Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-17 / 245. szám
Felnőttoktatás ma Kinek tanul az öreg diák ? r Az elmúlt napokban a felnőttoktatás gondjairól ír- __ tank e helyen. Riportsoroza- ' tunk azt kutatta, miért csökken a felnőttek érdeklődése az általános iskolák iránt. Maga a kérdés is bonyolult, sok összetevőt takar, s így nem mindig egyértelműek a válaszok sem. Sok emberrel beszéltünk, jártunk üzemekben, iskolákban, részt vettünk tanácskozásokon, vitákon. A véleményeket így lehetne summázni: A dolgozók azt mondják, nem érdemes tanulni, miért törjék magukat, ha egyszer nem fizetik meg. Az üzemek hol kisebb, hol nagyobb energiával szorgalmazzák . az iskolát, de nagy ügyet nem csinálnak belőle. Az iskolák pedig a régi módszer szerint oktatnak — természetesen csak akkor, ha van elegendő jelentkező. Hallottunk persze olyan véleményt is. amely egyszerűen az Lsko- ■ Iákra, az oktatásügyre hárítja a felelősséget, sőt találkoztunk olyan megjegyzéssel is, amely egyenesein gazdaságirányításunk új rendjét okolja azért, mert az utóbbi években jelentősen visszaesett a felnőttoktatás. Hol az Igazság? Nézzük a tényeket. Évekkel ezelőtt még ezrekben mértük azoknak a felnőtteknek a számát, akik az általános iskolákban tanultak. 1958-tól 1965-ig miuL- egy 6000 dolgozó végezte el megyénkben a nyolc osztályt. Az 1965—66-os tanév volt a csúcspont: 2350 felnőtt járt az esti és o levelező tagozatra. Az elmúlt tanévben mind- dísze 222-en... Nem hisszük, hogy 1965- ben jobban tanítottak volna a pedagógusok, mint napjainkban. Azt sem hisszük, hogy az akkori öreg diákok nagyobb tudásvággyal jöttek volna a világra. Azt meg egyenesen tudjuk, hogy azokban az években sem fizettek a dolgozóknak csak azért, mert iskolába jártak. Miért tanultaik akkor és miért nem tanulnak ma? Az okot nem elsősorban az emberekben, nem is az iskolákban, inkább a társadalmi gyakorlatban kell keresni. Tudvalevő, hogy a művelődési igény nem születik az emberrel, a társadalmi igény, a társadalmi gyakorlat váltja azt ki. Érdekes ellentmondás, de sajnos, így igaz: napjainkban, amikor az emberek gondolkodásában egyre több és több a szocialista vonás, jóval kevesebb felnőtt szánja rá magát a tanulásra. Miért? Mert a társadalmi gyakorlat nem ösztönzi, nem kényszeríti erre. Éveikkel ezelőtt a szakmtm- Jcáshiány volt az üzemek legfőbb gondja. A termelő- szövetkezetekben brigádvezetőkre vojt szükség A termelés tehát igényelte az olyan embereket, akik elvégezték a nyolc osztályt. Ezért az üzemek és a termelőszövetkezetek is nagy energiával és lelkesen szorgalmazták az általános iskola elvégzését. Ez az ösztönzés ta- lálkozott a dolgozók érdé keivel is, hiszen az iskola elvégzése után más munkakörbe kerülhettek, ahol több volt a kereset. Mi a helyzet napjainkban? / A szakmunkásokat most is keresik, de még jobban segédmunkásokat. Magyarországon közel egymillió ember foglalkozik anyag- mozgatással! Megyénk' ben a legfrissebb reprezentatív felmérés szerint a 40 ezer szakmunkás és a 36 ezer betanított munkás mel lett 52 ezer (!) segédmunkás illetve „eevéb" besorolást’ fizikai munkás dolgozik. S a fizikai erőt nem az '«kóla vadjaiban mérik! ezeknek az emberekne í tarnt mittag nem érdel ük a wyotG osztály elvégzése, Bizonyára sokan vannak közülük olyanok, akiket fűt ugyan az előrelépés ambíciója, de anyagi érdekük ellene szól, mert a kezdő szakmunkások kevesebb bért kapnak, mint a jól kereső segédmunkások. Tudjuk, hogy ez is egy ellentmondás, de az is tény, hogy ez a pil- lánatnyi helyzet. A felnőttoktatás hanyatló tendenciájának legfőbb okait tehát a társadalmi gyakorlatban kell keresni. Ha majd az anyagmozgatás jelentős részét sikerül gépesíteni, ha majd kisebb, nagyobb tanfolyamok kellenek, még a segédmunka ellátásához is, akkor az új társadalmi gyakorlat beszabályozza majd ismét a felnőtt- oktatást. Akkor az embereknek érdekük 'fűződik majd a tanuláshoz, s ismét megtelnek az iskolák padsorai. Hadd idézzpk itt a horti példát, amely más természetű ugyan, mégis a társadalmi igény szükségességét igazolja. Jól fizetett a dinnye, így gépkocsit vásárolnak Horton is az emberek. A jogosítványhoz azonban elengedhetetlenül szükséges a nyolc általános iskola. Így napok alatt, szinte szervezés nélkül verbuválódott egy osztály ... Bár a társadalmi gyakorlatot hangsúlyoztuk eddig, de ez nem jelenti azt, hogy lemondhatunk a felvilágosításról, a szervezésről vagy más területen nincs egyéb tennivaló. Változtatni kell a szemléleten is, s olyan légkört kell kialakítahi, amelyben tekintélye, becsülete van az iskolának. Lehet kísérletezni az anyagi ösztönzés különböző módszereivel is. Megjegyezzük azonban, hogy a művelődésügyi miniszter- helyettes, riportsorozatunkban idézett nyilatkozatával ellentétben mi nem tartjuk helyénvalónak az iskola elvégzésének díjazását. Helyette inkább a több, vagy magasabb értékű munkát kellene jobban megfizetni, s ily módon érvényesíteni az anyagi ösztönzés elveit. Akad tennivalója az oktatásügynek is, hiszen a tanterv és a módszer nem alkalmazkodik megfelelően napjaink és a felnőttek igényéhez. Az üzemekbe kihelyezett iskolák, ahol megfelelően összekapcsolnák az általános és szakmai ismereteket, sokat lendítenének a .felnőttoktatás helyzetén. De nem .becsülendő le a köz- művelődés vizs<gákra előkészítő szorgalmas munkája sem... Kinek tanul hát az öregdiák? Elsősorban önmagának. De mert az elsajátított tudás, a műveltség, tehát a szubjektív kultúra része az egész nép kultúrájának, nyilvánvaló, hogy társadalmi érdek is egyben az egyén művelődése. És ha mindezekhez még azt is hozzávesszük, hogy a munkásosztály és a parasztság nagy tömegei még nem végezték el á nyolc osztályt; vagy, hogy csak a mi megyénkben évente mint- egy 1500 tanuló marad ki az általános iskolákból — akkor világosan látjuk, hogy az általános iskola elvégzése elsősorban' néni is oktatási, hanem alapvetően politikai kérdés. És ez megszabja a tennivalókat is ... Nem állítjuk, hogy szerény sorozatunk megtalálta a biztos megoldás útját, vagy útjait. Csak azt reméljük, hogy néhány lépéssel mégközelítettük azt ... Márkusz László Indul a IV-es blolik is Párhuzamos kapcsolás novemberben Visontai kommunisták felhívása WLMÍtí '' y''4' * ty V/ Ez már az V-ös blokk. Elkészülése a 800 megawattos Gagarin Hőerőmű megépítését jelenti majd (Foto: Kiss Béla) Néhány hét múlva újabb és jelentős állomásához érkezik a visontai Gagarin Hőerőmű építése. A három üzemelő blokk után novemberben sor kerül a IV-es számú, 200 megawattos gépegység párhuzamos kapcsolására is. A Gazdasági Bizottság ez év Orvosszemmel — az amerikai gyermekgyógyászatról A közelmúltban érkezett vissza kéthónapos külíöfdí, Egyesült Államokbeli és bécsi útjáról dr. Gyarmati Mihály, az egri kórház gyermekosztályának főorvosa. Egy külföldi út mindig érdekes, de kétszeresen az, ha a külföldre látogató hazánk fiának alkalma nyílik tapasztalatok szerzésére, összehasonlításra a honi és a külföldi gyakorlat között. Mi volt a leglényegesebb benyomása az amerikai egészségügyről? Nehéz helyzetbe kerülök, ha az amerikai egészségügyről kell beszélnem, mert csupán négy nagyobb városban jártam, s ez annyi, mintha Magyarországnak csak egy megyéjét ismerhetném. Néhány tapasztalatot azonban így is szereztem e négy városban is, az orvosokkal, a betegekkel, s a barátaimmal folytatott beszélgetések során. Az orvosok Amerikában nagyon népszerűtlen emberek. Szinte azonos szavakkal mondták el nekem önálló foglalkozást űzők és alkalmazottak, jól és kevésbé jól szituáltak, hogy az Egyesült Államokban két, réteg van, amelyiknek nem okoz „főfájást" az orvosi ellátás: a gazdagoknak és a nagyon szegényeknek. Ez utóbbiaknak azért, mart az állam fizet értük. Ha egy állampolgár műtétre szorul, 1000 dollárt fizet a sebésznek, néhány százat az altató orvoknak, az aszszisztenciának, a kórházi ápolásért stb. Egy orvosi vizit díja 10 dollár, de ha röntgent, vérképet, EKG-t is csinálnak, az már száz dollár. Az orvostudomány féj- lődése növelte az árakat. Kinttartózködásom alatt olvastam a New York Times- ben, hogy az orvosi költségek tíz év alatt majdnem megháromszorozódtak. Személyenként 128 doüárgól 334 dollárra emelkedett a költség. Ugyanennek a lapnak 1971. augusztus 9-i számában arról írtak, hogy jogos követelése az amerikai állampolgárnak a korszerű, korlátozás nélküli egészségügyi ellátás. Valahogy úgy fogalmazták meg: a jó egészség- ügyi ellátás legyen olyan jog, mint a jó iskolai nevelés. Hallottukhogy több gyermekkórházat is meglátogatott körútja során. Milyen tapasztalatokat szerzett ott, amikből idehaza is le lehet vonni megfelelő tanulságokat? A rendelkezésemre álló meglehetősen rövid idő alatt — hat hetet töltöttem az Egyesült Államokban — elég sok kórházba eljutottam. El kell mondanom, mindenütt nagyon szívélyesen fogadtak. Amire egész utam alatt büszke voltam, hogy az Egyesült Államok sokkal jobban felszerelt és anyagilag is jobban támogatott gyermekosztályain — egy dolgot kivéve -- semmi olyat nem találtam. amit itthon ne tudnánk megcsinálni legalább olyan jól, mint ők. Szorosan vett orvosi problémákra nem kívánok kitérni, hiszen az átlagembernek nem mondanának semmit a szakkifejezések, — azonban egy dologról mégis beszélnem kell. Ami számomra a legfontosabb tanulság volt: teljesen mindegy, hogy egyetemi klinikára, vagy közkórház gyermek- osztályára látogattam el, nem lehetett észrevenni, milyen jelentős helyet foglalnak el a laboratóriumok. Az a meggyőződés alakult ki bennem,, hogy annak, aki a magyar egészségügyet szívén - Viseli, a legfontosabb feladatául kell tekintenie a laboratóriumok fejlesztését. A bécsi gyermekgyógyász világkongresszuson is minden megvitatott témánál az derült ki, hogy a legnagyobb fejlődés a laboratóriumokban történik. Nézetem szerint az elkövetkező évtizedekben egy-egy kórház korszerű munkája a laboratóriumi munka fejlettségén múlik majd. Ha már szóba került a gyermekgyógyászok nemzetközi kongresszusa, tudomásunk szerint ott is alkalma volt részt venni. Mit jelentett ez az ön számára? Külföldi utam utolsó másfél hetét Bécsben töltöttem, ahol részt vettem a gyermekgyógyászok XIII. nem- zetközi kongresszusán. Ez — azt hiszem, hangsúlyozni sem kell — nagy élményt jelentett számomra. A kongresz- szus méreteivel kapcsolatban talán csak annyit, hogy a megnyitó előadáson 8000 részvevő volt, a világ minden részéből — tudomásom szerint Magyarországról 60 orvos volt ott. «— Elhangzott 700 előadás, körülbelül 150 szimpozion és kerekasztal- beszélgetés szerepéit még a programban. A kongresszus 13 szekcióban folytatta munkáját ,öt fő kérdéscsoportot vitattak meg. Az előadások 95 százaléka angol nyelven hangzott el, s három szekcióban fordították szinkronban, német, francia és spanyol nyelvre. A konferencia után Is azt mondhatom, magyar gyermekorvosok szakmai felkészültsége nem hagy kívánnivalót, de ha nem akarunk lemaradni a nemzetközi színvonaltól, többet kell áldoznunk kórházaink gépi felszerelésére és a laboratóriumok fejlesztésére, összességében sok hasznos tapasztalat szerzésére nyílt lehetőségem az amerikai kórházak munkájának megismerésére és a nemzetközi gyermekgyógyász kongresszus során is. Remélem, e tapasztalatok egy részét további munkámban alkalmam lesz hasznosítási, sAss í november 30-át jelölte meg a blokk kapcsolási időpontjának. Az egész évben szervezetten, nagy lelkesedéssel végzett kollektív munka nyomán azonban nemcsak a Gazdasági Bizottság által kitűzött határidő, hanem még a kivitelező vállalatok Ígéretének időpontja is módosul. Ez alkalommal azonban mindenki örül majd a határidő „elcsúszásának”, mert ha különösebb, nagyobb gond, probléma nem zavarja meg a kollektíva munkáját, akkor november közepe táján megnyomják majd a blokkegység indítógombját. Terv szerint, precízen halad a blokk szerelése, kész a kapcsolódó berendezések többsége, javában tart a kazán savazása. Minden jel arra mutat tehát: határidő előtt indul a IV-es blokk, ami egyben azt is jelenti majd, hogy a 800 megawattos erőmű utolsó gépegységének építése, szerelése marad már csak hátra. Jól haladnak a kivitelező vállalatok az V-ös blokk é- pítésével, szerelésével is. Megérkezett már a kazán Visontára. az Erőmű Beruházási Vállalat gyártmány-ellenőrzése során nem talált különösebb problémát a blokk építésén, szerelésén. »Ilyen jó összhang, lelkesedés raian meg sonasem volt ezen az építkezésen, mint most” — summázta a szép eredmények forrásait a turbinaszerelők egyik vezetője. És ez valóban így is van. Az építésben, a kivitelezésben. az üzemeltetésben részt vevő vállalatok tudásuk legjavát adva „húznak” a feladatok teljesítésében. Közülük is egyre nagyobb, egyre több munka, felelősség jut az üzemeltetőre, a Gagarin Hőerőmű Vállalatra. A fiatal kollektíva érzi is ezt a felelősséget, és mindent elkövet a blokkok zavartalan ü- zemeltetéséért, a határidők tartásáért. Lelkesedésüket mi sem bizonyítja jobban, mint a vállalat 2-es számú pártalapszervezetének a közelmúltban közzétett felhívása. A kommunisták versenyre hívták a vállalat dolgozóit, a szocialista ifjúsági brigádokat: kövessenek el mindent a blokkok üzemeltetéséért, a munka szervezettségének javításáért, a hatékonyság növeléséért. A felhívás nem maradt válasz nélkül: a vállalat valamennyi pártalapszervezete, fiatal és Idősebb dolgozója csatlakozott a versenyhez, amely egyben november 7-ét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját ia köszönti majd. — koós — Papírok Annak idején — bizonyára emlékszünk még rá valamennyien — rendelet irta elő a kenyér kőtelező csomagolását. Gondolhattuk akkor, hogy ha már ilyen szigorú előírás született, legalább a kenyértől ne spórolják el a papírost a kereskedők. S egy darabig őrülhettünk is, mígnem előbb csak esetenként, később pedig szinte már állandó jelleggel egyre kiseb- bedett a csomagolásra szánt papír nagysága, akkorára zsugorodott, hogy manapság sokszor bizony jócskán „kilóg” belőle a kenyér. A vevőt — hangsúlyozni kell — fölöttébb bosszantja e példátlan szűkmarkúság, még inkább az. bogy olykor a papír teljes megtakarításával Is próbálkoznak. Mondván, bogy; nem kapnak papirt. Nos, lehet, hogy valóban papírhiány van hazánkban. Ez azonban — szintén tapasztalhatjuk — minden bizonnyal csak egyes papír- féleségekre, ponlrosabbas* az olcsó, „hitványabb5* papírra vonatkozhat. Mert másfajtából, mondjuk a drága szalvétákból vagy éppenséggel a jóhangzású „Duna-kanyar” névvel illetett, úgynevezett nátron csomagolópapírból, amelyből történetesen „potom” 8,40 forintért vesztegetnek üzleteinkben öt Ivet —> bőven lehet vásárolni. Kevésbé érthető, hogy miért kell nálunk az egyszerű háztartási célokra szánt papírnak —- luxuscikknek lennie. Mert vár lasztékbővités, s nem utolsósorban nyereség is van a világon? Jó, jó., de azért az olcsóbb papírról sem szabad megfeledkezni. Többi között a belé csomagolandó kenyér miatt sem... I—ni) US? fikfó&flf 11« vasárnap /
