Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-04 / 208. szám
Korszerűsödés, kérdőjelekkel (3) Gép helyett gép (Befejező rész.) A teendők szerteágazóak, nem könnyűek. A minisztériumi ipar munkásainak csupán 27,3 százaléka végzett kifejezetten gépesített munkát — mert a gépek mellett dolgozók jelentős részénél még a kézi tevékenység dominál — a legutóbbi, 1968- ban végzett felmérés szerint. A munkások 46 százaléka kényszerül nehéz fizikai tevékenységre, különösen magas arányuk a bányászatban, a kohászatban, az építőanyag-iparban. Az anyag- mozgatás, a belső szállítás mai színvonala tipikus megjelenítője a korszerűtlenségnek. Az építőanyag-iparban száz munkásból húsz, de a tégla- és cserépiparban százból 46 foglalkozik anyag- mozgatással, a tejiparból 41. A vállalatok nagy részenem végez elemzéseket az anyag- mozgatás kihatásairól, halmozódó veszteségeiről, s így nem is tudják, mibe kerülnek válójában az „olcsó” segédmunkások. .. A segédmunkások, akiknek száma érzékeny mérceként jelzi a technikai szintet. A magyar iparban ma még sok a segédmunkás. Számítások szerint táboruk 1975-ig mintegy 300 ezer fővel csökken, mert — nem lesz élég vállalkozó a segédmunkára! Azaz a mai fonák helyzet, amikor a vállalatnak előnyösebb a nehéz és a kedvezőtlen körülmények között végzett fizikai munkát jobban megfizetni, mint gépesíteni, feltehetően megszűnik. A hiány ellensúlyozásához a kisgépesítéstől a komplex gépesítésig, sok mindenre szükség van, így a többi között igazán korszerű eszközök választékára — ami ma még hiányzik. A meglévővel is... Irtuk: a beruházási, fejlesztési javakra váltható pénzzel jobban kell sáfárkodni. Ám nemcsak ezzel, hanem a meglevő eszközökkel is. Az egy foglalkoztatottra jutó vállalati állóeszközök értéke legmagasabb a vegyiparban — 940 ezer forint! —, de az élelmiszer- iparban is eléri a 240 ezer I forintot Azaz nem okvetlen | az állóeszközök mennyiségével van a baj, hanem összetételükkel, kihasználtságukkal. A gépipar állóeszköz- állománya hatalmas, tol mégis a műveleti idők mintegy fele szerelés, s ezt — az az alacsony fokú gépesítettség miatt — kézzel végzik. A* itt végrehajtott frontáttörés nem növelné ugyan jelentősebben az állóeszköz-állományt, ám annál inkábba végtermék-kibocsátó képességet, a termelékenységet... Erre azonban az amortizáció mértéke — 1971. január 1-ig, de még ma sem egyértelműen — nem sarkallta különösebben a vállalatokat, hiszen a számításukat — a pénzüket — így is megtalálták. .. S a többi iparterületen hasonló a helyzet. Ezért, hogy i960 és 1970 között az állóeszköz-értékekhez viszonyítva a selejtezés évenként csupán 1—2,5 százalékot tett ki. ami nagyon alacsony. Am miért ne maradjanak a régi, avult gépek, ha — amint azt mondják a gyárakban — forintot termel- n k, ha a gazdasági kömye- z ■ t lehetővé teszi a gyenge í. , az avult termék pénzre váltását is? S ha az új gép frescerzése, a korszerű t-"h nológia bevezetése ezerféle nehézségbe ütközik? A kényelmesség persze rossz tanácsadó. Ahhoz azonban idő kell, míg ez kiderül. Buktatóit, akadályok ellenére végül is — tegyük fel — a vállalat rákényszerül a technikai korszerűsítésre. Vásárolni akar. Mit és honnan? Rendeljen numerikus vezérlésű szerszámgépeket? Méregdrágán, dollárért veheti meg. Külföldre utaztathatja a kezelőket, betanulásra, s amikor a gépek működni kezdenek, kiderül, gyorsaságukat, „falánkságukat” nem tudja kielégíteni az öntöde, az edzőműhely... Jó néhány helyen járnak hasonló cipőben, mégis, napjainkban nagy divat az import. Nyakra-főre. Jó, jöjjön ami korszerű. Ám, az import összetételének tanulmányozása azt mutatja, hogy a vállalatok elsősorban egyedi darabokat vásárolnák, s csak kis hányadban komplett gyár- és gépberendezéseket. 1970-ben az összes tőkés gépimport 11,2 százaléka volt komplett gyár-, vagy gépberendezés — jelentősen kevesebb, mint a megelőző két esztendőiben, míg az egyedi darabok importja 45.6 százalékot tett ki. Szocialista országokból származó gépimportunk esetében ugyanez az adait 5,1, illetve 47.7 százalék! Darabok érkeznek tehát, egy-egy gép, amely elvész a régi technológiai környezetben, lehetséges előnyeit nincs mód különösebben kamatoztatni. Venni, de honnét? Nagy kérdés az is: valóban azt hozzuk be az országba, amit csakis importból lehet fedezni? Lehet és — érdemes?! Egy felmérés, amely az importgépek hasznosítását dlemezte — a népi ellenőrzés végezte — azt mutatja, hogy a külföldi beszerzések nagy része esetleges, nincs szoros összefüggésben a fejlesztési irányok következetes megvalósításával. Ez pedig azzal jár, hogy elköltik ugyan a pénzt, de annak kevés a hozama! Hozzájárul a visszás helyzethez az is, hogy — furcsa módon — éppen a szocialista országokból beszerezhető gépek. berendezések esetében nem áll rendelkezésre kellő információ, ismertető, s így a választék a ténylegesnél is szerényebb. Határozott irányban A népgazdaság negyedik ötéves terve az ipari termelés növekedésének 75—80 százalékát a termelékenység emelkedéséből fedezendőnek írja elő. Ezt országos szinten serkenti a szelektív iparfejlesztési politika — ami nincs mindenki ínyére, de ez testesíti meg az össztársadalmi érdeket —, vállalati szinten pedig az érdekek közösségének fölismerése. Az ipari termelés tökéletesítése miatt alapvető teendő — a tervtörvény szavaival — „a műszaki haladás követelményeinek korszerűsítése, minőségének javítása és választékának bővítése”. A törvény azt is kimondja, hpgy az iparban „a magasabb színvonalú technikai kutúra megteremtése érdekében fokozni kell... a termelési folyamatok gépesítését és automatizálását, az anyagmozgatás korszerűsítését”. Az ipar fejlesztését a tervidőszakbanr 196—197 milliárd forint beruházás szolgálja. Ebből a pénzből elsősorban az állóalapok rekonstrukcióját és korszerűsítését — vállalati beruházási tevékenységként! —kell fedezni, azaz az okos, átgondolt technikai, technológiai haladást. Azt, ami döntő forrása a hatékonyabb gazdálkodásnak. „A munka termelékenysége, ez végeredményben a legfontosabb, a legfőbb az új társadalmi rend győzelme szempontjából” — írta Lenin 1919-ben. E legfőbb teendő semmit nem vesztett azóta sem jelentőségéből, s a cikksorozatunkban vázolt gondokra a következő esztendőkben ezért nemcsak lehetséges, hanem szükséges is megkeresni a megfelelő megoldást, hogy a nehéz fizikai miunkát végző embert a gjép, az elavult berendezést a korszerű, nagy termelékenységű válthassa fel. Mészáros Ottó Sebestyén Nándarné nyilatkozata a magyar békemozgalom sokrétű munkájáról (Folytatás az 1- oldalról) országszerte ez európai biztonság témájáról. Novemberben és decemberben tudományos konferenciákat hívunk össze, amelyeknek témája az európai biztonság egy-egy fő kérdése lesz, s e tanácskozásokra számos külföldi vendéget várunk kontinensünkről. Az előtérben álló teendők közé sorolta az Országos Béketanács titkára az amerikai imperialisták indokínai háborúja elleni tiltakozás erősítését. Az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is fogadunk magyarországi gyógykezelésre csoportosan vietnami sebesülteket. — Hazai és nemzetközi munkánkban egyaránt széles körben ismertetjük és népszerűsítjük a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány hétpontos javaslatát, amely az indokínai probléma egyetlen elfogadható módja. — „Békét és igazságot Közel-Keleten” mottóval nemzetközi konferencia ösz- szehívása is napirendre került a békemozgalomban, s az OBT képviselői is ott lesznek azon az előkészítő tanácskozáson, amelyre a közeljövőben kerül sor Bolognában, s majd magán a konferencián is — amely várhatóan az év végén lesz —, rangos magyar békedelegáció vesz részt. Szeptember végén a magyar szolidaritási bizottsággal közösen képviseltetjük magunkat az Abdel Nasszer emlékének szentelt kairói szimpozionon. Az afroázsiai országok, a szocialista országok népei és a világ többi haladó erői közötti együttműködést ideheza is előadói konferenciákon, megyei békeaktíva-üléseken napirendre tűzzük. Álláspontunk egyébként változatlan: a közel-keleti kérdést békés úton, politikai eszközökkel kell megoldani. Ehhez a megoldáshoz a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata biztosíthat alapot és lehetőséget — A Magyar Szolidaritási Bizottság munkaprogramja szerint továbbra is küzdünk a faji megkülönböztetés ellen, támogatjuk az afrikai egységszervezetnek azt a kezdeményezését, hogy hívják össze — 1972. elejére —, azt a nemzetközi konferen, Szakmunkásképzés - csak nőknek Élj szakma, a dohányfeldolgozó munka (Tudósítónktól)c Fontos esemény színhelye volt tegnap az Egri Dohánygyár kultúrterme. Most indult be az új oktatási forma, a szakmunkásképző tanfolyam. Eddig dohányipari szakmunkásképzés csak Debrecenben volt, az Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben. Az egri kezdeményezés új, és úttörő jellegű, a dohánygyár munkásnői szakmunkás-képesítést szerezhetnek a gyárban indított kétéves tanfolyamon. A szakmunkás-képesítéssel természetesen növekszik keresetük is. A tanfolyam segítségével 1975-ben már mintegy 90 szakmunkásnő dolgozik a gyárban, s ennek várható eredményeként nő a termelékenység, tovább javul a minőség.. A minisztérium 1968-ban szakmának minősítette a „dohányos” munkát. Ez az elismerés lehetőséget nyújt arra, hogy az iparban dolgozó betanított munkásnők szakmunkásokká váljanak. Az Egri Dohánygyár gazdasági és társadalmi vezetői a IV. ötéves tervben kiemelt feladatnak tekintik a szakmunkásképzést. Az első dohányfeldolgozó szakmunkásképző tanfolyamon kizárólag n- vesznek részt. A főleg a csoportvezetők, a szocialista brigádtagok és a kiváló dolgozók közül kerültek ki. A tanfolyamra való jelentkezés előfeltétele volt, hogy a hallgatók a 19. életévet betöltsék, és a 35. életévük alatt legyenek, ezen kívül az általános iskola nyolc osztályát el kellett végezni. A tanfolyam, mely tegnap indult, előreláthatóan két esztendeig tart. Az elméleti oktatás ideje 600 óra, az élelmiszer- ipari szakmunkásképzés terve szerint. A gyakorlati képzés teljes egészében a munkaidő alatt történik. A vállalat vezetősége biztosítja, hogy a tanfolyamra jelentkező nőket azonos műszákra osszák be, és így az előadások hallgatásának nem lesz akadálya. A most induló tanfolyam tapasztalatai alapján a következő években újabb tanfolyamokat is szerveznék. A hallgatók a tanfolyam elvégzése után szakmunkás- bizonyítványt kapnak. A tanfolyam összes költségeit az üzem vállalja, díjmentesen biztosítja a tankönyveket és a tanszereket. A szakmunkástan folyam elvégzése után, körülbelül 10 százalékos béremelést biztosít a szakmunkásoknak. A tanfolyam előadói a vállalat felső- és középszintű vezetői leszab, a szakmai felügyeletet a debreceni szakiskola látja el. A felnőtt dolgozók képzésétől az üzem is sokat vár, és remélhetőleg az érintett dolgozók is megelégedéssel fogadják. ciát, amely az új gyarmatosítás mindenfajta formájának leleplezésére és elítélésére koncentrálja majd az erőket. — A kolonializmus és a neokolonializmus szörnyűségeiről dokumentációs kiállításokat készít és mutat be november és december hónapokban Budapesten és többb vidéki városban a Hazafias Népfront és az OBT közösen az év végén, „A faji megkülönböztetés elleni harc éve” akciónk lezárásaként nagyszabású békedemonstrációt rendeznek a társadalmi és a tömegszervezetek Budapesten, ahová meghívják az amerikai békemozgalom reprezentánsait. Fontos eseménysorozatnak ígérkezik a „Latin-amerikai barátsági hét”, amely október 18-tól kezdődően szerepel a békemozgalom programjában; delegációkat várunk Kubából, Chiléből. Kolumbiából, Uruguayból. A békeküldöttségek fogadását magyar delegációk útja viszonozza majd, többek között a Szovjetunióba, Franciaországba, Olaszországba, Indiába. Külön említést érdemel, hogy az ENSZ őszi ülésszaka előtt U Thant főtitkár megbeszélésen fogadja a Béke-világtanács delegációját, amelynek magyar tagja is lesz dr. Brezanóczy Pál egri érsek személyében; erre a találkozóra még szeptember első felében kerül sor — zárta nyilatkozatát Sebestyén Nándorné. (MTI—SZ—P) Jelentés Visontáról Novemberben: párhuzamos kapcsolás a IV. számit blokkon □ EREDMÉNYES FÉLÉVET ZÁRT A GAGARIN HŐERŐMŰ VÁLLALAT □ ORSZÁGOS VERSENYBEN DOLGOZNAK A FIATALOK □ DECEMBER 1-ÉN KEZDŐDNEK A KONGRESSZUSI NAPOK A BERUHÁZÁSON A nyár, a kánikula, az üdülés szezonja sem csökkentette a munka tempóját a visontai erőmű-beruházáson. Mindenki a „fedélzeten” volt nyáron is, pontosan, tervszerűen ment az építkezési a szerelés, az üzemelés. Nem volt ugyan sima, zavarmentes az év eddig élteit időszaka sem, de hogy eredményesen, jól dolgozott a nagyszámú kollektíva, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Gagarin Hőerőmű Vállalat eredményes félévet zárt; a tervezett villamosenergia-mennyiséget túl is teljesítette. A vállalat lelkes, szakmáját értő kollektívája egyre jobban „összerázódik”, stabilan, kiegyensúlyozottan dolgozik. Az év egyik legnagyobb feladata még csak ezután következik a beruházáson. A Gazdasági Bizottság ez év novemberére határozta meg a IV. számú blokk első párhuzamos kapcsolását. Bár korai lenne még pontos dátumot megjelölni a jelentős esemény időpontjának, de ha különösebb probléma nem zavarja meg a munkát, akkor novemberben újabb munkasikert mondhatnák majd magukénak Visonta építői. Ezzel párhuzamosan fontos feladatként jelölte mega Gagarin Hőerőmű Vállalat vezetősége a már üzemelő blokkok termelésének fokozását, az üzemelés biztonságának javítását, a technológiai fegyelem betartását, jobb munkaszervezéssel, a munkaidő intenzív kihasználásával a túlórák számának csökkentését. Az építésben, a szerelésben, az üzemeltetésben több száz fiatal vesz részt, akik a mindennapos termelőmunkában való helytállásuk mellett a Kommunista Ifjúsági Szövetség különböző akcióiból, mozgalomból is részi kémek. A Gagarin Hőerőmű Vállalat KISZ-bizottsagának felhívására valamennyi fiatal, valamennyi ifjúsági szocialista brigád bekapcsolódott a Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusa tiszteletére szervezett munkaversenybe. Valamennyi vállalás középpontjában az erőmű IV-es és V-ös blokkjának jó minőségben és határidőre történő átadása áll. A területen folyó versenyen kívül a beruházás, az erőmű fiataljai részt vesznek a vasasszakszervezet elnöksége által kiírt országos versenyben is. Októberben kommunista szombatokat tartanak, december 1-én pedig ünnepélyes külsőségeik között nyitják meg a kongresszusi napokat a beruházáson. Valamennyi ifjú kommunista fiatalnak azon kell fáradoznia — olvasható a fiatalokat mozgósító felhívásban —, hogy eredményes, gazdasági, politikai munkával méltóképpen köszöntsék Visonta fiataljai a Kommunista Ifjúsági Szövetség közelgő kongresszusát. f& halaiba motorozott Húsz éves volt. És meghalt, mert nem tudott ellenállni a sebesség bűvöletének. Értelmetlen halállal ment el. Még élhetne, ha... Ha a naponta a szeme elé kerülő intő figyelmeztetésekre hallgatott volna. Ö maga is a motorok javításával foglalkozott, rengeteg összetört autót láthatott az üzemben, és nagyon jól tudta, hány súlyos balesetnek volt az oka a gyorshajtás. Halála előtt néhány héttel már kórházba került egy könnyebb kimenetelű motorbaleset miatt. De még ez sem volt elég a számára. Nehéz megérteni a történteket. Sajnos, van még egy körülmény, ami csak tovább fokozza az ember értetlenségét. Anélkül, hogy a szülők fájdalmát mélyíteni akarnám, erről is beszélnem lse)!. Ennek a helytelen szülői szeretetnek a veszedelmét kell nyomatékosan hangsúlyoznom. . Ugyanis az történt, hogy a fiatalember a kor divatja szerint hosszú hajat viselt. Szülei többször kérték, kurtítsa meg a frizuráját. Végül egy Jáwa motorkerékpárt ígértek a gyermekük- nak, ha elmegy a borbélyhoz. így lett egy hajvágás ellenértéke egy 350-es Jáwa motor. A szeretet késztette a szülőket az elhatározásukra. De ez a szeretet rosz- szul szolgálta a célt. Olyan magatartásra ösztönözte a fiatalembert, ami felszabadította egy sor korlát kötelezettsége alól. Csak így értelmezhette a szülők engedékenységét. Kialakulhatott benne egy olyan felfogás, hogy neki mindent szabad. Ö mindent elérhet, amit akar, csak »» kel! makacsolnia magát. Rá azok a törvények nem vonatkoznak. amelyek a többi ember életét és cselekvéseit megszabják. Felelőtlensége így vált végzetessé. Ismétlem, nem akarom a szülőket bántani, sőt: igyekszem megérteni őket. De hogy mások okulhassanak a tragikus esetből, el kellett mondanom a történetet, az összefüggéseket, mert az élet nem játékszer. Az élet egyszeri és megismételhetetlen. Egy fiatal élet pusztult el értelmetlenül azért, mert úgy szerették, hogy nem volt erejük követelni tőle. A követekezetes szigor nélküli szeretet ezért olyan ártalmas. (gmf) MmismGí 1971, -Mqptembw 1., szombot
