Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-04 / 208. szám

Péntek esti külpolitikai kommentárunk Megállapodás Nyugat-Berlin slá vsáról A NVTTGAT-BERLINI MEGÁLLAPODÁS egyik leg­jelentősebb eredménye, hogy megszünteti a város körül kialakult, immár több mint negyed évszázados bizonyta­lanságot Nyugat-Berlin történetében először rendezi nem­zetközi szerződés a város helyzetét. A mostani szerződés egyértelműleg kimondja, hogy Nyugat-Berlint a nyugati hatalmak sem tartják az NSZK részének, a várost nem az NSZK-ból kormányoz­zák. Ugyanakkor — bizonyos kompromisszumos megoldá­sokat szem előtt tartva — lényegében leépíti az NSZK nyugat-berlini politikai jelenlétét. A szerződés szövege talán éppen ezen a ponton megy bele a legrészletesebb kérdésekbe, pontosan meghatározva, milyen NSZK-beli szervek mikor és miről tanácskozhatnak a városban. Nyugat-Berlinben — a szerződés erről a vonatkozásról nem szól — továbbra is a nyugati márka marad az ér­vényes fizetési eszköz. Nyilvánvaló tehát, hogy — mindent egybevetve — Nyugat-Berlin (amint ezt az NDK részéről már többször is megfogalmazták) valóban különleges politikai státus­sal rendelkező város. Ä nyugat-berlini lakosság szempontjából tekintve a dolgot, helyzetük kétségtelenül lényegesen előnyösebbé válik. Egyrészt ezentúl ők is ellátogathatnak az NDK fővárosába és a Német Demokratikus Köztársaság egyéb területeire. Másrészt a várost az NSZK-val összekötő útvonalakon a határátlépőknél lényegesen egyszerűbbek lesznek a formalitások. fi Német Demokratikus Köztársaság oldaláról telje­sen nyilvánvaló, hogy ez a szerződés egyértelmű az NDK minden irányú felértékelésével. Egyrészt: a szerződés szövegében, amelyet immár a három nyugati nagykövet ás parafáit, azaz ellátott aláírásával. IDÉZŐJEL NÉLKÜL többször is szerepel a Német Demokratikus Köztársaság elnevezés; ez tehát egyenérté­kű azzal, hogy az aláíró nyugati országok de facto elis­merték a Német Demokratikus Köztársaság létezését. Másrészt: szó volt már arról, hogy az egyezmény bizo­nyos részletkérdéseket is pontosan szabályoz, ugyanak­kor más területeken meglehetősen tág teret ad „az ille­tékes német helyek” tanácskozásának. Sőt: az NDK és az NSZK kormánya, illetve az NDK kormánya és a nyu­gat-berlini szenátus között kötendő egyezmények a mos­tani négyhatalmi megállapodás szerves részét alkotják majd; ezeket hozzácsatolják a most parafáit szerződés és nyilatkozatok szövegéhez. Ez ismét azt jelenti, hogy a nyugati tárgyaló felek — a három nyugati hatalmat, az NSZK kormányát és a nyugat-berlini szenátust is bele­értve — egyöntetűen elismerték a Német Demokratikus $ Köztársaság illetékességét. P»<WWWyWWWWNA/VWWVVWVVVWV^^AAA/'NAAAAAA/WS/VVWAAA/VSA/ Parafálták a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi megállapodást (Folytatás az 1. oldalról) ződéspéldányok közül a Szovjetunió és az Egyesült Államok példányán rajta volt az illető állam aranyozott cí­mere. Franciaország és Ang­lia példánya kívülről egyszí­nű volt. Pontosan. 13 óra 04 perc­kor a francia nagykövet megkezdte nyilatkozatának felolvasását, majd az egye­sült királyság, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok nagyköveteinek nyilatkoza­ta következett. Pjotr Abraszimov, a Szov­jetunió berlini nagykövete a következő nyilatkozatot tette: — Kormányaink megbízá­sából ma olyan egyezményt írtunk alá, amely kétségkívül arra hivatott, hogy lényeges mérföldkő legyen Európa po­litikai életében és általában a nemzetközi kapcsolatokban. Megállapodás jött létre a leg­bonyolultabb nemzetközi kér­dések egyikéről, amely körül egy negyedszázad folyamán gyakran támadtak súrlódá­sok és feszültségek. Megbíz­tak annak kijelentésével, hogy a szovjet kormány pozi­tívan értékeli a lefolyt tár­gyalások eredményeit és a nagyhatalmi egyezmény alá- rítását lényeges lépésnek te­kinti a béke és biztonság megszilárdításához Európa közepén. — Az egyezmény kedvező alapot teremt a szóbanforgó térség helyzetének normali­zálása és egészségessé tétele szempontjából, mert a meg­állapodás tekintetbe veszi a fennálló reális helyzetet, va­lamint a résztvevők és az összes érdekeltek jogait és kötelezettségeit. — A négyhatalmi egyez­mény újabb meggyőző bizo­nyíték arra, hogy tárgyalá­sok útján eredményesen meg lehet oldani bonyolult nem­zetközi kérdéseket. A ma aláírt megállapodás kedve­zőbb feltételeket teremt az államok napirendjén szerep­lő más fontos problémák megoldására. — A négy nagyhatalom egyezménye a kölcsönös ér­dekek józan mérlege. Nem lenne helyénvaló, ha a mér­leget abból a szempontból néznék, hogy kinek hoz több előnyt, vagy nyereséget. Ez­zel az egyezménnyel min­denki nyer, mert általa nyer a béke, az enyhülés és az együttműködés. Azzal,' hogy figyelembe veszi Ber­lin nyugati övezeteinek kü­lönleges helyzetét, az egyez­mény a nyugat-berlini la­kosság szempontjából lénye­ges gyakorlati javulást he­lyez kilátásba a Német De­mokratikus Köztársaság szu­verén jogainak megőrzése mellett, az NDK kifejezte készségét, hogy az NSZK. ha­tóságaival és a nyugat-ber­lini szenátussal folytatandó tárgyalásokon megfelelő meg­állapodásokat köt konkrét kérdéseket illetően. — Mint kollégáim is, be­fejezésül én is szeretném ki­fejezni meggyőződésemet, hogy az általunk elért és az adott térség békés fejlődését szolgáló megállapodás nem­csak Nyugat-Berlinben, ha­nem egész Európában, sőt ezen túlmenően is messze­menő helyeslére és támoga­tásra talál. — Engedjék meg. hogy sze­rencsét kívánjak kollégáim­nak, továbbá mindenkinek, aki az egyezmény aláírása al­kalmából itt jelen van. Ötvenéves a Belga Kommunista Párt Az a kis forradalmár cso­port, amely Joseph Jacque- motte vezetésével 1921-ben megalakította Belgium mar­xista—leninista munkáspárt­ját, az „517-ek zászlóaljá­nak’’ nevezte magát, öt- száztizenheten voltak az alapítók. S mint a név is je­lezte: harcban született és erősödött meg a Belga Kom­munista Párt. Harcban a nagytőkével és a munkás- mozgalom osztálybékét hir­dető áramlataival szemben. A fél évszázad alatt más baloldali áramlatok is je­lentkeztek a belga munkás- mozgalomban. Hogy egyik sem tudott hosszabb ideig fennmaradni, annak oka: nem voltak eléggé követke­zetesek a munkásmozgalom döntő kérdéseiben, nem volt meg bennük a proletárszo- lídaritás. A kommunisták pártjának ötven éve: a meg­próbáltatások, küzdelmek, eredmények és a kudarcok utáni fellendülések történe­te. Olyan nehéz időszakban is kitartották a belga kom­munisták, mint a fasizmus évei, vagy a hidegháború esztendei. A történelem kérdéseire a belga kommunisták mindig egyértelmű, pozitív választ adták. Kezdettől fogva el­ítélték a NATO-t, és amikor sok embert megtévesztettek Belgiumban a függetlensé­géért küzdő Kongó ellen irá­nyuló jelszavak, a kommu­nisták síkra szálltak az af­rikai gyarmat felszabadu- dulásáért. • a Közlemény az MTK kilenc labdarúgójának fegyelmi ügyéről ífj konzuli egyezményt frt alá az NDK. és a Szovjetunió Berlinből, az NDK fővá­rosában folytatott tárgya­lások eredményeképpen pén­teken az NDK és a Szov­jetunió , új konzuli egyez­ményt írt alá. Az új egyezmény az 1957. évi szerződést váltja fel, amely annak idején alapul szolgált a két állam közötti konzuli kapcsolatok kiépí­tésére és továbbfejlesztésé­re. Az új egyezmény értel­mében a küldő állam és ál­lampolgárai jogainak és ér­dekeinek megvédése céljá­ból kiszélesítik a konzuli funkciót. 1971. szeptember 1-én nép­szavazáson hagy túli jóvá Lí­bia, Egyiptom, és Szíria né­pei az Arab Köztársaságok Szövetségének megalakulá­sát jelentő, 72 cikkelyt tar­talmazó alkotmányterveze­tet. Ebben leszögezik: az ál­lamszövetség az arab nem­zet szerves része; kormány­zati rendszere „demokrati­kus és szocialista”. Hivata­los államvallása az iszlám. „A törvényhozás forrásának az iszlám tanításait tekin­tik.” Az államszövetségnek közös zászlaja, címere, him­nusza, fővárosa és pénzneme lesz. Csatlakozhatnak az ál­lamszövetséghez mindazok az arab országok, amelyek „hisznek az arab egység és a szocializmus eszméjében.” Az államszövetség élén az elnöki tanács áll, amely sa­ját tagjaiból választ elnököt, kétéves időszakra. Az ál­lamszövetség közös nemzet­gyűlésébe minden tagállam 20 képviselőt küld, a közös parlament évenként kétszer ülésezik. A katonai védelem szervezése és irányítása az államszövetség hatáskörébe tartozik. A szövetség egyik legközelebbi célja a meg­ßh IMpPíHcSfí. 1871. szeptember L, WMnbai Az MTK kilenc labdarúgója 1971. július 12-én közös bead­ványt intézett az MTK elnök­ségéhez, amelyben bejelentet­ték, hogy Palicskó Tibor edző­vel a jövőben nem dolgoznak együtt. Az MTK elnökségének tagjai és a labdarúgó-szakosz­tály vezetői számos megbeszé­lést folytattak a játékosokkal, ezek azonban nem vezettek eredményre. Az MTK elnöksége ezután 1971. július 25-én rendkívüli ülést tartott, amelyen azonnali fegyelmi eljárás lefolytatását rendelte el. Az MTK fegyelmi bizottsága meghallgatta a játékosokat, tisztázta a tényállást és mind a kilenc labdarúgót a labdarúgó sporttevékenységtől egyformán egy évre eltiltotta, valamint kü­lönböző mellékbüntetéseket sza­bott ki. A kilenc labdarúgó augusztus 25-én ún. megbánó nyilatkozatot juttatott el az elnökséghez. Az elnökség a beadványt még az­szállt arab területeik vissza­szerzése. Szudán később csatlakozik az államszövet­séghez, mihelyt: az ország ~ belső viszonyai azt megen­gedik. A három szövetségre lépő ország igen nagy gazdasági tartalékokkal és természetes erőforrásokkal rendelkezik. Egyiptom az arab világ leg­erősebb ipari hatalma, fia­tal műszaki, értelmiségi gár­dát képezett ki. Mezőgazda­sága csak a Nílus völgyére szorítkozik, a termelés nö­vekedése nem tudta ellen­súlyozni a lakosság gyors szaporodását. Líbiának bő­ven van kőolaja és tőkéje, de nincs feldolgozó ipara. A szakképzett munkaerő száma nap rendkívüli ülésen megtár­gyalta és a kilenc labdarugó fe­gyelmi büntetését egy évi pró­baidőre felfüggesztette. Az MTS budapesti tanácsának fegyelmi bizottsága az MTK ki­lenc labdarúgójának fegyelmi ügyében, a fegyelmi szabályzat 23 paragrafusa alapján hivatal­ból és a Magyar Labdarúgó- Szövetség elnökségének pana­szára felülvizsgálati eljárást folytatott. A felülvizsgálati eljárás le­folytatását az indokolta, hogy az MTK fegyelmi bizottsága a fe­gyelmi büntetések meghozatala­kor nem vette figyelembe a sú­lyosbító, illetve enyhítő körül­ményeket, mellőzte az elvárha­tóság vizsgálatát. Az MTK el­nöksége a fegyelmi eltiltások végrehajtásának felfüggesztésé­nél szintén nem mérlegelt egyénileg és nem értékelte kel­lő súllyal, hogy a kilenc labda­rúgó nem csupán a sportegye­sület rendjét, érdekeit sértette. A felülvizsgálati eljárás során is igen alacsony, ezért egyiptomi kőolaj- és pénz­ügyi szakértők segítik az ország gazdaságfejlesztési terveinek kidolgozását. Me­zőgazdasága nem elégíti ki az igényeket. Szíria a má­sik két országgal nem hatá­ros közvetlenül. A mező- gazdaságban rejlő lehetősé­gek megoldhatják Líbia és Egyiptom élelmiszer-problé­máit. A Szíriái mezőgazda­ság — a lakosság 70 száza­lékát foglalkoztatja — in­tenzívvé tétele a , líbiai tő­kével és egyiptomi szakérte­lemmel megvalósítható, amely kielégítené az egyre növekvő élelmiszer-szükség­leteiket. — TERRA — az MTS budapesti tanácsának fegyelmi bizottsága az 1971. évi szeptember 3-án megtartott ülé­sén, az MTK-ban lefolytatott sportegyesületi fegyelmi eljárá­sokban hozott fegyelmi határo­zatokat az alábbiak szerint meg­változtatta : Dunai Lajost 1972. december 31-ig, sárközi Istvánt 1972. szep­tember 30-ig, Kiss Tibort 1972. június 30-ig, Becsei Józsefet, Hajdú Józsefet, Koritár Lajost, Oborzil Sándort, Strasser Lász­lót és Török Józsefet 1971. de­cember 31-ig a labdarúgó sport- tevékenységtől (bajnoki, kupa. nemzetközi, valamint nyilvános edzőmérkőzéseken való szerep­léstől) eltiltotta és mindennemű kedvezmény megvonását rendel­te el. A fegyelmi bizottság megálla­pította. hogy a kilenc labdarú­gó játékos súlyos fegyelmi vét­séget követett el. A meghallga­tások során azt elismerték, hogy cselekményük fegyelmi vétség, de eredeti álláspontjukat fenn­tartották. Az ún. „megbánó nyi­latkozatot” csak azon célszerű­ségi okok miatt tették, hogy is­mét játéklehetőséget kapjanak. Dunai Lajos ügyében súlyos­bító körülményként figyelembe kellett venni, hogy mint volt csapatkapitány, játékostársai kö­rében befolyásoló szereoet töl­tött be. Dunai Lajos ellen már korábban is merültek fel kifo­gások. amelyért fegyelmi bünte­tésben részesült. Ismeretes az elmúlt évbenl leállása, majd an­nak visszavonása is. Sárközi István és Kiss Tibor ügyében a fegyelmi bizottság sú’vosbító körülménynek tart- totta, hogy korábban már fe­gyelmi büntetést kapott. — Köszönetemet fejezem ki a küldöttségek tanácsadói­nak, szakértőinek, s a tár­gyalások minden közreműkö­dőjének együttműködésükért, amely e pozitív eredményhez vezetett. Hasonló szellemben nyilat­kozott a három nyugati nagykövet is. A nyilatkozatok felolvasása után a nagykövetek kölcsö­nösen üdvözölték egymást a szerződés sikeres megkötése és parafálása alkalmából, majd Abraszimov német nyelven ezeket mondta: „Minden jó, ha a vége jó.” A három nagykövet ezután kocsijához kisérte Rusk ame­rikai nagykövetet, aki első­nek hagvta el az épületet. A jelenlevő újságírók között egyébként orvosi jelentést osztottak szét Rusk egész­ségi állapotáról. A jelentés szerint Rusk csütörtökön szé­dülést érzett, s ezért felke­reste a nyugat-berlini evan­gélikus kórházat, ott megál­lapították, hogy magas a vér­nyomása. Orvosságot és meg­felelő más kezelést kapott vérnyomásának csökkentésé­re. A csütörtök esti újabb orvosi vizsgálat megállapí­totta, hogy a nagykövet ál­lapota javult, s így megje­lenhetett az egyezmény alá­írásán. A hibák ellen mindig kö­vetkezetesen harcolt a párt. Már Jacquemotte arra töre­kedett, hogy a párt — fel­használva Lenin tanításait —, megszabaduljon gyermek- betegségétől, a „báloldali- ságtól”, a szektás tévedé­sektől. A Belga Kommunista Párt a munkásérdekek legjobb képviselője volt és maradt. Küzdeni a munkásság napi érdekeiért csakúgy, mint a távolabbi célokért — ez a párt jelenlegi leglényege­sebb törekvése. A harc most sem könnyű. A párt azt vall­ja, hogy a nemzetközi mo­nopóliumok összefonódásá­nak korában, az úgynevezett jóléti tőkés társadalom ko­rában nem lehet a régi mó­don, a régi módszerekkel dolgozni. Még fokozottab­ban szükség van a társada­lom haladó erői összefogá­sára. Hogy az új helyzetet megértették Belgium kom­munistái, azt a munkásság akciói szemléletesen bizo­nyítják. Fennállásának ötvenedik évfordulóján kívánunk a Belga Kommunista Pártnak sok sikert, eredményes har­cot, hogy betölthesse azt a felemelő szerepet, amelyet a kor megkövetel minden kommunista és munkáspárt­tól. RÖVIKÖT •• Örömhír a férfiaknak! Megérkezett az import alapanyagból készült NYLON CORDVELOUR ING! Kapható: bordó, zöld, négerbarna, piros és p.-kék színekben. A CENTRUM ÁRUHÁZAKBAN; A KISKER. ÉS ÁFÉSZ SZAKBOLTOKBAN. ÁRA normál méretben: 255,— FI extra méretben: 270,— Ft A CORDVELOUR INGET VASALNI NEM KELL. Kellemes és hálás viselet ÉM. RÖVIKÖT VÁLLALAT Lerakatok: EGER, Felszabadulás tér 1. MISKOLC, Saseaípéteri kapu 88. Ára If Köztársaságok Szövetsége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents