Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-15 / 243. szám

Felnőttoktatás ma: így vélekednek az üzemek Hallottuk azokat, akik nem tanultak, s nem is akarják befejezni általános iskolai ta­nulmányaikat sem a dolgo­zók iskolájában', sem levelező hallgatóként. önkéntelen adódik a kérdés: mit szólnak ehhez az üzemek illetékesei, hiszen nekik sem lehet kö­zömbös, hogy nem csökken, hanem gyarapszik azok szá­ma, akik a legalapvetőbb képzettséget sem szerzik meg. Tájékozódó kőrútunk so­rán őket kerestük meg. Máté József, az egri Fi- nomszerelvénygyár oktatás­vezetője. — Vállalati érdek, hogy mind több dolgozónk sze­rezze meg a minimális vég­zettséget, hiszen enélkül nem tudjuk megoldatni tovább­képzésüket. Indítanánk kü­lönböző tanfolyamokat, eh­hez azonban alapfeltétel a nyolcosztályos képzettség. Mi mindent megpróbáltunk. Ko­rábban ment is, mert műkö­dött két osztály, kihelyezett tagozatként. Két éve azon­ban megszűnt, érdeklődés, jelentkezők hiánya miatt. — Belenyugodtak az ér­dektelenségbe? — Szó sincs róla, arra tö­rekedünk, hogy a legválto­zatosabb módszerekkel köze­lítsük meg az embereket, A skála hosszú, a hirdetéstől, a hangos bemondótól a sze_ mélyes beszélgetésig. Ered­mény még sincs, — Milyen a nyolc o&ztály- lyal nem rendelkezők kor- összetétele? — Pontos felmérést még nem végeztünk. Egy azon­— Minden kísérlet kudarc­cal végződött. Azt hiszem előbb fel kell mérni a jelen­legi helyzetet, ,s utána ki­dolgozni a valóban eredmé­nyes haditervet. — A riportalanyok egy ré­sze mit sem hallott a koráb­bi szervezési kísérletekről. — Rosszul szervezhettek a műhelybizotlságok. Szabó Györgyné; a gyön­gyösi MÁV Kitérőgyártó Üzem személyzeti-oktatási ügyintézője szintén szívügyé­nek s természetesen válla­lati érdeknek tartja ezt a problémát. Az egyetértő mondatok regisztrálása he­lyett hallgassuk egyéb ér­veit, információit: — Nálunk rendkívül erős a fluktuáció, dolgozóink fele évente- cserélődik, pedig aránylag jól fizetünk, mert kell a munkaerő. Mi próbál­koztunk, s próbálkozunk is szervezéssel, de nagyon ne­hezen megy. — Az akadály ? — Dolgozóink jó része a környező falvaikból jár ide dolgozni. Sajnos mi csak kö­zépüzem vagyunk, nem tud­juk biztosítani hazaszállítá­sukat sem. A harmincon jó­val túffi, vagy negyven év közeli emberek munka után sietnek vissza a családhoz, nem vállalják azt, hogy mun­kaidő, oktatás után esetleg .egy vagy másfél órát várja­nak a legközelebbi buszra. az is valóság, hogy az isko­lák kezelik túl könnyen ezt a kérdést. Ügy tűnik, mintha a pedagógusok örülnének, ha megszabadulnak egy nevelési problémát jelentő gyerektől. Az iskolát kellene kötelezni, hogy vegye komolyan fel­adatát, s ne válassza a köny- nyebb megsoldásí. A kimana- dozókat ellenőrizzék, a szülő­ket büntessék és fontolják meg a felmentéseket is. Higgye el: ez nemcsak a cL. gányfiatalokmál jelentkező gond. — Elkészült az üzem öt­éves oktatási terve. Gondol­tak a nyolc osztályt nem végzettekre is ? — Természetesen. Kilenc­ven embert szeretnénk az öt év során beíratni. Kihelye­zett tagozatot szerettünk vol­na indítani október közepétől • az üzemben, az egyik gyön­gyösi iskola vállalta is vol­na, de nem jött össze any- myi ember. Mi akkor sem nyugszunk, az öt évre előírt tervet teljesítjük, sőt azt akarjuk elérni, hogy ennél jóval többen végezzék el a nyolc osztályt. Míg beszélgetünk, a riport­alanyok védekező mondatai élednék fel bennem; — Érzésem szerint nem­csak az anyagi ösztönzés hi­ánya riasztja az embereket, hanem az is, hogy hagyomá­nyos módon ismét diákként kell tanulniuk, Ezen a gya­korlaton lenné érdemes vál­toztatná . 17/ tímfoltlgyár A tervek szerint még ebben az évben megkezdi a próba- üzemelést hazánk legkorszerűbb, új timföldgyára Ajlcán. A gyár berendezéseinek nagy részét a Szovjetunióból és az NDK-ból vásároltuk. A gyár teljes kapacitását évi 240 ezer tonna timföld gyártására terveztek. Az iáén az első 120 tonnás egység már munkába áll. (MTI foto — Jászai Csaba falv. — KS) Művelődési házat, fogászati rendelőt terveznek Párádon 'ban tény, ezt láthatta, hall­hatta is, hogy újratermelő­dés van, méghozzá nem is jelentéktelen. S ez az, ami minket aggaszt, még akkor is, ha elsősorban perifériális fekvésű falvakból toborzódik ez a gárda. Az ötvemen tú- lialtat már hiába agitáljuk, emberileg érthető, hogy ők már nem ülnék újra iskola­padba. Ám a hatszáz ember zöme, jóval ötven alatt van. Róluk nem lehet lemondani. A gond az, hogy a meggyő­zés módszere és eszköze hiányzik. — Mit nyújt a vállalat a „továbbtarru lóknak” ? — Biztosítjuk oktatás ide­jére a szabad időt, gondos­kodunk hazaszállításukról, illetve térítjük útiköltségü­ket. Megvesszük számukra a tankönyvet, taneszközöket. megkapják a tanulmányi szabadságot. Míg az érveket, a kétség­telen elismerésre méltó se- jgi tőkészség részletkérdéseit hallgatom és jegyzem, a ko­rábbi beszélgetések tapaszta­latai összegződnek bennem kérdéssé: — Nem találja ellentmon­dásosnak azt. hogy egy se­gédmunkás jóval többet ke­res. mint egy kitűnővel vég­zett szakmunkás? — Sajnos ez tény, de erre az készteti a vállalatot, hogy aggasztó a munkaerőhiány. Az anyagmozgatáshoz segéd­munkára van szükség, mert • teljes gépesítésre hiányzik a pénzalap. — Idézem előbbi történe­tét a valamiért valamitről. Másképp 'fogalmazva: nincs mód arra, hogy a .nyolc osz­tály el végzését esetleg anya­gi. ösztönzéssel, teszem fel: órabéremeléssel segítenék? — Kétségkívül „doppin­golná” az embereket a több forint. Ügy vélem azonban, hogy ezt a kérdést országos szinten kellene rendezni a felsőbb szerveknek, mert ez nem helyi jellegű gond, ha­nem mindenütt töprengésre késztető kérdés. — Pillanatnyilag semmi mm&M&si nem látnak? — Mi a véleménye az új­ratermelődéssel kapcsolat­ban? — Nem vitatom, tény. De MOSTANÁBAN nagyon sok szó esik a hatékonyság-, ról, a hatékonyabb gazdálko­dásról. Nem véletlenül, hi­szen a hatékonyabb gazdál­kodás nagyobb eredménye­ket szül, tágabb teret nyit egy-egy mezőgazdasági üzem fejlődése előtt. Mégis, néhány vezető, ha e kategóriát hallja, valahogy ideges lesz, „felmegy a vér­nyomása”. Hogy miért? Azért, mert úgy értelmezi, hogy ma divatos jelszó a ha­tékonyság, erről kell beszél­ni, de ki tudja, hogy néhány hónap múlva is műsoron lesz-e még. Az. új gazdaság- irányítási rendszerben annyi jelszó született már —mond­ják —, hogy fejben tartani is nehéz, nem pedig megva­lósítani . A vezetők másik része azért idegenkedik a kifeje­zéstől, mert szerintük nem csupán rajtuk múlik, hogy tudnak-e hatékonyan gazdál­kodni. Sőt, elsősorban nem tőlük függ. Ugyanis — ér­velnek —, olyan környezetet kell elsősorban teremteni, amelyben a célkitűzések va­lóra válthatók. Ha az állam nagyobb segítséget nyújtana ahhoz, hogy minden gazda­ságban hatékony termelőesz­közök legyenek, hatékonyabb lenne a hitelpolitika és egy sor más tényező, akkor mi is tudnánk hatékonyabban gazdálkodni. De például az elavult szerfás épületeikben — mert még ilyen is álcád bőven — különösen megyénk hegyvidéki termelőszövetke­zeteiben —, hogyan lehet folytatni ? Az utóbbi érvelésben ta­gadhatatlanul van igazság. Mégis azt kell mondani, hogy az adott körülmények kö­zött is lehet, sőt szükséges az eddigieknél jobban, eredmé­nyesebben gazdálkodni. Le­het és szükséges. Azért le­het, mert nem valószínű, 1 lií\gy mesénkben akad — Ez az iskola, az okta­tási szervek feladata. A jó ötleteknek mi is örülnénk ... Pécsi István egyetlen olyan termelőszó­vetkezet is, amely minden belső tartalékát száz száza­lékig feltárta és kihasználta volna. Lehetőségiek tehát vannak. Jobban gazdálkodni pedig azért szükséges, mert enélkül a fejlődés elképzel­hetetlen, másrészt pedig azért, mert a gazdaságoknak egyne inkább a saját lábuk­ra kell állni, az elképzelése­ket egyne inkálbb a saját anyagi eszközeikből szüksé­ges megvalósítani. Hogy milyen belső tartalé­kok állnak rendelkezésre? Ezt elsősorban minden gazdaság­nak magának kell feltárnia. Mindenesetre azért lehet né­hány olyat felsorolni, amely általánosan kihasználatlan megyénkszarte. Ilyen példá­ul a műtrágyázás. A szövet­kezetek többsége ugyanis még ma is úgy használja fél a műtrágyát, hogy egyáltalán nem tudja, milyen hatást is érhet él véle. Talajviszony- vizsgálatokat általában nem végeznek, így valójában nem is tudják, hogy az adott te­rületre milyen összetételű és mennyiségű műtrágya szük­séges. Szakemberek véle­ménye szerint az okszerű műtrágyázással százezreket, de talán milliókat lehetne nyerni. Ezért javasolta a Dél-hevesi Tsz-szövetség az agrokémiai labor gyors meg­valósításét. A HATÉKONY gazdálko­dáshoz tartozik az is, hogy az üzemen belül a profilok jól, legyenek, megválasztva. Nem. lehet ugyanis közöm­bös, hogy egy gazdaság mit, mennyiért állít elő és ho­gyan tudja értékesíteni. Szö­vetkezeteink jelentős részé­ben még nem alltalmaznak üzemgazdászokat, a könyve­lés adatai sem mindig telje­sen megbízhatóak, így gya­korlatilag alig lehet ponto­san megállapítani azt, hogy egy terméknek mennyi az önköltségé, mennyi a haszom rajlc. _______—_____— A negyedik ötéves terv so­rán több új létesítménnyel gazdagodik a Mátra egyik idegenforgalmi községe. Pá­rád. Mint a község vezetői Ha a szövetkezetekben az üzemgazdászok — sokoldalú elemzés alapján —, megál­lapítanák a pontos összefüg­géseket, nyilván sok olyan ésszerű változásra kerülne sor, akár a gazdálkodás szer­kezetében, akár a munka- szervezésben, amelyek je­lentős többletbevételhez jut­tatnák az illető üzemeket. Ilyen ésszerű profilváltozta- tásra került sor a tamabodi termelőszövetkezetben, ahol a zöldségterület egy részén ma már öntözéses burgonyater­mesztést folytatnak — nem 'kis sikerrel. Ezek a példák csupán azt bizonyítják, hogy nem min­dig jelentős beruházással, új gépek, technológiák alkalma­zásával lehet hatékonyabbá tenni a termelést, vannak olyan lehetőségek is, ame­lyek nem feltételezik a na­gyobb összegű anyagi ráfor­dítást. Érdemes tehát megjegyez­ni, hogy a hatékonyság nap­jainkban nem jelszó, hanem állandó követelmény, s nem fog hamarosan .kimenni a divatból”. Másrészt pedig az is tény, hogy nem minden esetben pénzzel, beruházás­sal lehet hatékonyabbá tenni c. termelést, a gazdálkodást. Az anyagi eszközök jelen­tőségét, fontosságát természe­tesen senki sem vitatja, nem is vitathatja. A hatékony gazdálkodáshoz korszerű kö­rülmények szükségesek. Nem is ez ellen tiltakozik senki, csupán az ellen a nézet el­len, amely a hatékonyság egyetlen forrásának a pénzt, a beruházást tünteti fel. A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEKBEN meglévő — ma már nem lebecsülendő — szellemi erő nagyon sokat te­het abban, hogy az üzemek ésszerűbben, okszerűbben, eredményesebben —, egyszó­val hatékonyabban gazdál­kodjanak. »fcU«. Kaposi SfiYeos«. elmondották, két régi elkép­zelés válik valóra ezekben az években. A község köz­pontjában kap helyet a mo­dern művelődési központ, amelyben klubhelyiségek, mozi és egy ízlésesen beren­dezett könyvtár várja majd asz érdeklődő, művelődni vá­Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán a képviselők megvitatták és elfogadták a fiatalok jogait és kötelessége­it magába foglaló ifjúsági törvényt. Ennek a maradék­talan végrehajtása a többi között -azon is múlik, hogy a különböző ifjúsággal foglal­kozó szervek mennyire sze­reznék érvényt az utasítá­soknak, s a munkahelyi ve­zetők ismerik-e, helyesen ér­telmezik-e azokat? Ezek a kérdések tették aktuálissá a Heves megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának azt a határozatát, amelyben jóvá­hagyták az ifjúságpolitikai feladatokkal foglalkozó re­ferensi munkakör létesítését. Ennek a szerteágazó mun­katerületnek a koordináló­ja, Sebestyén János, a megyei tanács ifjúságpolitikai refe­rense elmondotta, hogy je­lenleg az egyik legfontosabb feladatuk állami vonalon is elősegíteni az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1970. február 19-an született ifjú­ságpolitikai határozatának végrehajtását. Ugyanakkor fő cél az is, hogy a megyében mind szélesebb körben meg­ismertessék a fiatalokkal fog­lalkozó területek, szervek ve­zetőivel a közeli hetekben hozott ifjúsági törvényt. A megyei tanács az ifjú­ságpolitikai referensén ke­resztül szeretné segíteni az ifjúság élet- és munkakörül­ményeinek, szociális helyze­tének, továbbtanulási lehető­ségének javítását, bővítését. Figyelemmel kísérni a pálya- i--k,e&iő5c <®«yezi5eüéséi, az i£­gyó helybelieket és a turis­tákat. Eziekben a napokban folynak azok a tárgyalások. amelyek nyomán egy épüle­tet vásárol meg a községi tanács. Ebben rendezik majd be a fogászati rendelőt, hogy ne kelljen a rászorulóknak más községbe átjárniuk ke­júság állampolgári nevelését, a közéletbe való beilleszke­dését, valamint a különböző társadalmi és tömegszerveze- lekben való részvételüket. Elő szeretnék mozdítani a seervezetpolitikai, kulturális, termelési akciókat, ifjúsági építőtáborok működését, a fiatalok szabad idejének kul­túrált eltöltését. A megye if­júságának helyzetéről rend­szeresen információkat gyűj­tenek össze, hogy megfelelő­en koordinálhassák azoknak a fiataloknak az érdekvédel­mét is, akik nem tagjai az ifjúsági szervezeteknek. A megyei tanács ifjúság- politikai kérdésekkel foglal­kozó referense ezért szofo- sam együttműködik a KISZ megyebizottságával, az SZMT-vel, az MHSZ-szel, az MTS-sel és a Hazafias Nép­front illet ékesei vél. Ezenkí­vül kapcsolatot tart az Or­szágos Ifjúságpolitikai Ta­nács titkárságával is, hogy itteni tapasztalatairól, fel­jegyzéseiről reális tájékozta­tást adhasson. Magyarországon a 'megyek között elsőnek átélünk került sor az ifjúsági témák ilyen, állami szintű koordinálására, valamint a fiatalok érdekvé­delmének megyei tanácsi képviseletére. (szilvás) MflWä# © lifíí. október 15., péntek Jelszó és valóság; zelesre. Napjaink témája . .. Megismertetni az ifjúsági törvényt Érdekvédelmet biztosítani a nem KISZ-tagoknak is A megyei tanács az ifjúságért

Next

/
Thumbnails
Contents