Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-20 / 247. szám

K*éd esti külpolitikai kommentárunk Nyugtalan határok MI, EliaöP AJAK sokszáz esztendős tapasztalatból tudjuk: tartós t»éke nem létezhet ott, ahol feszültség vib­rál a határokcjn. Az ilyen térségekben elég egy szikra és a következmények csaknem kiszámíthatatlanok. A leg­utóbbi órákban újra aggasztó hírek érkeznek egy hagyo­mányosan nyugtalan határról, az India és Pakisztán kö­zötti óriási vonalról. Az Indiái—pakisztáni ellentét története vaskos köte­teiket tölt meg. A két ország között kétségtelenül sok az etnikai és vallási okokból következő, valóságos ellentét. De ezt az ellentétet olyan szívósan és ügyesen használta ki, szította a gyarmattartó Imperializmus, ebben á konkrét esetben a rutinos brit impérium, hogy a szaktekintély mindmáig az „oszd meg és uralkodj” taktika egyik is­kolapéldájaként emlegeti. NEM VÉLETLEN, hogy nem sokkal az angolok ki­vonulása után kitört a véres, az áldozatok ezreit köve­telő indiai—pakisztáni háború és ez később is megismét­lődött. Méghozzá olyan körülmények között, amikor mind India, mind Pakisztán hatalmas problémákkal küzdött és minden erőre szükség lett volna a két ország belső ne­hézségeinek leküzdéséhez. De az angol kivonulás annak idején nemcsak az in­diai-pakisztáni ellentéteket hagyta hátra, mintegy idő­zített bombaként, hanem a Pakisztánon belüli ellenéte­ket. Eb már a földrajzi felosztásból következett: Pakisz­tán keleti és nyugati részét vagy kétezer kilométer vá­lasztja el egymástól, ami eleve abnormális jelenség. Ráadásul Nyugat-Pakisztánban koncentrálódott szinte minden gazdasági és katonai hatalom és azt az erősek fel is használták a bengáliai térségben levő keleti ország­rész rovására. Ezért születhetett meg a „Szabad Bengália”, az úgy­nevezett Bangla Desh mozgalma, amelyet Jahja Khan nyugat-pakisztáni erőd Tikka Khan helytartó vezetésével brutálisan vérbe fojtottak. Menekültek százezrei özön­löttek át a terror elől a szomszédos Indiába, növelve Űj- Delhl amúgy is elviselhetetlen gazdasági problémáit. Ez a jelenlegi feszültség fő oka. AZ EURÓPÁBAN készülő Indira Gandhi keddi sajtó- konferenciáján méltán jelentette ki: ahhoz, hogy a két ország határán helyreálljon a nyugalom, mindenekelőtt az kell, hogy Kelet-Pakisztánban teremtsék meg a mene­kültek biztonságos hazatérésének minden feltételét. A megoldás kulcsa kétségtelenül Rawalpindiben, Jahja Khan rezidenciáján van. f'MMÄÄAViAAÖAAAAöAAÖAAAAMAWWWWWWWWVVVWWWN/WWwi Országos tanácskozás Egerben a szocialista hazafiságról (Folytatás az 1. oldalról) A főreferátum szerzője először a történelmi tudat szerepéről beszélt, kiemelve a marxista történetírás sze­repét, ennek alakításában, formálásában. Később érté­kelte az elért eredményeket, jelezve a konkrét hibákat te. Méltatta az elmúlt óvek so­rán kibontakozott rí iák je­lentőségét, hangsúlyig a azt, hogy a magyar történészek közötti nézeteltérések nertl kis része, a nép, a haza, a nemzet fogalmának, a nem­zeti ideológia tartalmának értelmezésére vezethető visz- sza. Célzott a nemzeti tudat fejlődésével kapcsolatos problémákra, elemezte a tár­sadalmi haladás fogalmát, valamint a magyar és más népek kapcsolatának értel­mezését, és a szocialista in­ternacionalizmus szellemének erősítésével kapcsolatos gon­dokat, feladatokat. Vitaindító előadásának leg- gyakorlatibb jellegű — sépp ezért a pedagógusokat, a gyakorló történelemtanáro­kat leginkább érdeklő — egysége az iskolai történe­lemtanítás helyzetét feltér­képező fejezet volt. Mérték­tartó, reális helyzetképet adott. A mai fiatalok több­sége — mintegy 7—8 évig — tanul történelmet Az általá­nos iskolák történelemköny­vei évfolyamonként és éven­ként 100—200 ezres, a gim­náziumoké és a szakközépis­koláké közel 50 ezres példány­számban jelennék meg. A statisztikai adatok igazolják, hogy az iskolai históriataní­tás, a történelmi tudat leg­fontosabb formálója. De mi­lyenek a tankönyvek, meny­nyire korszerűsödött az ok­tatás, miként használják fel a nép, a nemzet, és a haza kérdésének megítélése terén született legújabb kutatási, értelmezési eredményeket? Ezzel kapcsolatban elmon­dotta az előadó, hogy o tör­ténelemtanítás — különös­képp a középiskolában — egyre inkább tudomásul ve­szi a kutatások újabb ered­ményeit. Az általános isko­lai tankönyvek azonban el­maradnak a korszerű köve­telményektől. Nem kis gon­dot jelent az is, hogy nem megfelelő az egyetemes és hazai történet aránya. Az egészséges történelemszem­lélet kialakulását nem ke­véssé gátolja az, hogy isko­láinkban a társadalomtudo­Folytatódik az ENSZ—Kína vita Pakisztán képviselője ízek­re szedte az ellentmondásos amerikai álláspontot és az albán javaslat társszerzője- ként hangoztatta, hogy ez a határozati javaslat egy és oszthatatlan és megtévesztő az a beállítás, hogy a KNK jogainak helyreállítása kü­lönválasztható a Csang Kaj- sek rezsim képviselőinek el­távolításától. Kiicsi Aiicsi japán külügy­miniszter felszólalásában: ki­fejtette kormányának, a kí­nai „kettős képviseletre vo­natkozó amerikai határozati javaslat és a Tajvan kizárá­sát” fontos kérdésnek minő­sítő amerikai ügyrendi ja­vaslat társszerzőjének állás, pontját. Figyelmet keltett az ülésteremben, hogy a japán külügyminiszter bevezetőben rendkívül nagy hangsúllyal húzta alá, hogy kormánya a Kínai Népköztársaság ENSZ- jogainak helyreáll.tását kí­vánja, annál is inkább, mert, mint mondotta, „japán föld­rajzi és történelmi szempont­ból egyaránt Igen közel él Kínához, Kairói összeesküvést per Az A1 Ahram úgy érte­sült, hogy az e célra kije­lölt hadbíróság hétfőn kezdi tárgyalni Mohamed Favzi volt hadügyminiszter ügyét. Mint emlékezetes, Favzi ügyét elkülönítették az Ali Szabri és társai ellen indí­tott összeesküvési per tár­gyalásától. Rabszolgaként született... A Mississippi állambeli Co­lumbia egyik kórházában ál­lítólag 130 éves korában meghalt Sylvester Magee, aki ltil-ben rabszolgaként szü­letett. Ez a felvétel 1967-ben készült. 1971. október 20., szerda Griiiek Brezsnyev látogatásának Francia gyáriparos nyilatkozata Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának a napokban esedékes franciaországi láto­gatásával kapcsolatban az APN párizsi tudósítója nyi­latkozatot kért Paul líuve- líntől, a francia gyáriparo­sok országos tanácsa elnöké­től a szovjet—francia gazda­sági együttműködésről. — A szovjet—francia gaz­dasági együttműködés gyors ütemben fejlődik. Előnyös mindkét fél számára. Szeret­nénk, ha az érvényben le­vő megállapodások alapján kereskedelmünk volumene még tovább emelkedne —, mondotta Paul Huvelin. — Együttműködésünk táv­latai — folytatta a francia gazdasági szakember — vé­leményem szerint sokat ígé- rőek. Előnyös számunkra az a megáll .-.podás, hogy n Szovjetur.j évente 2,5 mil­lió köbméter földgázt szál­lít nekünk. Megkezdődtek az előkészületek a szovjet kő- olajimport növelésére, mű­szaki megállapodást kötöt­tünk a Szovjetunióval arról, hogy felépít számunkra egy olajfinomítót. Mindez hasz­nos Franciaország számára. — A kereskedelmünkben fontos szerepet tölt be az is, hogy Franciaország külön­féle berendezéseket vásárol a Szovjetunióban. Most tár­gyalunk arról, hogy a Szov­jetunió részt vegyen egy francia fémkohászati gyár építésében. — Nemrég francia gyáro­sok küldöttsége járt Moszk­vában. Kirillin, a tudomá­nyos és műszaki állami bi­zottság elnöke kijelentette küldöttségünknek, hogy si­keresnek tartja a francia- szovjet együttműködést a tu­dományos kutatások terüle­tén. Mi osztjuk ezt a néze­tet. A közös munkát különö­sen a világűr meghódítór'’ tan és az atomenergia bé­kés célú hasznosításában ta­láljuk gyümölcsözőnek. — Vélemányünt tehát az —, mondotta végül Huvelin, mányos oktatás meglehető­sen a perifériára szorult s ez gátolja a szocialista va­lóság megismerését. A pedagógus személyiségé­nek szerepéről az alábbia­kat mondotta: „A vizsgáló­dás tárgyául csak a tan­könyveket választottuk, bár tudjuk, hogy a pedagógusok személyes hatása nem jelen­téktelen, sőt meggyőződésük és magatartásuk a tanköny­vek sokszor leegyszerűsítő, száraznak ható előadásmód­Dr. Köpeczi Béla előadását tartja. (Foto: Tóth Gizella) jával szemben az értelmi és érzelmi nevelést nagymérték­ben szolgálhatja." Kiemelte a pedagógus-to­vábbképzés fontosságát. Ez azért is jelentős, mert a szaktanárok különböző idő­szakban végezték a főisko­lát, az egyetemet, s ezért más-más történeti szemlélet­kép rögződött bennük. A tankönyvektől nem lehet mindent várni. Nem tájékoz­tathatnak minden problémá­ról, fogalomról korszerűen. A korszerűséget jelentő plusz a tudományos kutatá­sok legújabb eredményeivel lépést tartó pedagógusnak kell adnia. Ez különösen lé­nyeges felsőbb osztályosok­nál, mert az ifjúság fogé­kony a problémák iránt, s ha kellő tájékoztatást kap tanáraitól, akkor hí teles nme fogadja el a már tisztázott kérdéseket is. Az akadémikus vélemé­nyét így sommázta: „...a primitív egyszerűsítések, és elettelen, sematikus ábrázo­lások ellen harcolva nem szabad cinikus, kiábrándult, valóságos történelmi érté­keinket és eredményeinket lebecsülő szemlélet kialakí­tását segítenünk. Az ifjúsá­got reális történelemszemlé­letre keil nevelnünk." A főreferátumot élénk vi­ta követte. Este a tanácskozást ren­dező szervek — a Park Szál­ló összes termeiben — fo­gadást adtak a tanácskozás részvevőinek tiszteletere. Itt adták át az 1971. évi honvédelmi jellegű irodalmi pályázat győzteseinek — Bertha Bulcsu, Galambos Lajos, Gáli István, Fábián Zoltán, Molnár Géza és Sza- konyi Károly íróknak — a nívódijakat. Ezenkívül ki­osztották a Haza Szolgálatá­ért Érdemérem arany, ezüst és bronz fokozatait. A Ma­gyar Népköztársaság honvé­delmi minisztere a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát adományozta tötíoek leözött Berzy Piroska szakfelügyelőnek, a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát Virágh Györgynek, a Park Szálló igazgatójának. A Magyar Népköztársaság művelődésügyi minisztere az Oktatásügy kiváló dolgozója címet adományozta — töb­bek között Lestál Miklósáé általános iskolai tanárnak, Dienes Tibor középiskolai igazgatónak és Eóta Sándor,-, az Egri Városi Tanács mű­velődésügyi osztálya megbí­zott vezetőjének. A kitüntetéseket dr. Orbán László, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese, vala­mint Kárpáti Ferenc honvé­delmi miniszterhelyettes nyújtották át. (pécsi) a francia gyáriparosok or­szágos tanácsának elnöke —, hogy a szovjet—francia gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­se nemcsak a két ország kö­zeledését mozdítja elő. A francia kormány abból in­dul ki, hogy ha a Szovjet­unióval és más szocialista országgal fejleszti kapcsola­tait, altkor ezzel elősegíti az európai országok közötti bé­kés kapcsolatok fejlesztését is, ami pedig végső soron a nemzetközi feszültség eny hiteséhez vezet. Ezért is üd­vözlöm Leonyid Brezsnyev franciaországi látogatását Nagyon örülök, hogy Brezs­nyev meglátogatja országun kát, és közelebbről megis­merheti népünk életét. Re­méljük, hogy érdeklődik majd a francia ipar, a fran­cia ipari termékek és tech- tligiai módszerek iránt is. Nem kittem, hogy látogatá­sa jelentősen hozzájárul a francia—szovjet barátság ügyéhez. (APAI - KS) ( Az MM új" osztrák kormány Kedden megtartotta utolsó ülését a Kreisky-kormány, amely ezt követően benyúj­totta lemondását. Az utolsó ülésen az 1972. évi költség- vetésről tanácskoztak, s azt a parlament elé terjesztet­ték megvitatásra és jóváha­gyásra. A kormány az al­kotmányos jogszabályok alapján mondott le, s a tá­vozás csak formális jellegű. A múlt évi választás után hivatalba lépett kisebbségi szocialista kormányt ugyan­is most többségi szocialista kormány váltja fel, miután az október 10-i választáson a szocialista párt megsze­rezte az abszolút többsé­get. A minisztertanács ülését követően a déli órákban Bruno Kreisky Franz Jonas köztársasági elnöknek át­nyújtotta kormányának le­mondását. Délután Jonas el­nök fogadta a kormány tag­jait és megbízta őket az ügyek továbbvitelével az új kormány megalakulásáig. Bruno Kreisky, altit meg­bíztak az új kormány meg­alakításával, csütörtökön először pártjának, a szocia­lista párt elnökségének nyújtja be jóváhagyásra kormányának névsorát. Ezt követően nyolc-tíz napon belül teszi majd le a hiva­tali esküt az új kormány. Nagyot robbant a Sunday Times politikai „bombája" Kedden az angol alsóház­ban újabb interpellációs kér­désekre válaszul Reginaid Maudling belügyminiszter kijelentette, a Belfastban működő hivatalos vizsgáló­bizottság a saját hatásköré­ben derít fényt a hollywoo­di internálótáborban műkö­dő vallatóközpont „agymo­sási technikájára”. Mihelyt a bizottság jelentése rendelke­zésre fog állni, a ház erről külön nyilatkozat révén sze­rez majd tudomást”. A Sunday Times politikai „bombája” akkorát robbant, hogy a dublini parlament is vitára bocsátotta a katolikus internáltak vallatásánál használt „különleges eszkö­zöket’. A cikk nyomón Aus­tin Currie es John Hume északír ellenzéki k ipviselő Londonba érkezvén, sajtóér­tekezleten mutatta be bizo­nyítékait. Hat dossziét töl­tötték iwg ezek a bizonyíté­kok. A katolikus foglyok kéz­írásos vallomásaikban el­mondják, hogy milyen. kín- zási módszereket eszeltek ki a belfasti internálótábor te­rületén levő vallatóközpont Ntódalistái. Spovfet—finn tárgyalás Szovjet—finn tárgyalások Moszkvában. Balról—jobbra: Gromiko szovjet külügyminiszter. Podgornij államelnök, a tolmács és ICckkoncn finn elnök. (Tele foto — TASZSZ—MTI—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents