Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-15 / 243. szám
Felnőttoktatás ma: így vélekednek az üzemek Hallottuk azokat, akik nem tanultak, s nem is akarják befejezni általános iskolai tanulmányaikat sem a dolgozók iskolájában', sem levelező hallgatóként. önkéntelen adódik a kérdés: mit szólnak ehhez az üzemek illetékesei, hiszen nekik sem lehet közömbös, hogy nem csökken, hanem gyarapszik azok száma, akik a legalapvetőbb képzettséget sem szerzik meg. Tájékozódó kőrútunk során őket kerestük meg. Máté József, az egri Fi- nomszerelvénygyár oktatásvezetője. — Vállalati érdek, hogy mind több dolgozónk szerezze meg a minimális végzettséget, hiszen enélkül nem tudjuk megoldatni továbbképzésüket. Indítanánk különböző tanfolyamokat, ehhez azonban alapfeltétel a nyolcosztályos képzettség. Mi mindent megpróbáltunk. Korábban ment is, mert működött két osztály, kihelyezett tagozatként. Két éve azonban megszűnt, érdeklődés, jelentkezők hiánya miatt. — Belenyugodtak az érdektelenségbe? — Szó sincs róla, arra törekedünk, hogy a legváltozatosabb módszerekkel közelítsük meg az embereket, A skála hosszú, a hirdetéstől, a hangos bemondótól a sze_ mélyes beszélgetésig. Eredmény még sincs, — Milyen a nyolc o&ztály- lyal nem rendelkezők kor- összetétele? — Pontos felmérést még nem végeztünk. Egy azon— Minden kísérlet kudarccal végződött. Azt hiszem előbb fel kell mérni a jelenlegi helyzetet, ,s utána kidolgozni a valóban eredményes haditervet. — A riportalanyok egy része mit sem hallott a korábbi szervezési kísérletekről. — Rosszul szervezhettek a műhelybizotlságok. Szabó Györgyné; a gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzem személyzeti-oktatási ügyintézője szintén szívügyének s természetesen vállalati érdeknek tartja ezt a problémát. Az egyetértő mondatok regisztrálása helyett hallgassuk egyéb érveit, információit: — Nálunk rendkívül erős a fluktuáció, dolgozóink fele évente- cserélődik, pedig aránylag jól fizetünk, mert kell a munkaerő. Mi próbálkoztunk, s próbálkozunk is szervezéssel, de nagyon nehezen megy. — Az akadály ? — Dolgozóink jó része a környező falvaikból jár ide dolgozni. Sajnos mi csak középüzem vagyunk, nem tudjuk biztosítani hazaszállításukat sem. A harmincon jóval túffi, vagy negyven év közeli emberek munka után sietnek vissza a családhoz, nem vállalják azt, hogy munkaidő, oktatás után esetleg .egy vagy másfél órát várjanak a legközelebbi buszra. az is valóság, hogy az iskolák kezelik túl könnyen ezt a kérdést. Ügy tűnik, mintha a pedagógusok örülnének, ha megszabadulnak egy nevelési problémát jelentő gyerektől. Az iskolát kellene kötelezni, hogy vegye komolyan feladatát, s ne válassza a köny- nyebb megsoldásí. A kimana- dozókat ellenőrizzék, a szülőket büntessék és fontolják meg a felmentéseket is. Higgye el: ez nemcsak a cL. gányfiatalokmál jelentkező gond. — Elkészült az üzem ötéves oktatási terve. Gondoltak a nyolc osztályt nem végzettekre is ? — Természetesen. Kilencven embert szeretnénk az öt év során beíratni. Kihelyezett tagozatot szerettünk volna indítani október közepétől • az üzemben, az egyik gyöngyösi iskola vállalta is volna, de nem jött össze any- myi ember. Mi akkor sem nyugszunk, az öt évre előírt tervet teljesítjük, sőt azt akarjuk elérni, hogy ennél jóval többen végezzék el a nyolc osztályt. Míg beszélgetünk, a riportalanyok védekező mondatai élednék fel bennem; — Érzésem szerint nemcsak az anyagi ösztönzés hiánya riasztja az embereket, hanem az is, hogy hagyományos módon ismét diákként kell tanulniuk, Ezen a gyakorlaton lenné érdemes változtatná . 17/ tímfoltlgyár A tervek szerint még ebben az évben megkezdi a próba- üzemelést hazánk legkorszerűbb, új timföldgyára Ajlcán. A gyár berendezéseinek nagy részét a Szovjetunióból és az NDK-ból vásároltuk. A gyár teljes kapacitását évi 240 ezer tonna timföld gyártására terveztek. Az iáén az első 120 tonnás egység már munkába áll. (MTI foto — Jászai Csaba falv. — KS) Művelődési házat, fogászati rendelőt terveznek Párádon 'ban tény, ezt láthatta, hallhatta is, hogy újratermelődés van, méghozzá nem is jelentéktelen. S ez az, ami minket aggaszt, még akkor is, ha elsősorban perifériális fekvésű falvakból toborzódik ez a gárda. Az ötvemen tú- lialtat már hiába agitáljuk, emberileg érthető, hogy ők már nem ülnék újra iskolapadba. Ám a hatszáz ember zöme, jóval ötven alatt van. Róluk nem lehet lemondani. A gond az, hogy a meggyőzés módszere és eszköze hiányzik. — Mit nyújt a vállalat a „továbbtarru lóknak” ? — Biztosítjuk oktatás idejére a szabad időt, gondoskodunk hazaszállításukról, illetve térítjük útiköltségüket. Megvesszük számukra a tankönyvet, taneszközöket. megkapják a tanulmányi szabadságot. Míg az érveket, a kétségtelen elismerésre méltó se- jgi tőkészség részletkérdéseit hallgatom és jegyzem, a korábbi beszélgetések tapasztalatai összegződnek bennem kérdéssé: — Nem találja ellentmondásosnak azt. hogy egy segédmunkás jóval többet keres. mint egy kitűnővel végzett szakmunkás? — Sajnos ez tény, de erre az készteti a vállalatot, hogy aggasztó a munkaerőhiány. Az anyagmozgatáshoz segédmunkára van szükség, mert • teljes gépesítésre hiányzik a pénzalap. — Idézem előbbi történetét a valamiért valamitről. Másképp 'fogalmazva: nincs mód arra, hogy a .nyolc osztály el végzését esetleg anyagi. ösztönzéssel, teszem fel: órabéremeléssel segítenék? — Kétségkívül „doppingolná” az embereket a több forint. Ügy vélem azonban, hogy ezt a kérdést országos szinten kellene rendezni a felsőbb szerveknek, mert ez nem helyi jellegű gond, hanem mindenütt töprengésre késztető kérdés. — Pillanatnyilag semmi mm&M&si nem látnak? — Mi a véleménye az újratermelődéssel kapcsolatban? — Nem vitatom, tény. De MOSTANÁBAN nagyon sok szó esik a hatékonyság-, ról, a hatékonyabb gazdálkodásról. Nem véletlenül, hiszen a hatékonyabb gazdálkodás nagyobb eredményeket szül, tágabb teret nyit egy-egy mezőgazdasági üzem fejlődése előtt. Mégis, néhány vezető, ha e kategóriát hallja, valahogy ideges lesz, „felmegy a vérnyomása”. Hogy miért? Azért, mert úgy értelmezi, hogy ma divatos jelszó a hatékonyság, erről kell beszélni, de ki tudja, hogy néhány hónap múlva is műsoron lesz-e még. Az. új gazdaság- irányítási rendszerben annyi jelszó született már —mondják —, hogy fejben tartani is nehéz, nem pedig megvalósítani . A vezetők másik része azért idegenkedik a kifejezéstől, mert szerintük nem csupán rajtuk múlik, hogy tudnak-e hatékonyan gazdálkodni. Sőt, elsősorban nem tőlük függ. Ugyanis — érvelnek —, olyan környezetet kell elsősorban teremteni, amelyben a célkitűzések valóra válthatók. Ha az állam nagyobb segítséget nyújtana ahhoz, hogy minden gazdaságban hatékony termelőeszközök legyenek, hatékonyabb lenne a hitelpolitika és egy sor más tényező, akkor mi is tudnánk hatékonyabban gazdálkodni. De például az elavult szerfás épületeikben — mert még ilyen is álcád bőven — különösen megyénk hegyvidéki termelőszövetkezeteiben —, hogyan lehet folytatni ? Az utóbbi érvelésben tagadhatatlanul van igazság. Mégis azt kell mondani, hogy az adott körülmények között is lehet, sőt szükséges az eddigieknél jobban, eredményesebben gazdálkodni. Lehet és szükséges. Azért lehet, mert nem valószínű, 1 lií\gy mesénkben akad — Ez az iskola, az oktatási szervek feladata. A jó ötleteknek mi is örülnénk ... Pécsi István egyetlen olyan termelőszóvetkezet is, amely minden belső tartalékát száz százalékig feltárta és kihasználta volna. Lehetőségiek tehát vannak. Jobban gazdálkodni pedig azért szükséges, mert enélkül a fejlődés elképzelhetetlen, másrészt pedig azért, mert a gazdaságoknak egyne inkább a saját lábukra kell állni, az elképzeléseket egyne inkálbb a saját anyagi eszközeikből szükséges megvalósítani. Hogy milyen belső tartalékok állnak rendelkezésre? Ezt elsősorban minden gazdaságnak magának kell feltárnia. Mindenesetre azért lehet néhány olyat felsorolni, amely általánosan kihasználatlan megyénkszarte. Ilyen például a műtrágyázás. A szövetkezetek többsége ugyanis még ma is úgy használja fél a műtrágyát, hogy egyáltalán nem tudja, milyen hatást is érhet él véle. Talajviszony- vizsgálatokat általában nem végeznek, így valójában nem is tudják, hogy az adott területre milyen összetételű és mennyiségű műtrágya szükséges. Szakemberek véleménye szerint az okszerű műtrágyázással százezreket, de talán milliókat lehetne nyerni. Ezért javasolta a Dél-hevesi Tsz-szövetség az agrokémiai labor gyors megvalósításét. A HATÉKONY gazdálkodáshoz tartozik az is, hogy az üzemen belül a profilok jól, legyenek, megválasztva. Nem. lehet ugyanis közömbös, hogy egy gazdaság mit, mennyiért állít elő és hogyan tudja értékesíteni. Szövetkezeteink jelentős részében még nem alltalmaznak üzemgazdászokat, a könyvelés adatai sem mindig teljesen megbízhatóak, így gyakorlatilag alig lehet pontosan megállapítani azt, hogy egy terméknek mennyi az önköltségé, mennyi a haszom rajlc. _______—_____— A negyedik ötéves terv során több új létesítménnyel gazdagodik a Mátra egyik idegenforgalmi községe. Párád. Mint a község vezetői Ha a szövetkezetekben az üzemgazdászok — sokoldalú elemzés alapján —, megállapítanák a pontos összefüggéseket, nyilván sok olyan ésszerű változásra kerülne sor, akár a gazdálkodás szerkezetében, akár a munka- szervezésben, amelyek jelentős többletbevételhez juttatnák az illető üzemeket. Ilyen ésszerű profilváltozta- tásra került sor a tamabodi termelőszövetkezetben, ahol a zöldségterület egy részén ma már öntözéses burgonyatermesztést folytatnak — nem 'kis sikerrel. Ezek a példák csupán azt bizonyítják, hogy nem mindig jelentős beruházással, új gépek, technológiák alkalmazásával lehet hatékonyabbá tenni a termelést, vannak olyan lehetőségek is, amelyek nem feltételezik a nagyobb összegű anyagi ráfordítást. Érdemes tehát megjegyezni, hogy a hatékonyság napjainkban nem jelszó, hanem állandó követelmény, s nem fog hamarosan .kimenni a divatból”. Másrészt pedig az is tény, hogy nem minden esetben pénzzel, beruházással lehet hatékonyabbá tenni c. termelést, a gazdálkodást. Az anyagi eszközök jelentőségét, fontosságát természetesen senki sem vitatja, nem is vitathatja. A hatékony gazdálkodáshoz korszerű körülmények szükségesek. Nem is ez ellen tiltakozik senki, csupán az ellen a nézet ellen, amely a hatékonyság egyetlen forrásának a pénzt, a beruházást tünteti fel. A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN meglévő — ma már nem lebecsülendő — szellemi erő nagyon sokat tehet abban, hogy az üzemek ésszerűbben, okszerűbben, eredményesebben —, egyszóval hatékonyabban gazdálkodjanak. »fcU«. Kaposi SfiYeos«. elmondották, két régi elképzelés válik valóra ezekben az években. A község központjában kap helyet a modern művelődési központ, amelyben klubhelyiségek, mozi és egy ízlésesen berendezett könyvtár várja majd asz érdeklődő, művelődni váAz országgyűlés legutóbbi ülésszakán a képviselők megvitatták és elfogadták a fiatalok jogait és kötelességeit magába foglaló ifjúsági törvényt. Ennek a maradéktalan végrehajtása a többi között -azon is múlik, hogy a különböző ifjúsággal foglalkozó szervek mennyire szereznék érvényt az utasításoknak, s a munkahelyi vezetők ismerik-e, helyesen értelmezik-e azokat? Ezek a kérdések tették aktuálissá a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának azt a határozatát, amelyben jóváhagyták az ifjúságpolitikai feladatokkal foglalkozó referensi munkakör létesítését. Ennek a szerteágazó munkaterületnek a koordinálója, Sebestyén János, a megyei tanács ifjúságpolitikai referense elmondotta, hogy jelenleg az egyik legfontosabb feladatuk állami vonalon is elősegíteni az MSZMP Központi Bizottságának 1970. február 19-an született ifjúságpolitikai határozatának végrehajtását. Ugyanakkor fő cél az is, hogy a megyében mind szélesebb körben megismertessék a fiatalokkal foglalkozó területek, szervek vezetőivel a közeli hetekben hozott ifjúsági törvényt. A megyei tanács az ifjúságpolitikai referensén keresztül szeretné segíteni az ifjúság élet- és munkakörülményeinek, szociális helyzetének, továbbtanulási lehetőségének javítását, bővítését. Figyelemmel kísérni a pálya- i--k,e&iő5c <®«yezi5eüéséi, az i£gyó helybelieket és a turistákat. Eziekben a napokban folynak azok a tárgyalások. amelyek nyomán egy épületet vásárol meg a községi tanács. Ebben rendezik majd be a fogászati rendelőt, hogy ne kelljen a rászorulóknak más községbe átjárniuk kejúság állampolgári nevelését, a közéletbe való beilleszkedését, valamint a különböző társadalmi és tömegszerveze- lekben való részvételüket. Elő szeretnék mozdítani a seervezetpolitikai, kulturális, termelési akciókat, ifjúsági építőtáborok működését, a fiatalok szabad idejének kultúrált eltöltését. A megye ifjúságának helyzetéről rendszeresen információkat gyűjtenek össze, hogy megfelelően koordinálhassák azoknak a fiataloknak az érdekvédelmét is, akik nem tagjai az ifjúsági szervezeteknek. A megyei tanács ifjúság- politikai kérdésekkel foglalkozó referense ezért szofo- sam együttműködik a KISZ megyebizottságával, az SZMT-vel, az MHSZ-szel, az MTS-sel és a Hazafias Népfront illet ékesei vél. Ezenkívül kapcsolatot tart az Országos Ifjúságpolitikai Tanács titkárságával is, hogy itteni tapasztalatairól, feljegyzéseiről reális tájékoztatást adhasson. Magyarországon a 'megyek között elsőnek átélünk került sor az ifjúsági témák ilyen, állami szintű koordinálására, valamint a fiatalok érdekvédelmének megyei tanácsi képviseletére. (szilvás) MflWä# © lifíí. október 15., péntek Jelszó és valóság; zelesre. Napjaink témája . .. Megismertetni az ifjúsági törvényt Érdekvédelmet biztosítani a nem KISZ-tagoknak is A megyei tanács az ifjúságért
