Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-04 / 208. szám
Egy megfeneklett mozgalom Mezőgazdasági szakkörök és klubok Heves megyében Művelődési központjaink feladatai mindinkább bővülnek, mégpedig annak megfelelően, ahogyan az általános fejlődés és a néptömegek megnövekedett igénye parancsolja. Szerte az országban így kértek helyet maguknak a népművelés otthonaiban a mezőgazdasági szakkörök, klubok, mintegy azt is jelezve, hogy az ilyesféle ismeretekre vonatkozó állami oktatás nem eléggé széles körű. A felismerés, hogy a korszerű, tudományos képzettségen alapuló mezőgazdasági termelés feltételezi az oktatás társadalmasítását, Heves megyében is évek óta tevékenységre serkent hivatalos fórumokat, szervezeteket, intézményeket, szövetkezeti és állami gazdaságokat egyaránt. A mezőgazdasági ismeretterjesztésnek ez a formája mégsem jutott olyan eredményekre, mint teszem azt Kajdú-Biharban, ahol minden második község művelődési házában, vagy termelőszövetkezetében több tagozatos szakkör működik, hasznos állattenyésztési, növényápolási, gépészeti képzéshez juttatva díjtalanul száz és ezer parasztembert. Nálunk, Heves megyében, a legjobb szándék ellenére, nem vált tömegmozgalommá az ügy. Nem tudtuk a klubok, körök iránt felkelteni a szövetkezeti tagok kíváncsiságát, vonzalmát, annak ellenére, hogy ezek tevékenysége érdekükben való lenne. ★ Természetesen nem ítélkezhetünk sommásan. S Hegyi Ferenc, a Megyei Művelődési Központ szakelőadója kapásból sorol falvakat, városokat, ahol jól működő mezőgazdasági szakkört tartanak számon, Karóesondon például évek óta dolgozik a művelődési otthon szakkörének szőlőtermesztési, gépesítési és állattenyésztési tagozata. Mi több: mezőgazda- sági klub alakult a helyi általános iskolában is! Etény nyilván oda vezethető visz- sza, hogy Karácsondon mind a község, mind a termelő- szövetkezet vezetői egy véleményen vannak a mozgalom megítélésében. Tudják, hogy támogatása jótékonyan hat a termelési eredményekre, komoly hasznát látja idők múltán a szövetkezeti parasztság. Évente 15—20 ezer forintot költenek ebben a faluban a különböző tanfolyamok előadói díjára, klubíel- szerelésre, laboráló eszközökre. S közben eszükbe sem jut, hogy igénybe vegyék e munkához a járási hivataloknál ilyen célra tartalékolt fedezetet, amelyet egyébként megyeszerte felhasználhatnának a vállalkozó szellemű népművelők. Az elmúlt esztendőben a megyeszékhelyen, Egerben is történt kezdeményező lépés a mezőgazdasági érdeklődésű emberek összefogására, hogy majdan az így létrehívott agrárklub legyen az itteni szövetkezetekben, állami gazdaságokban szervezendő szakkörök, s különböző tanfolyamok beindításénak inspirálója. A Megyei Művelődési Központ szárnyai alatt Olasz Gyula indított evégből szervező munkát, s a tél folyamán már dicséretes tevékenységbe is fogott a mintegy 70 tagot számláló közösség. Ennek hasznát több érdekes ankét, tudományos előadás igazolja. Tavasz jöttével azonban mintha kifulladtak volna a klub vezetői, szervezői. Egyre inkább elnéptelenedtek az összejövetelek, s volt olyan előadás, amikor alig 10—12 ember jött össze a legkiválóbb meghívott agrártudások előadására, kísérleteire. ★ A röviden érzékeltetett kedvezőtlen jelenségek nyomán próbáltunk utána járni: mi lehet az oka, hogy Heves megyében megfeneklett a társadalmasított mezőgazdasági ismeretterjesztő munka, az agrárszakköri mozgalom? Vizsgálódásunk eredményéként megállapítottuk, hogy elsősorban a helyi művelődési otthonok, tanácsok, illetve termelőszövetkezetek vezetői hibáztathatok, amiért elmaradt községenként az agrárklubok, -szakkörök szervezése. Nem érzik fontosságát, nem látják jelentőségét talán? Pedig, mint előbb jeleztük, anyagi megterhelést sem jelentenének ezek. Amennyiben egy otthon, vagy gazdaság nem tud megfelelő összeget áldozni a célra, bátran fordulhat a járási hivatalok oktatási előadójához. Egyébként kevés költséget igényel az ilyen klubok fenntartása. Nem túlzóan magas szinten zajlanak a szakkörök által beindított tanfolyam előadásai, nagyon ritka az olyan téma, amely az átlag parasztemberek továbbképzését célzó összejövetelen drága laboratóriumi felszereltséget kíván. Többfelé úgy szervezik meg a szakkörvezetők a bizonyító kísérletek bemutatását is, hogy a földtáblákon, napi munka közepette sor kerülhet a szemléltetésre. ★ Hátráltatja az egyszerű ember, magasabb fokú ismerethez jutását az is, hogy anyagilag nincs érdekeltté téve egy-egy tanfolyam elvégzésében, vagy a klubmunkában. Ügy van hát vele sok szövetkezeti tag, hogy szabad idejében inkább kapálja kis háztájiját, amiből közvetlen pénzt lát, mintsem „tanulással” töltse ezeket az órákat. S itt lép előtérbe a szocialista közösségi tudatra nevelés kérdése! Ha úgy gondolkodnának szövetkezeteinkben az emberek, hogy szakmai ismereteik bővítésével hosszú távon igyekeznek megalapozni gazdaságosabb jövendőjüket, a közösből származó jövedelemtöbbletet, s nem futnának a ma forintja után: bizonyára népesebbek lennének megyénkben is a mezőgazdasági körök. De nem feledkezhetünk meg a magasabb hivatal felelősségéről sem! Megyénk-' ben szinte minden jól működő szakkör, klub a gyöngyösi járásban van. Kará- csond, Abasár, Nagyréde. Az itteni klubok azonban nem maguktól születtek. Inspirálójuk. a helyi kezdeményezés fő patrónusa az a Pacáéit Iván alá a járási hivatal mezőgazdasági osztályán dolgozik oktatási előadóként. S mint mondják, nemcsak aktákat rendez, hanem tevékenyen részt vállal az egyes szakkörök, klubok munkájából, s előadók, megfelelő eszközök biztosításával, tematikai tanácsokkal segíti a falvakat. Vajha többi járásunk hasonló illetékesei ellátogatnának Gyöngyösre, s a járásba némi tapasztalatok gyűjtése végett! Rövidesen talán a mezőgazdasági ismeretterjesztő mozgalom megyei fellendüléséről számolhatnánk be mai kritikai hangú írásunk helyett, amelyet a jó szándék, a célok és feladatok fontossága sugalmazott. Moldvay Győző Fordította : Ferencz Győző 36. Lénocska arra gondolt, hogy ez lesz az a bizonyos bőrönd, amelynek elszállításáról az előbb beszéltek. Fel akarta emelni... Nagyon nehéz volt... Akkor meglazította a szíjakat, felnyitotta a tetejét és elszörnyedt: a bőröndben egy ember feküdt... Egy nő. 1971. szeptember 4., szombat Lénocskának összeszorult a szíve, úgy vélte, hogy az asszony már halott is. „Mi ez? Valamilyen bűntény áldozata? .. . Tán a mama? — — gondolta Lénocska. Bár szernyűlködött. mégis volt ereje, hogy maga felé fordítsa a nő fejét. Igen, ez a mama! Talán ... önuralom, csak önuralom! Lénocska letérdelt, Marija Szergejevna arcát a térdére fektette ... Nem! Lélegzett. léleozatt!'I.lég pislákolt brtr - r- r.t... Tenni kell valamit* de Marija Szergejevnát el akarják vinni valahová ... Mit tegyen? Hanem egy lépést sem tehet Lénocska, mert nyílt az ajtó, a résen betóduló fényben egy nő alakja rajzolódott ki... Egy pillanatra méregette egymást Lénocska és az ismeretlen nő. — Pszszt! A szőke hajú nő az ajkára szorította az ujját és suttogva mondott valamit angolul. Lénocska nem értette meg és megrázta a fejét, kérdőn tekintett a jövevényre. — Én segíteni magának — ejtette ki egy kicsit törve, torokhangon az orosz szavakat. — Én segíteni fogok. S a nő megtette azt, amire Lénocskának nem volt ideje: becsukta az ajtót. Lénocska egyszerre bizalmat érzett iránta ... Igen, hiszen más választása nemigen volt! — Maga mit akarni? — kérdezte az ismeretlen. Lénocska a nyitott kofferre mutatott. — Ö —, sikoltott egy kicsit az ismeretlen nő. — Azok elszállítani étet! Akkor Lénocska heves tag lejtéssel, angol és oroszsza vak keverékével megma fvarázta, hegy ő annak a lánya, aki a bőröndben fekszik és ki akarja cserélni magát Marija Szergejevná- yai, Nemzetifőzi elismerés Lézerrel kapcsolatos kutatások a szegedi egyetemen Korunk nagy tudományos felfedezése, a lézer alig egy évtizedes múltra tekint visz- sza, s alkalmazásának rendkívül nagy jövője van az orvostudományban, a biológiában, a híradástechnikában, a vezeték nélküli energiaátvitelben és számtalan más területen. Az ezzel kapcsolatos elméleti kérdések megoldásában fontos szerepet vállaltak a szegedi József Attila Tudományegyetem kísérleti fizikai intézetének kutatói. Ezt a tevékenységüket jelentős helyi hagyományokra alapozzák. A szegedi egyetemen ugyanis csaknem öt évtizede folytatnak lumineszcen- ciai-kutatásokat, amelyeknek tudományos alapja azonos a lézer-kutatással: a különféle anyagok által kibocsátott úgynevezett hidegfény tulajdonságainak vizsgálata. A tanszék ilyen irányú kutatásait a Magyar Tudományos Akadémia is intenzíven támogatja. Eredményeikkel nagy nemzetközi elismerést vívtak ki. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy együttműködési megállapodást kötöttek a Belorusz Tudományos Akadémia fizikai intézetével. Az együttműködés különösen a folyadéldézerek kutatáséval kapcsolatos. Az együttműködés kiterjed a tudományos munkatársak kölcsönös cseréjére, a tudományos vizsgálatok eredményeinek, a publikációknak a cseréjére is. (MTI — SZB — OP) AZ ÉSZ BAJJAL JÁR (Kedd, 20.00): A kétrészes komédia közvetítése a Madách Színház Kamaraszínházából, felvételről. 1970. őszén mutatta be a kamaraszínház társulata A. Sz. Gribojedov világhírű vígjátékát, amely az írónak talán egyetlen jelentős alkotása volt, de ez olyan rangú, hogy a világon mindenütt játszák. Csackij hosszú külföldi tartózkodása után hazatér és meglepődve, csalódottan tapasztalja azt a sok visszásságot, ami már csak egyedül neki tűnik fel, az — Én ide... Nézze! Én ide, de őt... Öt hová? És az ismeretlen nő megértette, miben áll Lénocska terve. — Fogja! — parancsolt Lénocskára. Emelje fel... Felemelték Marija Szergejevnát és vinni kezdték. Egy kis konyhába értek! és Marija Szergejevnát egy i polcra tették. I — Oda teszi — vezényelt! a nő. t A falnál elengedték Ma-1 rija Szergejevnát és az is- * meretlen lány egy sátorla- i pót dobott rá. a Lénocska nyugtalan sze- f mekkel nézett a nőre. 1 — És ha megtalálják? í — Nos, no — mondta an- A goiul — Itt nem találják. Én J este őt megmenteni... Ez) nagyon rendes egy nő len- 2 ni, ez a maga anyja — a mondta a lány. — Tisztelet! parancsoló személy... I Aztán nyomban megra- 5 gadta Lénocska kezét és 5 maga után húzta. ! — Az idő, az idő — ismé- ( telgette. i Visszatértek a ruhásszo-1 bába. A lány valamiért kinyi-i tolta az ablakot, egy széket j tett az ablak alá és ezt i mondta Lénocskának: { — El fog menni... A re- pülőtérre. És amikor oroszo-* kát hall, zajongani kell. És » ide visszajönni a policdával... {{Folytatjuk/ Bakszem A kórház folyosóján jönnek—mennek az emberek. Ki er- ről, ki arról beszél. Általában a betegségekről esik szó. — Magának mit mondott az orvos? — Semmit. Azt mondja csak szedjem pontosan a gyógyszert és vigyázzak magamra. A többit majd írásban megküldi a körzeti orvosnak. — És magának? — Sok pihenést javasol. Külünben rendes ember, szívesen szóba áll a beteggel. — Pihenés! Könnyű ezt m-ondani. De tudja, hogy van az ember odahaza? A fiatalok elmennek, néha késő estig kint vannak a határban. Napszálltakor jön a tehén, jönnek a disznók, malacok. — Jaj, édesapáin! Későn jöttünk. Bezárta-e a tehenet? Ellátta-e az aprójószágot? Szóval, így van. Pedig igaza van orvosnak. Nekünk már pihenni kellene ... A röntgenosztály hosszú, hűvös folyosóján többen is üldögélnek a székeken. Egyszer egy nővér érkezik egy aranyos, szöszke, kétévesnyi fiúcskával. — Ne sírj, Jancsika! Itt már nem bánt a bácsi. Itt semmi sem fáj majd. Csak szépen belekukucskálnak az orrocskádba, ott van-e még a babszem? A gyerek reszket az izgalomtól. Eperajka sírásra húzódik. — Mi van a kisfiúval, nővérke? A nővér kedvesen, kicsit anyáskodva válaszol. — Babszemet dugott az orrába a drágám. Azt kellett kiszedni. Egy fiatalasszony — a karja tört el — gyorsan reagál. — Bizony, ezek a gyerekek. Képzeljék, az én Esztikém kétéves korában megevett egy doboz bokszot. — Ugye, megkínozták szegényt? — Bizony, nem volt kellemes. — Nézzék ezt a fiúcskát, hogy reszket. Szinte már kék a szája széle a félelemtől. Nyílik az ajtó. Kedves asszisztensnő lép ki. Észreveszi a kisfiút. — Tessék befáradni, kislegény. Egy kattintás az egész és ha nem sírsz, már mehetsz is vissza a pajtásaid közé. A gyerek éktelen sírásba kezd és mint életmentő övbe csimpaszkodik a nővér nyakába. — Nem! Ne vigyél! Gyerünk anyukámhoz.'.. Megint csend lesz a folyosón. A két öreg folytatja a diskurzust, másvalaki elmeséli, hogy egy embert tegnap összemartak a méhek. — Hatvan fullánk volt benne. — Legalább nem kap reumát, — élcelődik amaz..'. Két középkorú asszonyka is beszélget. — Mi baj, drágám? — Idegesség. Tudja, olyan melegségek jönnek rám. A másik a kezével legyint. — Maga csodálkozik? Idegesség az egész életünk. A bölcsőtől a sírig. Látta ezt a gyereket? Szinte magánkívül volt a félelemtől. Még meg sem születik, máris ideges az ember. Ha másért nem, hát egy babszem miatt... Szalay István TEJ0M27 otthoniak észre sem veszik. A darabot Kardos László és Fäy E. Béla fordította, Csackijt Úri István alakítja. KIRÁNDULÁS (Szerda, 21.20): Magyarul beszélő francia film. Maupassant novellájából készült Jean Renoir filmje, amelyet a televízió a „Novellák a képernyőn” című sorozat keretében vetít. Érdekessége a filmnek, hogy zenéjét Kozma József szerezte. Voltaképpen csak annyi a történet, hogy egy francia kispolgár vidéki kirándulást tesz, ám mindez maupassant-i pajzán ízekkel lép elénk, ami ezúttal is alkalmat adott az írónak a polgári erkölcsök kipellen- gérezésére. A szinkron magyar hangja: Csűrös Karola, Tábori Nóra, Mécs Károly és Horváth Pál. KÜLÖNLEGES ÜGYOSZTÁLY (Csütörtök, 20.00): Magyarul beszélő angol bűnügyi film. Portugál halleves a címe a „Különleges ügyosztály” most vetítésre kerülő darabjának, amelyben meglepetés éri a rendőrséget, mivel betörnek egy raktárba, ahonnét kizárólag értéktelen portugál halleves konzervet zsákmányolnak a betörők. Természetesen ez a meglepő tény indítja arra a bűnügyieket, hogy átadják a nyomozást a különleges ügyosztálynak. Magyar hangok: Moór Mariann, Gera Zoltán, Sztankay István és Mécs Károly. A filmet Leslie Normann rendezte. AZ ÉJJENEN INNEN ÉS TÜL (Péntek, 20.00): Tv film F. Scott Fit^ge- i.aici noveimja nyomán; a forgatókönyvet Esztergályos Károly rendező írta. A novella eredeti címe „Május I. New Yorkban” volt és érdekessége, hogy az első világháború után született, mégis nagyon mainak érezzük. A 20-as évek fiataljairól szól, akik a háború élményeit hordozzák magukban, így keresik a folytatás lehetőségét, a beilleszkedés módját, ám ezekkel a terhekkel kell már tovább élniük. A tv-film készítői a történetet a mába adaptálták, de ez alig jelentett érdemleges beavatkozást a műbe. A főbb szerepeket: Balázsovits Lajos, Bálint András, Kozák András, Madaras József és Garas Dezső alakítják. MANDRAGORA (Szombat, 21.55): * A kétrészes vígjáték közvetítése a kaposvári Csíky Gergely Színház előadásában, felvételről. Niccólo Machiavelli csaknem félezer éves, könnyed reneszánsz komédiája, borsos humora ma is alkalmas arra, hogy megnevettesse a nézőt és néhány órára saját korába kalauzoljon: a reneszánsz szertelenség, a harsány életöröm korába. Kíméletlen gunyorossággal mutatja be szereplőit: az öreg zsugori férjet, a fiatal és szép hitvest és a szeretőt; az utóbbi titokzatos gyógymódokat ajánl — a ráolvasástól a mandragora-gyökér alkalmazásáig — a feleség állítólagos meddősége megszüntetéséhez, pedig mindennek csak az idő, s férj az oka és a gyógymódnak is csupán az a célja, hogy a fiatalok kettesben maradhassanak. A. Gg.
