni.

Hogy miért csak lenne? Azért, mert amíg ezek a konsrukciók gyorsabban, nagyobb teljesítménnyel végzik munkájukat, addig a rajtuk dolgozó ember munkakörülményei ugyanolyan rosszak mint egy régebbi típusnál. Az új gépek tehát technikailag jók csak kényelmetlenek, nemegyszer az egészségre ártalmasak.

Mindez azt bizonyítja, hogy ma is, de a jövőben különösképpen nagy gondot szükséges mindenhol arra fordítani. hogy a dolgozó embereit munkakörülményei megfelelőek, jók legyeinek. Igaz, hogy a munkakörülmények javítására fordított vagy fordítandó pénz közvetlenül nem kamatozik nem hoz plusz forintokat, de közvetve igen. Hiszen az az ember, alti fizikailag nincs agyonterhelve, nem latyakban jár a tanyaudvaron, meg tud rendesen mosakodni, át tud öltözni munka után — az nyilván nagyobb kedvvel, jobb hangulatban dolgozik S ez már anyagiakban, is megmutatkozik.

Másrészt pedig az is igaz, hogy a mezőgazdasági üzemekben sem öncélú a termelés, a gazdálkodás. A jobb gazdálkodás elsősorban azért fontos, hogy jobb körűimé, nyékét, biztosabb anyagi bázist teremtsen a dolgozóknak. Éppen ezért joggal várhatja el bármelyik szövetkezeti gazda, hogy legalább olyan becsülete legyen, mint aanak ívSBpnek-sapk & iraajíít.

— Az idősebbek, a törzs- gárdatagok között gyakorta tilag nincs fluktuáció?

— Tulajdonképpen nincs. Akik hosszú éveken keresztül kitartottak ehhez a gyárhoz, azok ma is itt van nak. Nem úgy, mint a fiatalok.

— Akik mindent megkapnak, mégis elmennek. Vajon miért?

— Egy rendkívül tisztességtelen módszernek, szemléletnek vagyunk az áldozatai. Amíg mi milliókat áldozunk a szakmunkásképzésre, addig a megye, a város nagyon sok üzeme, vállalata. ktsz-e, különböző melléküzemágak egymással marakodnak a nálunk tanult szakmunkásokon. Csak amíg ölt egy fillért se fordítanak a szakmunkásképzésre, addig mi milliókat vesztünk miattuk. Ha a szakemberképzésre fordított millióinkat mi is a munkaerőcsábításra fordítanánk, mi is az ígérgetésekre, a toborzásokra költenénk. akkor ma nem lemre munkaerőhiány a gyárban. Könnyebb két-három forintos órabér-ráemeléseket adni, mint 13 millió forintért tanműhelyt építeni, amelynek csak a fenntartási költsége meghaladja évente a kétmillió forintot. Mi eddig sem szálltunk be az ilyen, az effajta versenybe, licitálásba. Saját anyagi, erkölcsi erőnkre, lehetőségeinkre támaszkodva végeztük, s végezzük munkánkat. Sajnos, mégis mi húzzuk a rövidebbet, a mi millióinkat mások kamatoztatják, a mi gépeinkhez pedig nincs elegendő szakember

Koós József

Rákos*

palotán

érik

a banán

A Déligyümölcs- és Élelmiszerkereskedelmi Vállalat rákospalotai raktárából hatnapi érlelés után kerül a kereskedelembe a banán. Ebben az évben ötezer tonna kiváló minőségű ecuadori és columbiai származású gyümölcs kerül a fogyasztókhoz.

(MTI foto —

Balassa Ferenc)

Témám: a nők közéleti tevékenysége

Pénteken és szombaton ül össze az országos nőkonferencia. Az eddigi tanácskozásoktól eltérően, most külön szekciókban tárgyalják meg a részvevők a nőket leginkább érintő problémákat A részvevők egy csoportja ,.A nő és a munka” címmel a szakmai továbbképzés helyzetéről, az egyenlő munkáért egyenlő bért elv érvényesüléséről tárgyal. A másik csoport a család érdekében tett, szociálpolitikai és egészség- ügyi intézkedések eddigi eredményéről vitatkozik. A harmadik csoport a szolgáltatásokat vizsgálja, a negyedik értékeli azt, hogyan, érvényesül a jogszabályokban a nők egyenjogúsága. Az ötödik csoport a nők közéleti tevékenységét vizsgálja.

E csoport munkájában vesz részt megyénk egyik nő- küldötte, Zakar Zoltánná.

Baráti beszélgetés során merült fel: mit mondana el a megyében szerzett tapasztalatai alapján a Hazafias Népfront megyei nőfelelöse?

— Igazság szerint minden szekció munkájában jó lenne részt venni, hiszen mindegyik érdekes és fontos. Hozzám azonban legközelebb mégis a nők közéleti tevékenységének problémája áll. Ha szót kapnék, elmondanám, hogy a mii megyénkben van. előrelépés a nőknek a közéletbe való bevonásában. Megnőtt a nőilc száma a képviselőcsoportban, a rtoe- gyei és községi tanácsokban. Akiket megválasztottak, .igyekeznek is a maguk területén elmondani a véleményüket. De ez csak a kezdet. A számszerű növekedést mfmőségj növekedésnek is követnie teli és azt hiszem, ez ta munka nehezebbik néssse. Sokló munkához jó légkört

KÖNNYŰ ezt megállapít tani; kimondani, leírni. Nehéz megvalósítani. Nehéz, mert bonyolult Ahogy a szőttes sokszínű szálból készül, úgy határozza meg sokféle tényező a légkört egy-egy munkahelyen. Ami nem kétséges: a jó légkör elengedhetetlen feltétele a tisztességgel végzett munka. Vagy más szemszögből nézve: jó munkát tartósan

csakis jó légkörben lehet végezni, s a jó légkör a még eredményesebb munka serkentője. Kölcsönhatások szövevénye — nem ritkán kuszasága — rejlik amögött, amikor valaki kijelenti: nálunk jó a légkör. Esetleg az ellenkezőjét. Rossz a légkör. idegesek az emberek, mindennapos vendég a vádaskodás, az intrika, a szakmai féltékenykedés.

Mitől jó vagy rossz egy- egy munkahelyi közösség légköre? Ott jó, ahol mindent megértő vezetők, s ott rossz, ahol szigorúak, kemények? Közelebb jutunk a felelethez, ha rögtön tisztázzuk: légkör és hangulat nem tévesztendő össze. Jó légkörű kollektívában is megtörténili, hogy rövid időre megromlik a hangulat. A gyors, nagy erőfeszítést, figyelmet követelő munka, a „most rajtatok a gyár szeme” helyzet — ami nem ritka — teremthet átmeneti idegességet, ideig-óráig tartó feszültséget. Ez azonban egészséges légkör közepette gyorsan elmúlik, nem igényel beavatkozást. Ha megfelelő határok között marad, a munka természetes kísérője. Más a helyzet a közösség tevékenységét, közérzetét hosszú távon jellemző és befolyásoló légkörrel. Ennek változásai már nem tünetszerűek, s nem váratlanul mennek végbe.

NAPJAINKBAN. a vállalati önállóság előtérbe kerülésével, a munkahelyek légkörének szerepe is íon- ktoftbbi. Amts, «^valahol

fent” meghozott döntéseket kellett végrehajtani, nem volt különösebb jelentősége annak, hogy a légkör milyen. Most azonban a legtöbb dolog — a termékfejlesztés iránya, a műszaki haladás útja, a piacok bővítése, a fölosztható nyereség csoportosítása s így tovább — helyben dől el, s hatásuk, eredményük vagy eredménytelenségük, légkört javít, vagy ront. A légkör milyensége erőteljesen befolyásolja a munkát magát, s ezért visszahat az eredményességre. Azaz: szüntelen körforgás alakul ki, ahol mindennek és mindenkinek szerepe, tehát jelentősége van. A minden újtól, a legkisebb kockázattól is óvakodó vezetés először csak a konstruktőrök, s a gyártmányfejlesztésben dolgozók kedvét szegi. A fejlesztés egy helyben kopogása kínos helyzetbe hozza a kereskedelmi osztály embereit, hiszen mind nehezebb eladni ■a termékeiket. Az értékesítés gondjai leállásokat, átcsoportosításokat, kényszer szabadságolásokat majd túlórázásokat eredményeznek a termelőrészlegekben...

Csökken a kereset, egész brigádok veszik ki a mun- kaköny vüket... pénzügyi ne. hézségek támadnak, a késve elhatározott fejlesztési feladatoknak nincs nreg az anyagi fedezete... s így tovább, körbe-körbe. Tellát a vezetésen múlik, jó-e, rossz- e a légkör?

A VEZETÉSNEK meghatározó szerepe van benne, de az egyéb tényezők sem másodrendűéit. Ahogy tégla síi múl téglára s alkot- falat, úgy épül fel a légkör is az egészen kis közösségektől — a brigádoktól, az egy műszakban dolgozóktól — a nagyig. Hiába dolgozik egy műhelyben sok rendes, becsülettel igyekvő ember, ha néhány ügyeskedő a hangadó. akik kicsúfolják a tisztességet, s úton-útfélen hangoztatják: ..ezért a pénzért”. .. Ahogy hiába az is, ha húsz nyílt, egyenes ember hallgatagon szemléli az egyetlen bajkeverőt, inrtri- kust. A légkör soha nem magától való: az egész közösség passzivitása vagy aktivitása határozza meg. Ott, ahol a kommunisták rpin- dent a nevén neveznek, ahol a termelési értekezleten a szakszervezet határozottsággal kéri számon a mulasztásokat, s követel intézkedéseket a panaszok orvoslására. a jó légkör legfőbb forrása nyílik meg. E legfőbb forrás ugyanis a kollektivitás. Mindenki mindenki érdekében.

Vezetők és vezetettek, társadalmi .szervezetek. kisebb és nagyobb közösségek sokféle módon kapcsolódnak egymáshoz, s e kapcsolatok éppúgy meghatározói a munka eredményének, mint a légkörnek.' A munka ritmusának, szervezettségének, a vélemények igénylésének és figyelembevételének, az alkotókedv biztatásának Ugyanúgy szerepe van a légkör alakulásában, mint a bírálat lehetőségének és foganatjának, az egymással szembeni és az önbecsülésnek! A jó munkás nem hajlandó silányul végezni dolgát, ne tűrje hát a rossz légkört sem!

ÜGY MONDJÁK: a jó lég

kör, az egyénnek és közösségnek minél jobb harmóniáját megvalósító munkahely fölér egy főnyereménynyel. Igaz. Sőt, talán többel is, mert megfizethetetlen. Ezreket, tízezreket köt szorosan éveken, évtizedeken át munkahelyükhöz az, hogy jól érzik magukat, s örömet lelnek dolguk végzésében. Éppen az ő példájuk bíztat, azzal: másutt is mód van a telitalálatra. S ha tippeket hozzá az egész kollektíva adja. a nyeremény is az egész közösségé lesz.

M. Áh

esztendős elmaradást nem lehet egy vagy másfél esztendő alatt, behozni.

— Sajnos, nemegyszer találkozunk azzal, hogy egy nőnek tízszer is bizonyítania kell, hogy eihigyjék. ért ahhoz, amát csinál és nem csinálja rosszabbul, mint a férfiak. Meg sokat kellene segíteni is a most kezdő nőket. • Támogatni, nemegyszer bátorítaná, hiszen az önbizalom hiánya is gátolja néha •egy-egy nő képességeinek kibontakoztatását. ' A nőknek is le kell küzdeniük a bátortalanságot. A dolognak azért két oldala van. Az égjük oldalon a férfivezetőknek többet kellene törődniük azzal, hogy az utánpótlás neveléséből ne maradjanak ki az aszr szonyok. A másik oldalon az asszonyoknak is törekedn i ük kdlenie, jóval többet tanulni, és egymást is segíteni; sokkal jobban. Előfordult már, hogy éppep a nők nem szavaztak a női jelöltre.

— Azt vallom, hogy a nőknek a közéleti tevékenységre való nevelését már a KISZ- bem el kellene kezdeni. Idejekorán, hogy mire valóban felnőtt emberekké válnak, igazán egyemjogúaknak érezzék magukat a férfiakkal.

Fel kell nőnie az új, vezető rétegnek, és abban jobban képviselve lesznek a nők is, ha már előre gondolunk rá.

— És talán arról sem ártana elmélkedni, hogy a nők nevelése a családban kezdődik. A nők igazi egyenjogúsítása a családban szenved legjobban csorbát. Ha a nőket arra akarjuk nevelni, hogj- kellő önbizalommal lépjenek fel a közéletben is, akkor ahhoz már fiatal korban a férfiakat is nevelni kell. Hogy elismerjék felesegük képességeit hogy megosszak vele a háztartás, a gyerek neveles terheit. Amikor egyszer erről beszéltem, valaki gúnyosan megjegyezte, hogy hát a férfiak szoptassanak? Pedig nem erről , van szó. De arról igen, hogy a férj ne szolgáltassa ki magát otthon az asszonnyal, hanem vele együtt dolgozzék, hogy a nőnek is maradjon ideje tanulásra, eljárhasson időnként egy-egy előadásra, valóban részt vehessen a közösségi munkában. A nők közéleti szerepléséhez, ha igazán eredményt akarunk elérni, meg kell változtatni a társadalmi szemléletet. És ez lesz a munka sokkal nehezebb része. Ehhez kell segíteniük a pártszervezeteknek, a tömegszervezeteknek. És még egyet eimondanék. Ha már egyszer egy nőt megválasztottak valami közéi éli szereplést hozó munkára, ne csupán a különböző szociális jellegű ' feladatokkal bízzák meg, mert azért ettől még többre is képesek.

— Összegezve elmondanám, hogy van már mozgolódás, változás a mi megyénkben is, de ahhoz, hogy a nők valóban megfelelősn részt kapjanak a közéleti munkából, még nagyon sokat kell tennünk. Remélem, a nőkonferencia, amire igazán nagy örömmel készülök, ebben is utat fog mutatni.

Feljegyezte:

Deák Közti