Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-17 / 245. szám
Oomanovszky Endre kiállításáról Az országos esemény: Do manovszky Endre Kossuth- és Munkácsy-díjas festő, iáváló művész kiállítása a budapesti Vármúzeumban. Már az október 8-i megnyitó mutatta, hogy valóban nagy horderejű eseményről van szó. Hiszen a megnyitó közönségét nemcsak a művészeti élet ismert alakjai alkották, de jelen volt álla- muitk és pártunk több fontos személyisége, közöttük i'ock Jenő elvtárs is. A MáHitás anyaga csak a kívülállóknak okozhat meglepetést. Akik figyelik és ismerik jelenlegi hazai művészetünket, tudták előre, hogy mit láthatóak majd a palota termeiben. A viliódzó színeket, amelyek uralkodnak a formákon, a feszültséget teremtő és más képen a feszültséget feloldó színjátékokat. Várták ezt és jól érzik magukat e világban, Doma- novszky világában. De „avatatlanok” is vannak. Sokan vannak, ök vannak többen. Nem egy szokott, kedvéit világban töltik itt idejüket. Nekik a tárlat új ismeretet ad. S az ismeret milyenségétől függ, hogy következő alkalommal már ők is, ha kedvéit világukba akarnak térni, Domanovszky színeit keresik-e. E célért, hogy sokan azt kutassák, ha pihenni, tanulni akarnak, dolgozik a művész. Ennek megvalósítása sók más tennivalóval is jár. Az országos jelentőségű tárlat hírét valóban országossá Ítéli tenni! Mindenki által tómért a modern festészet és a széles néptömegek közötti távolság ijesztő nagysága. De hol s hogyan ismerjék és szeressék azt meg, ha egy ilyen jelentős alkalommal sem mondja nékik senki: „Menj, s nézd meg ezt a kiállítást t” Domanovszky Eindre már mm úgy fest, mint 1950-ben, amikor — biztosan feltűnt már a vonatok fülkéiben ez Domanovszky: Hegedűs 1966, a kép! — a Festőiskola című művét alkotta. És stílusa az 1955—56-os stílusán is túl van, amikor a dunaújvárosi freskót festette, amelyet annyiszor reprodukáltok a szocialista munkás- paraszt összefogást említve. Elvontabb, absztraktabb lett kifejezésmódja. S talán zavar, hogy figurái nem anatómiai pontosságúak, sőt néha szinte belevesznek a színbe. De ha a színed kerülnek előtérbe, mindenki talál önmaga szamara kifejezőt. Először talán csak egyet, másodszor már kettőt... Domanovszky Endre alkotásai mellett a Képzőművészeti Egyetem igazgatásával is nagy terepet játszik művészeti életünk alakulásában, és jelenlegi kiállításának, melyen majdnem 80 műve szerepel, megtekintésével szinte teljes bepillantást ad legbelsőbb világába, amelynek a fentiek szerint oly nagy jelentősege van képzőművészetünk jövőjére nézve. Chilian Bálint Nyugdíjas parancsnok FÉNYŰZÉS NÉLKÜL., kényelmesen berendezett lakás. A bútorok körül sok csereped virág, kaktuszok, amelyek az őszi csípős éjszakák elől „menekültek” a nagyszobába. — Kertész vagyok, azelőtt erdőmunkásként dolgoztam. Bükkzsércen, ahol laktunk 1945 novemberben megalakult a kommunista párt községi szervezete, ennek egyik vezetője lettem. Tagja voltam a íöldigénylő bizottságnak, szerveztem a Hangya szövetkezetét. 1946. április negyedikén beszéltem először nagy tömeg előtt, még most is borsódzik a hátam, ha eszembe jut, mennyire izgultam... CSÉCS ISTVÄN ma már nyugdíjas. Életei ez a személyes sorsba sűrűsödött történelem együtt változott a korral, sok nehézség között, göröngyös utat kellett végigjárnia. Most, hogy beszél róla, szemüvege mögött az emlékektől időnként szigorúra szűkül a tekintete. Tanfolyamok, íróasztali munka — amitől mindig irtózott —, számvevői állás, agitá- ciós feladatok követték egymást ezekben az evekben, amelynek egyetlen állandó velejárója volt a fel-felbuk- kanó szegénység. — Nagyon keveset voltam otthon a családommal, mindig adódott valamilyen sürgős elfoglaltság. Feleségem az öt gyerek mellett nem tudott dolgozni, s néha bizony szűkös volt a jövedelmünk. 1950-től dolgoztam Egerben, ahol egy idő után szakmámhoz illő feladatot kaptam: szőlőkezelési felügyelőséget alakítottunk. Heves, Nógrád, Szolnok megyében 28 ezer katasztrális hold elhagyott szőlőt fogtunk művelés alá. Ezzel a gyors eredménnyel a felügyelőségek közül elsők lettünk az országban. Később városi főagro- nómussá neveztek ki, s mellette tanácstag is lettem, ■— 1956-tól aztán már csak a mezőgazdaság adott munkát, megbíztak a megyei kórház célgazdaságának vezetésével. A kezdeti zűrzavarok után sikerült itt is rendet teretnteni, s tizennyolc-húsz vagon terményt adtunk évente a kórháznak saját felhasználásra. Ekkor kerültem kapcsolatba a szerveződő munkásőrséggel, amelynek kezdettől fogva tagja vagyok. AZ ELTELT TIZENÖT esztendő alatt parancsnok lett a munkásőröknél, jelenleg is az előképzősök parancsnoka. Vállán a fejlődő célgazdaság, a tanácstagi teendők, a népes család gondjaival. A sokféle szétosztott energia nem volt hiábavaló: elismerésként otthon a kis vitrinben gyűlni kezdtek az érmek, a kitüntetések, oklevelek. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata, kiváló dolgozói kitüntetés, elismerő oklevelek. Amire igen büszke: a tanácsok fennállásának huszadik jubileuma alkalmából megkapta a „Pro Agria” kitüntetést A megalakulás első napjától ott van a munkakörök között. A kezdeti nehéz időkben fogott fegyvert * azt azóta sem tette le: mint századparancsnak, s később mint az előképzősök parancsnoka, számtalan gyakorlatot foglalkozást vezetett, sok fiatalt tanított az eltelt tizenöt esztendő alatt Aktivan. mindig az risSh közt hatvan évesen. Hekeli Sándor • ...................................................-.........................nnnnnnn--------rinmnr S ugár István: Esküvő parancsszóra 25. Buttier meglepődött Dőry Gábor, mellének .szegezett „házassági parancs”-ám.. Ellentmondott. Nem adta be egykönnyen a derekát. De a válasz nem váratott soka magára... Fiskálisok és pénzelt felhajtok segítségével összeverbuvált tanúk, kocsisak, lovászok, parasztok vallják, hogy erős és szemfüles sitrázsák állották útját mindenfelől a távozásának. Jóllehet háromszor is megpróbálkozott, hogy lovait befogatva elko- ésizzék, de jámbor terve minden alkalommal dugába dőlt — „Nem mehettem, noha menni akartam, mert strá- zsáfe voltak rendelve és a lovaimat kifogatta — vallja Buttler, s ezzel magyarázhatja Girincsen való ragadásának okát — „Csak úgy fogtak be ötét . Uten — tudálékoskodik Huszár Sámuel uram, az or- yanakeszitő —, mint midőn a gazda asszony befogja a tyúkot a szítával!” Hogy bebizonyítsa az er- . dőtelki gróf, hogy mily veszélyes fenyegetés súlya nehezedett rá, tanúkat állít akik eskü alatt vallják, hogy a végén Dőry már nem csak a magát megmakacsolt Butt- lert szidalmazta, de istentelen káromkodások közepette — —■ i ................... © JÉW£BSb &VL október 1%, vasáram a leányának is nekirontott, mert bizony annak se nagyon fűlött a foga a vőlegényéhez —, annál inkább Szirmay Jóskához. A dühöngő atya Katinlta orra alá dörzsölte, hogy ha nem megy Buttlerhez feleségül, úgy nem teketóriázik sokat, hanem a kassai apácaszüzek zárdájába csukatja. — Mikor kissé elpárolgott vad dühe, „külön szobájában” kereste fel leányát és kérve-kér- te: — „Ne szeresd azt, akinek már felesége van —, vallja egy asszony tanú —, mert Szirmay Józsefnek van már felesége.” Egyre erősebben, „piron- gatta” a grófkisasszonyt, s végül is egy nyomós érvvel tett pontot a családi vita végére: — „A te rossz viselkedésed miatt senki nem vesz el, ha csak most gróf Butt- lerrel el nem vétetünk!” Eme aztan eleredt Katinka könnye, s hullott mint a zá- poresó —, de minden hasz talan. volt... Az esketeshez azonban item imit elegendő a fiatalok megtörése. A katolikus egyház szigorú előírásokhoz köti a házasság szentsége kiszolgáltatását! Mindenekelőtt a két jegyes lakóhelyének templomában, három egymást köve- ,tő ünnepen, ki kéll hirdetni a nép előtt házasulási szándékukat. Bszterházy püspök azonban szigorúan megtiltotta papjainak a Buttier—Dőry jegyespár kihirdetését és össaeesketéset is — mindaddig míg a gróf be iwam irra- tsd$a gyanúénak hozzájáruld sát a frigyhez. Buttier és fiskálisa most úgy állítja be ezt a körülményt, mintha az egri püspök éppen Buttier segélykérésére döntött volna így! Pedig a lelke mélyén jól tudja, hogy éppen ő volt az, akit a püspök szokatlanul szigorú szavakkal megdorgált, mivel a megengedettnél sürgetőbb hangnemben követelte tőle a házassági engedély megadását! De bízvást fordíthatott ilyen nagyot az igazság kerekén, mivel abban a tévhitben él, hogy azok a régi levélek már rég elkallódtak... De amikor a bírák, a gróf es a „segélynyújto püspök” közötti megállapodás levelezési bizonyítéka iránit tuda- kozódnek, kijelenti a proka- ÍPE, acsgz esők ssóba*, tortént és „arról semmiféle irás nem készült”... A per egyik legfrappánsabb pillanata az, amikor Dőry Katalin, illetve ügyvédje felmutatja az egri szent- széki bíróságnak Buttier, az öreg Dőry és az egri püspök közötti levelezést, mely eredeti voltában halomra dönti a perben előadott mesét. De a gróf és fiskálisa egy pillanatra sem torpannak meg. Kategorikusan kijelentik, hogy azok részben közönséges hamisítványok, részben pedig fejének szegezett töltött pisztoly fenyegetésének súlya alatt volt kénytelen megírni fogsága kínos óráiban... Olyan tanút is sikerült állítania, aki hajlandó volt azt vallani, hogy a kastély körül is cirkáltak a strázsák, nehogy valamiféle titkos levelet csempészhessen ki Buttier a kastélyból, vagy éppen ilyen a kezéhez jusson kívülről. A felperes mindenre fel van készülve. Eskü alatt vallja tanúja, hogy Olajossy Janos, a girincsi plébános is erősen vonakodott Dőry erőszakos esketési parancsát: püspöke rendelkezése, s az égyház előírása ellenére végrehajtóm, fegfien % kantor félesége hajlandó azt tanúsítani, hogy miként fenyegette Dőry gróf az akadékoskodó girincsi plébánost — „Kegyelmednek én parancsolok! Kend az én papom! Én tartom kendet, és fogom ennekutána is tartani. Nem kell késni a dologgal, nem kell hallgatni a püspökre!” „Megunván rettentő kun- csorgásomat, végtére köny- nyes szemekkel vittek a templomba — kesergi Buttier a bíróságnak —, odaállítván az oltárhoz. Mit feleltem, hogy feleltem annak a papnak, egy szót sem tudok, tele lévén fájdalommal, részint atyám halála által okopedig szerencsétlen helyzetem miatt.” Maurer János, Buttier házassági tanúja, előadja, hogy Dőry gróf, mint a templom kegyura, biztonságképpen, •még az egyház ajtaját is bezáratta. nehogy tsetleg ked- ve szottyanjon a fogott vőlegénynek a7. utolsó pillanatban valamiképpen kereket oldania. Az esketési szertartás lezajlása után pedig, a fdssuuiu Dőry gróf emelt hangon imigyen szólott $ templomiban aasaenemegteft falubéliekhez: — „Látjátok, hogy « gróf Buttier megesküdött a leányommal!” — „Ügy jött fcé a. gróf c templomból — mondja egy jobbáfgyparaszt —, mintha leforrázták volna!” Mivel pedig Dőry Kateün házassági tanúja elköltözött azóta már a másvilágra. Butidénak azt állítják, hogy nem is volt az jelen az es- ketésmél. Vosznyifczky András, a Dőry-birtök tiszttartója nevét is hamisan, alaptalanul írták be a matrikulá- ha is! — „Soha az Isten teám egy napot sem teremtett — siránkozik a valóperes férj —«, melyen együtt ne veszekedtünk volna. Ügy, hogy több kin, mint élet volt életünk! A grófneval háltam ugyan, de anélkül, hogy boldogságod ereztem volna!...”, ' Nem eszik a kását olyan forrón... A megtámadott asszony es prókátora azonban nem ül ölbe tett kézzel. Az. egyre va- dabbul támadó Buttier és ta- núhadámak minden, állítását igyekeznek tényekkel cáfolni, hogy megmutassák a grófnak, hogy nem eszik a kását olyan forrón, ahogy az Sávoly Samuéi fiskális úr a grófnőnek főzte. ,• Maga Dőry Katalin is a bíróság pulpituí® eSé áll, s megteszi voXknteisQrit. Előadja kibontakegűó «»«elmüket, a leány kérést, s püqpőiu én- uedély megszerzése ügyében apja és vőlegénye közösen tett lépéséit Majd pedig imigyen vall az ommozus esküvőről ; ' — „A Gróf maga kocsiján jött Erdőtelekről Girincs- re... Az atyam udvarában oly szabad volt, mint a madár. Háromszor is kiment az istállóba napjában, ott ölelgette a lovait. Jó kedvvel ■ment az esküvésre. Az eske- vest megelőző napokon, valamint as es kevés napján is, olyan kedve volt a Grófnak*’ mint egy Szerelmes Embntt- etek ÍÁi'olytatjukJ í zott szomornsagom, részint Balra: a girincsi templom oltára, mely előtt megeskiidrü János srröf Katinka. A padokat zsúfolásig megtöltötte a kis falu népe. Jobbra az < i i érseki szentszék! bíróság perfelvóteli iratának első oldala, mellyé: ke2detét vette a<* „évszázad pert” Az idén a VOSZK egri telepének vezetőjeként ment nyugdíjba. — A gyerekék? A nagyobbik katonatiszt, az utána következő gépésztechnikus. A legfiatalabb katonai műszáki főiskolára jár; folytatják a családi hagyományokat. TANÁCSTAG. MUNKASÖR, szenvedélyes bélyeg- gyűjtő. Nyugdíjas. Ügy lett egyre nyugalmasabb az élete, ahogyan a környezetében. a társadalomban is rendeződtek a dolgok. Mosl pihen. Élénken figyelve azt ami körülötte történik: telve éltető nyugtalansággal,
