Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-04 / 208. szám

Rádió KOSSUTH 8.20 Lányok, asszonyok. 8.40 Musicalekből. 8.57 Magyar előadóművészek felvételeiből. 10.05 Gogol: Kártyások. Rádióváltozat. 10.55 Beetlioven-művek. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Melódiákoktól. 13.40 Jegyzet. 13.50 Kóruspódium. 14.10 Hét végi külpolitikai figyelő. 14.25 ŰJ Zenei Üjság. 15.05 Csak fiataloknak! 15.55 Kis magyar néprajz. 16.00 168 óra. 17.30 Verne: Humbug. Rádió­változat. 18.00 Népi zene. 18.12 Szimfonikus hangverseny. 19.25 Ablak. 20.25 Bartók: n. hegedű- és zongoraszonáta. 20.45 Színész és szerep. 21.15 Népi zene. 22.15 A birkózó VB-ről. 22.25 Táncoljunk! 0.10—2.00 Melódiákoktól. PETŐFI 8.05 Az élő népdal. 8.15 Lemezmúzeum. 8.50 Nótacsokor. 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak! 12.00 Barokk tenoráriák. 12.20 Könyvszemle. 12.30 Haydn: Oxford szimfónia. 13.03 Fiatalok zenét hallgatnak. 13.33 Hangszerszólők. 14.00—15.00 Napraforgó. 15.00 Orvosi tanácsok. 15.05 Bach: V. brandenburgi verseny. 15.30 Falvakban, mezőkön. 16.05 Mezei csokor... 16.30 Előadás. 16.45 Chopin-zongoraművek. 17.10 Közvetítés a Honvéd—FTC labdarúgó-mérk. II. félidejéről. 17.50 Vietnami népdalok. 18.10 Kíváncsiak klubja. 19.00 Schumann: Tavaszi szimfónia. 19.35 A színészi hivatás. 20.28 Táncdalok. 20.58 Glinka: Ivan Bzuszanym. Négyfelvonásos opera. MAGYAR 9.30 Videoton lnterdzaeasn­fesztivál. 1971. lem. 10.05 Salto mortale ... (Befejező rész.) (Ism.) 11.05 Dinasztiák a Gerecse alján. (Ism.) 15.00 A nézők véleménye.." 15.20 A formák élete. n. Autó. 15.55 Közvetítés a Honvéd— FTC labdarúgó-raérk.-ről, 18.20 Hírek. 18.25 A tenger titkai..». 7. ifl.15 Cicavízió ... 19.30 Tv-híradó. 20.00 Mikes György öt perce, 20.05 Félszoba. Tv-játék. 21.05 Catalln Hea gordonka­művész hangversenye. 21.30 Nemzetközi atlétikai verseny. 32.10 Tv-híradé. — 3. 22.20 Egy ember ára. POZSONYI ío.oo A világ nagy vasútjad. IV. rész. 10.25 S. O. S. Tv-játék. 14.00 Atlétikai verseny. 15.55 Inter Bratislava—VS Kosice labdarúgó-mérkőzés. 19.00 és 22.30 Tv-hiradó. 19.50 Magyar természetűim. 20.10 Esztrádmüsor. 21.10 Rögtön jövök. Cseh film. 22.50 G. Cinquettl énekel. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4 és este 7 órakor Kapaszkodj a fellegekbe Színes, kétrészes magyar- szovjet kalandfilm, (Dupla helyárak.) EGRI BRÖDY Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Szép magyar komédia Színes magyar film Balassi életéről EGRI KERT Este 7 órakor Az angyal elrablása GYÖNGYÖSI PUSKIN Darling Lili (Dupla helyárak.) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Néma barátok GYÖNGYÖSI KERT Szent Péter hadművelet HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kedves Robinsonom HATVANI KOSSUTH A börtőnőr FÜZESABONY Forró éjszakában PétervasAra A halál erődje Helikopter a növényvédelemben A MÉM Növényvédelmi Szolgálatának központi laborató­riumában hazánkban eddig még nem alkalmazott kísérlete­ket kezdtek el. Helikopterről végeznek vizsgálatokat a nö­vényi betegségek, valamint a növényvédelemben használt vegyszerek hatásainak felderítésére. A terepen észlelhető elváltozásokat helikopterről speciális fotókamerával, illetve az ínfrasugárzást észlelő thermovisióval rögzítik. A növénye­ken tapasztalt elváltozások okát később laboratóriumban bioelektromos mérésekkel és a biomatematika alkalmazásá­val kutatják. A helikopter újabb területen hódít a mezőgaz­daságban, hiszen az észlelés igen rövid időt vesz igénybe, s a gyorsan kapott eredmények fokozhatják a növényvédelem hatásosságát. (MTI foto — Bajkor József felvétele — KS) Szaporodott az ételmérgezések száma Barangolás spanyol földön A Falange és az Opus Dei (Befejező rész.) kék”, az Opus Dei ellenfelei. A „kék generálisok” e,úyik Az elmúlt félévben több volt az ételmérgezés, mint az előző év hasonló idősza­kában — állapította meg az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Inté­zet most elkészült mérlege. Az idén június végén 415 esetet jelentettek az illeté­keseknek, vagyis 75-tel töb­bet, mint korábban, s ezek során összesen 1565 ember­nél észleltek az élelmisze­rekkel kapcsolatos tisztasá­gi előírások be nem tartá­sából származó xosszulléti tüneteket. gyasztása idézett elő rosszul- létet, mivel a konyhasó he­lyett alkálnitritet és nitrá­tot használtak ízesítésre. Az ételmérgezések első félévi krónikája egyértel­műen bizonyítja, hogy a megbetegedéseket — na­gyobb gondossággal, a hi- géniai előírások betartásával — kivétel nélkül meg lehe­tett volna előzni. (MTI) A „Caudillo”, Francisco Franco idős korára való te­kintettel az elmúlt eszten­dőkben felvetődött az utódlás problematikája. Miután az if­jú Juan Carlos herceget Franco „leválasztotta” apja túl liberálisnak tartott poli­tikai vonaláról, az elmúlt év óta ő a hivatalos utód. Ö te­hát Spanyolország jövendő királya, miután változatla­nul érvényben van az a tör­vény, amely szentesíti Spa­nyolország monarchista ál­lamformáját. Szemmel látha­tó a törekvés, a többi között a spanyol televízió program­jaiból is, Juan Carlos népsze­rűsítésére. Nincs olyan nap, hogy a herceg— oldalán fe­leségével —, ne lenne látha­tó valamilyen eseményen. Már tesz olyan külföldi uta­zásokat is, amelyeknek az a célja, hogy felvegye a nem­zetközi kapcsolatokat. Fran­co helyett például ő viszo­nozta Hailé Szelasszié spa­nyolországi látogatását. Bár az utódlás eldöntött kérdés, Juan Carlos szemé­lyének támogatásában nem teljes az egység. Ezt bizo­nyítják, több más jel mellett, a Carlos személyét elítélő feliratok, amelyeket több he­lyen látni a madridi házak falán. Az agg diktátor, hírek sze­rint, még mindig maga dönt a legfontosabb kérdésekben. Mint ahogy azt korábban is tette, úgy most is felhasznál­ja a maga céljai érdekében, a személyéhez lojális különbö­ző politikai áramlatokat és árnyalatokat, nem kis rugal­masságot tanúsítva. Franco, a hitleri fasizmus felett aratott győzelem kö­vetkeztében feloszlatta a £a- langista milíciát. Később a Falange politika! végrehajtó szervét, a politikai juntát is. 1956-ban a Falange nevét is megváltoztatta Movimiento Nacional-ra, azaz Nemzeti Mozgalomra. Mindezt azért, hogy leszerelje a Falange ha­talmi próbálkozásait. A hadsereg tábornoki ka­rában is csak a monarchista formát maradéktalanul ma­gukévá tevő, konzervatív fa- langisták maradhattak. Ügy hírlik, hogy a francoista szakszervezetekben, a falan- gista sajtóban és a tisztikar alacsonyabb régióiban van a konzervatívoktól egy bizo­nyos mértékig balra álló cso­port, amelyet szociális de- magóia és ultranacionalizmus jellemez. A Falange mellett a má­sik nagyobb hatalmi csopor­tosulás az Opus Dei. Ez olyan katolikus világi szervezet, amely a Vatikán engedélyé­vel együttműködhet nem ka­tolikus, sőt nem keresztény szervezetekkel is. Az Opus nem mint szervezet vesz részt a hatalomban, hanem csu­pán egyes személyek révén. Így megtalálhatjuk az Opus Dei képviselőit a monarchis­ta mozgalomban, a hadsereg­ben éppúgy, mint az állami és gazdasági életben. Az Opus Dei ismert tagjai például Lopez Rode, a spa­nyol gazdaságpolitika legfőbb szervezője, valamint Lopez Bravo külügyminiszter. Az Opushoz sorolhatjuk Carrero Blanco admirális elnökhe­lyettest, valamint a hadsereg vezérkari főnökét, Alegria tábornokot. A szervezet egyébként elfogadja olyanok támogatását is, akik nem tag­jai az Opus Deinek, de a rend szabályai szerint élnek. Túl a hatalom felső szfé­ráján megtalálhatók az Opus tagjai a gazdasági életben éppúgy, mint a sajtóban, és egyebütt. Az Opus maga sem teljesen egyszínű. A lényeg azonban az, hogy a két ha­talmi csoportosulás, a Falan­ge és az Opus Dei; a hatal­mi harc két legfontosabb ele­me. Bár a hadsereg és a Guar­dia Civil feltétlenül elfogad­ja Juan Carlost, a tábornoki karon belül vannak bizo­nyos differenciák. A legme­revebbek az úgynevezett „ké­csoportja közel áll a szoci- áldemagógiával fellépő „bal­oldali falangistákhoz”, az Opus elleni harcban. A tá­bornokok harmadik csoport­ja, az úgynevezett „moder­nek”. Ezeket bizonyos kap­csolatok fűzik az Opus Dei- hez, az ipari és banktőkéhez. Franco — a jelek szerint —, ezt a szárnyat támogatja, a „kékek”-kel szemben. Az Opus és a hadsereg kö­zötti hatalmi küzdelemnek jó kifejezője volt a Matesa-ügy. Ez olyan korrupciós ügylet, amelyhez hasonló ezelőtt százszámra Volt Spanyolor­szágban, de sohasem kerül­tek nyilvánosságra. A Ma- tesa-ügyet a Falange fel­használta az Opus elleni harcban. A harcból — nyil­vánvalóan Franco akaratá­nak megfelelően —, az Opus kerekedett felül. Nem tekint­hető véletlennek, hogy Lo­pez Bravo külügyminisztert, épp akkor, amikor a Legfel­sőbb Bíróság úgy döntött, hogy folytatja a vizsgálatot a Matesa-ügyben való esetle­ges felelőssége ügyében, Franco az egyik legmagasabb spanyol kitüntetéssel tüntette ki. Egyébként nem is olyan ré­gen Franco személyes megbí­zásából —, Lopez Bravo adott át magas kitüntetéseket ma­gas rangú katonai személyi­ségeknek, amelyen a hadügy­miniszter csak mint passzív szemlélő volt jelen. Az Opus és a Flange mo­narchista csoportjai mellett a hatalom oldaláról még egész sor politikai tényező jelent­kezik, ezek azonban csak másodlagos szerepet játsza­nak. A spanyolországi rendszer ma a liberalizálás irányában történő bizonyos lépések időszakát éli. Hogy mi lesz az utódlás idején, azt ma még nehéz lenne megmonda­ni. Boros Béla Eddig, az idén St ember életét követelte az ételmér­gezés. Az észlelt ételmér­gezési esetek közül 223-ban a salmonella baktériumok — közéjük tartozik a tífusz és a paratífusz kórokozója is — voltak a fertőző gó­cok. A legnagyobb méretű tömeges ételmérgezést egyéb­ként Szarvasról jelentették, ahol a Rákóczi úti napkö­zi otthon konyháján készült burgonyapüré fertőzte meg a gyerekeket. Az ok gon­datlanság volt, ugyanis a burgonyapüré készítéséhez szükséges tejet csak előző nap forralták fel, s követke­ző éjjel helytelenül a zöld- ságraktárban tárolták, más­nap pedig újrafelforralás nélkül használták fel az ételhez. A nyári hónapok­ban különösen a romlott sertéssajt jelentett veszélyt: ettől 106-an szenvedtek mérgezést. A Békés megyei Magyarbánhegyesen házilag sütött rántott borjúhús fo­ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétíő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telelőn: 11-10). Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai ren­delőben (Telelőn: 17-74). Ren­delési Időn kívül az általános orvosi ügyeletén (Bajcsy-Zsi­linszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órá­tól hétlő reggel 7 óráig. Az or­vosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. (Telelőn: 17-27). Gyermekorvosi ügyelet: va­sárnap délelőtt 10 órától 12 órá­ig, a Puskin utcában. (Telefon: 16-36, 16-44). Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hétló reggel 7 óráig, a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04). Rendelés gyermekek részére is Gyermekorvosi ügyelet vasárnar 10—12 óráig, a rendelőintézet gyermekszakrendelésén. (Tele­lőn: 10-94). A férfiak gyorsabban cselekszenek EMBERÖLÉSÉRT életfogy­tiglani jár, mégis megkoc­káztatom. Egy óra múlva megölöm szomszédaimat. Úgyis olyan idősek már, hogy semmit sem ér az életük. Paulsen úr legalább 80 éves, a felesége 75. Az idő már mindkettőjük egészségét ki­kezdte: reszketegek, zihál­nak, vérkeringési zavaraik vannak. De gazdagok, nagyon-na- gyon gazdagok és boldogok! Ez pedig rólam és férjemről a legnagyobb jóakarattal sem mondható el. Naponta veszekszünk. Azóta, hogy hét évvel ezelőtt egybekeltünk, egy napunk sem múlt él per­patvar nélkül. Azt mondják, a pénz nem boldogít. Lehet, de az is bizonyos, hogy nél­küle nem élet az élet. Tudom, hisz nálunk nagyon ritka vendég. Henry, a férjem író. He- tenkint mégis legfeljebb há­rom órát dolgozik, többet nem, s csak minden máso­dik hónapban sikerül elad­nia egy-egy novellát. A tisz­teletdíj pedig inkább tiszte­let, mint díj. Az emberölés gondolatát maguk Paulsenék szolgáltat­ták, tíz nappal ezelőtt. Paul­sen úr könnyező szemekkel totyogott át hozzánk, hogy telefonáljon a mentőállo­másra, mert feleségének gyo­morgörcsei vannak. — De kórházba nem enge­dem! — fűzte hozzá. — In­kább öngyilkosok leszünk. Ragaszkodása a lelkem mélyéig megrendített, mon­data mégis csak hétfőn ju­tott ismét az eszembe, ami­kor Henry azzal állított be, hogy már két napja neim látta őket. — Csak nem történt vala­mi bajuk? — ültem meg, s Henrynek is n„ '.ván ez járt az eszében, mert se szó, se beszéd, elindult Paulsenék háza felé. CSÖNGETÉSÜNKRE sen­ki sem nyitott ajtót. A ház­ból semmi nesz nem hallat­szott, a levélszekrény tömve volt újsággal, reklámcédu­lákkal. — Hívd ki a mentőket! — fordultam Henryhez, s ő en­gedelmesen szót fogadott. Életében először. Aggódó hangon közölte a mentőállomás kisasszonyával a tényállást és az előzménye­ket. A kisasszony kérdései­ből kivettem, hogy szinte semmit sem tudnak Paulse- nékról. És azt tanácsolták Henrynek, hogy értesítse a rendőrséget is.' De alighanem meg is di­csérték, mert a beszélgetés befejezése előtt Henry még a következőket mondta: — Magától értetődik, hogy az ember törődik embertár­saival és aggódik értük. El­végre idősek, és ki tudja... Gondolataim egyszerre előrefutottak: Ha Paulsenék öngyilkosok lettek, ki örök­li a vagyonukat? Az állam? Vagy Paulsen úr kertész­egyesülete? Tény és való, hogy az em­bernek többet kell törődnie felebarátaival. Különösen Paulsenékkal. Csupán a tel­kük megér vagy ötvenezer dollárt. Henry közben feltárcsázta a rendőrséget. Fél órával ké­sőbb meg is jelent két fiatal rendőr a házunk előtt. Henry újból előadta az eseménye­ket, szavait jegyzőkönyvbe vették és felírták adatain­kat. Aztán átmentünk a helyszínre, és kopogni, zö­rögni kezdtünk az ablako­kon. És a rendőrök közben kiabáltak:' — Rendőrség! Nyissanak ajtót. Olyan lármát csaptunk. hogy legalább egykilométeres körzetben mindenki hallot­ta. A holtakat is felvertük volna. FEL IS ÉBREDTEK. Már­mint a halottnak vélt szom­szédaink. A kilincs megmoz­dult, és az ajtó nyílásában Paulsen úr ráncos arca tűnt fel. — Mi az, mi az? — kér­dezgette riadtan és a rend­őrök előadták az eseménye­ket. Paulsen úr nem gurult dühbe a háborgatás miatt, hanem még meg is köszön­te, hogy ilyen meghatóan tö­rődtünk velük, idős, gyön­ge szomszédainkkal. Ekkor fogant meg bennem a gondolat: megölöm Paulse- nékat. De úgy intézem, hogy öngyilkosságnak lás­sák. Telefonhívásunk a mentő­ket és a rendőröket is meg­győzte róla, hogy a mai si­vár világban is vannak még jó szomszédok. Estére tehát bekopogok Paulsenékhoz, ér­deklődök hogylétük felől és meggyőzöm őket, hogy halá­luk után csak egy örökös-ük lehet: én. Nem is kell hosz- szú, terjedelmes végrendelet. Untig elég annyi, hogy: „Életünk vége felé közele­dünk. öregek és betegek va­gyunk. Minden vagyonúnkat szomszédaszsonyunkra, Clai­re Hemriksenre hagyjuk, aki éveken át gondoskodott ró­lunk.” Végezetül pezsgőt bontok. Én viszem, én töltök nekik, de poharukban egy kis mé­reg is lesz... Csak kibírjam! Remélem, nem fognak sokáig szenved­ni. Este nyolckor indulok. Még néhány perc. Végre üt az óra. A kerítéshez osonok, átvetem rajta szatyromat a pezsgőspalackkal és magam is átlendülök. A háztól csak néhány mé­ter választ el. Alig két lé­pésre v gyök az ajtótól,? r.' kor éles csengetés hasít a csöndbe. J esszusom!... KI A FENE AKARJA pont ma este meglátogatni őket?! Közben valaki újból meg­nyomja a csengő gombját. A ház sötét és csendes. Parancsoló hang harsan: — Rendőrség! Nyissanak ajtót! Dermedten állok. Hallom, hogy az ajtót betörik, s még mielőtt a rendőrök berohan­nak, már sejtem, mi történt. Paulsenék már nem élnek. Fuccs az örökségnek! A legszívesebben magam hajta­nám fel a mérget. Visszaosonok a kerítéshez. Kabátomba beleakad a drót és kiszakítja. De most már mindegy. Az is, hogy Henry a folyosón áll és vigyorog. — Hallo, Claire! Hát te hol jársz ilyen későn?... Paul­senék meghaltak... öngyil­kosság! Meglepődést színlelek. — Honnan tudod? — A rendőrségtől. Én hív­tam fel őket. Eltátom a szájam. — Miii? — többet nem tu­dok kinyögni. A saját fér­jem húzta át a számítá­som. .. — Már két napja figyelem őket. Szándékosan nem szól­tam neked... És képzeld, engem tettek meg örökö­süknek. Egy hét múlva a bizonyí­tékát is megtalálom, hogy nem önszántukból hagytak rá mindent. Henry mindent két példányban gépel, és ira­tai között megtalálom a vég­rendelet másodpéldányát. Micsoda pech! Egy-hulla a javára ,. DE TÖLÜNK BALRA is lakik egy idős módos házas­pár. És nekik sincs még örökösük... Swmii&tG) 197L szeptember 4., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents