Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-10 / 213. szám
A Minisztertanács napirendjén Intézkedések a tanácsi lakóházkezelés és fenntartás fejlesztéséről negyedik ötéves terv időszakában a lakóházjavításra országosan 16 milliárd forint áll rendelkezésükre, ami csaknem kétszer annyi, mint a harmadik ötéves tervben. A házkezelőségék munkájuk műszaki fejlesztésére, gépesítésére, telephelyeik fejlesztésére és egyéb korszerűsítésekre a negyedik ötéves tervben átlagosan évi kétszázmillió forintot fordíthatnak. Az összeg jó kihasználása érdekében helyes, ha a műszaki fejlesztés hatékonyságának emelésére egyes feladatok megoldása céljából társulásokat, közös vállalkozásokat hoznak létre. Fontos feladat a házfelügyelői rendszer továbbfejlesztése. A múlt évi feladatok szerint országosan 13 ezier 798 házfelügyelő dolgozik: s főfoglalkozásiban 10 025 és mellékfoglalkozásban 3773. Átlagos életkoruk magas, a házfelügyelőknek több mint egyharmada már meghaladta a nyugdíjkorhatárt Kevés a megfelelő szakmával rendelkező úgynevezett házmester, aki különböző javító- vagy szerelő- munkát végez. Nehezíti a helyzetet hogy a házfelügyelők nem kapnak heti pihenőnapot, üdülési lehetőséget és több más juttatást amelyet az üzemekben és egyéb területeken élveznek a dolgozók. A kormány irányelvei szerint korszerűsíteni kell a házfelügyelői rendszert. Meg kell határozni a házfelügyelőik munkájával szemben támasztott követelményeket és a házfelügyelők kötelezettségeit, a házkeze- tőségeknek pedig fokozottabban kell ellenőrizniük a feladatok teljesítését. A helyi sajátosságoknak megfelelően a tanácsok határozzák meg és szabályozzák a lakóházak takarítása, a kapunyitás, a felvonószerelés és az egyéb házfelügyelői szolgáltatások feladatait. A tanácsoknak intézkedéseket kell kidolgozniuk a házfelügyelő szociális helyzetének, munkakörülményeinek és lakásviszonyainak javítására is, szakmai képzéssel pedig el kell érni, hogy a házfelügyelők javító- és szerelőtevékenységet is folytassanak. Gondoskodni kell a legfontosabb szolgáltatásokról azokban a lakóházakban is, ahol a feladatok ellátása házfelügyelői munkakör betöltése útján nem biztosítható. Településenként hosszabb távlatra szóló programot kell készíteni a felújítási és korszerűsítési munkálatokra és az elavult épületek bontására. Az új és a teljesen felújított lakóépületeknél pedig fokozatosan át kell térni a tervszerű, megelőző karbantartásra. A kormány határrsrerfcának megfelelően az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben ez év végéig megvizsgálja a tanácsi házkezelési szervek jövedelmi és érdekeltségi rendszerének a negyedik ötéves terv időszakában megvalósítható'fejlesztési lehetőségeit, intézkedéséket dolgoznak ki a házfelügyelői munkaviszony szükség szerinti rendezésére, továbbá — a jövedelmek részletes elemzése alapján — a házfelügyelők jövedelmi rendszerének újbóli szabályozására. A fővárosi és megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak pedig intézkedniük kell a meglevő házkezelési vállalatok fejlesztéséről, korszerűsítéséről.Az ingatlan- és lakáscsere-közvetítés új szabályozása 'Az MTI hírmagyarázója írja: Az ország 3,2 millió lakájából 800 000 van állami tulajdonban, s ebből mintegy 670 ezret a tanácsok kezelnek. Az állami lakásállomány egyharmada még á századforduló előtt épült, több mint a féle 50 évnél idősebb, a lakások 35 százaléka pedig komfort nélküli. A lakóház-felújítás és -korszerűsítés eddig nem tartott lépést a szükséglettel. A lakásbérleményeknék csaknem a fele 25—30 éve nem részesült teljes felújításban, s az 50 OOO-ret meghaladja a gazdaságosan fel nem újítható, tehát lebontandó lakások száma. A tanácsi házkezelés fejlesztése tehát rendkívül időszerű feladat. Eddig az alacsony lakbérek elterelték a figyelmet a bérlőkkel szembeni kötelezettségek teljesítéséről, a tanácsokat más irányú építési feladatok megvalósítása kötötte le, így a házkezelési szervezet az elmúlt két évtized alatt nem fejlődött az egyéb területen elért társadalmi-gazdasági eredményeknek megfelelően. A jelenlegi helyzet megjavítása, a problémák végleges megoldása csak hosszabb idő alatt, megfelelő fejlesztési koncepció alapján lehetséges. Ezt segíti a kormány határozata, amelyet az építésügyi és városfejlesztési miniszter élőterjesztésére hozott a tanácsi lakóházkezelés és -fenntartás fejlesztésére. A kormány határozata megjelöli azokat a központi irányelveket, amelyek alapján a tanácsoknak gondoskodniuk kell házkezelési szervezeteik fejlesztéséről. Különösen nagy gondot kell fordítani a házkezelési szervezetek korszerűsítésére, jövedelmi és érdekéltsegi rendszerük fejlesztésére, a házfelügyelői rendszer újraszabályozására, valamint a házkezelési szervek munkájának fokozottabb állami és társadalmi ellenőrzésére. A kormány határozata hangsúlyozza, hogy a lakosság élet- színvonalát közvetlenül érintő lakóépület-állomány folyamatos és tervszerű fenntartásának biztosítása jelentős társadalmi-gazdasági feladat. Ennek megoldásában fokozott figyelmet kell fordítani az új lakásügyi jogszabályokban előírt feladatokra és a lakbérrendezés alapján növekvő lakossági igények kielégítésére. A központi irányelvek szerint a tanácsi házkezelési szervezetet a bérbeadó és a bérlő új rendszerű kapcsolatának megfelelően kell fejleszteni, a nagyobb lakbér ellenében minőségileg jobb és mennyiségileg tö'ób szolgáltatást kell nyújtani a lakosságnak. Fokozott jelentőséget kap a bérlők által bejelentett javítási igények gyors kivizsgálása és orvoslása. A szervezet fejlesztésénél arra kell törekedni, hogy az épületeikben és a lakásokban keletkező hibák elhárításáról, kijavításáról haladéktalanul, bürokráciamentesen gondoskodjanak. Ezért a tanácsoknak rugalmas, könnyen áttekinthető és a bérlőket megnyugtató eljárási, lebonyolítási módszereket kell kialakítaniuk. A házkezelőségek javító-karbantartó részlegeinek fel kell készülniük a bérlőket terhelő, tehát a lakáson belüli karbantartási és javítási munkák elvégzésére is. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a lakásberendezések cseréjéinél és felújításánál a bérbeadók és _ a bérlők közötti 50—50 százalékos költségmegoszlással végzett munkálatokra. A jelentősen megnövekedett házkezelési feladatok teljesítése érdekében a tanácsok műszaki fejlesztési programot dolgoznak ki a lakóház-fenntartási építési jfiapacitas növelésére, meet a Ás MTI hírmagyarázója Írja: Az állami ingatlanközvetítés a több mint két évtizeddel ezelőtt kiadott kormányrendélet alapján kezdődött, s a követítési díjakat is több mint tízéves rendelet szabályozza. A lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló kormányrendeleteknek megfelelően tehát szükségessé vált az ingatlan- és lakáscsere-közvetítés fejlesztése is. Eddig ugyanis az ingatlanközvetítő vállalatok alig végeztek tényleges közvetítést, lényegében csak az egymásra talált eladók és vevők szerződéseit záradékolták. Ezekben az esetekben méltánytalanul magas a 3 százalékos közvetítői díj felszámítása. Az értéfcmegállapítási tevékenységért viszont a korábbi rendelkezések túlságosan szerény értékbecslési díjat állapítottak meg. Indokolt volt tehát, hogy reálisan határozzák meg ezeket a díjakat Az ingatlan- és lakáscsere-közvetítés újraszabályozása szerint az ingatlanközvetítés továbbra is a tanácsi, állami szervek feladata marad, de megszűnik az ingatlanközvetítési kényszer, mert ezután e szolgáltatást csak a felek megbízásából látják el. Ugyanakkor lényegesen bővül tevékenységi körük. A tanács végrehajtó bizottságának megbízására ellátják azokat a lakás- és telekgazdálkodási feladatokat, amelyeket célszerű vállalati keretben elvégezni. így felhatalmazást kaphatnak állami ház eladására, telkek vásárlására és értékesítésére, minőségi lakáscserék lebonyolítására, megbízást kaphatnak a tanácsi bérlakások bérleti jogáról a lakásügyi hatóság javára szóló lemondás ügyének elintézésére és más feladatokra is. Tevékenységi körük kiterjeszthető családi házak, azörök- lalások_ a telkek bizományi adás-vételére, s lakossági és közületi megbízásra az ingatlanok forgalmi értékének megállapítására. Az új szabályozásnak lényeges előírása, hogy a fővárosban, a városokban és az országos jelentőségű üdülőteleppel rendelkező községekben — az ingatlanforgalom és az ingatlanárak figyelemmel kísérése és esetleges befolyásolása érdekében — az ingatlanok adásvételénél és cseréjénél kötelező beszerezni az állami ingatlanközvetítő szerv forgalmi érték- becslését, amely az illeték- kiszabás, a teleitókönyvezés és az adóigazgatás alapjául is szolgál. A lakásforgalom meggyorsítása érdekében az ingatlanközvetítő vállalatok és szervek — az érdekeltek megbízására —, ezután kiterjedtebben foglalkoznak az állampolgárok lakáscseréjével. E munkához jelentős támogatást nyújt a kormány rendeleté, amely kimondja, hogy a fővárosban és a nagyobb városokban a tanácsok végrehajtó bizottságai hozzanak létre megfelelő összetételű és nagyságú lakáscserealapot, s az újonnan épülő tanácsi bérlakásoknak a lakáselosztási tervben meghatározott hányadát bocsássák a tanácsi ingatlanközvetítő szervek rendelkezésére minőségi lakáscsere céljára. A tanácsi vb lakáspolitikai elveinek megfelélően az ingatlanközvetítő vállalatok tehát ebből a lakásalapból gazdálkodhatnak. A kormány szükségesnek tartja, bog? a tenó«i Ba ratsá tr II A jugoszláv Naftagast es a magyar Kőolajipari Vállalat Kuli * tatóintézetének dolgozói együtt építik a Barátság II. olajvezetéket, melynek egy része megyénkén is keresztülvezet. A szerelők naponta mintegy 1000—1200 métert haladnak előre, ez napi 120 cső lefektetését jelenti. (Szabó Sándor felvétel^) öt ev alatt két es fel ezer holddal csökkent a vetésterület illőét Cssrftoftt ca őől-tieiieei ftsz-szöuetség Már az érdeklődők nagy száma is fémjelezte, hogy a Dél-Heves megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövetségének csütörtök délelőtti ülésén, Hevesen, igen fontos, országos jelentőségű napirendi pontot tárgyaltak a jelenlevők. Urbán Imrének, a területi szövetség elnökének megnyitó szavait nagy figyelemmel hallgatta többek között Nagy Sándor, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztály- vezetője, dr, Cselőtei László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára, az MTA levelező' tagja, dr. Hódosi Sándor, a Kecskeméti Kutatóintézet főmunkatársa, Patkó József. a Heves megyei SZÖVTERingatlanközvetítő szervek kísérjék figyelemmel az állampolgárok bérlakáscseréjét, végezzenek felmérést, piackutatást és ennek alapján kezdeményezzék a tanácsoknál a csereigényeknek megfelelő épületek és lakások — otthonházak, szobabérlők háza stb. létesítését és fenntartását. Fokozottabban foglalkozzanak a lakáscserék hirdetésével. címek gyűjtésével és szolgáltatásával, az állampolgárok lakáscseréjének lebonyolításával. Segítséget kell nyújtani a tulajdonosok által lakott családi házak és a társasházi öröklakások cseréjéhez is. Ennek érdekében az OTP a saját beruházásában épülő új lakások egy részét a korábbi OTP-öröklakások tulajdonosai csereigényének kielégítésére használja fel. Ezenkívül a tanácsi ingatlanközvetítő vállalat és az OTP is vásároljon értékesítés céljára telkeket, családi házakat és öröklakásokat magánszemélyektől. Az új szabályozás rendezi a korábbi díjazási problémákat is. Előírja, hogy az ingatlan- közvetítő szervek ezután csak szolgáltatásaik arányában ,álló díjazást kérhetnek. Az ingatlanközvetítés új rendszere 1972. január 1-én lép életbe. Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter felhatalmazást kapott, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben gondoskodjék a rendelet végrehajtásáról és ennek során szabályozza az ingat- • lanközvetítési tevékenység körét, s az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben megállapítsa a díjazás mértékéi. tMtií fc MÉK igazgatója. Az elnökségi ülésen részt vettek a termelőüzemek, illetve feldolgozó vállalatok, valamint több kutatóintézet munkatársai. Az érdeklődés főként a második naprendi pontnak szólt, amelyben Gáspár Jenő, a szövetség munkatársa, a Dél-Heves megye zöldség- termesztésének helyzetéről és perspektívájáról készült felmérést, illetve tanulmányt ismertette. Heves megye az ország zöldség-vetésterületéből mintegy öt százalékkal részesedik — állapította meg a beszámoló. Népgazdasági szinten sem elhanyagolható tehát, hogy milyen folyamatok játszódnak le megyénk zöldségtermesztésében. A megye zöldségtermő területének mintegy 70—80 százalékát adja Dél-Heves megye. Igen figyelemreméltó és egyben sajnálatos az a tény, mely szerint az elmúlt tiz év során jó néhány esztendei szinten tartás után erőteljes csökkenés indult meg a zöldségtermelő területek között, A területcsökkenésből adódó terméskiesést pedig szinte egyetlen esetben sem pótolta a termésátlag növekedése. A területcsökkenés aránya különösen az utóbbi öt esztendő alatt mutat elgondolkodtató méretet. Míg 1965-ben kilencezer katasztrális holdon termelték Dél-Heves járásaiban a közkedvelt zöldségféléket, ez a terület az elmúlt évben már hat és fél ezer holdra csökkent. A két és fél ezer holdas csökkenést rendkívül kedvezőtlen megvilágításba helyezi az a tényező, hogy a legerősebb visszaesés a nagy hagyományokkal rendelkező Heves térségében következett be — mondotta az előadó. A negyedik ötéves terv utolsó évében a jelenlegi 86 kilogrammos évi fogyasztási szintet 100 kilogrammra kívánjuk emelni. Ez a terv a dél-hevesi körzetben a jelenlegi helyzet alapos ismeretében igen feszítettnek látszik — szögezte le Gáspár Jenő, — hiszen az oly jelentős zöldségexportot is tovább kell bővíteni. Az előadó ezután a jelenlegi helyzet okait igyekezett megvilágítani. Elmondta, hogy jelenleg valamennyi mezőgazdasági ágazathoz viszonyítva a zöldségtermesztés termelési technológiája a legelmaradottabb. Rámutatott, hogy a zöldségtermelés-szerkezet korszerűtlen, csakúgy, mint az ágazatban rendelkezésre álló termelőeszközök. Végül megállapította, hogy az eddigi közgazdasági helyzet kedvezőtlenül befolyásolta a zöldségtermesztési ágazatot, inkább az állattenyésztés vonatkozásában fejtette ki pozitív hatását. A felvetett témához többen szóltak hozzá, s az elnökségi ülés olyan álláspontra jutott, hogy a tizek tanácsával karöltve — tíz területi szövetség érdekképviseletében — dolgozzanak ki egy közös álláspontot a zöldségtermesztés helyzetének fellendítése érdekében. Az- elnökségi ülés ezután a termelőszövetkezeti vezetők továbbképzésének helyzetéről tárgyalt. sz. a. II körzeti orvost a községi tanács nevezi ki Az Egészségügyi Minisztérium szabályozta a megyei, megyei városi, városi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi szakigazgatási szerveinek feladatkörét, hatáskörét, valamint a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének egészségügyi feladatait. Az új rendelkezések a leglényegesebb változást a járási, községi egészségügyi csoportok tevékenységében hozzák: a körzeti orvost a jövőben nem a megyei szervek, hanem a községi tanács nevezi ki. Az előírások a községi egészségügyi dolgozók kötelességévé teszik a lakosság gyógyításán kívül az egészségügyi felvilágosítást is. Ugyanakkor a községi tanácsoknak kell gondoskodniuk a rendelők zavartalan működéséhez szükséges feltételekről, biztosítaniuk a berendezéseket, a műszereket, sőt a körzet bejárásához szükséges közlekedési eszközöket is. A község egészségügyi alkalmazottainak kell ellenőrizniük többek között a szennyvizek elvezetését, az állattartás higiéniai követelményeinek betartását: eljárniuk azok ellen, akik nem ügyelnek a vizek, a lévegő tisztaságára. Teendőik közé sorolja az új szabályzat a különféle védőoltások és szűrővizsgálatok megszervezését is. A községek veszik kézbe a szociális gondoskodás feladatait is: hatáskörükbe tartozik az 500 forintnál nagyobb összegű segélyek folyósítása. Az elemi károsultak számára a 2000 forintot meghaladó nagyobb összegek kiutalása, stb. MßmMQ 1871. szeptember lä-, #u>*cw V
