Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-01 / 205. szám
NAPJAIM IFJÚSÁGA Az autópálya mentén A Hess Károly építőtábor a balatoni autópálya mentén egyik® azon kevés táboroknak, ahol még Bátrakban laknak a fiatalok. Illetve csak alszanak, hiszen a napi hatórás nehéz munka után csak ebédidőben térnek haza, s míg délután gőzfürdői hőfokon vibrál a levegő a sátrakban, a labdát rúgják vagy fáradt tagjaikat áztatják, a földbe mélyített, fóliaszigetelésű úszómedencékben. Az iskolák, a bri-. gádok munkaversenyben dolgoznak, ezért délután a fő téma — a beat-sztárok, a futball mellett — a verseny értékelése. Miért szeretik ezt a tábort a középiskolások, hiszen erre mutat, hogy az idén is négy turnusban összesen ezer fiatal jön. ide dolgozni, sokat könnyítve a Betonútépítő Vállalat dolgán. Jegyezzük a válaszokat: „Az ember kint él a prérin.” Béltől este 10-ig tulajdonképpen. nyaralás az egész.” „Klassz kocsik száguldanak egész nap mellettünk.” „Még a zászlót is hazavihetjük az iskolának.'’ Ezeket mondják a Fejér megyei és pesti középiskolások. Van, aki táborozás után azonnal kimegy az úthoz, hogy kocsit stoppoljon, hiszen ide már közel esik a Velencei-tó; a Balaton. Elhozzák magúkkal a tavalyi elsősöket is, isten bizony, egyikük-másifcuk olyan cingár, hogy az öreg kubikos a vízhordást nem bízná rá. Előfordul, hogy miattuk a brigád erősebb oszlopainak jobbén meg kell nyomniuk a munkát Mára sok minden megváltozott a diákok nyári programjában. Régen a középiskolásoknak szabad volt a nyaruk, ma minden második középiskolás, szakközépes, ,nyári négyhetes, üzemi gyakorlattal. Mégis, a táborozok létszáma nem csökkent, még valamelyest emelkedett is. Nem számítva a tavalyi árvizet, amikor „terven felül” 17 ezer diák dolgozott a szamosiközi, 2500 családi hárr. építésénél, az idén 31 ezren jelentkeztek a KISZ központi építőtáboraiba. Rajtuk kívül ott vannak még a megyei táborok és az egyetemet építő hallgatók. Odaadják nyaruk egy darabját és az ember félreteszi fel a kérdést; eleget nyújtunk mi nekik cserébe ezért? DCeÁaej barátit fik Kedves fiatal barátunk! Érdeklődni szeretnénk, hogy olvasója vagy-e a Napjaink ifjúsága oldalnak. Arra is kíváncsiak lennénk, hogy mi a véleményed az oldalról. A véleményedet és a segítségedet kérjük. Javaslataidra, észrevételeidre szüksége van a Napjaink ifjúsága oldalnak. Szeretnénk, ha Te is bekapcsolódnál a szerkesztés munkájába, és így együttesen, az olvasóval közösen alakítanánk ki a havonként megjelenő oldal profilját. Leveledet várjuk. Címünk; Népú'jság szerkesztősége, Eger, Beloiannisz utca 3. A borítékra kérjük írjátok rás Napjaink ifjúsága. Rnhakölteménj — prózában 17 éves húgom nemrég szalagavató bálra készült, Egy úgynevezett „elit” gimnáziumba jár. Családi beszédtémáink közé tartozott a ruhaprobléma1: — Csak azt tudnám, mit vegyék fél? — kérdezte. — Hiszen Juhász Kati a múltkor is olyan maxi ruhában pompázott, Nagy Zsuzsin pedig • 700 forintos maszek cipő volt, tudod, olyan magasított talppal. Azrt hiszem, ma már sok olyan iskola van, ahol egyre inkább felüti fejét a túl- öltőzöttség. Bár a köpeny nappal takar, de az osztály- bulik, iskolábálok, szalagavatóik lassan divatbemutatókra hasonlítanak. — Te azt hiszed; a noha számít csak? — Miért? Valakinek! láttad már, hogy a hátára volt írva, milyen okos, értékes és intelligens?-T— Ha egy fiú szerelmes egy lányba, nem azt nézi, hogy hogyan van kiöltözve! — Es hogy lesz bélé szerelmes? A fiúk is csak azt a lányt nézik meg, aki a legjobban néz ki, aki legcsá- nosabb és a legjobban öltözött. Aztán jöhetnek az emberi tulajdonságok! — Mit jelent az szerinted, hogy jól öltözött? — Ami megjelenik a Bri- giíte-ben, azt két hét múlva már hordja. — Csak azt nem mondjátok, hogy az 1000 forintos fűzős csizmára valót a havi zsebpénzéből gyűjtötte 1ősz- sze! Körülbelül így zajlanak a viták, és érdemes odafigyelni. Vagy lehet hogy ez csak bizonyos rétegek, iskolák, fiatalok problémája® HIPPIÉI! A tóppizmus — világméretű jelenség, de hippiek és hippiek között különbség van. A hippizmus más Rómában, más Tokióban és ugyancsak más Saigonban. A különböző hippie-típusofcból gyűjtöttünk össze egy csokorra valót AMSZTERDAM. Az Amerikán. Kívüli Világ hippie- fővárosia. Nem véletlenül. A jámborságáról ismert holland rendőrség, és a „hippie-me- nedékjog”-ot hirdető kormány szemlesütve megy el a legtoprongyosaibb virággyerekek mellett is, sőt — lehet megkapaszkodni! —, a politikai karriertől sem zárja él őket. A „Proves” (provokátorok) nevű hippie-társaság egy. a „Kabouters” (törpék) pedig öt képviselőt delegálhattak az amszterdami városi tanácsba... „Jó hecc!” — mondják a hosszú hajú városatyáik, és halálosan komoly képpel közbe-közbe kotyognak a tanácsüléseken, és minden, adandó alkalommal , ellenzékbe vonulnak. Olyan sok élleirikeznivalójuk persze nincsen; kábítószert nyilvánosan árulnak minden éjszakai mulatóban; mindenütt felverhetik a sátorfájukat, a Háborús Emlékmű talapzatának kivételével — itt zajlott le a nemzeti múltjukra allergiás polgárok és a sziesztájáé hippiek egyetlen komoly összetűzése —: egyéb, ként annyi koszt szedhetnek magukra, amennyit csak; elbírnak . _ ROMA: A idcflce far diente" (édes semmittevés) híveinek nagy találkozóhelye: ellepik a köztereket a híres Spanyol lépcsőt, az antik Róma romjait Gitároznak, elmélkednek, vakaróznak, száraz kenyeret rágnak, koldulnak, eszik, isszák, befecskendezik, szívják a kábítószert Az idegenforgalmukat féltő olaszok undorodó képpel kerülgetik őket, s nincs az az isten, hogy valaki is félvegye a vdnágleBsű hippie- suopposokat. PÁRIZS. Ä magst vétó- mire fe tartó hippié legfeljebb átvándorol, de semmiképp sem telepszik le a francia fővárosban. — nincs jó társaság, az itt élő kollégák csak halvány utánzatai az igazinak. Általában jómódú apuka-anyuka saemefényeí, s egyetlen attrakciójuk, hogy esténként szerelést öltenek, megszállják a Szajna bal partját, kóvályognak a díák- negyéd, a Quartier Latin szűk utcácskáin, randalíroznak a divatos szórakozóhelyeken, s zsebből fizetik az összetört berendezést Reggel, köteles- ségtudóan elbaktatnak az iskolába, vagy a munkahelyükre és ha egy mód van rá, még a hosszú ha jat is otthon V* a crvi-álk" LONDON. „Hová tűnt a sok virág”, teszi fel Marlene Diettrich után szabadon a kérdést az egyik angol lap — „hová tűntek a főváros legélénkebb, mozgó színfoltjai?” Na nem, nem mintha a ritkuló hippie-csoportok láttán a Jámbor londoniak félrewerfcék volna a harangokat r-M^aoasäoa nem^.biárnyoznak senkinek sem. (Igaz, az érkezésükből sem csináltak különösebb cécót; az angolok közismert, sztoikus nyugalmával fogadták annak idején a hippie-inváziót is.) Angliában, ahol a miniszterelnök is tenyérnyi virágokkal díszített inget, nyakkendőt és hosszú hajat visel; ahol Ringó Starr neve élé a „Sir” cím is dukál; ahol a kábítószerek receptjeit a Nemzeti Egészségügyi Szervezet maga terjeszti, ma már egyébként sem túl nagy rezon hippie-nek lenni. így aztán, az öregebbek lassacskán „bemősülnek” a társadalomba, az újoncok meg kivándorolnak Észak- Afrikába, Ázsiába, vagy a még jól menő Európai centrumokba, (Teljes kihalás azonban egyelőre nem igen fenyegeti a londoni hippie- társadaLmat: nemcsak a„hip- pie-export”, az „import” is meglehetősen nagy.) BONN. Az NSZK-beli hippiek (akárcsak franciaországi testvérkéik), nagyrészt slusszkulcsokkal és tetemes zsebpénzzel rendelkező gyerekek: a társadalmonkívüli- ség szezoncikk, nyári vakációé elfoglaltság számukra. A szünidő végén megadó legyintéssel térnék vissza méregdrága sportkocsijaik volánja mellé, s köszönnek hangos kezitcsókolamot a zsebpénz forrásának._ JOHANNESBURG. Afrikának ezen a részén rengeteg külföldi hippie kószál. Legtöbben, a Jóreménység-fck táján fekvő Knysna Erődben települték meg, s főfoglalkozásként az Óceánban áztatják hosszú vándorlástól elgyötört lábujjaikat. A hatóságok nem nagyon bolygatják őket, s csak akkor kerülnek a lapok címoldalára, ha egv- egy otthonról szökött úrilányka a Knysna Erődöt választja állandó, bejelentetlen lakhelyéül Ilyenkor kiszáll a rendőrség, a hippiek közönyös pillantásaitól kísérve a szülői háznak fordítja a leányzót és elnézést kér az alkalmatlankodásért ... Egy johannesburgi rendőrtiszt így jellemezte a Knysna erődbe- liéket: „Többnyire gazdag amerikaiak, akik rettenetesen szeretnének szegény amerikainak látszani.».” TOKYO. A világ nagyvárosai közül, talán itt van a legkevesebb hippie. Rendszeresen csak a központi pályaudvarokon. gubbaszt belőlük néhány; a kíméletlen, keménységéről ismert rendőrség mozdulni sem igen engedi őket, nem hogy az „utazást” (a kábítószerszedést) elnézné nekik. Saját használatra feltalált „járművük” a sáliak és terpentintartalmú festék; ennek a gőzét bélé- legezve keresik a rózsaszín álmokat. A mulatság nem tartózik a legveszélyteJemeb- bek közé: 1970-ben, csak To- kyóban 161 halálos áldozata volt a festék-szippantásnak. SAIGON. Itt nem szorulnak pót-kábítószerre a bip- pie-szekták tagjai: az amerikaiakat ellátó csempészek készletéből nekik is csunran- cseppen. Kevés köztük a szelíd bárányka — az amerikai rockerek és „Black Angels” (Fekete Angyalok) dél-vietnami követői, a „cowboyak” ugyancsak neki vadult gyerekek. Fantasztikusra cicomá- zoít motorjaikon feszítve dübörögnek végig Saigon utcáin, s jaj annak, aki elébük mer állni. Egyre több közöttük az igazi . nehéz vagány, aki bosszúból (vagy jó pénzért), a gyilkosságot is vállalja, Ar saigoni kormány, megfékezésük érdekében nemrég jelentős döntést hozott: engedélyezte a rendőrségnek az erőszakos — hajvágási ... BANGKOK. Délkelet-Azsia — Vietnam kivételével, ahol nélkülük is elég szép számmal akadnak honfitársak —, az amerikai hippiek kedvenc tartózkodási helye. Legköny- nyebben az USA-bankfiókote környékén, lehet rájuk bukkanni — itt téblábolnak pár dolláros készfizetési csekket szorongatva a kezükbe« —, vagy a postákon, szülői gyorssegélyért esedező táviratok fogalmazása közben, OTTAWA. Kanadában — összeszámolták! —, 75 ezer fiatal élvezi a „társádalman- kívüliség” márnorító állapotát. A törzsgárdát az USA-ból ezerféle furfamggal átszökő katonakötélesek adják — „Nincs az a rongy, amá ne lenne komfortosabb az egyenruhánál!”' vallják. Meggyőződésük, hogy mindé« nappal csökken, a háború esé. lye és — ők ráérnek... MEXICO CITY. Az ittó= náek, kizárólag külsőségekben utánozzák amerikai fivéreiket ég nővéreiket. Nem epeked- nek különösebben a természet után; nem akarják a maguk képére formálni a világot; széles ívben, elkerülik a rendőröket „Szalon-hippiek”, akiket undornál szemlélnek az olcsó kábítószerért ideván- dorló amerikaiak. Legalábbis, amíg módjukban áll: az „utazásért” és a csempészésért súlyos éveket osztanak a mexikói bíróságok és nem sokat teketóriáznak akkor sem, ha valakit át kell penderíteni az országhatárán. SANTIAGO. A hosszú haj és a szakadt, vad gúnya mindennapos látvány Santi- agóban. De itt ez — társadalmi rangot jelent: a szerelést a város legelőkelőbb üzletei árusítják, s aki megengedheti magának ezeket a rongyokat, az már mindenképp számít valakinek... Németek, franciák, amerikaiak és angolok is gyakran megfordulnak itt. A perui „Math« Pichu”-ból, az inkák elhagyott városából, a világ egyik legkedveltebb hippie-tanyá- járól jönnek. A romváros 9000 lálbnyira fekszik a tengerszint fölött, s a ritkább levegőben gyorsabb, tökéletesebb a hippik „utazása”. Arról nem is beszélve, hogy a modem kor „állandóan nyözsgő, mindenféle süket rendszabályokkal ugráltatott1? emberénél mennyivel többed néznek el nékik az inkáig visszajáró saeüemaUií “ j Tóim ár Klára GAZ VAN Sem vészharangot kongatni nincs szándékomban ~ megtették már elegen — segítségül hívni sem akarom a Nyelvtudományi Intézetet, nem hullatok könnyeket, hogy vége az ízes magyar beszédnek, hogy fiaink és lányaink már szó szerint nem fognak megérteni bennünket és mi őket. Egyszerűen csak lejegyezni kívánom, hogy jelen pillanatban hol tartunk. Két kamasz, megfelelő hajjal és öltözékkel eUdtvtz beszélget. .% — Gáz van'.li • — Mi? ' 1 — összecikizett vétem Rita.' — Hát ez gáz. Es te?, — Visszacikiztem. ■ — Még nagyobb gázr £s 5? — Lecikizett. — Marha gáz »fejjí, — Gébérdes. — Az. ■— Most kivel lengeti magát ? Sj— Azzal a cikis 'topiákkal, %!»sr Ottón gáz. 4 Az. ! d&zk es mm. ksL. —szy—-szyAz öregség SE az Öregség“? ’Szét te mondhatnánk, hogy új keletű jelenség, mert az átlagos életkor a legutóbbi 150 éven belül megkétszereződött, ma a férfiaknál 69 év, a nőknél Tó. Az első és legfontosabb dolog az, hogy az öregség nem mérhető évekkel Lehet valaki öreg 45 évesen, és lehelt, hogy valaki 65 éves és nem öreg. Megállapítást nyert, hogy egész sor tényező befolyásolja az öregedés sebesráz íSjüöjlJssdíéss legfőbb előidézője a tétlenség. A hasak»-; g?a& öregedés első szabálya, hegy testi erőnket a Mártó legtovább íbgtaSoaséassok, A lohadhatnánk; hogy máris ismerjük az örök fiatalság receptjét. És ez nem más, mint az aktív szeRanai élet, érdeklődés és kíváncsiság. A szakértők megegyeznek ugyan abban, hogy a szellemi teljesítmények; kfa. a 30. évtől kezdve életünk végéig csökkennek, de ugyanakkor a kor tanít meg bennünket arra, hogy élni tudjunk intelljganriánlkfcait Voltaire 68 éves koráiban ezt írta: ^Fejlődnünk keU, 85 éves korunkban is. Egyáltalában. nem szeretem azokat az öregeket, akik azt maoá- jäts Így sanktam meg. Vén bcäoodr sáMoctesb' sac^ tor- . ___ Jac quélin Onassis értője és támogatója a művészetnél Rossz nyelvek szerint különösen akkor, ha a müvek szerzői , *•>-nem a férj korcsoportjába tartoznak.
