Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-09 / 212. szám

? Ked*. Qlpolitikai komn>**+árunk Vendég Párizsból AZ INDÜLÖ őszi diplomáciai évad egyik jelentős állomása: a Francia Köztársaság külügyminiszterének budapesti látogatása. A két ország s a két nép közötti kapcsolatoknak nagy hagyománya van. Amikor a gallok országa járt a világ­progresszió élén, a magyar költő ezt írta: „Vigyázó sze­metek Párizsra vessétek!” Amióta pedig hazánk tartozik a világ leghaladóbb országai közé, a francia progresszió hívei ugyanolyan rokonszenwel „vetik szemüket” Buda­pestre, miként elődeink annak idején Párizsra. Jó s egyre javuló tendenciát mutatnak a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság államközi s felső állami szintű kapcsolatai is. Emlékezetes, hogy már Dei Gaulle elnök is szívesen vette a két ország közötti jó­viszony fejlesztését — az ő meghívására járt annak ide­ijén Párizsban Fock Jenő miniszterelnök. — s lényegében ezt a politikát követi a De Gaulle utáni Pompidou-kor- szak is, MAURICE SCHUMANN francia külügyminiszter — Péter János meghívására — most első ízben jár Magyar- országon. Látogatása olyan időpontra esik, amikor éppen kedvező fordulat tanúi vagyunk az európai politikát il­letően: a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás után érkezik Schumann. Ama megállapodás után, amelyet a Szovjetunió „mérföldkőnek” nevezett az európai történe­lemben. Nagy-Britannia „történelmi jelentőségűnek”. És hazája nevében nagy örömmel üdvözölte a megállapo­dást Schumann is, utalva arra, hogy a berlini megálla­podás megnyitja az ajtót az európai biztonsági értekezlet előtt is. Plasztikusan fogalmazta meg ugyanezt a gondolatot a Les'Echos című nagy francia lap. Cikkében kiemelni: különös jelentőséget kölcsönöz a francia külügyminisz­ter budapesti útjának az a tény. hogy erre közvetlenül a Nyuí.at-Berlinre vonatkozó négyhatalmi megállapodás után kerül sor, s ez „felnyithatja a nagy erópai bizton­sági konferencia dossziéját”. Schumann, akinek nevét tisztelni és becsülni a 40-es éveik elején tanultuk meg amikor De Gaulle oldalán a francia ellenállás egyik vezetője volt, különösen sokat foglalkozik Európa problémáival. Bizonyos, hogy Európa, s elsősorban a biztonsági konferencia ügye fontos témája lesz a Péter Jánossal folytatandó tanácskozásainak. Még­pedig olyan téma. amelyben a két fél álláspontja között már nincs nagy eltérés. Feltehető, hogy a két külügymi­niszter a közel-keleti konfliktus és a vietnami háború problémáit is megvitatja. Mindkét kérdóskomplexus olyan, amelyekben a magyar és a francia álláspont nagy­jából azonos irányba mutat MAGYARORSZÄG szívélyesen fogadja párizsi ven­dégét. Közvéleményünk nem kétli, hogy Maurice Schu­mann magyar államférfiakkal sorra kerülő tanácskozásai nemcsak az országaink közötti kapcsolatokat mélyítik el, hanem egész Európa hasznára válnak. ÍWWWWVWA/VVVtVWWvWVNAőAWWWVVWVNAA/VWWWWWVVWy a bonni vezetők szovjeíunióbeli látogatásáról A nyugatnémet kormány szerdán Brandt kancellár el­nökletével ülést tartott A kancellár tájékoztatta a mi­nisztereket a Szovjetunióban teendő látogatásáról és rá­mutatott, hogy utazásában hasznos alkalmat lát a szov­jet—nyugatnémet kapcsola­tok további fejlesztésére. Az ülést követően Conrad Ahlers, a kormány szóvivő­je közölte az újságírókkal, hogy Brandt kancellár kis létszámú küldöttség kísére­tében utazik majd a Szov­jetunióba. A látogatás idő­pontját és a tárgyalások színhelyét még nem állapí­tották meg. Ahlers megerősítette, hogy Scheel külügyminiszter nem kíséri el útjára a kancellárt, de még az idén viszonozza Gxomiko szovjet külügymi­niszter látogatását és más időpontban ő is a Szovjet­unióba utazik majd. Szeptember 26-án Scheel a terveknek megfelelően New Yorkban repül, ahol találkozik az ENSZ-közgyű- lés ülésszakán résztvevő több külügyminiszterrel. Újságírók kérdésére vála­szolva a szóvivő tagadta, hogy az NSZK kormánya nem konzultált szövetsége­seivel Brandt közelgő utazá­sáról, de később elismerte, hogy a konzultáció „közvet­lenül a szovjet meghívás el­fogadása után történt meg” amikor is nyugatnémet rész­ről a látogatás tényét és a szóbajöhető tárgyalási té­mákat tudatták nyugati partnereikkel. Előzetes kon­zultáció viszont nem volt—, ismételte meg Ahlers. Ahová a magyar delegáció ellátogat Ä népi Korea ünnepe A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság két nemzeti ünnepet tart: a szovjet hadse­regnek a japán imperializmus feletti győ­zelmét ünnepli augusztus 15-én, amely egy­ben Korea felszabadulásának a napja is. Másik nagy nemzeti ünnepén arra emléke­zik, hogy 1948. szeptember 9-én — ma hu­szonhárom éve —. kiáltották, ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot A jaltai konferencián az amerikai fél még támogatta azt a javaslatot, hogy a japánok feletti győzelem után egységes és demokra­tikus államnak kell alakulnia a Koreai fél­szigeten. 1948. nyarán azonban az amerikai­ak önkényesen létrehozták a maguk meg­szállási övezetében a dél-koreai bábállamot és ezzel állandósították Korea megosztott­ságát. Válaszul az ország északi részében kikiáltották a népi demokratikus köztársa­ságot és ezzel létrejött a koreai munkások és parasztok állama. A népi Koreában gyoi-san helyreállították a háború okozta károkat, a társadalomban demokratikus átalakulási folyamat ment végbe és fellendült a népgazdaság. A szov­jet csapatok elhagyták az országot, a szo- jet nép azonban óriási anyagi és szellemi támogatást nyújtott a népi demokratikus társadalom felépítéséhez. S miközben az or­szág déli felében gazdasági pangás, tömeg­nyomor, politikai terror uralkodott, északon soha nem látott fejlődés ment végbe, és a népi demokratikus átalakulás gondolata a déli országrész lakossága előtt is nagy nép­szerűségre tett szert. Ebben a helyzetben az amerikaiakat kor­látlanul kiszolgáló szöuli bábrezsim és a Dél-Koreát gyarmattá süllyesztő Egyesült Államok kormánya veszedelmes kalandra szánta el magát. 1950-ben megtámadta a Koreai Demokratikus Köztársaságot A há­rom évig tartró háború űjabb szenvedése­ket hozott az országra, a KNDK népe azon­ban — támaszkodva a szocialista országok testvéri segítségére —- hősies harcban, meg­védte országát. A pusztulás után ismét az újjáépítés kö­vetkezett, majd a népgazdaság tervszerű fej­lesztése. a szocialista társadalom építése so­rán a KNDK dolgozói kiemelkedő sikereket értek eL Az 1960. után indított hétéves nép- gazdasági tervben például az ipar termelé­sét három és félszeresre, a fogyasztási cik­kek előállítását 3,1-szeresre növelték. ÚJ iparágak keletkeztek, korszerűsítették a me­zőgazdaságot. folyamatosan növelik a dol­gozók életszínvonalát. A fejlődés ilyen üte­mét igazán akkor lehet érzékelni, ha figye­lembe vesszük, hogy a japán gyarmatosítók valaha még azt sem engedték meg, hogy Koreában koreai személy mérnök, vagy technikus legyen. Ma a népi Koreában vi­rágzanak a tudományok, magas színvonalú műszaki technikát hoztak létre, a népet szolgálja a kultúra, a művészet. A félsziget derekán azonban még ma is ott húzódik a demarkációs vonal, az ország déli részét megszállva tartják az amerikai­ak, s a szöuli kormány még mindig az Egyesült Államok feltétlen engedelmes ki­szolgálója, amely több tízezer zsoldost tart Dél-Vietnamban. A háború óta tartó fegy­verszünet rendkívül ingatag annak követ­keztében, hogy az amerikaiak rendszeresen provokációkat szerveznek a demarkációs vonal mentén, könnyű- és nehézgépfegyve­rekkel lövik a népi Korea területét. A KNDK dolgozói éberen őrködnek ha­zájuk biztonsága felett, egyidejűleg erélye­sen követelik, hogy az amerikaiak vonulja­nak ki Dél-Koreából, és az ország jövőjének elrendezését bízzák a koreai népre. A KNDK jelenleg is dinamikusan fejlő­dik és vonzó példát mutat a déli országrész népeinek. Nemzeti ünnepén sok szeretettel köszönt­jük a koreai népet és tiszta szívből kíván­juk. hogy a következő években még na­gyobb sikereket érjen el boldog jövőjének építésében a maga hasznára és az egész szo­cialista közösség erősítésére. (KS) Szombaton szavaznak az egyiptomiak az állandó alkotmányról Anvar Szadat elnökletével szerdán összült az Egyipto­mi Arab Szocialista Unió Központi Bizottsága, hogy a hatályon kívül helyezett ideiglenes alkotmány he­lyett jóváhagyja az ország állandó alkotmányát — az elsőt 1923 óta. Ugyanezen a napon Szadat elnöki rendelettel feloszlat­ta a parlamentet Szombaton, 11-én az egyiptomi választópolgárok — mintegy 8 millióan — az állandó alkotmányról szavaznak. Az új parlamenti választásokat október 27-én tartják meg, s a hivatalába lépő népi tanács (nemzet­gyűlés) november 11-én, tehát pontosan két hónap­pal az alkotmányról kiírt népszavazás után tartja meg első ülését Az állandó alkotmány tervezete 193 cikkelyt tar­talmaz. Az Egyiptomi Arab Köztársaság — így szól az idevágó rendelkezés — szo­cialista demokratikus köz­társaság, amelynek alapját a nép dolgozó erőinek szö­vetsége alkotja. Az egyip­tomi nép része az arab nem­zetnek, s mint ilyen, annak teljes egységére törekszik. PEÜU A Hőerőmű A Kőolaj finomítás O Vízerőmű O Építőipar l' Vaskohászat ■ Testi • ruházat Hpar L © S/ines’e nkohás?at ♦pa» arias 6 (letmeszenpar Az 1 311 000 négyzetkilo­méter területű, 14 millió la­kosú Peru néhány héttel ezelőtt ünnepelte a spanyol gyarmati felszabadulás 150. évfordulóját, és most indí­tottak küzdelmet az ország második felszabadításáért, gazdasági függetlenségének visszahódításáért. Művel­hető földterületének. 60 szá­zaléka, 1026 nagy földbirto­kos tulajdonában volt. Az indián parasztság 85 száza­léka föld nélküli, részes bér­lő, úgynevezett peon volt a nagybirtokon. Fontosabb termékei a kiváló minőségű gyapot, a cukornád, a parti övezeteken rizst termelnek. Peru az őshazája a kukori­cának és a burgonyának. A magas fennsíkokon az indi­án lakosság szarvasmar­hát, juhot és kecskét te­nyészt. Az ország bányászata vi­lággazdasági jelentőségű, ezt háromnegyed részben az észak-amerikai tőke ellenőr­zi. A , kőolajiparban, a köz­lekedésben és a mezőgazda­ságban angol tőkebefekteté­sek vannak. Ólomércterme- lése a .tőkés világ kilenc százalékával az ötödik he­lyen áll. Horganytermelés­ben a negyedik helyet fog­lalja el. Ezüstbanyászata Mexiko után a második, a tőkés világ legnagyobb biz- muttermelője. Újabban je­lentős a molibdénbányászat. Kadmiumot, ónt, tellurt és uránt is termelnek. Nehézipara csak most in­dult fejlődésnek. A haladó gazdasági és tár­sadalmi reformok és az or­szág nemzeti kincseinek visszaszerzése akkor kezdő­dött meg, amikor 1968. ok­tóber 3-án hatalomra ke­rült a haladó katonai kor­mányzat. A Juan Velasco Alvarado tábornok vezette kormányzat első intézkedé­se az amerikai International Petroleum Company államo­sítása volt, amely az olaj­termelés 70 százalékát el­lenőrizte. 1969. júniusában került sor az agrárreform meghirdetésére, amelynek nemcsak egyszerűen a nagy­birtok felparcellázása, ha­nem egyben mezőgazdasági, ipari vállalatok és szövetke­zetek létesítése volt. Azóta több mint hárommillió hek­tár földet sajátítottak ki és 75 ezer parasztcsalád jutott földhöz. Halászata, amely első he­lyen áll a tőkés világban, szintén külföldi társaságok profitvadászatának esett áldozatul. 1970-ben a halá­szati termékek exportját ál­lami ellenőrzés alá helyez­ték. Ennek köszönhető, hogy egyetlen év alatt, e szek­torban rekordbevételre, 340 millió dollárra tettek szert. Az új ipartörvény, amely­nek célja az ipari fejlődés segítése, a külföldi tőke ré­szesedését a perui vállala­tokban 33 százalékban szabja meg. A haladó reformok gyors megvalósítására a kormány­zat 1971—1975-re ötéves fej­lesztési tervet dolgozott ki. Főbb célja a földreform meggyorsítása, a nevelési rendszer átszervezése, a munka termelékenységének növelése és a természeti erőforrások ésszerű haszno­sítása, A kormány gazdaságpoli­tikája és független külpoli­tikája kihívta az imperia­lista monopóliumok és a helyi oligarchia hnra"'.V.: megpróbálták aláásni Peru gazdaságát és a kormány elmozdítására törekedtek. Peru a hatvanas évek vé­ge felé elhatározta, hogy fej­leszti kereskedelmét a szo­cialista országokkal. 1930. augusztusában, hosszú idő után a szocialista országok­kal kötött, elsőként éppen hazánkkal írt alá kereske­delmi megállapodást A pe­ruiak elsősorban kórházbe­rendezéseket, gyógyszer­gyártási kooperáció iránt ta­núsítottak érdeklődést, ma­gyar bányaberendezések vásárlásáról tájékozódtak. 1969-ben Ikarus autóbuszok szállításá-ól és komplett izzólámpagyár exportálá­sáról folytak tárgyalások. Jegyzőkönyvet írtak alá a a két ország szervei a Peru­ban működő, színes fémeket és ásványokat, ezek közül is elsősorban a moh'h lént fel­színre hozó közös valialat létesítéséről. Máté Sánésr WASHINGTON: A Washington Post című amerikai lap szerint Hel­sinkiben szovjet és ameri­kai távközlési szakértők megállapodtak, hogy a Wa­shingtont és Moszkvát köz: vétlenül összekötő „forró drótot” modernizálják. A két főváros közötti, rendkí­vüli esetekben felhasznál­ható távközlési vonalat a jövőben távközlési műhol­dak segítségével tartanák fenn. Az amerikai külügy- és hadügyminisztérium szóvivői nem voltak hajlandók nyi­latkozni az újság értesülé­séről. Dollárválság és a Közös Piac A dollárválság, illetve Nixon új gazdasági intézkedései kö­vetkeztében kialakult helyzetet kívánják megtárgyalni a Közös Pile országainak pénzügyminiszterei, akik — képün­kön — brüsszeli sajtóértekezletüket tartják, amelyen beje­lentik: !..'.:t:.'gcs, hogy az álláspontok további egyeztetése miatt hétjőre tervezett miniszteri tanácskozásukat elhalaszt­‘ (TcJLefeto — AP—MTI—KS) Sem, szeptember 9„ csütörtök Modernizálják a „forró drótot”

Next

/
Thumbnails
Contents