Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-21 / 248. szám

Törvény a szövetkezetekről u. A tevékenység A KtSZ*értekez1etekrol jelentjük: Társadalmunk építése forradalmi tetteket követel a KISZ tagságától fl hatvani ifjúkommnnisták küldöttértekezlete A TÖRVÉNYNEK az a fejezete, amelyik a szövet­keztek gazdálkodásáról szol, egyebeik között a következő­ket tartalmazza: „Szövetke­zet minden, olyan gazdasági tevékenységet folytathat, amelyet törvény törvény­erejű rendelet vagy kor­mányrendelet (határozat) nem tilt vagy tart fenn az állami gazdálkodó szerveik részére. A szövetkezet a gazdasági tevékenységet a hatósági előírások között végezheti.” Ez a rendelkezés is min­denféle szövetkezetre ér­vényes. Ugyanúgy, mint a törvény végrehajtásáról meg­jelent kormányrendeletnek az az intézkedése, hogy az állami vállalatok részére fenntartott gazdasági tevé­kenységeik körét külön jog­szabály állapítja meg. Az illetékes ágazati miniszter rendeletben szabja meg azo­kat a feltéteteket, amelyek között az állami vállalatok, illetőleg a szövetkezetek kü­lönféle gazdasági tevékeny­ségeiket folytathatnaík. Aszó­ban forgó jogszabályok még ebben az évben napvilágot látnak. Közzéteszik az úgy­nevezett tilalmi listát is, amely feltünteti, hogy mi­vel nem foglalkozhatnak a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek. Mindaddig természetesen, amíg az említett jogszabá­lyok érvénybe nem lépnék; a mostaniak az irányadók. Ami a tevékenységi kör* illeti, akörül, meglehetősen élénk vita folyt már a múlt évben is. Kiváltképpen a mezőgazdasági termelősizö- vetkezetek újabban létreho­zott üzemágairól alaikultak Id egymással ellentétes vé­leményeik. Mindez szüksé­gessé tette, hogy a® egysé­ges szövetkezeti törvény fél­reérthetetlenül kimondja, a tevékenységi körre vonat­kozó szabályt, a közeljövő­ben megjelenő rendeletek pedig minden részletkérdés­ben intézkedjenek. KÉZENFEKVŐ például, hogy a termelőszövetkezet­nek van saját gépjavító, ta­karmánykeverő üzeme, épx­Az ötvenes években épült szép tenácsiházán egysaál magáiban hivataloékodik Kormos Vencelné. Neki se ál­landó itt a tiszte. Hetenként egyszer jön üti Bélapátfalvá­ról, hogy a közös tanács megbízása nyomán pénz­ügyekben intézkedjék. Sok gondja nincs a bükkszent- mártöndakkaiL Százhúsz ház és a hozzájuk tartózó némi földecskék, telkek 54 ezer fo­rintra rúgó évi adója befolyt már jobbadán az államkasz- szába. A helybeli kőműves maradt el csupán nagyobb summával, de csinálja mára Petőfi úti kis kőhidat, azzal lekvitteli adósságéit. így szól az egyezség. Persze, a befizetett adók sem úsznak el örök áron. Jócskán visszakapja összegü­ket a 463 lelkes falucska. Ta­valy felépült egy tűzoltószer­tár. Idén, a kőhíd után, meg­építik a buszfordulót. Erre nagy is a szükség. Vasútja nem lévén, járatai­val a Volán kapcsolja be Bükkszentmártont az ország vérkeringésébe. ★ Ilyen buszok hordják a Borsodnádasdi Lemezgyárba a férfiakat, s a Monosibéllel, Bélapátfalvával közös Már­cius 15. Termelőszövetkezet földjeire a dolgos asszony né­pet. Mindkét helyen 70—80 szentmértoni dolgozik évti­zedek óta. S hogy nem keres­nek rosszul: bizonyosság a csinos falu. Nem láttam én ott egész napos báklászásom során egyetlen rozzant, bepu- colatlan épületet. Harminc­nak ormán ellenben villog a tv-antenna, hogy messzi vilá­gok képét, eseményeit közve­títse a készülékek elé kupor­gó falubélieknek. A szentmártoniak doigosisá- Héhoz élelmesség járul Ugyanakkor, Avagy nem ess-. tőbrigádja vagy -részlege. Egyiket sem helyes mellé­kesnek vagy kiegészítőnek tartanunk. Ezeknek az üzem­ágaknak a munkája ugyan­úgy beletartozik a tsz gaz­dálkodásába, mint a gabo­natermelés, a sertéstenyész­tés vagy a kertészkedés. Ugyanez vonatkozik arra is, hogy konzervüzeme vagy az elsődleges élelmiszer-feldol­gozás körébe vágó más üze­me van a szövetkezetnek és saját üzletében árusítja ter­mékeit. Ami tehát az élel­miszer-gazdaság része és a modem, mind iparszerűbbé váló mezőgazdaság velejáró­ja, azt a tevékenységet még elnevezésben is felesleges kiszakítani a szerves egy­ségből. Mindemellett vannak a termel&zövetkezetókben olyan üzemeik is, amelyek kívül esnek a nagyüzemi éleim,iszer-termelósen, az el­sődleges élelmiszer-feldolgo­záson és a közvetlen terme­lői értékesítésen. Ezek között fontos helyet foglalnak el a lakosság szükségleteit kielé­gítő szolgálta tások, a helyi építőanyag-éllátés és min­den egyéb olyan tevékeny­ség, amely a helyi adottsá­gokat ésszerűen hasznosítja. Változatlanul cél a munka­erő folyamatos, jobb foglal­koztatása, s ha erre szövet­kezeti keretben kínálkozik a társadalmi ‘ érdekkel is meg­egyező lehetőség, akkor kár lenne megakadályozni. Nem a cégtábla dönti el, hogy a szóban forgó üaemágaknak van-e létjogosultságuk! BUDAPíSTEN és környé­kén, s kisebb mértékben más ipari központok szomszédsá­gában, végeznek termelő­szövetkezetek főivént gépipa­ri-, könnyű- és vegyipari tevékenységet is. Az ilyen üzemek különféle állami vál­lalatokkal kialakított együtt­működés révén jöttek létre, s lényegében az ipar részé­re termelőszövetkezeti be­dolgozást valósítottak meg. Ahol ez a bedolgozás szer­vezett, megfelel az állami szabályozásnak, s nem rög­tönzés, nem átgondolatlan szerződés eredménye, ott jól zel magyarázható, hogy min­den nyárom, felkerekedik a faluból 50—60 menyecske, s megy az Alföldre, meg a Ba­laton mellé 3—4 hetes idény­munkára, amit az embererő­ben szegényebb vidékeken igen jól megfizetnek. Az alig 16 éves Tóber Kati kétheti munkával így keresett tiszta 1600 forintot a nyáron. És jött utána még vagy más­fél mázsa alma, amit ter­mészetbeni juttatásként idő­sebb munkatársnői szintéin megkaptak. ★ Jóikor jött a falunak ez a gyümölcs, meg kell hagyni. A környéken kevés a termő fa, az ÁFÉSZ egyetlen bolt­jából pedig augusztusban til­tott ki minden zöldségfélét a KÖJÁL. Mégpedig teljes jog­gal. Helyszűkében a liszttel, cukorral együtt raktározta Szabó Lajosné a földes zöld­ségárut. A húsárut nem kellett ki­tiltani. Ritkán kap belőle az üzletvezető anélkül is. Pedig nincs hentes a faluban, s nincs önálló termelőszövetke­zet, mely időnként vághatna és kimérhetne sertést, birkát. — A felvágott pótolná né­mileg a hiányt! — mondja a csinos fiatalasszony, aki ha­vonta 85—90 ezer forintos forgalmat bonyolít le üzleté­ben. — De azt se küldenek. Vagy költözzünk mindannyi­an Bélapátfalvára? Üj üzlet- házat inkább, megfelelő rak­tárakkal ! S magam mellé még' egy eladót! A közös tanács időközben érzékelte ezt a hiányosságot, s orvoslást keresett. Szabóné jogos kifakadására álljon itt tehát Berecz Miklós ÁFÉSZ- elnök üzenete; köre szolgálhatja mind a szövet­kezet, mind az állami válla­lat érdekeit. Kiváltképpen a kedvezőtlen körülmények kö­zött gazdálkodó tsz-ek hely­zetén könnyíthet. Ezek a szövetkezeteik a tapasztala­tok szerint eddig is mező- gazdasági célú fejlesztésre fordították az ilyen bedolgo­zással elért jövedelmük át­lagosan háromnegyed részét. Kedvező az is, hogy ezáltal feleslegessé vált vagy lénye­gesen csökkent az a jöve­delem-kiegészítő támogatás, amit az állam ezeknek a mostoha adottságú tsz-ek- nek nyújtott. Érdeke a bedolgozás©» ipa­ri munka az érintett gyárak­nak is. Beruházást takaríta­nak meg általa, s vannak termékek, amelyeket a szö­vetkezeteiében olcsóbban ál­lítanak elő. Nem közömbös végül az sem, hogy az ipar­ba eljáró dolgozók több órás oda- és visszautazástól mentesülnék, ha lakóhelyü­kön, a gyárral kooperáló szövetkezetben végezhetik el ugyanazt a munkát. MINDEZEK figyelembevé­telével készítik el azokat a jogszabályokat, amelyek a szövetkezetek tevékenységi körét meghatározzák. Meg­szüntetik a helyenként elő­fordult kedvezőtlen jelensé­geiket, rendezik a bérezést, s gondoskodnak ártól, hogy a szövetkezetek ipari tevé­kenysége az eddiginél szer­vezettebb legyen és az ipar irányításával fejlődjék. Elő­írják azt is, hogy mi tör­ténjék azokban a szövetke­zetekben, ahol az ipari üzemág-akból eredő árbevé­tel aránya 30—50 százalék között van, illetőleg megha­ladja az 50 százalékot. Az el­gondolás az, hogy az előbbi­ek „mezőgazdasági-ipari” az utóbbiak pedig ,ppari-mező- gazdasági” szövetkezetté ala­kuljanak át. \ — Koagy ütésünk nemrég hagyta jóvá a hálózat fejlesz­tési tervét Bükkszantmárton három éven belül száz négy­zetméter alapteirüleftű, kor­szerűen berendezett új boltot kap, mégpedig két eladóval,. E célra közel félmilliót irá­nyoztunk elő. A jövőben, boltjaink húsetiátására szin­tén több figyelmei szente­lünk.^. ★ Pár éve még gondot jelení­tett Bükkszentmártonban az általános iskola felső tago­zatos diákjainak oktatása is. Egyetlen nevelő foglalkozott a négy osztály növendékei­vel. Most ezek a gyerekek busszal Bélapátfalvára jár­nak, ahol minden igényt ki­elégítő, szakosított oktatás folyik. A faluban az alsósok maradtak, szám szerint tizen­heten. A harmadikosokat ta­láljuk bent Kovács Lászlóné tanító nénivel. Előttük cse­rép. különböző földdel. Egyik agyagos, másik homo­kos, harmadik zsíros fekete. Nagyszemű tarkababot gyö­möszölnek bele az apróságok, — Mire jó ez, Józsika? Liktor Jóska keze megáll. Ram néz. nagy. diószeniével. — Megfigyeljük, melyikben fejlődik szebben a bab! Kömyezetóra végén beszél­getünk keveset Kovácsnéval, aki igen megszerette Szent- mártont, s a falusi gyereke­ket. — Csak az fáj, hogy fo­gyunk. Ebbein a tanévben például öt negyedikesem megy felsőbe. Bélapátfalvára, s lesz helyettük két új első­söm jövő ősszel... Kovács Lászlóné lelke Bülíkszentmártonban. a nép- /■muveiéímiek is. Nemrég ren­(Folytatás az 1. oldalról) A hatvani városi pártbi­zottság szélcházának nagy­termében ugyancsak októ­ber 20-án került sor a vá­rosi. KISZ-küldöttértekezlet megrendezésére. A város és a városhoz tartozó három község KlSZ-alapszervezetei- nek száz küldöttét és a gyű­lés vendégeit, közöttük Pá­linkás Ferenc ezredest, a megyei párt-végrehajtóbi- zottság tagját, a megyei rendőr-főkapitányság veze­tőjét, Szabó Ferencet, a vá­rosi pártbizottság titkárát, Nemes Pétert, a megyei KISZ-bizottság titkárát és Fehér Istvánt, a városi ta­nács elnökét Szelei László, a küldöttgyűlés elnöké kö­szöntötte, majd a végrehaj­tó bizottság referátumát Juhász Ferenc, a városi KISZ-bizottság titkára ter­jesztette elő. Kihangsúlyoz­ta, hogy a közigazgatási te­rület átszervezése, a járás megszűnése okozott ugyan gondokat az ifjúsági szerve­zetnek, az átállás mégis zökkenőmentesnek ítélhető. A továbbiakban szó esett a városi bizottság hatásköré­be tartozó alapszervezetek munkájáról, a KISZ nevelő tevékenységének tapaszta­latairól, a fiataloknak a termelési feladatok végre­hajtásában betöltött szere­péről, a kulturális, a sport és a honvédelmi nevelés­Eteteí szakemberek. Vsäa­mennyróein a mezőgazdaság - ban dolgoznak. Az idei nyá­ron kerültek iki az iskoláik, egyetemek padjaiból, s új éle­tet, pályáit kezdtek hazánk közös gazdaságaiban. A tiszamánai Petőfi Her- roelőszöveitkeaet központjá­ban talákoztunk. Az íróasz­tala fölé hajolva éppen szá­mításokat végzett. Keresztesi László gyakornok, Szarvas­ról, az Öntözéses és Meliorá­ciós Főisikoiáról került ide. — Júliusi 15-e óta dolgo­deztefc Sikeres szüreti bätet. Rajta tartja szemét az ifjú­sági klubom. S évék óba ő vezeti a 30—35 tagot számlá­ló KISZ-szarvezet, politikai oktatását. Hogy milyen ered­ménnyel? Tavaly elnyerte a .tárás legjobb oktatója cí­meit. ★ Kietet felé síéhoiva, nyugat­nak Bélapátfalvám visz az út Szanihrnártonból. Az elzártság elég sok gondot okoz a kö­zös tanács vezetőinek, meg az itt lakóknak. Különösein, -'ha olyan dolgok fokozzák az elszigeteltség érzetét, mint a posta és. telefon hiánya. Meg az orvosé! A postát még tán el is engedik a falubeliek, hiszen Liktor Bálintné rend­ben bonyolítja Apátfalva és Szentmárton házai között a levelek kézbesítését. A Bala­toniból átjáró orvos is állja a sarat. Abból viszont nemrég származtak bonyodalmak, hogy a tanácsnál felszerelt, egyetlen működésben levő telefont csak akkor használ­hatják a polgárok, mikor a hivatalsegéd szolgálatban van. Ilyen map három esik hetente. S legutóbb, hogy egy fiú lábát törte, három órán át keresték a telefon őrzőjét szerte a faluban, míg sike­rült a men tőket riasztan i... Egy ikerállomás az iskolá­ban, vagy a 'fűszerüzletben je­lentősen csökkentené a falu ilyesféle gondját ★ Egy apró település, a ta- nácsszervesiel; inélkül maradt Bükksrzentmáirtxm éleiében kerestünk gondot és örömet Mindkettővel találkoztunk.. A gondok azonban nem olyan természetűek, hogy kis kö­rültekintéssel ne lehetne őket közömbösíteni. Meghálálnák á falubeliek, Moldvay Győző ben elért eredményekről, és a további feladatokról. A beszámolóban a KlSZ-bizott- ság titkára rámutatott hogy társadalmunk építése a to­vábbiakban is , forradalmi tetteket követel a KISZ- tagságtól és a szervezeten kívüli fiataloktól egyaránt. A beszámolót élénk vita. követte, majd a küldöttek aam a szövetíkieaeitíben, Heves megyei, egri vagyok. — Hogyan választotta a mezőgazdasági pályát? Elgondolkodik, s melyet szív a cigemettájából. — qallagon jártam általá­nos mezőgazdasági techni­kumiba. Azután egy évig a Hortobágyi Állami Gazda­ságban dolgoztam, mint fizi­kai munkás a mémtetepen. Itt határoztam, el, hogy tovább folytatom tanuLmányaimat, s Debreceniben jelentkeztem az Agrártudományi Egyetemre; A gyengébb felvételi ered­mény miatt áthelyeztek a szarvasi főiskolára, de nem bántam meg. — Müint gyakornoknak, ms a munkája? Vaskos dossziéiba össze­gyűjtött gépelt lapokat vesz elő, az íróasztal fiókból. — Amikor ide kerültem Ti- szanáaiára, a főmezőgazdász irányításával rögtön hozzálát­tam a gazdaság öntözéses ter­veinek vizsgáliatához. Szá­moltam, s napokig azon gon­dolkoztam, hogyan lehetne olcsóbban, jobban elvégezni ezt a tevékenységiét a jelenle­gi személyi és tárgyi felté­teliek mellett. Az adatokra mutat. — Szántókkal igazoltam az öntözés hatékonyságát a ter­mesztett növényeknél Javas­latot tettem az öntözésben dolgozók új bérezési rend­szerének kialakítására is. — Mennyi a fizetése? — Nem sok, 1800 forint, ami a legalacsonyabb gyakor­noki fizetés. De van, aki en­nél többet kap. Egyébként szolgálati lakásban lakom, az étkezést pedig saját zsebből kell fizetni, ami havonta több mint ezer forintra rúg. A szórakozásra szinte nem is jut idő, mert estére bizony elfá­rad az ember és jó lefeküd­ni. — Mi a .legnagyobb problé­mája ? 1 — Már nincs annyi, mint az elmúlt két hónapban. Ez az emberekkel való kapcso­lat megteremtése volt. Nem könnyű megmagyarázni, hogy közös érdekért dolgozunk. Mert ezt nem tanítják eigyák iskolában sem. De most azért lényegesen könnyebb. ■—’Mik a tervei? — A gyakornoki idő utóin is szeretnék itt maradni a termelőszövetkezetben. Eddi­gi tapasztalatom szerint itt megbecsülik az embereket. Nem beszélve arról, hogy a következő öt évbén megépül a tiszanánai öntózőíürt, megválasztották a KISZ Hatvani Városi Bizottságá­nak 35 tagját, a végrehaj­tó bizottság kilenc tagját, és a megyei KlSZ-értekezJeten november 4-én részt vevő 25 hatvani küldöttet. A hatvani városi KlSZ-bizofct- ság titkárának ismét Juhasz Ferencet választották meg. amely biztosítja majd MM holdon a folyamatos öntö­zést. A Komlóról Besenyőtelek felé vezető műút mentén a borjú istállóban szorgoskodik Kurucz Ilona. — Komlói vagyok, a Má­jus 1. Termelőszövetkezet ösztöndíjával tanultam Ba­lassagyarmaton, a mezőgaz­dasági szakiskolában. Szepr tember 1-től dolgozom, de mondhatom, sok nehézséggé!.• Kora reggeltől késő estig két társammal itt vagyunk a. te­lepen. Hatvan másfél hóna­pos borjúra felügyelünk. — Elégedett-e a fizetéssel? Tanakodik. — Szinte nem ős kapok. A szövetkezet vezetői azt mond­ták, hogy még fiatal vagyok, várjak a fizetéssel. A szak­munkás bizonyítvány étiemé­re szeptemberiben például, csak harminc forintot kap­tam. Azt mondták, hogy majd év végén, a zárszámadásnál többet adnak... — Mennyire tudja haiszínio- sítani szakmai ismereteit? — Egyszerűen nem tudom hasznosítaná, mert. amikor erre, vagy arra azt mond­tam, hogy korszerűtlen, akkor .azt válaszoltók, hogy én még fiatal vagyok, ne üssem be­le az orrom, ha eddig jó volt, akkor továbbra is jó lesz. Elkeseredetten beszél. — Novemberben eladják a , borjakat és akkor ez .a mun­ka is megszűnik. Át akarnak tenni a baromfitenyésztők­höz, holott ez nem is szak-' mám. — Mit akar tenni? Nehezen válaszol. — Ha . nem tudok a szak­mában dolgozni, akkor jövő­re otthagyom a szövetkeze­tét és Egerben, szeretnék dol­gozni a tejipari vállalatnál. Pályakezdő fiatalok. Tudá­sukra, szorgalmukra hosz- szabb távon számítanak a kö­zös gazdaságok. De ehhez bátran szembe kell nézni­ük a nehézségekkel, sőt az el­ső kudarcokkal is. A nehéz­ségek leküzdéséhez azonban az üzemi vezetők segítségére is szükség van... Mentusz Károly liWI. -október 21., csütörtök (PolybatjvßeQ Gulyás Rat Szentmártoni mozaik .... .... 1 111111 r"""—'■ ■■■ .... " 11,1 P ályakezdő fiatalok A tanácskozás szünetében. >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents