Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-20 / 247. szám
Törvény a szövetkezetekről i. Önállóság, önkormányzat Méregkeveroi vizsgával Porhintés és porhintők ORSZÁGGYŰLÉSÜNK legutóbbi, szeptemberi ülésszaka törvénybe iktatta szocialista szövetkezeti mozgalmunk irányadó elveit. Az 1972. január elsején életbe lépő, egységes szövetkezeti törvény rendelkezései minden szövetkezeti formára érvényesek. Nem szorítkoznak a szövetkezetek belső életének szabályozására, hanem kiterjednek gazdasági és társadalmi tevékenységükre, s érdekképviseleti szerveikkel, valamint az állammal való kapcsolataikra is. Minthogy azonban a különféle szövetkezeti típusokat és formákat az azonosságok mellett eltérések is jellemzik, még ebben az évben megjelennek azok a törvényerejű rend eletek, illetőleg kormányhatározatok, amelyek az egyes szövetkezeti ágazatok sajátosságait figyelembe véve, s természetesen az új törvénnyel összhangban rendeznek bizonyos kérdéseket. Így válik teljessé az a nagy horderejű jogi szabályozás, amely nélkülözhetetlen törvényi biztosítékát ad-' ja annak, hogy hazánkban igen fontos gazdasági és társadalmi jelentőségüknek megfelelően működhessenek, fejlődhessenek tovább a szövetkezetek. „A szövetkezetek — állapítja meg a törvény —, jelenleg és a jövő-; ben is a társadalom számár' ra szükséges és hasznos szerepet töltenék be a szocializmus építésében, erősítik hazánk gazdasági, társadalmi alapját.” Ezek az önkéntesen létrehozott, szocialista közösségek számottevően hozzájárulnak a lakosság széles körű szükségleteinek kielégítéséhez. „A szövetkezet a szocialista gazdálkodás egyik — az állami vállalattal egyenrangú — vállalati formává fejlődött” — mondja ki a törvény. Sem az idézett részek, sem a törvényben olvasható rendelkezések nem hagynak kétséget afelől, hogy ebben a jogszabályban is pártunk korszerűsített szöyet- kezetpolitikájának elvei jutnak kifejezésre. Köztük az, hogy a szövetkezeti tulajdon az állami tulajdonnal azonos jellegű szocialista tulajdon. Ezen alapul a szövetkezetek vállalati gazdálkodása. államunk elismeri a szövetkezetek önállóságát. A törvény szavaival élve: „A szövetkezet önállóan gazdálkodik: gazdasági döntéseit — a gazdasági szabályozó rendszerre vonatkozó és más jogszabályok, az alapszabály és más belső szabályzatok keretei között — maga hozza; megilleti a gazdálkodás eredménye és viseli a gazdálkodás kockázatát’. A gazdasági önállóság azzal jár, hogy a szövetkezetekre csak törvény, törvényszintű és kormányszintű jogszabályok, az ezek által megszabott körben miniszteri rendeletek, államtitkári rendelkezések, valamint a szövetkezetek saját határozatai és az általuk kötött szerződések háríthatnak kötelezettségeket. Ebből következik viszont, hogy akár központi, akár helyi állami és társadalmi szervek nem róhatnak a szövetkezetre például ellátási felelősséget;, termelési vagy fel- vásárlási kötelezettséget. Veszteséges .vagy a tagság érdekeivel ellentétes tevékenységet sem igényelhetnek a szövetkezetektől. Semmilyen állami vagy más szei'V nem gazdálkodhat tehát a gzövetkezet helyett. Szorosan összefügg az önállósággal az önkormányzat tilt Ezért; mondja tó a ‘torvény, hogy „a szövetkezet demokratikus önkormányzat alapján mŰKödik. A szövetkezet minden alapvető kérdésében — a jogszabályok keretei között — a tagság dönt.” Kizárólag a tagok joga a vezetőség, az elnök, az elnökhelyettes, a felügyelő bizottság és a szövetkezeti döntőbizottság megválasztása. Ezeket a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg a közgyűlés. Ugyancsak a közgyűlés dönt arról is, hogy ki legyen a nőbizottság elnöke, s kik a tagjai. A törvénynek ezek az előírásai ahhoz adnák jogi garanciát, hogy mind a vezetés, a gazdálkodás kialakítása, mind pedig a hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése és a szövetkezeti élet valamennyi lényeges tényezőjének kézben tartása, formálása a tagok elidegeníthetetlen és sérthetetlen joga legyen. A szövetkezeti legfőbb testületi szerve a közgyűlés, amelynek, a törvény kettős, egy kizárólagos és egy átruházható hatáskört állapít meg. A kizárólagos hatáskör kimondása erősíti a tagsági vezetés elvét, végeredményben a szövetkezeti demokráciát. Ebbe a körbe tartozik: az alapszabály megalkotása és módosítása; a tisztségviselők megválasztása és felmentése; a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók díjazásának megállapítása; a tervek, a mérleg .és a zárszámadás jóváhagyása; a gazdálkodás eredményének felhasználására vonatkozó irányelvek meghatározása; az érdek- képviseleti szervbe való belépés vagy az abból való kilépés elhatározása; a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszűnésének elhatározása. Jogszabály vagy a szövetkezet alapszabálya a felsoroltakon kívül más kérdések megvitatását és eldöntését is a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalhatja. A SZÖVETKEZETI önkormányzat elvének megfelelően rendelkezik a törvény az érdekképviseleti szervekről is. Mind a területi és a szakmai szövetségekre, mind pedig az országos tanácsokra vonatkozik az a tétel, hogy semmiféle állami feladatot nem láthatnak el, s a szövetkezetekre kötelező határozatot nem hozhatnak. A szövetkezetek és érdek- képviseleti szerveik között nincs alá-, vagy fölérendeltségi viszony. A területi szövetségek és az országos tanácsok egész tevékenységét tulajdonképpen a tagszövetkezetek határozzák meg. Működésükben, vezetésükben a szövetkezetre jellemző vonások uralkodnak, beleértve az ellenőrzést is. A törvény tehát az egész szövetkezett mozgalomra érvényesíti azt az alapelvet, hogy a szövetkezet gazdái, tulajdonosai a tagok. Gulyás Pál (Folytatjuk) Tanfolyam Hatvanban — leendő szakmunkásoknak Á Műanyag- és Fémfeldolgozó Szövetkezet hatvani telepének vezetősége 20 fő részvételével egyéves szakmunkásképző tanfolyamét indított. Az oktatásba bekapcsolódnak a lőrinci telep dolgozói is. A tanfolyam befejeztével a résztvevőit szakmunkás-bizonyítvány* kapnak. A hatvani és a lőrinci szövetkezet így próbálja megszüntetni telepein a szakmunlkáshiányt. Az oktatás teljesen ingyenes, a felmerülő költségeket a vállalat fedezi. Az órákat a hatvani 213. számú Ipari Szakmunkásképző Iskola tanárai és a budapesti vállalat szakemberei tartják. Egy esztendeje sincs, hogy a népi ellenőrzéshez érkezett bejelentés és vizsgálat alapján lapunk az egri Vas- és Fém Ktsz- nél kialakult tarthatatlan, helyzettel foglalkozott. A NEB és munkatársunk vizsgálata nyomán, megállapítottuk, hogy Horváth János, a galvánüzem vezetője beosztásával renszeresen visszaélt, beosztott nődolgozóival szemben embertelen durvasággal bánt, egyiket meg is ütötte. Horváth János rendszeresen ittasan járt be a munkahelyére és goromba, durva magatartásával teljes joggal háborította fel dolgozótársait. Cikkünk megjelenését megelőző napom. — honnan, honnan nem? —, megtudván a szerkesztőség szándékát, telefonon hívtak fel bennünket a ktsz vezetői, s közölték, hogy: „Ma délután fél kettőkor Horváth Jánost, a galvánüzem vezetői beosztásából leváltjuk .. A Népújság ciltke végül is a ktsz vezetőinek e bejelentésével végződött, — úgy látszott, megnyugtatóan. Az egész azonban porhintés volt csak. Horváth János, jelenleg mint galvánmester, ugyancsak felelős vezetője az egyik műszaknak, s bár alaposam beigazolta, hogy vezetésre teljességgel alkalmatlan, jelenleg is ellátja a dolgozó nők feletti felügyeletet. Vajon Horváth Jánosnak olyan szakképzettsége van, ami még akár a félrevezetést is „megéri”? Szó sincs, róla! A népi ellenőrzés egy újabb vizsgálata, amely fényt derített a ktsz vezetőinek korrektnek aligha nevezhető magatartására, megállapította, hogy Horváth Jánosnak jóformám semmilyen „szakképzettsége nincs, mindössze méregkeverői vizsgával rendelkezik ..Egyszóval egy formai levélváltással, a beosztottjaival durván, embertelenül bánó Horváth Jánost,, más „néven” valójában továbbra is meghagyták vezetői bosztásában ■ a szövetkezet vezetői. Nem érdemelne különösebben nagy teret ez az ügy — bár egyetlen igazságtalanul sértett, vagy megbántott ember dolga is teret érdemelhet! —, hiszem meg vagyunk arról győződve, hogy a NEB újabb vizsgálata es e cikk nyomán a szövetkezet felsőbb szervei végre megértetik erkölcsi felelősségüket a ktsz vezetőivel. Amiért mégis részletesebben kívántunk újból foglalkozni ezzel az üggyel, az nem más, mint egy furcsa, amorális magatartás, amelyet nem lehet eltűrni egyetlen, akár még egy olyan viszonylag kis „üzem” vezetőitől sem. mint az egri Vas_ és Fém Ktsz. Amikor félrevezették a NEB-et, s félrevezették a párt megyei lapját, nemcsak arról adtak tanúbizonyságot, hogy fogalmuk sincs, mivel tartoznak elszámolni a közvélemény és saját munkatársaik előtt, hanem gyermekded naivitásukról is. Ügy védték, hogy sem a NEB, sem a párt megyei lapja nem néz többé utána a dolgoknak, s egy könnyed telefonlódítással ez ügy békésén elpihen a párnáin. Hogy mondta a költő? „Költő, hazudj, csak rajt ne kapjanak .. Mert még egy lírai költőnek is veszélyes, ha leleplezik állításai valótlanságát. Gyurkó Géza As őszi munkákról jelentjük Befejezés előtt a kalászosok vetése a füzesabonyi járásban (Tudósítón kiöl.) Az utóbbi napok hűvös, borús időjárása nem befo- lyáisolja az oszd munkák folyamatosságát a füzesabonyi járásban. Mint a járási hivatal élelmiszergázriaSági és kereskedelmi osztályán megtudtuk, a kalászosok vetése és a kapásnövények betakarítása nagyrészt befejeződött a közös gazdaságokban. Csaknem ezer holdon ásták ki a burgonyát, s rövidesen befejezik a kukoricatörést is. A csöveket tízezer holdról szállítják a pótkocsik és a teherautók. A napraforgó nagy része már raktárakban van. Az üzemekben befejeződött a fővetésű siló- kukorica betakarítása is. A közös gazdaságok a tervezett 33 ezer köbméter silóból eddig 27 ezer köbmétert készítettek as Állatok téli takarmányozására. Viszont a közeli napokban gyorsítani kefl. a cukorrépa betakarításait, mert ebből még sok van a földeiken. A járási hivatal tájékoztatása szerint befejeződött az őszi vetések talaj-előkészítése s ezzel práhuzamosan a lucerna, a takarmánykeverékek, a rozs, az őszi árpa és a triticale vetése is. Étkezési búzából 14 és fél ezer, takarmánybúzából pedig négyszáz holdat vetettek a közös gazdaságok. A múlt heti esőzések hatására szépen fejlődnek a búzatáblák és sok heLyütt már szárba. szökkent vetéseket látni. A kalászosok vetésével, illetve a kapások betakarításával egy időben a termelőszövetkezetek folyamatosan végzik az őszi mélyszántási, és a tradetorosok nyújtott műszakban készítik elő a talajt már a jövő évi tavaszi vetésekhez. Várpalota születésnapja A-ÍE..I _ iHAtirfíjlhÁMuálrAn A Visorota mellett megépített Gagarin HöerúdZilißl a m6hD0nai!fDKUII műnek tervek szerint az ezredfordulóig, pcm- tosabban 2005-ig kell üzemelnie. A kazánokat tápláló lignitbanya ezalatt Visontától Kápolnáig 4—5 kilométer szélességben körülbelül 25 kilométernyi területen vonal végig. Újra termő kévéssé kell tenni majd az így keletkező 4—4,5 ezer hold kiterjedésű meddőhányót. Korábban kisparcellás kísérletek folytak a hányák tetején, két esztendeje pedig a legkülönfélébb növényeket termesztik üzemszerűen. Képünkön: az idén már termőre fordult a meddőhányóra telepített szőlő. (MTI foto — Kunkovács László) Húsz évvel ezelőtt, 1951. október 21-én emlékezetes esemény színhelye volt a várpalotai bányászok művelődési otthona, ahol ünnepi tanácsülésen mondták ki az ősi múltú nagyközség egyesülését Inota faluval, Pét- fürdővel és Inota gyárteleppel. Az új város megalakult. Az új szocialista város hamarosan az ország egyik legjelentékenyebb ipari központja lett, ott működik a Péti Nitrogénművek, a Péti Kőolajfinomító, a November 7. Erőmű, az alumíniumkohó, a szénbányászati tröszt, az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat dunántúli vezetősége és több más intézmény. A város legfőbb jellemvonása, hogy állandóan épül, fejlődik. Az egyik legutóbbi kormányhatározat szerint az időközben korszerűtlenné vált inotai erőműnél épül fel 1973- ig 200 MW teljesítménnyel az ország első gázturbinás csúcserőműve. Az alapozási munkák már elkezdődtek. Mint dr. Kátai Imre, a városi tanács elnöke tájékoztatott bennünket, az utóbbi időben új üzemek létesítése helyett a már meglevők korszerűsítése került napirendre. Most fejeződött be a Péti Nitrogénművek bővítése, elkezdték egy nagy teljesítményű műtrágyaüzem építését. A város iparának összetételében a nehézipar, az alap- anyagipar dominál. Érmek részaranya 96 százalék, a feldolgozóiparé 4 százalék. Várpalota több fontos termékből, mint pl. alumínium és műtrágya. az országos termelés jelentékeny hányadát szolgáltatja. a Péti Nitrogénműveknél még az idén üzembe helyezik a furfurolgyar első részlegét, a műtrágyagyárat, a tetrahydrotiofén- és tetra- hydrofurfurol-üzemet. 1974- ben elkészül a zsákgyár, ugyancsak 1974-ben a mész- hidrátgyár és a furfurolgyar második üzeme, végül 1975. nyarára már az új nagy ka - pacitású műtrágyagyár üzembe helyezését tervezik. A fejlesztés jói'oltából a Péti Nitrogénművek eszközértéké az 1970. évihez képest a tervidőszak végére négyszeresére. az előállított termék értéke az ötszörösére, a vállalati eredmény hét- és félszeresére nő. A hajdani Várpalotának hat-hétezer lakosa volt. Földszintes házainak többsége a háború alatt romlxidölt. Ma a városnak csaknem huszonötezer lakója van, hét általános iskolája, gimnáziuma, szakközépiskolája, két iparitanuló-intézete. Múzeuma gazdag anyagot őriz Palotáról, a rómaiak Via Magna hadiútja környékén talált leletekből, A régmúlt és a jelen harmonikus egységbe olvad itt össze. Mátyás király félévezredes palotavára és a város mai lakói által teremtett új létesítmények együtt és elválaszthatatlanul adják meg a huszadik évfordulón a mai szocialista város impozáns összképét. V. F. MmüsmGk 1971. október '&)„ szerda
