Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-19 / 246. szám
Egyedül, négy osztállyal FELVIRRADT-E TOTH MACÁNAK? Legfeljebb a túl világi lét fénye hozhatott mór virra- dást számára. Tóth Maca ugyanis pontosan ugyanarra a sorsra jut, mint Juliska: mindketten a férfi és a káposzta áldozatai lettek. Ta- bi László „Felvirradt Tóth Macának" című rövid tévéjátéka, egy sorozat első része, bűbájos léggömbnek bizonyult. Olyannak, amit senkinek nem jut estiébe gúnyolódva meghámozni, hogy fennen hirdesse az „abszolút semmi” bizonyítását, sőt jómagam is rávernék annak is a praciájára, aki ehhez, a léggömbhöz az éles kritika árjával szúrni merne. Derűs színfolt a képernyő palettáján. Vidám tótágas a logikával. Fintor egy kicsit az abszurd drámáknak. Fityisz a komor* kodó és komolykodó „kriti- kusoknak” is tán’... Ennyi és nem több a „Csodák világának” első darabja, — amin nagyon kellemesen szórakoztunk. Hogy egy kicsit leleplezni is szándékot- Öl as író a képmutatást. s az „ideális”, ngánapoigáei otthont? R í-'* i-i - ___ « ■ n iStc TOIlrn. «k« De most így..: ahogy giggondolja az ember..; Tényleg. A mindenit neki» A ZOM) FOLYfl______ I smét egy új sorozat. 0s ismét a tűnődés: lehet-e egy kezdődő sorozatról, az első látottak alapján bármiféle véleményt mondani? Általában kockázatos. Most úgy vélem, hogy Sískov családregényének, kor- é* társadalomfestő alkotásának tévé-változatáról legalábbis kevés kockázattal lehet kijelenteni — »ikeresnek, érdekesnek ígérkezik. E családregény, amely a Forayt- okkal szemben a Gromovok sorsát mutatja be, egyúttal a korai kapitalizmus kifejlődését is Oroszországban. Glaaworthynak voltak és lehettek illúziói hőseivel, illetőleg hősei egyes tetteivel szemben, és valahol, az íróból fakadóan mindig ott dereng valami megértés, valami szánandó kesernyés szánalom. Forsyt-ok a modern kapitalizmus hősei. Gromov és társai az oroszországi, e sajátos paraszti és vallási, faji és kalandor elemekkel a kapitalizmus kialakulásának szimbólumai. A Siskov-regény méltán sorakozik a nagy családregények közé. A film megpróbálja ezt a nagy regényt tömören, de atmoszférájában, alakjaiban és jellemeiben mégis teljes hitelességgel visszaadni. Nem tudom, hogy aki nem olvasta a regényt, annak számára is minden olyan világos, e egyértelmü-e a tömörítés ellenére is, mint annak, aki olvasta is a művet. Ügy vélem: Igen. A majd másfél órás első részben J. Lapéin, <a rendező, V. Kirbizsekov, az operatőr helyenkänt talán egy kicsit romantikusabb hangvétellel ugyan, mint kellene, megtalálta a hangsúlyt és a mértéket. A kitűnő figurák, amelyek szinte képviselni látszottak az egész hatalmas Oroszország népeit, „varáasos” történeteikkel együtt 16 hitelessé tették a Saskor rajzolta világot. I Gynrkó Gte Eger az akvarell otthona A Népművelési Intézet legutóbbi felmérése is azt bizonyítja: mind teljesebbé válik a képzőművészet és a közönség kapcsolata. Az elmúlt öt-hat évben a képzőművészet, az iparművészet területén is kialakult az úgynevezett „nagy rendezvények” rendszere. Szinte valamennyi megyeszékhelyen és több városban is rendszeressé váltak az évszakokhoz kapcsolódó képzőművészeti tárlatok, s különösen eredményesnek bizonyultak a műfajok szerint megrendezett kiállítások. Pécs—Baranyában kisplasztika! és kerámiai tárlatok nyílnak, Szombathely a textilművészetnek, Salgótarján a zománcmüvészetnek ad rendszeresen otthont kiállítótermeiben. Egerben országos akvarell-, Miskolcon grafikai, Hajdúszoboszlón országos vázLatkiállítást rendeznek meg kétévenként. Adatokkal igazolható, hogy vidéki városainkban csak a század elején rendezték mg* az első képzőművészeti kiállításokat. Annál örvendete- sebb, hogy ma már a falvakba is eljutnak a műalkotások. A falugalériák különösen Borsod megyében terjednek. Országos eredménynek számít, hogy a művelődési központok, otthonok és felubkönyvtárak egynegyede rendez esetenként képzőművészeti kiállításokat. Jelenleg csaknem 300 felnőtt- és ifjúsági, valamint 517 gyermek képzőművészeti szakkör működük az országban. Ezek többsége festészettel foglalkozik. A képzőművésze ti körökben évente átlagosan 20 ezer idős és fiatal munkálkodik. Budapesten 42 képzőművészeti kör működik. Tizenöt-húsz szakköre van Hajdú, Komárom, Baranya, Cson.gréd, Borsod, Pest, Nógrád és Szolnok megyének. Indokolatlanul kevés viszont az ilyen alkotó- : körök száma Hevesben, Bácsban, Békésben, Fejérben és Somogybán. Sétálunk az öreg iskola- épületben. A megkopott padokban hány, ma már felnőtté nőtt gyermek töltött éveket, az ódon épületben generációk nőttek fel. Minden terpesi itt kezdte, s végzett hajdanán hat. majd később nyolc osztályt. Ma egy volt kisiskolás, Csabai Attiláné foglalkozik egyedül, négy osztály közel harminc tanulójával. Az estébe nyúló beszélgetés során az érdekelt leginkább, hogy miként lehet eredményes oktató-nevelő munkát végezni egy háromszázba tv an lakosú falu kisiskolájában. Vajon képes-e egy pedagógus arra, hogy neveltjei állják a versenyt a városon tanult gyermekekkel. Beszéljenek a tények. Közel húsz, ma mér megye- szerte tanító pedagógus ült hajdan az öreg padokban. Akad olyan öregdiák is, aki a docensi fokozatig vitte. Csabai Attiláné egyik tanítványa Leningrad ban tanul, orvosnak készül. A fiatal pedagógusaié kiváló oktatónevelő munkájának elismeréseképpen miniszteri dicséretben is részesült, s mint lelkes népművelő, megkapta A megye művelődésügyéért kitüntető jelvényt. — Higgye él, lehet itt is majd olyan eredményeket produkálni, mint a nagyobb, vagy akár a városi iskolákban. A sikerhez szerintem csak az kell, hogy a pedagógus akarjon produkálni, szeresse a hivatását, a gyerekeket. Ezt így, szavakban könnyű elmondani, talán jól is hangzik, ám nap mint nap csinálni, egyéb, egyéni gondokat elfeledve délelőttre, nem is olyan könnyű. Megelőzött, mert éppen a mindennapokról, az eredményes munka, a siker műhelytitkairól akartam faggatni, mert sosem a babér érdekes, hanem a hozzá vezető kitérőkkel bőven tarkított út. — Mi a legnehezebb? — Egyedül foglalkozni négy osztállyal. Ha azt akarom, hogy valóban kihasználjam az időt, akkor minden délután precízen felkeli készülni a következő napra. Csak így lehet elérni, hogy amíg egy osztállyal foglalkozom, addig a másik három is önállóan dolgozzék. Ebben a munkában komoly segítséget jelentenek a feladatlapok. Általában vasárnaponként készítem el a heti tervet. Ez azonban nem „szentírás”, naponként újra átgondolom, s ha úgy szükséges, módosítom. Egyébként nehézség és öröm szerintem összefüggő fogalmak. Ha az élképzeléseket sikerült megvalósítanom, ha ellenőrzésikor látom, hogy a gyerekek jól megoldották7 a feladatokat, akikor úgy érzem, nem dolgoztam hiába. Ez az érzés teszi alkotóvá minden napomat. Rendet tartani nem köny- nyű, hiszen az apróságok jó része csak ismerkedik a fegyelemmel. Elvkor azonban segít a nevelői ötletesség. Ezek sorából idézzünk csak egyet, a legjellegzetesebbet: — Az a gyerek, aki rendesen viselkedik, „kisötöst” kap, ez egy papírszelet, rajta az iskola bélyegzője, s egy ötös. Aki ezekből összegyűjt ötöt, az már beválthatja egy „nagyötösre”, egy nagyobb papírra. Minden hónap végén értékelem ezeket. A gyerekeknek tetszett, tetszik a dolog, ambicionálja őket, s ezzel megoldódnak nagyrészt a fegyelmezési gondok. Legszívesebben a gyerekekről beszél, történetei mögött a hivatásszeretet rejlik:- — Egy alkalommal odajön hozzám a Kiss Sanyi, átfogja a derekam, s azt mondja: „Tanító néni, én neon viszem haza a házi feladatot, megcsinálom itt” Kérdem, hogy miért? „Apukám lagzi- ba túsz, ott csak nem csinálhatom” — győzködött egyre. én meg minduntalan a kötelességére figyelmeztettem. Végül így kérlelt, ígért: „Azért, ha lesz egy kis időm, még indulás előtt megcsinálom.” — Aranyosak, közvetlenek az elsősök, ha az ember megtalálja a hozzájuk vezető utat, úgy érzik magukat, mintha otthon lennének. Nemegyszer jönnek oda hozzám szünetben: „Tanító néni, elveszett a cipőfűzőm, tessék segiteni megkeresni.” Egy pedagógus számára legnehezebb a beilleszkedés. Csabai Attilájáénak ez kettős gondot jelentett, hiszen arra vállalkozott, hogy saját hazájában lesz „próféta”, oda került vissza, ahol gye- rékeskedett. Ma már volt osztálytársainak gyerekeit tanítja. — Mindenki ismerős, majdhogy rokon ebben a kis faluban, ennek eleinte sok hátránya volt. A rokonok, ismerősök, osztálytársaik sehogy sem akarták megérteni, hogy az osztályzás független a személyi kapcsolatoktól, a gyereknek azt a jegyet kell kapnia, amit érdemel. Szülői értekezleteken ebből adódott néhány konfliktus. Később azonban megértették, hogy mire törekszem, más szóval kifejezve: elfogadtak tanító néninek. Említem, hogy a nagyközségekben, városokban dolgozó tanítónőknek sokkal könnyebb a dolguk, célzok az osztatlan iskola hátrányaira, arra, hogy a befektetett energia nem biztos, hogy megtérül. Minderre Csabai Attiláné így reagál: — Lehet, hogy többet kell dolgoznom, de én már megszoktam, pillanatnyilag nem is tudom elképzelni, hogy másutt dolgozzam. A hatásfok? Itt a tényeit bizonyítanak: gyerekeim megadták « helyüket a felső tagozatban is. Ezért látom értelmét a munkának, ezért maradok itthon... Pécsi István Sugár István: Nem eszik a kását olyan forrón ... (Folytatás.) 26. Házasságunk elején úgy mulattunk, mint a házasok szoktak mulatni —, vallja Dőry Katalin. — Házassági módon is éltünk, egyik gyermekem Girincsen, ... halva lett, a másikát 1803. októberben Keresztárba letettem 3, vagy 4 hónapban ...” A súlyosan megszégyenített és megalázott asszony sae n v eöély mentesen vall a főtisztelendő bírák előtt. Érezhetően, ekkor- még nem a gyűlölet, de a keserűen fájdalmas kiábiándultság süt át szavain. Egy kisiklott élet hangja Dőry Kataliné... Leány- és fi atal asszony kori szerelmi kalandjairól nem szól. Csak fátyolos ködön át utal valami ilyesmire: „A legnagyobb keserűségben éltem, mert az Uramnak erán- tam való szerelete mindennemű illetlen bánásra vitte ötét a szerelemféltés miatt." Igaz, ezek az ügyek nem is képezik a per tárgyát. Azokat férje is csak azért szellőzteti nagy buzgalommal, hogy azzal próbálja indokolni mátkájától való elforduQMBÉ& 1971. október 19, kedd lása okát. No, de hát, tudjuk, hogy János gróf azután igazán nem vethet senkii szemére. Hisz az erdőtelki kastély szobalányaival, egész sor asszonnyal és haj ad ormai folytatott „bűnös pajzánkodásai”, s nem utolsósorban a bánáti szerb új menyecskéken kiélt első éjszaka jogának embertelen gyakorlata sem valami kezes bárány képében tünteti fel Erdőtelek és Párdány örökös urát. Dőry Katalin sem fukarkodik a tanúkkal, légyenek azok a girincsi kastély hajdani cselédei, vagy a kis falu parasztjai. 1827. tavaszán így emlékeznek vissza az egyházi bíróság magas színe előtt a hajdan volt nagy szerelemre, s az esküvőre. — „Ügy szerették egymást, mint az angyalók.' — mondja Béres Kata. — Láttam, hogy csókolództak együtt...” — „A copulátióra (eske- tésre) maga négy fekete lovain jött Girinosre — meséli Smúl Katalin —, a maga alkalmatosságán. ... Azt jól tudom, hogy erővel nem hozták. Hogy pedig elérkezése után zárva tartották volna, vagy kényszer ’.tették volna a Grófné elvétel re, esküszöm, hogy nem igaz!” — „Soha nem is hallottam, hogy mindgyárt felakasztanak is, Hlyen dolgot. jelenti ki Fekete Mihály. — Ötvenkét esztendő alatt ott lakok, a faluban tudva volt, hogy férjhez ment a Grófné, de ilyen zenebonát soha se hallottam, hogy történt volna, pedig, ha lett voltul valami, megtudtam volna én is. ■■ ” — „Ha erőszak lett volna, az egész falu megtudta volna — okoskodik logikusan Bodnár György bácsi. — De nem bírt volna két Asszony Gróf Buttlerrel, mert derék legény volt akkor, mikor én láttam.” r —■ „Strázs&k nem voltak rendelve — erősíti Bodolay Mihály. — Mert én lettem volna, vagy én rendeltem volna, ha strázsa lett volna!” Bodolay ugyanis abban az időben Dőry hajdúja volt. — „Még nevettünk is a többi fiatal cseléddel — emlékezik vissza az egyik —, midőn a Gróf a Grófnéjával együtt sétált és nyájaskodott, minthogy a Gróf nagy .volt, és a Grófné kicsiny. Kérte a Grófné a Grófot, hogy Imjol- jon meg, hogy megcsókolhassa ...” — „Láttam a Grófot, mint Vőlegényt, hogy szabadon járt hosszú szivarral, az udvaron, udvaron kívül is, ahol tetszett néki. — vallja Sikur Salamonná. — Karonfogva sétált a Conlessel. A kastély előtt levő székén az öreg és ifjú Grófnéval együtt ültek és a kertbe is mentek. Tapasztaltam a Grófnak Grófné eránt való hajlandóságát, valamint azt is, hogy szereti, mert szívesen diskurált, sétált véle,s kezeit csókolgatta.” — „Karon fogva vezette Katalin Grófnéját — idézi vissza az esküvőt egy öreg girincsi paraszt —, nem láttam, hogy szomorít lett volna. Vidáman vezette a grófnéját a Templomba...” — „Szemeimmel láttam a Grófot — vallja Lubkovics András girincsi jobbágy —, mikor esküdött az oltárnál. Víg embernek látszott. Meg lehetett hallani a szavát a Templomban, mert bátran felelte, és kicsiny a Templom.” AGYAFÚRT FISKÁLISOK— AGYAFÚRT TANÚK Az egymással szembenálló, életre halálra küzdő felek perbeli hadműveleteinek vezérkari főnökei: az ügyvédek. A jó fiskálisnak komoly ázsiója van. Keresik, minta cukrot. Ilyen keresett prókátor hírében állt Nagy János is, az egri érseki jogakadémia professzora. Buttler János nyomban rácsap, s iparkodik válópere vitelére megnyemi.de a kétes ízű feladatot a tanár elutasítja magától. A helyzet pikantériája viszont az, hogy végül is. négynél több esztendőn át, ebben a perben forgatja pennáját —, de Dőry Katalin védelmében. Buttler „barna prókátora”, nagyidat Sávoly Sámuel uram derekasan jeleskedik, méghozzá olyan túláradó buzgalommal, hogy a válóper során több súlyos jogi túlkapására, visszaélésére is fény derül, mely bizony nem túlzott ölömmel tölti el a grófot, mert félti a kirobbant botrányok továibbgyűrűzésé- től pere sikerét, a szigorú fötisztelendő szentszéki bíróság előtt. Így hát, a szent cél érdekében kétesztendei hűséges jogi szolgálat után feláldozza az oltáron Sávoly uramat, és megvonja tőle ügyvédi megbízatását. Ügy érzi, hogy ezt meg kell tennie, s nem is haragszik meg érte Sávoly Sámuel prókátor, oly sok jogi csalafintaság és agyafúrt mesterkedés jeles bajnoka. De az erdőtelki gróf új ügyvédje is nagy gyakorlatú jogász: Janicsád László ungvári ügyvéd, „több úri nemzetségek törvényes jogigazgatója” és táblabíró. Janicsád oly odaadó hűséggel szolgálja Buttler Jánost, hogy még kerek 20 éven áf, egészen haléi ■ percéig intézi jogi és peres ügyeit. E minden hájjal megkent prókátorok kezében fut ösz- sze a bonyolult per minden finom szála, ök kutatják, mozgatják, s preparálják a tanúkat, s tüzelik további küzdelemre a niár-már lankadó feleket, A szentszéki bírósághoz fáradhatatlan buzgalommal körtmölik újabb és újabb válaszaikat, viszontválaszaikat, megjegyzéseiket és észrevételeiket... Igen! A tét óriási, s éppen ezért az ügyvédi honorárium is magas summára rúg. E kor ügyvédednek jövedelmére némi fényt derít, hogy például éppen Sávoly Sámuel rövid öt esztendő alatt két nagy házat is vásárol Egerben, nem kevesebb, mint 26 ezer csengő forint értékben. Az ügyvédek a bizonyítási eljárás során minden válogatás nélküli eszközzel iparkodnak védenceik győzelmét kicsikarni. Gátlástalanul küzdenek, tűzön-vízen át, döntő iratok eltüntetésével, vagy ilyeneknek illegális megszerzésével, megvesztegetéssel, hamis tanúzásra való felhajtással ... De a több mint négy esztendőn át dúló per során egyetlen eset sem adódik, amikor egyik fél akár csak hajszálnyit is elismerne a másik igazából. Ezt megkívánja e kor fislcálisainak szeleme és gyakorlata. A bírák feladata, hogy azután eligazodjanak ebben a mesterségesen kavart sűrű zűrzavar oan .. (FolytaljukJ A girincsi templom a,Ital nyitva voltak az esketés alatt, — vallották a tanúk.
