Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-21 / 248. szám
zenei múltjából Az első zeneiskola Egerben Lányi Ernő, 1893 — 1895 Méltán tarthat érdeklődésre számot, hogy az első zeneiskolát Eger városéban Lányi Ernő alapította, s mégha a mostoha viszonyok közepette oly hamar meg ís szűnt, igen jelentős esemény zeneoktatásunk történetében. Lányi Ernő 11)92. nyarán kértllt Egerbe székesegyházi karnagynak. Megszereti a várost, s a város polgárai őt. — a következő évben már úgy aposztrofálja a sajtó, mint „aki már szjv- vel-lilekkel a miénk, Egeré!” A tiszteletére rendezett bankett kapcsán arról ád hírt a helyi sajtó, hogy egy esztendei egri működése nyomán „észrevehetőiig .fejlődött és nemesedett” a várt» ének- és zenekultúrája. A sikerek és az őszinte elismerés arra, bátorítják fel, hogy 2893 nyarán kérelmei terjeszt a városi ható- sápok elé, melyben egy zent- és énekiskola felállító- Si szándékát jelenti be, s helyiségül a Gimnázium (ma: Bródy) utcában álló) városi tulajdonban lévő, ún. „Kacsa kocsma” épületét nyeri el. Az 1393. július 14-í városi képviselőtestületi ülés döntését érdemes végigolvasnunk : „Lányi Ernő kérelme folytán: tekintettel arra, hogy a folyamodó által tervbe vett, s a zene legfontosabb ágait felölelő nyilvánossági zeneiskola városunkban ed- digelé nem létezik, tekintve továbbá, hogyha ezen tervbe vett intézet keresztülvitele létesül, városunk ifjúsága, az egyszerűség színvonalán felülemelkedő, komoly zeneoktatásban aránylag olcsón fog részesülhetni, tekintve végül, hogy a jóízlés terjedésének nemesítő hatása, hogy a folyamodónak a zene tanítás terén eddig elért sikerei, a nemes eél biztosítására elfogadható alapul szolgálhatnak, de inert városunk, mint egy egész vidék, és Heves megye központja, az ügy támogatásával nagy horderejű missiót teljesít: mindezeknél fogva a város a, zeneiskola céljaira a „Kacsa" című épületét díjmentesen átengedte,” A tanács utasítására városi tiszti mérnök » a város gazdasági felügyelőié”, Lányi Ernő bevonásával, többszöri tárgyalás és helyszíni szemle nyomán javasolja, hogy a rendkívül leromlott és zeneiskola céljaira alkalmatlan épületet gyökeresen tatarozta*»®, Végre is a képviselőtestület 2893. szeptember I7-i ülésén erre a célra nem kevesebb, mint 423 forintot szavaz meg. Az első egri zeneiskolában meglehetősen mostoha Hétfőn este a Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola zenetermében Fehér Vilmos közvetlen, rövid köiszöntője vezette be az Egri szimfonikus Zenekar újszerű kezdeményezését, amely szerint — Magyarországon először — bélié tsoirozatban mutatják be Händel összes orgo- nav-ersenyét, más-más előadóművésszel. Az est nyitószámaként Corelli G-moll Concerto grosso No. 8. műve hangzott el a zenekar tolmácsolásában. Cörellinek, az óla« késői barokk nagy mesterének e nagyszerű alkotása igen árnyaltan, telt hangzással, stílusosan szólalt meg. Az egyes hangszercsoportok, szólamok arányos rendezettsége, homogén hangzása ragadott meg bennnüket. Igazi vonóshangzás volt ez. körülmények és bizonyos mértékű meg nem értés folytán nem sokáig folyt munka. Az 1693. decemberétől működő intézmény 1895. február utóján bezárja kapuit. 1899. március 9-én Lányi „köszönő levelet” ír a városnak, „mely szerint a Kacsa című zeneiskolát a város rendelkezésére vissza- bocsátja.” Ügy hisszük, hogy Lányi Ernő úttörő kezdeményezését legalább annyira kellene becsülnie korunknak, hogy egy szerény emléktáblával jelölné meg „a város közönsége” örök megemlékezéséül és hálája jeléül a Bródy Sándor utca 9. számú épületet. Az est folyamán Händel két orgonaversenyét (B-dúr, Öp. 4, No. 6; D-moll koncert Op. 7 No. lő.), hallhattuk Kovács Endre orgonaművész tolmácsoláséban. Mindkét alkotás méltán reprezentálja Händel igazi muzsikus énjét. Fenntartással fogadtuk viszont Kovács Endre interpretálását, A B-dúr koncert során észlelt memóriazavar előfordulhat minden művésszel, a hamis, részben ismeretlen Orgona zavaró lehet számára. D e min dez nem indokolja a kissé könnyem vett játékot. (Mindenesetre javasolnánk az illetékeseknek, hogy az orgona kón- centképessé tételét ne hagyják figyelmen kívül a jövőben. A nagyszerű környezet ezt Indokolja.) Az est tálén leglkiemelkeO szikék (Foto: Tóth Gizella) dőbb produkciója Vivaldi A-moll kettős versenye volt. Itt kerültünk leginkább közelségbe a zenével, előadókkal egyaránt. Radnóti Tibor és Lévai Zsolt hegedűszólisták méltán kaptak vastapsot a szépszámú közönségtől. Játékukra a tiszta intotiálás, a dinamikus zenélés, kiegyenlített szólamvezetés Volt jellemző. A koncert dirigense a tehetséges Szabó József volt. aki gondos, műértő vezényléssel járult az est sikeréhez. A jövőben azonban nagyobb figyelmet kell fordítania a kisebb zenei egységek s az egész mű felépítésére, a zenei gondolatok le- kerekítése is kissé elsikkadt néha-néha. (szepesi) Üj operaműsorokkal jelentkezik a következő hetükben a rádió. Mint Kertész István, a rádió komolyzenei rovatának szerkesztője elmondotta, az adósok egyediek lesznek, csak any- nyiban hasonlítanak a sorozatokhoz, hogy négyheren- ként kerül közülük egy-egy a műsorra és valamennyi a zenés színpad tárgyköréből meríti témáját. A „Gyámatya a pácban” című adást, amely a komikus figurák sorsát, a komikus szituációk alakulását, illetve a humor operában ad különös időszerűséget a Delta Magazin új számában két érdekes cikknek. Egyik az idegrendszerre, kedélyállapotra ható ún. pszichofar- makonok (csillapító és élénkítő szerek) kutatásáról ad számot, a másik pedig az alváskutatás új eredményeit, a jó alvás titkait foglalja össze. A csillagászat koréból a szupernóva-maradványok témáját tűzi napirendre a lap, a Föld múltjából pedig arról a korról ad számot, betöltött szerepét követi nyomon, október- 31-én sugározzák. A következő program az opera és a dráma „építkezését” hasonlítja ősz* sze, egy másik pedig a zenes színpad és az irodalom kölcsönhatását, a különböző adaptációik létjogosultságát vizsgálja. A továbbiakban a „Robbantsuk fel az operaházakat” című adásban arra a kérdésre is igyekeznek válaszolni a rádió munkatársai, hogy va: létjogosultságuk a dalszínházaknak, s ha igen, miért amikor a Szahara helyén jégmezők húzódtak. „Kétbalkezes élővilág” címmel az agyféltekék szimmetriájáról ír a Delta, bemutatja a programszalag alapján működő japán zenélődobozt, a legújabb miniautókat, a rajzok továbbítására alkalmas telefont, a bolygódugattyús Diesel-motort,, Valamint a téli olimpia; színhelyét és beszámol a rossvsíndtdat.ú daganatok sugárkezelésének új elveiről. (S. 1.) Az Egri Szimfonikus Zenekar i. orgona bérleti hangversenyéről a gyógyszerek divatfa De vajon mi vezette szegény Vékony János bácsit a hamistanúzás karjaiba? Iratok bizonyítják, hogy nagyon-nagyon megérthető keserű emberi étvés. Még 1807-ben történt. Dőszolg&latándk jutalmát vegye, mind pedig erőtlen esztendeiben segedelme lehessen.” Igen ám, de a kiöregedett girincsi cseléd tovább él. mint úrnője gondolta, s már 1814-től egyetlen fityin- get sem ád néki. Esdve kéri hált segítségét, mert „már oly ínségre jutottam — írja —, hogy csak éppen, hogy há- zankint nem koldulok.” A várt eredmény elmaradt, s mélységes nyomorba süllyed az Öreg jobbágy. Végül is elkeseredése fordítja Dőry Katalin ellen —, Buttlé.r János oldalára. Így akar — mintegy bosszúból —, elégtételt sze- íezni embertelen kisemmizé- sééft, az úri sr.'szegesért... A „különös házasság” egyházi bírósági érvénytelenítő perének néhány vaskos aktakötege az Egri Érseki Egyházi laitrnl tin asürialán ry grófnő kiváltságos levelet aclou neki, mivel „ifjúságát eltölt vén, már megörzgedett.” Élete végéig évi 50 forint „pensió"-t ínyugdl.-i. kegy- díjatl ígért benne Vékonynak, melyet „mind hasznos De nemcsak Vékony és Tol- nay hamis tallózásának lelepleződése az egyetlen bomba, mely a per során robban. A girincsi kántor özvegye, Edelényi Istvánná is súlyosa» terhelő valló Sugár István: M , A lelkiismeret szava 28. „Nem hitt engem senki —, kezdi megdöbbentő ön- beísmerő vallomásét Tolnay János —magamtul jöttem, azért, hogy mivet Vékony János a grófné ellen hamisan esküdött és megbánta vétkét. 8n is rdegbántam, hogy hamisan esküdtem. Akkor sem magamtul esküdtem én. hanem más vett rá, tudniillik Csctneki János... Ez nekem mondotta: Jöjj, szegény legény vagy te is! Néked is jó less valami. Csak azt mondd, amit néked mondanak. Ez történt Girincsen a plébániáén, a gróf fiskálisa előtt. Hamis vallást abban tettem, mert nem tudtam semmit, mégis mondtam .. A gróf fiskálisa azt kérdezte: Hallottátok-é a grófné férjhez menetelét'! Hallói- iuk-é a hirdetést? Én erre azt feleltem: Cselédek voltunk, s templomban akkor nem voltunk, hanem másokéul hallottuk, hogy hirdették. — Pénzt ígért, ád holtig kenyeret és adott is 10—10 forintot mindegyikönknek. — Két hét múlva Ismét eljött a fiskális és elvitt bennünket Űjhelybe (Sátox*aljaújhely- re.) Ott a hitet letóvén, adott *S71. október 31„ csütörtök mindegyikünkneic 20 forintot és azt mondta: Azt kell mondani, hogy a gróf nem esküdött meg a feleségével. Miatt mondtuk: hogy mondhatnánk mi ezt, mikor tudjuk, hogy megesküdött! De ö azt mondta: azt kell mondani, mert úgy nem fog érni a grófnak semmit!.. Tolnay elmondja még, hogy ezután Erdőtelekre kerültek, honnan a gróf szomszédos, félreeső, eldugott birtokéra, Manyi-pusztára vitték őket. Az ottani csárdában tanyáztak négy héten át Vékonnyal, Csetnékyvei és két bottyáni parasztasszony- nyal. S ki gondolná, hogy Butt* lerék a messzi XIX. század elején, ott az isten háta me- getti pusztán a modern agymosás kezdetleges eszközével dolgozták meg tanúikat? — „A gróf adott Vékonynak egy levelet (azaz egy írást). — folytatja Tolnay beismerését —, hogy azt minden nap olvassa el előttünk, hogyha felmegyünk Kassára (ahol tudnniillik vallomásukat jegyzőkönyvbe vették), el ne feledjük, amit mondani kell. Abban a levélben pedig az volt, hogy a gróf soha nem, esküdött meg a gtóf- néval, hanem csak úgy élt vele. A gróf maga ígérte, hogyha néki jóra megy ki a dolga, ád nekünk örökös kenyeret, házat, telket, pénzt annyit, hogy a gyermekünk-, nek is elég lesz!" mást tesz Dőry Katalin ejlen. De a szószátyár öregasszonynak eljár a szája az aszalói plébános előtt, hogy egy tanúskodásból) kis szíves szolgálatát 50 forinttal honorálta Bülttel-. A pap figyelmeztetése nyomán feltámad benne is a lelkiismenet szava, s kéri, hogy szerkesszen írást, melyben visszavonja a grófnőt vádoló nyilatkozatát. ......Az Egerben lakozó G róffné hitvessé ellen ... tett vallomásomat ezennel nem igaznak, sőt Emberi fogyatkozása mbiit történt Hamis- Tanú-Bizonyságnak hirdetvén, és kinyilatkoztatván, mint ilyennek ösmérni, és a Pörnek folyamatában a fenti Tisztelt Méltóságos Gróf Battler Jánosné Asszony ellen semmi, erejűnek lenni tekinteni méltóztassék.. A szentszék! bíróságnak megküldött nyilatkozat bomba erejével hatott Buttlerra. Se szó, se beszéd, az özvegyet Erdőtelekre viteti. Hadd legyen, csak az ilyen locsogó öregasszony szem előtt, s az ő védőszárnyad alatt! Ami biztos, az biztos! A bíróság természetesen maga elé idézteti Edelényi- nét, aki az első hívásra fity- tyet hány. S bár távol a bíróktól nagy bőszen azt hangoztatja, hogy gaz cselszövés áldozata lett, amikor levették a lábáról és megsemmisítette Buttler gróf mellett tett tanúvallomását — de amikor bizony mégis csákóit áll a szentszék előtt, arcpirulva kell elszenvednie, hogy a szemébe mondják hazug játékait. Még csak cáfolm sincs ereje a becsületét önkezével bemocskolt hajdani • girincsi kántor özvegyének. Ilyen sorozatos botrányok után nem kell nagy fantázia és egyházjogi jártasság ahhoz, hogy mi is megdöntve lássuk az erőszakosság fennforgásának vádját. Lassan-lassan az utolsó lehetősége is szertefoszlik a válásnak, azaz a házasságkötés érvénytelenségé kimondásának. HEJ, AZOK A HUNCUT PAPOK.., DSry Katalin győzelme Buttler János felett azonban nem egykönnyen érik be. Az ő népes és nem kevésbé tekintélyes, valamint befolyásos tábora sem ül ölbe tett kézzel. A grófnő ügye leghatható- sabh és legeredményesebb támogatói a papság sorából kerüllek kl. S ezen nincs csodálkoznivaló, hiszen az egri egyházi bíróság pulpitusán ott ül báró bezdédi és kls- barkai Búmer László ale spares, több vármegye törvényszéki ülnöke, miskolci plébános Is. Így első hallásra a sok rangon kívül nem mond semmit a név, de ha megvakarjuk a származását, kiderül, hogy az édesanyja Dőry- leány, s « perbe hívott Dőry Katalin unokatestvére! Minderről az intim rokoni kapcsolatról azonban mindketten mélységesen hallgatnak, s csak a per harmadik évében derül fény a súlyos bírói összeférhetetlenségre. De hogy a botrány ne csak szólóban maradjon, s hogy a családi egyensúly az egyházi bíróságban fel ne billenjen, ugyanakkor az egri. szentszék bírái sorában lappang báró szalai Barkóczy László al- esperes-plébános és Borsod vármegye törvényszékének ülnöke. Azért mondjuk, hogy lappang, mert róla is csak ekkor derül ki, hogy Buttler- styaíi. Közelebbről: János gróf Borbála nevű nővérének a fia! Miután az egyházvédő kisütötte a felháborító sógor- ság-komaság tényét, Pyrker érsek haladéktalanul mindkét papját visszahívja a bírói tisztségéből —, miután hárem hosszú esztendőn át a főtisztelendő bírák hallgattak róla... (Folytatjuk^ * Ij operámüsorok a rádióban
