Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-10 / 213. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk | „Japán hét”, hét japánnal HA NEM NEVEZIK IS ÍGY, mégis mondhatjuk: valóságos „japán hét" van most az Egyesült Államok­ban, hiszen nem kevesebb, mint hét miniszter a tagja annak a delegációnak, amely Fukuda japán külügymi­niszter vezetésével Washingtonba érkezett. Emlékezetes, hogy az USA jelenlegi legtekintélyesebb publicistája, James Heston, nemrég Pekingben, utána pe­dig Tokióban járt. Onnan írta, hogy a japán vezető kö­röket meglehetősen zavarba hozta Nixon politikája, az egymást sűrűn követő két drámai bejelentés, amelyek­nek egyikét sem konzultálta meg előzetesen fő ázsiai szövetségesével, Japánnal: a kínai útról szóló közlése és a dollárral kapcsolatos intézkedések. , NyEvánvaló, hogy a Nixon-politika e két „nagy ug­rása” olyan új helyzetet teremtett elsősorban az ameri­kai—japán viszonylatban, hogy hét tokiói miniszterre is egyidejűleg szükség van — vagy talán még ők heten is kevésnek bizonyulnak? — a problémák rendezésére. A POLITIKAI NEHÉZSÉGEK nyilvánvalóak. A ja­pán kormányra bizonyos liberális üzleti körök részéről már régen nyomás nehezedik Peking elismerése érdeké­ben, ha másért nem, azért, hogy Japán megszerezze — s lehetőleg az USÁ-nál előbb szerezze meg — a hatal­mas kínai fogyasztópiacot. Szato kormánya azonban mind­eddig, éppen washingtoni szövetségesére való tekintettel ellenállt a nyomásnak. S most meg kellett érnie, hogy Washington megelőzte, bármily furcsán hangzik: Nixon ^balról előzte" őt a Pékinggel való viszony rendezésének folyamatában. Ami a gazdasági ügyeket illeti: Nixon augusztus 15-én bejelentett intézkedései, kivált a 10 százalékos im- portvámadó, elsősorban az amerikai piacon egyre jobban terjeszkedő japán ipart és kereskedelmet sújtja. Ugyan­így a többi washingtoni pénzügyi intézkedés, amelyek valósággal rákényszerítik Tokiót arra, amit nem akart: M jen felértékelésére. „A tárgyalások óriási jelentőségűek a nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi rendszer kiegyensúlyozottabbá tétele szempontjából” — így nyilatkozott a japán kül­döttséget fogadó Rogers amerikai külügyminiszter. Fuku­da japán külügyminiszter ennél nyíltabb volt. s minden ázsiai udvariasságot félretéve, keményen kijelentette: „Nixon pekingi utazása és az elnök új gazdaságpoliti­kája olyan kettős megrázkódtatás volt, amely nagyon ko­molyan veszélyezteti a két ország kapcsolatait”. VAJON ELÉG LESZ-E ezen a rögtönzött „japán héten” hét japán miniszter tárgyalása washingtoni part­nereivel ahhoz, hogy az USA és Nippon közötti szövetsé­gi jó viszony, amelyet ilyen alapos kettős megrázkódta­tás ért. ismét helyreálljon? lÁAAAAAAZWVXA/WSAAAA/VWWWSAAAZ^^A/VWWWVWVWWWWWSAAZVS/S Biztatóak a kilátások a magyar—francia kapcsolatokat illetően A francia külügyminiszter a magyar vezető politikusokkal folytatott eszmecseréjéről (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit, valamint az idő­szerű nemzetközi kérdéseket tekintették át — különös je­lentőséget tulajdonítva az európai biztonsági konferen­cia összehívásának — jelen volt Péter János külügymi­niszter és Mód Péter, ha­zánk párizsi nagykövete, to­vábbá Jacques de Beau­marchais, a francia külügy­minisztérium politikai ügyek igazgatója, Paul Lemerle ka­binetfőnök és Raymond Gastambide, a francia köz­társaság budapesti nagykö­vete. Maurice Schumann fran­cia külügyminiszter a ma­gyar vezető politikusoknál tett csütörtök délelőtti láto­gatását követően Péter Já­nos külügyminiszter és a többi magyar vendéglátó társaságában hajókirándu­lást tett a Hunyadi sétahajó fedélzetén, ahol egyébként folytatódtak a magyar és a francia külügyminiszter ve­zette magyar—francia kül­ügyminiszteri tárgyalások. Maurice Schumann fran­cia külügyminiszter csütör­tökön délután a városligeti Gundel Étteremben sajtó- konferencián válaszolt az újságírók kérdéseire. Egye­bek közt rámutatott, hogy a nyugat-berlini kérdés meg­oldását célzó és a minap aláírt négyhatalmi megálla­podás igen kedvező politikai légkört teremtett; ilyen at­moszférában került sor ma­Ahová a magyar delegáció ellátogat Ecuador Jövőre ünnepli az ország függetlensége kivívásának Í5Ű. évfordulóját. A Dél- Amerika nyugati partjain elterülő Ecuador nevét on­nan nyerte, hogy az egyen­lítő (equator) szeli ketté. Területe 270 670 négyzetki­lométer,’ lakossága 6 millió ebből 35 százalék indián, 45 százalék európai és in­dián keverék, a többi euró­pai és afrikai származású. Rendkívül gazdag ásványi kincsekben, de sem ezek, sem nagy mezőgazdasági le­hetőségei sincsenek kihasz­nálva. Az ország területének 70 százalékát erdő borítja, kö­rülbelül 10 százaléka, fő­ként a hegyvidéken, lege­lő és 10 százaléka áll me­zőgazdasági művelés alatt. A művelt területnek több mint fele a nagybirtokosok tulajdonában van. A pa­rasztok háromnegyed részé­nek néhány hektáros gaz­dasága van, vagy részes bérlő. Fontosabb mezőgaz­dasági terményei: kakaó, banán, — a világ banánsx- portjának 25 százalékát ad­ja— kávé, rizs, gyapot és gabona. Erdőgazdasága szolgáltat­ja a balsafát — rendkívül könnyű fafajta: repülőgép- iparban és hajógyártásban hasznosítják — a nyersgu- mit és a chininkérget. Tengeri halászatának biz­tosítására igyekszik megvé­deni felségvizeit, amelyeknek határát 200 mérföldre ter­jesztették ki (1 tengeri mérföld egyenlő 1854 mé­terrel). Ebben az évben, au­gusztusig 26 amerikai tulaj­donban lévő halászhajót fo­gott él, amelyek nem tar­tották tiszteletben felségvi­zeit. Washington viszonzá­sul felfüggesztette a kato­nai felszerelések szállítását és megfenyegette azzal, hogy megfontolás tárgyává teszi a 25 millió dolláros gazda­sági segélyprogramot. Quito ellenlépésként kiutasította a 37 tagú amerikai katonai 1971 szeptember 10., péntek missziót. Ez az ellentét fel­szította az országban az USA-ellenes érzelmeket. Bányászatának legfonto­sabb terméke a kőolaj. A termelés 80 százalékát an­gol, 20 százalékát amerikai vállalat ellenőrzi. Arany-, ezüst-, kén-, só-, gipsz- és rézkészletei jelentősek, de a termelés kicsi. Molibdén-, mangán-, ólomérc és szén- készletei feltárás alatt van­nak. Fafeldolgozó Ipara többnyi­re kis- és kézműipar. Exporttermékei a banánon kívül a kávé, kakaó, petró­leum, gyógyszeripari alap­anyagok és a rizs. Import­jában főleg gépek, szállítá­si eszközök, acél- és acél­termékek, valamint vegysze­rek szerepelnek. Néhány évvel ezelőtt ha­zánk külkereskedelmi .for­galma Ecuadorral minimá- 'lis volt. Általában csak évi 10—20 ezer tonna banánt importáltunk. Az első ál­lamközi kereskedelmi meg­állapodás aláírására 1967­ben került sor. Ez az egyez­mény mindkét fél számára biztosítja a legnagyobb ked­vezmény elvének alkalma­zását. 1969-ben Quitóban járt kereskedelmi küldött­ségünk tárgyalt először ar­ról, hogy járműveket és vil­lamos gépeket szállítunk a dél-amerikai országnak. Az ecuadori kereskedelem- és iparügyi miniszter ez alka­lommal jelentette ki, hogy országának nagy érdeke fű­ződik kereskedelmi kapcso­latainak kiszélesítéséhez Ma­gyarországgal. Hazánk ta­valy először rendezte meg Ecuador fővárosában a ma­gyar ipari kiállítást. A he­lyi szakemberek körében különösen az orvosi műsze­rek, szerszámgépek, a geo­déziai műszerek és áram­mérők keltettek nagy érdek­lődést, A két ország közötti szí­vélyes viszony elmélyítését fejezi ki az, hogy 1970-ben országaink nagykövet? ég.' szintre emelték diplomácia; kapcsolataikat. Máté Sándor gvarországi látogatására. A tárgyalások során alkalma nyílott a magyar politikai élet vezetőivel eszmecserét folytatni az európai bizton­sági konferencia összehívá­sáról, s kifejteni a francia kormány véleményét az eu­rópai biztonsági konferen­cia összehívásával kapcso­latban. Mint mondta, ez a vélemény nem különbözik a magyar állásponttól. Emlé­keztetett arra, hogy a fran­cia kormány a finn kor­mány javaslatát, kezdemé­nyezését az európai bizton­sági konferencia megtartá­sára kedvezően fogadta. A külügyminiszter ezután arról szólott, hogy a nyu­gat-berlini négyhatalmi egyezmény végleges aláírá­sáig nem szabad tétlennek maradni: folytatni kell a kétoldalú eszmecseréket. Ez­zel kapcsolatban a francia kormánynak megvannak az elképzelései, amelyéket két­napos magyarországi tárgya­lásai során kifejtett a ma­gyar partneréknék, és azt ta­pasztalta, hogy e kérdésben sincs véleménykülönbség Bu­dapest és Párizs között. Maurice Schumann fran­cia külügyminiszter csütör­tök délután ünnepélyesen megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. A koszorúzási ünnep­ségnél jelein volt Nagy Já­nos külügyminiszter-helyet­tes, dr. Pehr Imre, a Kül­ügyminisztérium főosztály- vezetője, Pesti Endre vezér­őrnagy, a budapesti helyőr­ség parancsnoka, dr. Kato­na Géza, a Fővárosi Ta­nács főosztályvezetője. Ott volt Raymond Gastambide, a Francia Köztársaság bu­dapesti nagykövete, valamint a francia külügyminiszter kí­séretének tagjai. Maurice Schumann csütörtökön dél­után Nagy János külügymi­niszter-helyettes és Ray­mond Gastambide budapesti francia nagykövet kíséreté­ben ellátogatott a vadászati világkiállításra. A vendéget Földes László miniszterhe­lyettes, a világikiállítás kor- mány-főmegbízottja fogadta, majd bemutatta a kiállítás néhány pavilonját. Francia vendégünk este fogadást adott vendéglátói tiszteletére. HÍRÜGYNÖKSÉGEK .........JELENTIK............. V ARSÓ Varsóban csütörtökön ösz- szeült a LEMP országos ak­tíva értekezlete. A tanács­kozáson többek között részt vesznek a vajdasági, járá­si, kerületi, városi és nagy­üzemi pártbizottságok titká­rai. A központi beszámolót Edward Gierek, a KB első titkára tartotta. Gierek hangoztatta, hogy az értekezlet a VI. pártkong­resszus tézisei feletti orszá­gos vita kezdetét jelenti. „A pártvezetőség szigorúan be­tartja azt az elvet, hogy az összes nagy horderejű kér­désekben konzultál a széles tömegekkel” — mutatott rá. NEW YORK A Béke-Világtanács kül­döttsége. amely jelenleg az Egyesült, Nemzetek Szerve­zetében tartózkodik, részt vett az ENSZ gyarmati kér­désekkel foglalkozó bizottsá­gának ülésén. Romes Csand- ra, a BVT főtitkára, a kül­döttség vezetője felszólalt az ülésen és részletesen foglal­kozott a Béke-Világtanács és az ENSZ együttműködé­sének szükségességével. KAIRÓ: A hazaárulással és Szá­dat elnök elleni összeeskü­véssel vádolt Ali Szabri volt egyiptomi aleinök és 90 társának ügyét tárgyaló fdrradalrpi bíróság csütör­tökön zárt ajtók mögött öt órán át tanácskozott. Meg­hallgatta a vád 23 és a vé­delem 16 tanúját, valamint azt a 19 magnetofonfelvételt, amely Ali Szabri és más vád­lottak lehallgatott telefon- beszélgetéseit rögzíti. Ezek állítólag bizonyítják a vád­lottak szerepét az összees­küvésben. PÁRIZS Csütörtökön megtartották a Vietnammal foglalkozó pá­rizsi értekezlet 128. plenáris ülését Ezen első alkalom­mal vett részt William J. Porter, az Egyesült Államok küldöttségének új vezetője. LONDON Az angol kormány csütör­tökön ülést tartott és ezután közölték, hogy szeptember 22-re összehívják a parla­ment rendkívüli, kétnapos ülését. A parlament összehívását előző nap követelte Harold Wilson, a munkáspárti ellen­zék vezére, hogy megvitas­sák az észak-írországi hely­zetet. Tudományos éb műszaki delegációnk negyedik napja Moszkvában A magyar tudományos és műszaki delegáció, amely Ajtai Miklós miniszterelnök­helyettes vezetésével negye­dik napja tartózkodik a szovjet fővárosban, csütör­tökön folytatta hivatalos megbeszéléseit a szovjet tu­dományos és műszaki fej­lesztési irányító szervek ve­zetőivel a két ország együtt­működésének bővítéséről Bulgária ünnepén Bulgária 1944. szeptember 9-iki forradalmának és fel- szabadulásának 27. évfordu­lóját a hagyományoknak megfelelően nagyszabású fel­vonulásokkal ünnepelték meg csütörtökön a bolgár dol­gozók. A szófiaiak színes, optimista hangulatot sugár­zó seregszemléjét — ame­lyen több mint kétszázez­ren vettek részt — a Dimit- rov-mauzóleum mellvédjéről Todor Zsivkowal, a BKP Központi Bizottságának el­ső titkárával, az államtanács elnökével, az élen megtekin­tették a párt és a földmű­ves szövetség vezetői, az ál­lamtanács és a kormány taigjai. Berlini megbeszélések Csütörtökön délelőtt foly­tatódtak a megbeszélések dr. Michael Kohl, az NDK ál­lamtitkára és Egon Bahr, az NSZK államtitkára, illetve dr. Günter Kohrt, az NDK államtitkára és Ulrich Mül­ler nyugat-berlini szenátusi igazgató között. Mindkét megbeszélésre az NDK fővá­rosában került sor. Egon Bahr a vártnál rö- videbb idő alatt, már a kora délutáni órákban visszaér­kezett Nyugat-Berlinbe, majd a tempelhofi repülőtérről visszarepült Bonnba. A leg­közelebbi Kohl—Bahr meg­beszélés időpontjában hama­rosan megállapodás történik majd. Klaus Schütz nyugat-ber­lini kormányzó polgármes­ter Ulrich Müllert, a szená­tus megbízottját ugyancsak kora délután visszarendelte jelentéstételre az NDK fő­városából. Nyugat-Berlin- ben Müller közölte, hogy Kohrttal legközelebb nem e héten pénteken, hanem csak a jövő héten kedden talál­kozik majd. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat rövid határidőre vállal szőnyeg­padló­fektetést köziUetek és magánosok részére. MIG-21-esek Franciaországban Hat M1G--21 típusú szuperszonikus vadászgépből álló egy­ség érkez-'.i a francia fővárosba. A szovjet repülök a „Nor- mandie-Nyemen" francia légikötelék látogatását viszonozzák. Kép: A vendéglátók fogadják a szovjet repülőket. tTelefoto — AP—MTI—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents